Balogh Tamás és a modern futball-scouting: Adatok, tehetségek és a transzferpiac kihívásai
A Puskás Arénában tartott Football Forum Hungary 2026-ban is rengeteg klubot szólított meg, számos területről érkeztek elismert szakemberek, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. Az egyik előadáson a scouthálózatok titkaiba leshettünk be három kiváló szakemberrel, köztük két magyarral, a Premier League-ben szereplő Brentfordnál dolgozó Balogh Tamással és a belga OH Leuvent képviselő Szőke Péterrel. De mik a legfontosabb különbségek a klubok működésében, és pontosan mire figyel egy-egy játékosmegfigyelő 2026-ban? Nos, ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a scouthálózatok előadásán a 2026-os Football Forum Hungaryn.
Balogh Tamás: A Brentford FC megfigyelési filozófiája
Balogh Tamás, a Brentford FC kelet-közép-európai régióért felelős vezető játékosmegfigyelője osztotta meg gondolatait a Premier League-ben szerzett tapasztalatairól és a klub működéséről. „Tíz évet töltöttem el a Videotonnal, azóta a Brentfordnál dolgozom, a legmagasabb szinten, ugyanakkor elmondhatom, nálunk van a legcsaládiasabb környezet a teljes Premier League-ben. Jól szereplő, stabil, erős élvonalbeli klubbá váltunk az elmúlt években, miközben mindenki teszi, ami a dolga” - kezdte előadását. Ezt követően rátért a Kelet-Nyugat-különbségekre és a csapat játékoskiválasztási módszereire.
A Brentford filozófiájának egyik alapköve a felelősségvállalás és az adatok helyes felhasználása. Balogh Tamás kiemelte: „Nagy különbség pár kelet-európai csapathoz képest, hogy nálunk a klubkultúra része a felelősségvállalás. Én nem szólok bele, hogyan kezeljük az adatokat és nem szólok bele, miképp végezzük el a pontrúgásokat, mert egyik sem az én feladatom, a kiválasztás viszont az. A feladatunk, hogy megtaláljuk a megfelelő játékosokat a klubigény alapján. A Brentford nagyon nagy hangsúlyt helyez az adatok helyes felhasználására. Persze, sok másik klub is így tesz, ugyanazokból a lehetőségekből dolgozunk, mégis, nem mindegy, ki hová helyezi a hangsúlyt.”
A tehetségkutatás globális megközelítést igényel, nem csak az azonnali erősítésekre koncentrálva. „Nagyon fontos, hogy a világ bármelyik ligájában találhatsz tehetségeket, mert a jó játékos egyszerűen jó játékos. Rengeteg ligát követünk, keressük a legjobbakat, de nem csak azokat, akiket már a következő átigazolási időszakban segíthetnek minket, hanem akik a jövőt képezhetik, hosszú távon. Szeretnénk olyan játékosokat, olyan edzőket, olyan játékosmegfigyelőket, magyarán olyan embereket a klubnál, akik ugyanazon logika mentén gondolkodnak, ugyanazt gondolják a célokról. A legfontosabb kérdés számunkra, hogyan tudjuk a potenciált teljesítményre váltani.”
Kelet és Nyugat: A klubok működésének különbségei
A fórumon felszólaló szakemberek rávilágítottak a nyugat-európai és kelet-európai klubok közötti alapvető különbségekre, különösen az átigazolási folyamatok és a játékosok kiválasztása terén.
Az OH Leuven és a "smart" pozicionálás
Szőke Péter, az OH Leuven vezető játékosmegfigyelője, aki szintén magyar szakember, a belga bajnokság sajátosságairól beszélt. „A mieink nem topligás klub, de hatalmas ambíciói vannak! Sportigazgatója Csepregi György, a kiválasztási részlegen pedig hatan dolgozunk, és nagyon fontos, hogy adatokkal alátámasztott munkát végzünk” - mondta. A kisebb kluboknak, mint az OH Leuven, okosnak kell lenniük a piacon. „Kis klub vagyunk Belgiumban, tehát a piacon okosnak kell lennünk. Úgy kell pozicionálnunk magunkat, hogy lássuk a jövőt is. Mindig próbáljuk megtalálni azokat a profilokat, akik a klubstruktúrába megfelelően beleillenek. Ez a kulcs.”
Szőke Péter kiemelte a regionális felosztás és az adatok fontosságát. „Szétszedjük a régiókat, így járunk el, az enyém Közép-Európa. Minden pozíció esetében azokat a játékosokat keressük, akikről úgy gondoljuk, a mi rendszerünkben megállják a helyüket, s ezt az adatok is alátámasztják. Hiába kiváló játékos valaki, vagy jó lehetőség megszerezni, ha nem illik a klubmodellünkben. Fontos, hogy szemmel válasszunk, majd adatokkal támasszuk alá, miért az adott játékos a lehető legjobb választás. A belga egy nagyon dinamikus liga, amelyben rengeteg az átmenet, ráadásul azt is tudnunk kell, mi milyen stílust akarunk képviselni. Ha ezekkel nem vagy tisztában, hogy milyen játékosokra van szükséged, akkor nem találod meg a megfelelő embereket.”
Az intenzitás és a tárgyalási különbségek
Daniel Sandu, a Toulouse vezető játékosmegfigyelője, aki korábban a bukaresti Rapidnál dolgozott, pontosan tudja, mi a különbség a keleti és a nyugati kiválasztási módszerek között. „Személy szerint márciusban kezdtem a Toulouse-nál, ami mondanom sem kell, hatalmas megtiszteltetés számomra. Remek szakmai munka folyik a csapatnál, amely minden évben előre lép egyet, idén például Francia Kupa-elődöntőbe jutott, miközben az akadémia fantasztikus” - mondta a román szakember.
Sandu szerint a tárgyalási kultúra is eltérő. „Hogyha a klubokat nézzük, nagy különbség, hogyan kezdenek el egymással tárgyalni a felek. Nyugaton a klubok egyből tudják, mit akarnak, mennyit hajlandóak fizetni az egyes játékosért, Keleten ez bonyolultabb.” A játékosok fizikai felkészültsége is döntő szempont. „Az intenzitás a mai futballban nagyon fontos, mi fizikális játékosokkal dolgozunk, de bírniuk kell a futásmennyiséget is. Ha már itt tartunk, a keleti és a nyugati bajnokságok között szerintem pont ez a legnagyobb különbség, az intenzitás. Teljesen más egyik, vagy másik oldalon.”
A koronavírus hatása a transzferpiacra és a scoutingra
A pandémia jelentősen átalakította a futballvilág működését 2020-ban. Csökkent a játékosok értéke, akadoztak a fizetések, meghiúsultak átigazolások, véget ért a nagy pénzszórások korszaka. Amíg a nézők a topbajnokságokban továbbra sem látogathatják a mérkőzéseket, addig a futballüzlet sem fog visszatérni abba az állapotba, ahol a vírus előtt állt. A meccsnapi bevételek igen nagy hányadát adják a topcsapatok költségvetésének, akik így most eurótízmillióktól, sőt, a legnagyobbak százmillióktól esnek el. Ez elindított egy olyan spirált, hogy a nagyobb együttesek nem tudnak annyit költeni, és nincs meg az a természetes pénzáramlás a top 50-100 csapat között, ami az elmúlt évtizedekben meghatározta a piacot.
Most nem, vagy csak alig stimulálja a költéseket egy-egy nagy átigazolás, és így a középkategóriás csapat sem tud befektetni és játékosokat venni a kisebbektől. A transzferpiac határidejének kitolása azt a célt szolgálta, hogy a futballvilág időt nyerjen, és a klubok próbáljanak meg optimistán tekinteni a jövőbe. A nyári és a téli transzferszezon között mindössze 2,5 hónap legyen zárva, még sosem fordult elő. Most egy kis pörgést észlelhetünk, de azt is látjuk, hogy a nagycsapatoknál is a megszokottnál sokkal több az „okos transzfer”: a közös megegyezés, a szerződésbontás, a kölcsönüzlet, az opciós vásárlás vagy a játékoscsere.
A legrosszabb helyzetbe az ún. „transzfer klubok” kerültek, akik az átigazolási díjakból tartják fenn magukat, ebből élnek, mert a bevételi oldalon másból nem tudnak annyi pénzt termelni. Ők sínylik meg a legjobban, hiszen most közel sem tudják olyan áron eladni a portékát, mint a koronavírus előtti hetekben. Esetükben most a túlélés a tét.
Mégis, megtörténhetett az, hogy egy kanadai játékost a belga bajnokságból 32 millió euróért megvett a francia Lille. Az előző években nagyon megugrott a transzferbüdzséjük, hiszen az Arsenalnak és a Napolinak is nagy pénzért tudtak értékesíteni, és volt megtakarításuk, amit be tudtak fektetni.
A játékosmegfigyelés átalakulása a Vidinél
Balogh Tamás egészen fiatalon, 23 éves korában került be a magyar labdarúgás vérkeringésébe. Pályája elején itthon az elsők között foglalkozott profi szintű videóelemzéssel és játékosprofilozással, és hozzá köthető a Mol Fehérvár FC scouting rendszerének kialakítása is. Balogh Tamás a Vidi vezető játékosmegfigyelőjeként jelenleg egy hat főből álló scouting csapatot irányít, melynek elsődleges feladata a sokszor akár többszázezer eurós befektetésekről döntő sportigazgató információs háttértámogatása.
Az utazási korlátozások bevezetésével jelentősen megváltozott a játékosmegfigyelői munka a Vidinél is. A leállás után, amikor ugye egyáltalán nem voltak meccsek, abból a szempontból utolérték magukat, hogy az addig összegyűjtött és személyesen is megtekintett játékosok korábbi meccseit még részletesebben kielemezték a WyScout és Instat scouting rendszerek alapján. Mivel az utazási korlátozások ismét érvényben vannak, továbbra is a videós elemzésekkel foglalkoznak, és természetesen járják az országot, elsősorban a fiatal hazai tehetségeket figyelve.
Ha megnyílnak a határok, még az is kérdéses lesz, hogy be lehet-e jutni a meccsre, hiszen sok helyen csak a sajtó néhány képviselőjét és a vendégcsapatot engedik be. Felkészültek arra, hogy időbe telik, míg teljesen visszaállhatnak a korábbi gyakorlatukhoz. Néhány részlet, „finomság” ugyanakkor így felderítetlen marad, hiszen kevésbé tudják felmérni a játékos környezetét, nem tudnak róla személyesen is benyomásokat szerezni, azaz mégis kevésbé mehetnek biztosra. Ezt még tudják kezelni, mert a meglévő adatbázisukban sok olyan játékos van, akit már láttak élőben, megvannak róluk a saját meccselemzéseik. Ezekből olyan nüansznyi dolgokat figyelnek, hogy milyen volt a munkamorálja az adott játékosnak, például visszafutott-e minden esetben az akcióval vagy megállt - ezeket a televíziós közvetítésekből a közeli kameraképek miatt sokszor valóban nem lehet megítélni.
Ami a személyiséget, a játékos hátterét illeti: az évek során kialakított kapcsolati tőkéjükre, ismeretségeikre is tudnak támaszkodni, és információkat szerezni arról, hogy az öltözőben vagy a magánéletben milyen emberrel van dolguk. A legjobb persze az, ha mindent a saját szemükkel is látnak, erre törekszenek is.
A magyar labdarúgás helyzete és a tehetséggondozás
Mivel a magyar klubok speciális bevételi struktúrával rendelkeznek, stabilabbak, mint a jegybevételre és a játékoseladásra jobban építő csapatok. Az összes magyar élvonalbeli csapatnak lehetőséget hozott ez a válság, de nagy előnyben volt az, aki előtte is komoly hangsúlyt fektetett a piac megismerésére és folyamatos figyelésére. Aki eddig is felkészült volt, ismerte a játékosokat, tisztában volt a csapatok pénzügyi helyzetével, és tudta azt, hogy kire nyílhat esély rövidtávon, az most jó üzleteket köthetett.
Fontos változás volt emellett, hogy habár a légiós szabályozást eltörölték, azaz bátrabban nyúlhatunk a külföldi a játékosokhoz, de egyszerre csak 25 fős keretet tarthat fenn egy magyar klub. Az érkező játékosok közül több a külföldi, de nagy mozgás volt továbbá a fiatalabb magyarok esetében is. Kovács Zoltán sportigazgató érkezése óta arra is egyre nagyobb figyelmet szentelnek, hogy az utánpótlás vagy alsóbb bajnokságból igazolva, kölcsönadásokkal felépítsenek hazai tehetségeket is, akik később, már beérve akár a Vidi kezdőjében is megállják a helyüket.
Erre az első ilyen példa a már a felnőtt válogatottba is behívott Bolla Bendegúz, akit az MTK-ból egészen fiatalon igazoltak le profi szerződéssel, majd egy siófoki és zalaegerszegi kölcsönév után most a felnőtt keret hasznos tagja lett, és játéklehetőséget is kap. Bolla Bendegúz a Mol Fehérvár egyik legnagyobb tehetsége, a tavalyi szezonban az év felfedezettjének választották az NB1-ben. Két kölcsönadás után sikeresen beilleszkedett a fehérváriak első keretébe, példája utat nyithat a többi fiatal magyar játékos előtt is.
A tehetséggondozásban számos külföldi példa inspirál, bár nem mindegyik másolható. „Minden országban van olyan csapat, amelyik kiemelt figyelmet fordít erre. A csúcsszintet ebben a Red Bull csoport képviseli. Ott már egy több mint százfős megfigyelői hálózatról beszélhetünk, akik világszerte figyelik a toptehetségeket. A networknek köszönhetően már egészen fiatalok el tudják helyezni a játékosokat a saját csapatukban, hiszen szinte minden kontinensen van közvetlen érdekeltségük: a New York, a Brasil, a Salzburg (+ Liefering), és a Leipzig együttesen teret ad a Red Bullon belüli lépcsőzetes építkezésnek. Házon belül tudják tartani, áramoltatni a játékosokat, ezzel is biztosítva azt, hogy a végén minőségi játékoshoz jussanak, fenntartsák a versenyképességüket és végül profitot termeljenek. Példát mutatnak, de számunkra ez irreális cél, nem velük versenyezünk. Nem tudjuk, és nem is akarjuk másolni őket, a saját módszereinkben hiszünk.”
A tudatos menedzsment csak egy dolog. Nagyon sok múlik a játékosok egyéni akaratán, mentális erején. Kell a versenyszellem, hogy a tehetség utat is tudjon törni magának. Magyar szinten a Mol Fehérvár rendkívül erős kerettel rendelkezik, hiszen 10-11 válogatott kerettag felnőtt játékosa van - ezt a szintet kellene megugrania a fiatal tehetségeknek. Nehéz, de nem lehetetlen feladat. Például: Tamás Olivér, Zeke Márió, Halmai Ádám és Nyári Patrik ugyan nem Vidi nevelés, de még utánpótlás korukban igazoltak a klubhoz, és a rendszerben fejlődnek. A saját nevelések közül is említhető Major Martin, Dala Martin és Menyhárt Zsombor.
Az európai kupaszereplés kihívásai
Az európai kupaküzdelmekben is jelentkeztek a pandémia okozta nehézségek. A következő EL-selejtezőkörben a Vidi máltai ellenfelet kapott, és az ír csapat ellen is megtapasztalták, hogy 90 percre bárki képes felszívni magát. „A szurkolók hiánya miatt nincs meg az adrenalinlöket, ami az ilyen nehéz helyzeteken könnyebben átsegítene minket” - emelte ki Balogh Tamás a gyengébb teljesítmény egyik okát. A zártkapus rendezés elveszi a szurkolóktól az európai kupaszereplés sava-borsát, hogy olyan csapatok jönnek el Magyarországra tétmérkőzést játszani, akiket ritkán láthatnak élőben. Az előző évek egyik nagy sikere, a Vidi-Chelsea 2-2 közel sem lett volna akkora élmény a nézők nélkül. Sokszor egy holtponton a pozitív kisugárzású közönség lendíti át a csapatot.
A versenynaptár viszont nagyon sűrű, hiszen eleve később kezdődnek a kupaküzdelmek, és 2021-ben lesz az Európa-bajnokság is. Az idei versenynaptár nagyon ki van számolva. A kockázat nagy, ezt láttuk a Slovan Bratislava helyzetéből is. A BL-selejtezős párharcban elutaztak a Feröer-szigetekre, diagnosztizáltak náluk egy fertőzöttet. A Slovan így végül nem léphetett pályára, és esélyesként búcsúzott a további küzdelmektől. Sajnos ez a klubok egyéni felelőssége is, hogy hogyan tudnak tesztelni, kordában tartani a vírust, a szabályokat betartatni házon belül, de a rizikófaktor így is megvan.
A megfelelő mentális állapot megőrzése nemcsak a pályán, hanem azon kívül is kulcskérdés a játékosok számára. Sokan közülük Magyarországon vannak, de családjuk kevésbé szerencsés országban él, és a szezon közben ezért kevesebbet találkozhatnak. A leállás alatt ez sokkal nehezebb volt, mert akkor az előírásoknak megfelelően még a közös edzéseket is szüneteltették. A legfontosabb, hogy ki tudja ezt minél gördülékenyebben kezelni. Ebben segít, hogy a magyar bajnokság elindult, itt nézők előtt játszhatnak, a kupamérkőzések is megkezdődtek, azaz a játékosok gondolatait a munkára tudják terelni.
Jövőkép és versenyképesség
A magyar bajnokságnak az elmúlt években alapból is jobb lett a megítélése. Mindenhol szuperlatívuszokban beszélnek az infrastruktúráról. A körülmények adottak, megvan az anyagi biztonság, a klubok stabilak, időben fizetnek. Az lenne az ideális, ha mindez európai szintű eredményekkel is párosulna. Ha a csoportkörökben nemcsak 1-1 csapat, hanem akár egyszerre kettő is szerepelne. A környező országokat tekintve a horvátoknak vagy az osztrákoknak ez a lépcső már sikerült, és kiharcolták maguknak a könnyebb utat. A selejtezőkörökbe később csatlakoznak be, és ez jelentősen növelte az esélyeiket. A magyar bajnokság versenyképessége tehát összességében javul, és a vírushelyzetből is pozitívan jöhetünk ki. Nagy kérdés azonban, hogy ez a folyamat meddig tart - hiszen türelemből hírhedten kevés van a hazai viszonyok között.
A szomszédokkal való összevetés is gyakori téma. Azt kell látni, hogy a magyar futballban alig egy évtizede van ilyen fokú rend és stabilitás, míg a környező piacokon, például az említett osztrákoknál ez a folyamat már sokkal hamarabb elkezdődött. A horvátoknál a piaci berendezkedés, a motiváció teljesen más.
