A BVSC Röplabda Szakosztályának Története és Fejlődése
A BVSC röplabdaszakosztálya a 2000-es években szűnt meg, ám 2017-ben, miután a röplabda tao-sportággá vált, lehetőség nyílt az újjáalakulásra.
A klub röplabdaélete 1991-ben még bajnoki és kupa ezüstérmet, egy évre rá pedig bajnoki bronzérmet szerzett az élvonalban, ami azt mutatja, hogy a sportág gyökerei mélyen élnek a klubban.
Az Újjáalakulás Kezdetei és Alapkoncepciója
A BVSC-Zugló ügyvezető elnöke, Szentpáli Gábor, valamint Tóth Sándor kérték fel Péter Krisztinát a szakosztály vezetésére. Péter Krisztina, aki aktív játékos pályafutását követően edzői és sportvezetői pályára lépett, 2010-ben hagyott fel az aktív játékkal, több mint 200 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött. Amikor megkereste a BVSC, egy kisebb, de első osztályú utánpótlás-bajnokságokba csapatokat adó egyesületben dolgozott, ahonnan kinőtt, így a klub invitálása a legjobbkor jött. Egyre nehezebb volt termet bérelnie, így nehezen lehetett volna tartani a minőségi oktatást a gyerekek számára. Közös volt a jövőképük is a BVSC-vel a tárgyalások során, és mivel engem úgy ismertek, mint aki az alapoktól épített fel egy egyesületet, a szakosztály vezetése megszavazta nekem a bizalmat. A meglévő állománnyal, 50 játékossal tettük át székhelyünket a BVSC-be, és azzal a céllal, hogy két éven belül már felnőttcsapatot indítsunk az NB II-ben.
Az alapkoncepció sziklaszilárdságú volt a kezdetektől: teljes egészében az utánpótlásra építkezik a szakosztály, abból kell kialakulnia a felnőttcsapatnak is. Játékosok vásárlása helyett a saját bázis tagjainak adják meg a versenyzési lehetőséget. Mivel a játékoskeret adott volt, a szakosztály lényegében az újjáalakulás után azonnal munkához is láthatott.
A Szakosztály Fejlődése és Sikerei
2017 májusában 47 játékossal kezdték el a munkát, el tudtak indulni az országos minibajnokságban, ahol második helyen végeztek, emellett megkapták már akkor a két strandröplabda-pályát is. Teremröplabdában a 2017/18-as szezon volt az első teljes évük, fél év alatt pedig majdnem a duplájára emelkedett a sportolói létszámuk. 2021-re úgy lett 130 játékosuk, hogy a világjárvány miatt morzsolódtak le gyerekek. Az első két évben az országos és a budapesti utánpótlás-bajnokságokban indultak, U11-től U17-ig, a legmagasabb korosztályban ott voltak a hatos döntőben, ahol negyedikként zártak.
A következő idényben ismét szintet lépett a szakosztály, hiszen az U19-es csapatot elindította a felnőtt Budapest-bajnokságban - a szabályok szerint először a másodosztályban -, amit meg is nyertek a BVSC-s lányok. Nem volt megállás, újra szintlépés jött, hiszen a 2019/20-as szezont a csapat már az NB II-ben kezdte. Az alapszakaszban a második helyen zártak a lányok, a négyes döntő viszont a koronavírus-helyzet miatt két forduló után - első helyen állt akkor a BVSC - véget ért. Nem hirdettek eredményt, ugyanakkor a röplabda szövetség felkérte a klubot az NB I-es szereplésre.
„Nem mertünk belevágni az első osztályú szereplésbe, hiszen ott más, szigorúbb követelményeket határoznak meg a csarnokra vonatkozóan. Nem akartuk rendre máshol rendezni a hazai mérkőzéseinket, maradtunk az NB II-ben, azzal a céllal, hogy ott vívjuk ki a feljutást. Az alapszakaszban az első helyen zártunk, a négyes döntőben végül egy meccsen múlt a feljutásunk az új idényben. Őszintén szólva, ekkor már szerettünk volna az NB I-ben szerepelni, hiszen időközben elkészült a csarnokunk is, de erre úgy tűnik, még egy kicsit várni kell. Lesz még így egy alapozó évünk az NB II-ben, ne feledjük, hogy a lányok átlagéletkora még mindig csak 18-19 év” - fogalmaz Péter Krisztina.
Az Új Csarnok és a Jövőbeli Célok
Mérföldkő a klub életében, hogy 2021 áprilisától rendelkezésre áll az új csarnok, így nem kell iskolai termeket bérelni az edzésekhez, és az utánpótlástornák hazai megrendezése sem okoz már problémát. A BVSC felnőttcsapata - amelynek tagjai valóban gyerekkoruk óta együtt játszanak - a kézilabdázók csarnokában vívta hazai mérkőzéseit a legutóbbi időkben, míg az edzések a környékbeli iskolák tornatermeiben zajlottak.
Az új röplabdacsarnok elkészülte természetesen új és sokkal kényelmesebb helyzetet eredményez, amiért a szakosztály is hálás. „Sokkal könnyebb lesz minden, a csarnokban két kis és egy nagy pálya áll rendelkezésre, az edzéseket is könnyebb így megszervezni. Mivel az utánpótlás-bajnokságok tornarendszerben zajlanak, minden csapatnak rendeznie kell, nekünk is, könnyű belátni, mekkora tehertől esünk el azzal, hogy a saját létesítményünkben tudjuk fogadni a csapatokat. A hazai környezet újabb lökést adhat a lányoknak is, akik nem szégyenkezhetnek eddigi eredményeikkel sem: az U13-as korosztály az országos hatos döntő harmadik, az U15-ös a negyedik helyen zárt. Több korosztályban is tudunk két csapatot indítani (az első és a második osztályban), és büszkék vagyunk korosztályos válogatott játékosainkra, ahogyan strandröplabda-bajnokainkra is” - teszi hozzá Péter Krisztina, megemlítve, hogy a terhelhető játékosokat mindig saját korosztályuk felett (is) versenyeztetik, elvégre így fejlődhetnek a legtöbbet.
A szakosztályban hat edző és egy erőnléti edző dolgozik a mindennapokban, s jó esély van arra, hogy a közeljövőben emelkedik a szakmai stáb létszáma is. Péter Krisztina eltökélt szándéka, hogy az edzőket is a klub nevelje ki, ahogyan az a BVSC más szakosztályaiban is hagyomány. A versenyszezon mellett nyaranta két 50 fős tábort is szervez a stáb, a szakosztály élete tehát egész évben igen intenzív.
„Bármit kérünk a klubvezetéstől, azt igyekeznek megadni és teljesíteni, szerencsés helyzetben vagyunk. A sporttelepen minden a rendelkezésünkre áll: konditerem, uszoda, strandröplabda-pálya, atlétikai pálya. A BVSC-s közösségben sokáig talán nem tudták egy-egy hosszú lábú kislányról, mit is keres a Szőnyi úton, mit vagy kit képvisel, mára már kevésbé vagyunk a háttérben, és a jövő - úgy hiszem - további bizakodásra adhat okot. Nagyon jó a kapcsolatunk több szakosztállyal, így a kézilabdásokkal, akik sokat segítettek nekünk az elmúlt időszakban. A cél, hogy minél több, a kerületben élő fiatallal megismertessük és megszerettessük ezt a nagyszerű sportágat, emellett válogatott szintű sportolókat neveljünk és segítsük a pályafutásukat.
Péter Krisztina szakosztály-vezető szerint két-három éven belül az Extraliga-szereplés is reális cél lehet.
Röplabda Szakmai Fejlődés Magyarországon
Vatai Gabriella, a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a sportág késve került be a taosportágak körébe, majd kimaradt az államilag finanszírozott akadémiai rendszerből. Az ügyvezető hangsúlyozta: rövid távú cél az edzőképzés átalakítása, mert a jövőben szeretnék a sportágra legalkalmasabb fiatalokat kiválasztani, a rossz beidegződéseket pedig elhagyni. Baji Balázs, a központ létrehozásához és működtetéshez szakmai segítséget nyújtó Nemzeti Sportügynökség vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a röplabdázókat összehozták más sportágak már működő módszertani központjaival, hogy a sportágak kéz a kézben tudjanak fejlődni. Jelezte, bízik abban, hogy a Röplabda Specifikus Módszertani Központ olyan irányt indít el a sportágban, amelynek hatására a magyar röplabda eddig nem látott fejlődésnek indul, egyben motivációt jelent más sportágak számára is.
Baran Ádám, a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület elnöke felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tett bejelentést arról, a kormány kétmilliárd forinttal támogatja a Békéscsabai Röplabda Akadémia létrehozását, amely 2020-ban indult el és azóta a nemzetközi szakemberek elismerését is kivívta. „A tegnapi tudás már nem igazi tudás” - hangsúlyozta a sportvezető, aki bejelentette, hogy ezentúl több szakmai programot fognak rendezni, és nem csak Békéscsabán. Az elsőt, a Nemzetközi röplabda-specifikus konferenciát március 7-én Telkiben tartják, amelyen több itthon és külföldön elismert szakember ad elő.
Történelmi Eredmények és Jeles Képviselők
Az urak később is remekeltek: a Benke, Farkas, Popovics, Prouza, Róka, Trausch (Deák, Keresztély, Németh) összetételű együttes a Magyar Népköztársasági Kupa 1956-os kiadásának döntőjében úgy győzte le 3:0-ra a Miskolci Törekvés csapatát, hogy az első szettben egyetlen pontot engedett át ellenfelének. Előzőleg a bajnokságban - a két arany után - négy ezüstérmet szerzett a Vasas (1951, 1953, 1954, 1955), s ugyancsak második helyezést ért el 1959-ben. A bronzok sem maradtak ki a kollekcióból: a piros-kék színkombináció képviselőit harmadikként jegyezték 1960-ban, 1962-ben, 1963-ban és 1970-ben.
A hóröplabda országos bajnokság első napján, Eplényben a férfiak mérték össze erejüket. Kilenc páros indult a versenyen, akik közül az egyik ágon a Bán Viktor/Soós Izsák és a Molnár Zoltán/Pető Levente, a másikon pedig Pordán Áron/Szabó Gábor, illetve Jahn Péter/Molnár István párosok vívták az elődöntőt. A döntő is meglepetéssel kezdődött, mert hiába vettek villámrajtot Bán Viktorék, gyorsan utolérték őket Pordánék és állva is hagyták őket és simán 11:6-ra nyerték a finálé első felvonását. A másodikban is Soósék kezdtek jobban, de a játszma közepén megint egál volt az állás. A hajrá most azonban az esélyesebb párosnak sikerült jobban, az más kérdés, hogy két játszmalabdát is elszúrtak, így aztán 10:9-re feljött az ellenfél, amikor végül sikerült feltenni az i-re a pontot. „Nagyon izgalmas volt a döntő, megjártuk a poklot és a mennyet is - mondta el a finálé után Soós Izsák, aki jelenleg az egyetlen, aki strandon és hóröplabdában is szerzett már bajnoki címet -, nem igazán tudtam rendesen kitámasztani és elrugaszkodni ebben a hóban. Bán Viktor sokkal nyugodtabban és mosolygósabban értékelte a sikert: „Nagyon jól játszott ellenfelünk, így izgalmas és fordulatos mérkőzést láthattak a nézők és mindenki jól szórakozott.”
Székely Gabriella röplabdaedző hozzátette: 1999 óta dolgozik a csapattal, amely fantasztikus teljesítményről tett tanúbizonyságot: eddig háromszor nyertek világbajnokságot. Bizonyított tény, hogy a transzplantáltak életkilátását, a beültetett szerv élettartamát a rendszeres fizikai aktivitás pozitívan befolyásolja - hívta fel a figyelmet a mozgás fontosságára Grózli Csaba, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének stratégiai és orvos igazgatója.
