A magyar labdarúgás kiemelkedő alakjai és újszászi kötődésük
Habár az eredeti kérés Baranya István MLSZ életrajzára vonatkozott, a rendelkezésre álló anyagban Baranya Istvánról, illetve a Magyar Labdarúgó Szövetségről (MLSZ) szóló részletes információk nem találhatók. Azonban az újszászi vonatkozású sport- és labdarúgó életről, valamint jeles labdarúgó személyiségekről, mint például Zsolt István nemzetközi játékvezetőről, Szegedi Gyuláról és Kálmánról, értékes adatok állnak rendelkezésre, melyeket az alábbiakban részletesen bemutatunk. Ezek az életrajzi töredékek és helyi beszámolók segítenek képet alkotni a magyar labdarúgás néhány fontos szereplőjének pályafutásáról és a sport helyi jelentőségéről.
Zsolt István, a nemzetközi játékvezető
Zsolt István egész fiatalon, 16 évesen tette le a játékvezetői vizsgát, akkoriban ehhez belügyminiszteri engedélyre is szüksége volt. Játékvezetői pályafutása 1937-ben kezdődött, és egészen 1971-ig tartott. Az NB I-ben 1950-ben debütált, egy évvel később a FIFA is felvette játékvezetői keretébe. Az 1954-es világbajnokságon sokak szerint esélyes lett volna a döntő vezetésére, de miután a magyar válogatott bejutott a berni fináléba, nem kaphatta meg ezt a mérkőzést. 1958-ban és 1966-ban is ott volt a vb-n, utóbbin a nyitómeccset bízták rá.
Zsolt István nemcsak a pályán nyújtott kiemelkedő teljesítményt: 1974 és 1986 között több könyve is megjelent, ezekben a labdarúgásban töltött évtizedei során gyűjtött emlékeit írta le nagyszerű stílusban. Civilben a Nemzeti Színház főügyelőjeként dolgozott. „Engem a helsinki olimpia előtt tolmácsnak küldtek ki két olyan csodálatos magyar játékvezetővel, akiknek, hogy a táskáját vigyem, arra sem voltam méltó... És annak ellenére, hogy a legkisebb inkorrektséget is elkövettem volna velük szemben, az olimpián már én szerepeltem, és nem ők!” A mindig korrekt játékvezetőt 1965-ben az UNESCO által alapított Fair Play-díjjal tüntették ki. Az aktív bíráskodástól 1971-ben, a Budapesti Honvéd-Újpesti Dózsa mérkőzéssel búcsúzott.
A sportmédia helyzete: jogok, elérhetőség és bevételek
A sport szeretete Újszászon: Szegedi Gyula és Kálmán
Újszász településén számos személy élete összefonódott a sporttal és különösen a labdarúgással. Közülük kiemelkedik Szegedi Gyula és Kálmán, akik mindketten jelentős szerepet játszottak a helyi sportéletben.
Szegedi Gyula, az újszászi labdarúgó
Szegedi Gyula szívéhez mindig nagyon közel állt a sport. Kitűnő testi felépítéssel, ragyogó kombinatív játékkészséggel rendelkezett. Jól asztaliteniszezett, sakkozott, futballozott. Ez utóbbi állt hozzá a legközelebb.
Az elemi iskolát Újszászon végezte 1942-ben. Az iskola labdarúgó-válogatottjának meghatározó játékosa volt. Családi házuk előtt, az "Epresben", a mai piactér, a Szász-étterem és az új általános iskola hossztengelyében levő területen, szűnni nem akaró labdarúgó meccseket játszottunk. Gátszegi Zsuzsanna tanítónő nem egy esetben állt ki az Illés tanítóról elnevezett iskola kapujába, és „Fiúk! - kérlelő szóval, ütemes tapssal jelezte: fejezzük be a focit, menjünk az órájára.” A válaszuk mindig ugyanaz volt: „tanító néni! Még csak egy gólig!” Már 2-3 gól is esett, de az az egy gól sosem akart megszületni.
Gyermekkorában a házilag készített betlehemi kistemplommal, jászollal, benne a kisdeddel járták Újszász utcáit házról-házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítették fel Jézus születésének eseményeit. A betlehemezésből befolyt pénzből futball-labdát vettek. A vásárlást Gonzales Béla tanár úr és Szegedi Gyula bonyolították le Szolnokon.
Szegedi Gyula kiemelkedő jobb összekötő játékosa volt a Mihályi István által fémjelzett újszászi "arany" ifjúsági labdarúgócsapatnak, amely hosszú ideig verhetetlen volt. Már l6 éves korában az első (felnőtt) csapatban szerepelt.
Kálmán, a szolnoki Cukorgyár labdarúgója
Kálmán Újszászon, 1927-ben látta meg a napvilágot, és Jászjákóhalmán, 1987-ben hunyt el. Az elemi iskolát Újszászon, a polgárit és felsőkereskedelmit Szolnokon végezte. A szolnoki Cukorgyár megbecsült dolgozója, labdarúgója volt.
Labdarúgó pályafutását Újszászon kezdte. A Szolnoki MTE NB II-es csapatában is futballozott. 1954-ben, a világbajnokságra készülő magyar válogatott elleni előkészületi mérkőzésen Szolnok város labdarúgó-válogatottjában is játszott. A jók között szerepelt. Aktív labdarúgó pályafutását befejezve, Újszászon rövid ideig edzői feladatokat vállalt.
A sportmédia helyzete: jogok, elérhetőség és bevételek
Újszász, a pezsgő sportéletű település
Újszász az Alsó-Zagyva térségének földrajzi és kulturális központja, valamint Szolnok után legnépesebb települése. Településünkön pezsgő a sport és kulturális élet is. Közel ötven civil szervezet működik aktívan a településen: labdarúgó, sakk, önvédelmi, tollaslabda, fitnesz, stb szakosztályok várják a sportolni vágyókat, és itt van a székhelye a többszörös európa- és világbajnokokat kinevelő Magyar Lábtoll-labda Szövetségnek is.
