Baranya István: Az UEFA Pro Edző és a Magyar Labdarúgás Képzési Rendszerének Kihívásai

A megfelelő futballszakmai, pedagógiai, pszichológiai és emberi kvalitásokkal egyaránt felvértezett edző ritka, mint a fehér holló. Baranya István, az "MLSZ szürkeállományának" elismert szakembere, ezen ritka kivételek közé tartozik, aki UEFA Pro diplomás edzőként és sportpszichológusként is jelentős nyomot hagyott a magyar labdarúgásban.

Baranya István szakmai pályafutása és képesítései

Baranya István széleskörű és mélyreható oktatási háttérrel rendelkezik. Diplomáit a Pécsi Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen (Testnevelési Főiskola) szerezte. Ezek mellett testnevelő tanár, szakedző, valamint UEFA ’B’, ’A’ és ’Pro’ diplomával és szakvizsgával is rendelkezik. Pszichológiai, pedagógiai és sportvezetői tudását, tapasztalatait 2003-2004 között - konzorciumvezetőként - Párizsban az Institut de Formátion des Maiters Pedagógiai Főiskolában és intézményeiben fejlesztette. Két gyermekem és két unokám van, szabadidőmet szívesen töltöm családommal.

Főbb pozíciói és tevékenységi területei

• 1994-1999 között az Esztergomi FC szakmai igazgatója volt.
• 1997 óta az esztergomi Arany János Általános Iskola igazgatói posztját tölti be.
• 1999-2002 között az MLSZ Korosztályos Utánpótlás Válogatott edzőjeként tevékenykedett.
• 2004-2006-ig az MLSZ Bozsik Iskolai Program programigazgatója volt.
• 2005-2007 között az MLSZ Szakmai és Felnőttképzési Intézet igazgatójaként dolgozott.
• 2009-2011-ben a Grosics Katolikus Labdarúgó Akadémia sportigazgatója volt.
• 2011-2017-ig az MLSZ Edzőképző Központ pszichológusa volt.
• 2017-2019 között a váci VLSE sportigazgató-pszichológusaként dolgozott.

Sportpszichológiai munkája

Sportpszichológusként az MLSZ Korosztályos Válogatottjainál dolgozott, számos élvonalbeli (Videoton FC, DVTK, MTK) labdarúgó csapat és Akadémia (Sándor Akadémia, Grosics Akadémia) és élvonalbeli kézilabdacsapatok sportpszichológusa volt. Terápiás szinten olimpikonokkal, világ- és Európa-bajnokokkal, élsportolókkal foglalkozik. Emellett speciális terápiás területeken is jártasságot szerzett:

1. OCD (obszesszív-kompulzív betegség) kényszerbetegség terápiás kezelése: Ha a diagnosztika során beigazolódik a betegség, terápiára kerül sor. Elsősorban kognitív viselkedésterápiát javaslunk, ahol a beteg szükségleteinek megfelelően felépített, megtervezett programra kerül sor, mely azt a célt szolgálja, hogy az illető képes legyen leküzdeni rituális cselekedeteit. A viselkedésterápia a tünetekkel foglalkozik, nem pedig a feltételezett okokkal.
2. Onkopszichológia: A rákbetegséggel diagnosztizált egyént számos krízis és sokk éri, melynek pszichológiai támogatása kiemelten fontos.

Baranya István kritikája a magyar edzőképzésről

Baranya István nem rejti véka alá véleményét a magyarországi edzőképzés hiányosságairól. Az "MLSZ szürkeállományának" dokumentálásakor a BLSZ Edzőbizottság elnökének levelében fogalmazta meg kritikáit:

„Hazugabb, igazságtalanabb és korruptabb rendszerrel, mint a magyarországi edzőképzés, még nemigen találkoztam. Mondom ezt úgy, hogy gyakorlatilag végigcsináltam.”

Szerinte az MLSZ-képzésre való bejutáshoz komoly hátszélre van szükség az UEFA A diploma megléte ellenére is. A levélben aggályait fejezi ki az oktatás minőségével és szervezettségével kapcsolatban:

• Nem ismeri az MLSZ Felnőttképzési Intézetének szervezeti felépítését, sem a BLSZ, illetve Edzőbizottsága kapcsolódását.
• Az elfogadott órarend időpontjában nem biztosítottak vizsgáztatót, erről a hallgatókat nem tájékoztatták.
• Az oktatók gyakran hivatkoznak az UEFA-ra, de a téves modell és a rossz definíciók miatt az előadók nem tudnak kielégítő szakmai magyarázatot adni a hallgatók kérdéseire.
• „Birtokomban van egy olyan játékmodell, amit az UEFA ajánlott a csatlakozó nemzetek számára. Összemixelte a szintetizáló gondolkodásmódot képviselő UEFA modellt, az analizáló gondolkodásmódot képviselő TF modellel. A két modell, külön - külön megállná a helyét, de együtt, csak a zavart fokozza az oktatóknál, illetve a hallgatóknál.”
• Az UEFA törekvése, hogy minden nemzet illessze saját tradíciójához a tudását, de ez az illesztés Magyarországon nem történt meg. Ezzel kapcsolatban felajánlja segítségét, mivel írott formában rendelkezik elődeink szellemi örökségével és a tudásbázissal, amihez az UEFA tudását illeszteni kellene.
• A tradicionális magyar labdarúgó kultúra feltámasztása megoldható, hiszen ennek írott formájával rendelkezik. „Úgy gondolom, hogy gyökereink, történelmünk, edzőlegendáink szellemi üzenetének megismertetése, nemcsak kötelessége, de feladata is az edzőket oktató intézménynek. Arról nem is beszélve, hogy a tradicionális magyar labdarúgó kultúrát leíró játékmodell a mai napig a legkorszerűbb a világon.”

A magyar edzőképzés és az UEFA Pro diploma rendszere

Régen az edzőképzés a Testnevelési Főiskola hatásköre volt, ahol a sportági szakedzőket - a futball-szakedzőket is - négy éven keresztül képezték. Mezey György 1997-től az UEFA-rendszerű képzést honosította meg. Azóta 126 UEFA Pro diplomás edzőt termelt ki a magyar edzőképzés, ebből négyen elhunytak. Az MLSZ 2002-ben adta át az első pro-licences diplomákat, és azóta összesen 153 szakember szerezte meg a legmagasabb edzői képesítést.

Az UEFA Pro diploma megszerzéséhez az MLSZ a betöltött 18. életévet, gimnáziumi érettségit, erkölcsi bizonyítványt, UEFA A-diplomát, megfelelően kitöltött jelentkezési lapot, továbbá 900 ezer + áfa forintot köt ki. Aki végigcsinálja a legalacsonyabb B-licenctől a legmagasabb Pro befejezéséig, annak 985 órányi tanfolyamot kell letudnia. 2006-tól kötelező a felvételi vizsga is, amelyet az MLSZ Felnőttképzési Intézet Edzőképző Központja szervez.

A tanfolyam során a hallgatók tanulmányi látogatásokon vettek részt, feldolgozták az európai és hazai professzionális klubok működését, felkészítési rendszerét, valamint angol szaknyelvi képzéssel képessé váltak hivatásuk gyakorlására idegen nyelvi környezetben is. A hallgatók négyfős mikrocsoportokban dolgoztak, és a csoportok tagjai együtt végezték a gyakorlati munkát. „Több mint kilenc hónapig dolgoztunk együtt a tanfolyamot elvégző kollégákkal, ez idő alatt nagyszerű közösség alakult ki, új barátságok köttettek, ezért nemcsak hasznos, hanem igazán emlékezetes is volt a tanfolyam.”

A Grosics Katolikus Labdarúgó Akadémia Baranya István sportigazgatósága alatt

Baranya István 2009-2011 között a Grosics Katolikus Labdarúgó Akadémia sportigazgatójaként jelentős mértékben hozzájárult az intézmény fejlődéséhez. Az akadémia 2009-ben alakult, akkor a 2009-2010-es bajnoki évben két serdülő csapattal indult. Abban a bajnoki évben Takács László edző vezetésével - az MLSZ NB II. délkeleti csoportjában - bajnok lett az U-15-ös csapat, és feljutott a Nemzeti Bajnokság I. osztályába. Az akadémia növekedésével a játékosállomány 120 főre duzzadt, amelyből 75 fő kollégista, ezért új, négyszintes kollégiumi épületbe költöztek a Kétegyházi úton, közvetlenül a pályák közelébe.

A 2010-2011-es bajnoki év őszi idényében öt csapat versengett a bajnokságokban. Papp Károly a megyei bajnokságban szereplő serdülőkkel váltakozó sikerrel szerepelt. Az NB I-ben újonc U-13-as és az U-15-ös serdülő csapatok neves, nagy hagyományokkal rendelkező egyesületek (MTK, FTC, Vasas, Bp. Honvéd, UTE, Debrecen, Vác, Nyíregyháza, Diósgyőr, Békéscsaba, Kecskemét stb.) ellen versengtek. Keller József edző U-13-as csapatából Szemenyei István, Rutai Balázs és Felföldi Levente, Takács László U-15-ös csapatából Marosvölgyi János, Zabari Csaba, Rozgonyi Erik, Czirok József és az Ungi testvérek emelkedtek ki.

Ifjúsági korosztályaink az NB II délkeleti csoportjában szerepeltek. Horváth Péter U-19-es csapata az első helyen zárta az őszt, míg Máté János U-17-es korosztálya (amennyiben megnyeri a Szabadkígyós elleni őszi elmaradt mérkőzést) a második helyről fordult. „Azt tapasztaltuk, hogy minden mérkőzésen különös figyelem övezte csapatainkat, mindenki minket akart megverni. Ez akár lelki teher is lehetett volna, de a profi világra készülő játékosaink megbirkóztak ezzel a ténnyel, és sorra nyerték mérkőzéseiket.”

Modern létesítmények a Grosics Akadémián

Az akadémia jelentős beruházások révén vált Magyarország egyik legkorszerűbb, legfelszereltebb létesítményévé. Januárban kerültek átadásra a kültéri és fedett sportlétesítmények. A tervek alapján egy európai szintű sportkomplexum épült. A létesítmények között szerepel:

• Egy 20x40 méteres multifunkcionális gumitéglás edző- és tesztpálya kondicionális és koordinációs edzésekre, párharcok oktatására és egyéni képzésre.
• Egy 90x110 méteres villanyfényes műfüves pálya, melyet az úgynevezett negyedik generációs műfű borít, újdonságként Olaszországból hozva és először a Grosics Akadémián telepítve. A pálya talaja megfelel a FIFA és az UEFA szabványainak, így akár válogatott mérkőzéseket is lehet rajta játszani.
• Egy füves, villanyfényes nagypálya és a kiemelt centerpálya, amelyen a kiemelt bajnoki mérkőzéseket és a nemzetközi találkozókat rendezik majd. A fedett, műanyag székekkel ellátott lelátó közel 600 nézőnek nyújt kényelmet.
• Egy Magyarországon szinte egyedülállónak tekinthető, 60x40 méteres hasznos játékterű fedett villanyfényes műfüves csarnok, légteres, úgynevezett függőfolyosós lelátóval.
• Egy kétszintes öltözőkomplexum hat darab, 24 fős, mindent kielégítő öltözővel, melyek közül kettő a földszinten akár válogatott mérkőzéseket is képes kiszolgálni. Az öltözőkben külön helyiség van a gyúrónak és az orvosnak, jakuzzi és kultúrált vizesblokk egészíti ki.
• Az emeleten négy további öltöző, az edzők öltözője, egy mini konferenciaterem, technikai terem, sajtószoba, orvosi és pszichológiai vizsgálók, valamint egy minden igényt kielégítő fizioterápiás labor és konditerem is található.

„Hálásak vagyunk Petrócki Zoltán igazgató úrnak és a Karácsonyi János Általános Iskola és Gimnázium minden pedagógusának, valamint Czirok Sándor igazgató úrnak és a Göndöcs Benedek Szakiskola minden tanárának, kollégiumi nevelőjének, mert oktató-nevelő munkájukkal mindent megtesznek az akadémistákért.”

Az edzők szerepének fejlődése és a professzionális utánpótlásedzők

A labdarúgásra az a jellemző, hogy állandóan változik. A szakmában évtizedekkel ezelőtt kétfajta edzőt ismertünk: utánpótlás vagy felnőtt. Később a felnőtteknél elkülönült az amatőr és a profi edző. Ahogy Európa szerte nőttek az akadémiák, a folyamat magával hozta a TOP futballra készülő fiatal labdarúgókkal foglalkozó profi utánpótlásedzőt. Ezt felismerve az UEFA meghirdette az elit ifjúsági ’A’ edzőképző tanfolyamát. Egyértelmű hát a helyzet, a labdarúgás megköveteli az olyan edzők foglalkoztatását, akik professzionális körülmények között, a legmagasabb szintű utánpótlás szakmai tudással és attitűddel képesek a profi világra felkészíteni a legtehetségesebb fiatalokat.

Az elit akadémiákon dolgozó profi utánpótlás edző különleges helyzetben van. A megfelelő körülmények és szakmai felkészültség mellett olyan játékosokat kell nevelnie, akik alkalmassá válnak a profi felnőtt labdarúgásra és piacképesek lesznek. Vannak közöttük olyanok akik száz szállal kötődnek a klubhoz (régi játékosok), és olyanok is, akiket kívülről (akár külföldről) szerződtettek. Legalább annyira megbecsült tagjai ők az egyesületeknek, mint a felnőttekkel foglalkozó kollégáik. Igaz fizetésük alacsonyabb (így sem kevés!), de igazi szakmai közösséget alkotnak, hosszabb időt töltenek a klubnál és bárhonnan is jöttek ők testesítik meg a klubfilozófiát.

Az utánpótlás szakmai igazgató felel a hozzá tartozó utánpótlás edzők teljesítményéért és felkészültségéért. A korosztályoknál teamben dolgoznak, ahol minden csapat élén vezetőedző áll, asszisztens edző, kapusedző, fizioterapeuta, koordinációs és fitneszedző, orvos, pszichológus stb. segítségével.

Az edzők feladatai korosztályonként

Az edzői munka specifikus feladatokat igényel az egyes korosztályok esetében, ahogyan azt Baranya István és kollégái is hangsúlyozzák:

tags: #baranya #istvan #uefa #pro #edzo

Népszerű bejegyzések:

• Heinrich Márk foci
• Részletes statisztikai adatok
• Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium közösségi élet
• Tarlórépa termesztés
• Az FTC és a Dinamo BL-párharca