Bátorfi Csilla diadala Prágában: Ahol egy 17 éves lány meghódította Európát

A rádióban Vass István Zoltán, a tévében Kopeczky Lajos szinte egyszerre ordított fel, amikor 1986. április 13-án egy 17 éves magyar lány, Bátorfi Csilla megnyerte a női egyes egyéni Európa-bajnoki címet a prágai asztalitenisz Európa-bajnokságon. Ezzel a győzelemmel egy szédületes nemzetközi karrier vette kezdetét az akkor még csehszlovák fővárosban.

17 évesen a lehető legritkábban szoktak egyéni aranyérmet nyerni az asztalitenisz Európa-bajnokságokon - így írt a szaksajtó azok után, hogy a magyar lány tanári módon, 3-1-re legyőzte a szovjet Fliura Bulatovát Prágában.

Bátorfi Csilla gyermekévei és a sportág iránti vonzódás

Bátorfi Csilla 1969. március 3-án Szombathelyen született. Hétéves volt, amikor 1976-ban szülővárosából, Szombathelyről Tolnára költöztek, a szülei ott kaptak állást. Édesapja, dr. Bátorfi István adott a kezébe ütőt, de testvére, Bátorfi Zoltán is ezt a sportágat választotta. Édesapja, István a helyi klubban játszott, így értelemszerűen a lányuk is a Vörös Lobogónál nevelkedett, és már nagyon kis korától mindennap edzett. Ma már ez nem annyira általános, akkoriban inkább az volt.

Az elejétől kezdve szerette a pingpongot, így visszanézve nem is tudja megmondani, mi fogta meg benne hétévesen. Ütő, labda, háló, ellenfél, volt minden, ami kellhet egy gyereknek, neki pedig egyszerűen megtetszett. Édesapjával focizgatott is, a labdát mindig nagyon szerette. A pingpong nem könnyű sport, nagyon is összetett - így válaszolt a 9-szeres Európa-bajnok Bátorfi Csilla, hogyan talált rá a sportágra.

Kilencévesen, 1978-ban kezdett asztaliteniszezni a Tolnai Vörös Lobogóban. Tizenöt éves koráig a Tolnai Vörös Lobogó egyesületében versenyzett, Sáth Sándor keze alatt, majd felkerült Budapestre, ahol a BSE játékosa lett. 1984-ben a BSE-be igazolt, és még ebben az évben, 15 évesen lett a válogatott tagja. Már a fővárosba utazott, hogy ott folytassa pályafutását.

Az egyedi szerva és a felkészülés titkai

Bátorfi specialitása és egyik nagy erőssége a szerva volt. Az 1981-es újvidéki világbajnokságon látták először a kínaiaktól, hogy milyen magasra dobják a labdát. A visszahulló labda sebességét lehetett kihasználni az asztalnál. Már 17 évesen 35 féle adogatást tudott, de saját bevallása szerint ebből csak 15-öt használt a versenyeken. A tolnai családi ház garázsában ott volt a pingpongasztal, a kocsi meg az utcán állt. Csilla itt gyakorolt - szinte orrvérzésig.

Prágában a rádió kiküldött munkatársa, Vass István Zoltán némi meglepetéssel fedezte fel, hogy a kétszeres Európa-bajnok rendre egy fürdősapkával érkezik az edzésekre. „Az edzések elengedhetetlen része az adogatások gyakorlása” - mondta Csilla. „Ebben a vacak úszósapkában összesen 25 labda fér el. Ezeket szépen, rendben átütöm az asztal túlsó felére, ahol édesapám egy zacskóba pakolja őket. Aztán, ha elfogynak a labdák, apukám idejön és visszatölti a labdákat a sapkába. Csuda szórakoztató, nem? Amikor megérkeztünk Prágába egy sapkányi adogatás volt a fejadag. Naponta emeltük a fejadagot, most hét sapkánál tartunk. Sosem csaltam, mindig megcsináltam.”

Az 1986-os prágai Európa-bajnokság: A csapataranytól az egyéni győzelemig

Volper László sokat látott edzőnek számított 1986-ban. Az 1970-es moszkvai Eb-n már ő irányította a női asztalitenisz-válogatottat, és ennyi tapasztalattal a háta mögött pontosan tudta, mit beszél, amikor Hámori Tibor, a Népsport szakírója a prágai Eb előtt neki szegezte a kérdést: milyen eredményre számít a csehszlovák fővárosban? „Veszélyes, de vállalkozom rá. Csapatban az első három között, egyesben Oláh, Urbán és Bátorfi közül valamelyik a dobogón végez, és a párosban is lehet eső, lehet sár…” Ez utóbbi megjegyzés nem volt túl szakmai, ám az, hogy az akkor még csak 17 éves Bátorfi Csilláról előzetesen el tudta képzelni a dobogós szereplést, már jóval merészebb kijelentésnek tűnt.

Csapatverseny: Az első arany

Az akkori szokásoknak megfelelően az Eb a csapatversennyel kezdődött, s a Bátorfi Csilla, Fazekas Györgyi, Nagy Krisztina, Oláh Zsuzsa, Urbán Edit összetételű együttes gyakorlatilag csont nélkül hozta, amit Volper előzetesen jósolt, sőt annyiban túl is teljesítette azt, hogy végül az aranyérmet is megszerezte. Már itt érezhető volt, hogy Bátorfi esetében nem az ilyenkor szokásos kincstári optimizmus generálta a fentebb említett jóslatot, ugyanis a 17 éves játékos végig meghatározó tagja volt a csapatnak: az NSZK elleni elődöntőben és a szovjetekkel szembeni fináléban is mindkét egyes mérkőzését hozta, sőt az Urbánnal alkotott párosa is győztesen hagyta el az asztalt. Ekkor még senki sem hitte, hogy a második Eb-aranyához hozzátesz még hetet (!), de azt sem, hogy a másik hetet csapatban, párosban és vegyes párosban nyeri. Prágában, 1986-ban Bátorfi nemcsak egyéniben, hanem csapatban is Európa-bajnok lett.

Az egyéni diadalmenet

A történtek után a nemzetközi mezőny figyelmét is felkeltette a fiatal magyar, ám őt nem zavarta a hirtelen jött népszerűség, az egyéni versenyek során is csak odaállt az asztalhoz és tette a dolgát - nem is akárhogy. Egyesben a csehszlovák Broda Kocová ellen kezdett, majd a második körben a svéd Barbro Wiktorsson következett, az előbbit simábban, az utóbbit viszont jóval nehezebben abszolválta. A francia Béatrice Abgrall, a holland Bettine Vriesekoop, majd az elődöntőben az angol Jackie Bellinger sem tudta megállítani Bátorfit. E három meccsből különösen a Vriesekooppal szembeni diadalt érdemes kiemelni, hiszen az 1982-es budapesti Eb női egyes aranyérmese igazi nagyágyúnak számított, ezt a Népsport tudósítása is kiemelte. „Vriesekoop ellen a fogadásokon múlott Csilla győzelme - mondta dr. Bátorfi István, az édesapa -, ráadásul jó ütemben váltotta a különböző adogatásait. Ne is tagadjuk, ezzel a kislány már túlteljesítette a tervet, mert bármilyen tehetség is, arra még nem gondoltunk, hogy a felnőttek között is bejut az első négy közé.”

A döntő: Bátorfi vs. Bulatova

A finálé előtt a 17 éves tinédzser a karját fájlalta. Aggódott is mindenki. Aztán kiderült, hogy feleslegesen. Az április 13-i finálé idején Bátorfi Csilla minden idők legfiatalabb Eb-döntőse volt női egyesben - ezt megelőzően magyar női játékos nyolc évvel korábban Duisburgban meccselt az aranyért, Magos Judit meg is nyerte azt - ráadásul egészen parádés mérleggel várta a torna záró napját, hiszen minden számot figyelembe véve 31-szer állt asztalhoz Prágában, s ebből 25-öt megnyert.

A Julius Fucik Sportcsarnokba betömörülő 8000 szurkoló között rengeteg magyar volt, a többségük csak erre a napra utazott el Prágába. A lelátó inkább Bátorfi mellett volt, ám ez nem zavarta a védekező stílusban játszó szovjet Fliura Bulatovát, aki a rettegett Bátorfi-szervákat jól kezelte, s meg is nyerte az első játszmát.

Az első szett miatt még aggódhatott az összes magyar. A vállában injekcióval játszó Bátorfi a nyitójátszmát simán elvesztette, tegyük hozzá gyorsan, hogy Bulatova sokkal esélyesebb volt ebben a döntőben. Az elvesztett első szett után azonban Bátorfi teljesen megváltoztatta a játékát. Elővette furfangos és gyilkos szerváit. Hámori Tibor, a Népsport szakírója azt írta, hogy ez a magyar kislány úgy játszott, mint egy tanár. A második szettet 21:15-re, a harmadikat 21:14-re, a negyediket 21:11-re nyerte meg Bátorfi, aki ezzel - pályafutása során először és utoljára - Európa-bajnok lett a női egyes versenyszámban. A kispadon Volper László mellett ott ült edző-édesapja is, így a jó tanácsokból nem volt hiány, ami meg is hozta az eredményét. A folytatásban Bátorfi türelmesebb lett, egyértelműen átvette az irányítást, s „a magyar kislány úgy oktatott, mint egy tanár, jól kidolgozott helyzeteket teremtett magának”. Már érezni lehetett, hogy ennek a döntőnek csak egy végkimenetele lehet, s amikor Bátorfi beütötte az utolsó poént, „egy pillanatig néma csend fogadta győzelmet, mint amikor egy művész produkciójának hatásától hirtelen nem tud felocsúdni a közönség, de utána percekig zúgott a taps.” A magyar szövetségi kapitány, Volper László berohant Csillához, és az ölébe kapta. Úgy vitte oda édesapjához, Bátorfi Istvánhoz.

A szakma reakciói

A győzelem után a sportág világnagyságai áradoztak Bátorfiról. A döntőt követő reakciók azt üzenték, egy csodálatos pályafutás első lépéseit látták. Három korábbi világbajnok mondott róla véleményt:

• Ivan Andreadis (Csehszlovákia): „Még jó, hogy az én időmben nem voltak ilyen jól adogató ellenfelek.”
• Diana Rowe (Anglia): „Farkas Gizi óta nem láttam ekkora magyar tehetséget.”
• Ogimura Icsiro (Japán): „Ez a kislány még a kínaiaknak is gondot fog okozni.”

Nos, ma már tudjuk, mindannyiuknak igaza volt, azt viszont 1986-ban még senki nem gondolta, hogy 2026-ban azt kell írjunk: egyesben - ez a nőkre és a férfiakra egyaránt igaz - azóta sem szereztünk Európa-bajnoki aranyat…

Az 1986-os prágai Európa-bajnokság eredményei

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Bátorfi Csilla 1986-os egyéni és csapat eredményeit a prágai Európa-bajnokságon:

Bátorfi Csilla pályafutása az 1986-os EB után

Nem változott meg jelentősen az élete a gimnazistaként elért Eb-arany után, de annyiban mindenképp, hogy már őt is meg akarták lepni a riválisai, és onnantól meg kellett tanulnia kezelni a nyomást. 1991-től a jugoszláv Kikinda, majd 1992-től 2007-ig a német TTC Langweid versenyzője volt. A kirobbanó délszláv háború azonban romba döntötte az egyébként kiváló színvonalú pingpongéletet. Németországba igazolt, ami élete legjobb döntése volt, mert a Langweid színeiben mindent megnyert. Volt, hogy a sokszoros győztes Statisztika ellen játszották a BEK-döntőt. A Langweiddel 1997-ben, 2004-ben és 2005-ben BEK-et nyert.

Később az is megtörtént a sikerei miatt, hogy a langweidi polgármester, a klub egyik patrónusa annyira tisztelte, hogy az előterjesztése nyomán egy kis utcát neveztek el róla 2005-ben. „Különleges dolog ez, ahogy múlnak az évek, még inkább érzem a megtiszteltetés erejét. Még ha nem is egy hosszú utca ez, elég érdekes megérkezni oda és végigmenni rajta. Szokták mondani, hogy a halhatatlanság felé egy kis lépés ez, pláne, hogy fiatalon megkaphattam.”

Az 51 éves egykori játékos négyszeres vb-bronzérmes, öt olimpián szerepelt, 12-szer választották meg itthon az év legjobbjának. Kilenc Európa-bajnoki címe mellé még öt ezüstérmet szerzett, és öt bronzérmet. Világbajnokságon négyszeres bronzérmes. Tizenhét Európa Top12 versenyen vett részt 1986 és 2004 között, és három alkalommal (1987, 1992, 2001) nyert, ezzel csúcstartó. A vb-arany és egy olimpiai érem hiányzik a karrierjéből, így csak majdnem maradéktalanul elégedett. Az ázsiai dominancia miatt egy vb-győzelem lehetetlen küldetés volt, az olimpiai éremért Tóth Krisztinával kemény csatát vívtak 2000-ben, de a párosuk hatalmas küzdelemben alulmaradt.

Edzői pályafutás és a jövő

Aktív versenyzői pályafutását 2007-ben fejezte be. Miután befejezte a játékot, nem maradt Németországban, mert az olasz szövetség edzőt keresett a legjobb játékosnak, Nikoleta Stefanovának. A német Michaela Steff ajánlotta Bátorfit, aki elfogadta az ajánlatot. 2009-ben a bolgár származású versenyző Eb-ezüstérmet nyert párosban, akkor már Bátorfi ült a páros mögött az edzői sarokban. A versenyző a londoni olimpia előtt várandós lett, akkor meg is szakadt a kapcsolatuk. Egy kis kitérő után minden a helyére került.

Sportolói karrierjét követően Olaszországban a női asztalitenisz-válogatott szövetségi kapitánya, majd a német Bayern München Ifjúsági Akadémia edzője lett. Most is Augsburg mellett él, Münchenben dolgozik, van olyan tanítványa a Bayernnél, akinek ő adja az ütőt a kezébe, de van olyan is, aki már képzettebb, nem a nulláról indul. Hatvan-nyolcvan gyerek van a klubban, és már akad köztük, aki az ifjúsági válogatott tagja. Bátorfi nagy álma, hogy valakit eljuttasson olimpiai szintre. Az elején tartott attól, milyen lesz gyerekekkel foglalkoznia, mert mégiscsak a kezdők szintjére kell visszamennie, és nem a legnagyobb profiknak kell tanácsot adnia. Szintén nem egyszerű feladat, hogy nem várhatja el egy kezdőtől, amit ő meg tudott csinálni. Edzőként jobban izgul, mert már nem rajta múlik, milyen megoldást választanak az asztal mellett.

„Örök és kötelező kérdés: miért nem itthon adja át a tudását? A válasz egyszerű: száz százalékig nem akar hazatérni, mert nem akarja otthagyni, amit gondosan felépített. A hazai szövetség meg azt nem akarta, hogy besegítő jelleggel vállaljon munkát, egyelőre nem találták meg a megfelelő megoldást.”

Személyes gondolatok és a magánélet

Kapcsolata az édesapjával. Meglehetősen sokat vitatkoztak. Felnőttként is gyerekként kezelte. „Erős egyéniség vagyok, az kétségtelen. Mulattatja, ha olyan versenyzővel találkozik, akire bátran használja az egyéniség szót, még akkor is, ha esetleg felbosszantja a viselkedésével. Konzekvens vagyok, ez a tulajdonság végigkísérte az egész életemet. Aki egyéniség, gondolkodik, egyedül dönt, és általában jól. Kedvesebb a szívemnek ez a típus, mint az, akinek megalvad a tej a szájában. Nem gondolok arra, hogy másként kellett volna csinálnom valamit a pályafutásom alatt.”

A magánéletéről is szívesen mesélt: „Olvasok és moziba járok. Ha egy pakolásmentes hétvége van, akkor fel sem kelek az ágyból. Más sportágat űzök, már az is pihentet. A foci a kedvencem.” A falmászást is űzi, a tavalyi Szuperbajnok-versenyen is részt vett.

tags: #batorfi #csilla #1986 #eb #donto

Népszerű bejegyzések:

• Stratégiák kosárlabdázóknak
• Tiszta beszédért végzett gyakorlatok
• Fedezze fel a régi focis élményeket és a gyermekkori játékok világát
• Első hivatalos PUBG Mobile Nemzeti Bajnokság
• A magyar kosárlabda meghatározó pillanatai