A Játékvezetői Viták Árnyékában – A Real Madrid és a Bayern München Örök Rivalizálása
Az európai labdarúgásban kevés olyan párharc van, amely annyi drámát és emlékezetes pillanatot kínálna, mint a Real Madrid és a Bayern München összecsapásai. A két gigász párharca a Bajnokok Ligája történetének legtöbbször lejátszott mérkőzése, amelynek mérlege a legutóbbi negyeddöntő után is rendkívül kiegyenlített: mindkét csapat 13-13 győzelmet ért el négy döntetlen mellett. Bár a játék minősége többnyire lenyűgöző a két ősi rivális összecsapásán, úgy tűnik, a megosztó játékvezetői ítéletek sorsszerűen befolyásolják a végkimenetelét. Az elmúlt években különösen fókuszba kerültek a bírói döntések, amelyek rendre heves indulatokat váltottak ki mindkét oldalon.
A Vitatható Döntések Kora - A Játékvezetői Botrányok Története
Nagy elégtétel volt a megérdemelt továbbjutás a bajor együttes számára, ugyanis a két klub legutóbbi három BL-összecsapását igencsak vitatták a játékvezetés szempontjából. Az indulatok soha nem csillapodnak, ha a Real Madrid és a Bayern München összecsap.
2016-2017: Kassai Viktor Elfeledhetetlen Ítéletei
A sorozat 2016-2017-es negyeddöntőjében Kassai Viktor több súlyos hibát követett el. Arturo Vidal jogtalan kiállítása és Cristiano Ronaldo két lesgólja alapjaiban rengette meg a mérkőzés igazságosságába vetett hitet.
2017-2018: Marcelo Kezezése és a Büntető Hiánya
Egy esztendővel később az elődöntő madridi visszavágóján az első félidő végén Joshua Kimmich beadása után a labda egyértelműen eltalálta Marcelo kezét a büntetőterületen belül. Cüneyt Cakir játékvezető viszont nem ítélt tizenegyest. A mérkőzés után a brazil hátvéd maga is elismerte: „Ha azt mondom, nem ért hozzá a kezemhez, hazudnék...” A Bayern játékosai több alkalommal is tizenegyest reklamáltak, de a játékvezető egyik esetben sem mutatott a büntetőpontra.
A Legutóbbi Párharcok Két Fő Gyújtópontja
A közelmúltban ismét két kiemelten vitatott játékvezetői döntés kavarta fel a kedélyeket a Real Madrid és a Bayern München Bajnokok Ligája összecsapásain.
Camavinga Kiállítása és a Madridi Harag
Méltatlan véget ért a Real Madrid és a Bayern München szerda esti összecsapása - legalább is a madridiak szerint biztosan. A labdarúgó-Bajnokok Ligája szerdai játéknapján a Bayern München hazai pályán 4-3-ra verte a Real Madridot. Az emberhátrányba kerülés kulcsfontosságú volt. Eduardo Camavinga a mérkőzés 62. percétől már sárga lappal játszott. A francia középpályás ugyanis a 86. percben elképesztő meggondolatlanságot követett el, amikor egy faultja után előbb elrúgta, majd néhány másodperc erejéig magával vitte a labdát. A szlovén Slavko Vincic játékvezető Camavingát kiállítást érő második sárgában részesítette a külön számáért, amihez szigorúan a szabályzatban foglaltak alapján időhúzás címszó alatt minden joga megvolt.
Míg Camavinga kikerekedett szemekkel próbálta hova tenni az ítéletet, csapattársai és a madridi stáb egy emberként hördült Vincicre. A csapatkapitány Federico Valverde, Jude Bellingham és Arda Güler hevesen perelt a bírónál, míg Vinícius Jr. is megpróbálta fegyelmezni a játékvezetőt. A madridiak nehezen dolgozták fel a fájó kiesést és azonnal letámadták Vincicet. Dani Carvajal ingerülten a „A te hibád! Kib**ottul a te hibád!” - kiabálta magából kikelve a Real Madrid jobbhátvédje a kispadról. Arra már csak a madridiak vezetőedzője, Álvaro Arbeloa világított rá, miszerint a szlovén sípmester nem is volt tudatában, hogy már a második sárgát mutatta fel Camavingának. Jude Bellingham, a Real Madrid angol középpályása így nyilatkozott a vegyes zónában: „Ez nevetséges. Ez nem lehet sárga lap. Két fault, két sárga.”
Álvaro Arbeloa sem kímélte a játékvezetőt: „A bíró tönkretette a meccset” - mondta, majd a sajtótájékoztatón hozzátette: „Ez egy olyan döntés, amit senki nem ért. Hogy lehet ezért kiállítani valakit egy ilyen mérkőzésen? Teljesen megmagyarázhatatlan és igazságtalan.”
A De Ligt Lesgólja és a VAR Protokoll Megsértése
A 2023-2024-es elődöntő is egy rendkívül súlyos, ritkán látható, a továbbjutást közvetlen befolyásoló bírói hiba miatt maradt emlékezetes. A 2-2-es odavágó után a Real Madrid 1-0-s hátrányban volt a visszavágó hajrájában, de Joselu 88. és 91. percben szerzett góljával megfordította a spanyol csapat a Bajnokok Ligája elődöntőjének visszavágóját. Végül maradt is a 2-1, amivel a Real jutott a Borussia Dortmund elleni fináléba, de ehhez az is kellett, hogy a BL-elődöntő 103. percében rossz döntést hozzon a játékvezetői stáb.
A Bayern München támadásánál egy indítás szállt Nusszair Mazraui felé, a labdát kifejelték a Real-védők, majd Thomas Müller lecsapott rá, Matthijs de Ligt elé passzolt, aki kapásból a kapuba lőtt. Müller átadásánál azonban megszólalt a síp, Szymon Marciniak ugyanis az asszisztens jelzésére befújta a leshelyzetet, pedig a szabály szerint meg kellett volna várnia az akció végét, és a videóbíró eldöntötte volna, valóban les volt-e. A sípszó miatt viszont a videobíró nem is vizsgálhatta az esetet. A VAR-protokoll szerint a kétes leshelyzeteknél a partjelzőnek és a bírónak meg kell várnia az akció végét, hogy a videobíró utólag ellenőrizhesse a döntést. Azzal, hogy a lengyel bíró idő előtt fújt, a VAR technikailag nem avatkozhatott közbe, így nem tudták megvizsgálni, hogy valóban leshelyzet volt-e - a visszajátszások alapján Nusszair Mazraui és de Matthijs de Ligt helyzete is határeset volt.
A korábbi FIFA-játékvezető, Bede Ferenc is reagált a Real Madrid és a Bayern München szerdai Bajnokok Ligája-elődöntőjének hajrájában látott hibás játékvezetői döntésre. „Ha ő [Mazraui] nincs lesen, akkor a gól szabályos volt. A védő mellőle fejelte ki a labdát, így az ő helyzetét kellett volna megvizsgálni. [Ferland] Mendy ugye kifejelte a labdát, a bírók pedig arra következtettek, véget is ért az akció. Ezért jött a jelzés. Müller passza és De Ligt gólja már sípszó után volt" - nyilatkozta Bede Ferenc. Thomas Tuchel, a müncheniek akkori szakvezetője „katasztrofális döntésnek” és „árulásnak” nevezte az esetet, a holland futballista pedig elárulta, hogy a lesállást megítélő partjelző a meccs után elnézést kért tőle a hibáért.
A first Bundesliga goal for Matthijs de Ligt 👏
A Játékvezetői Döntések Utóélete és Reakciók
Továbbra sem csillapodtak az indulatok a Real Madrid háza táján, a Király Gárda játékosai továbbra sem értik, hogy Slavko Vincic játékvezető miért állította ki Camavingát. A madridiak szerint a bíró nevetséges döntést hozott, amikor elővette a piros lapot. Dani Carvajal a mérkőzés hevében odaáig ment, hogy a játékvezetőt tette felelőssé a Real Madrid kiesése miatt, csapattársai pedig nekimentek a szlovén bírónak a lefújást követően. A Real Madrid ásza, Arda Güler odaszólt Slavko Vincic játékvezetőnek. Arda Güler addig-addig mondta a bírónak, míg előkerült a piros lap is.
Kérdések a Spanyol Álomdöntő Helyett és a Magyar Érdekeltség
Idén sem jön össze a spanyol álomdöntő. A spanyol labdarúgás szerelmesei közül sokan reménykedtek benne, hogy a sorozat történetében először éppen Budapesten jön össze a Real Madrid-Barcelona álomdöntő, ám a legjobb nyolc között mindkét spanyol sztárcsapat elvérzett. A katalánok az Atlético Madrid, a királyiak a Bayern ellen búcsúztak, így hat év után először fordul elő, hogy egyikük sem lesz elődöntős. A 2019-2020-as kiírásban a Bayern mellett a Lyon, az RB Leipzig és a PSG jutott be a négy közé.
A spanyolok becsületét azonban megmentette az Atlético Madrid, így 29 év elteltével fordul elő ismét, hogy kizárólag ők maradnak talpon a BL-ben a La Ligából. Szépséghiba, hogy akkor a főtáblán is az övék volt az egyetlen spanyol csapat, és már a negyeddöntőben kiestek az Ajax ellen.
Óriási élmény lett volna, ha Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos bejut a Liverpoollal a budapesti BL-döntőbe, de az angolok elvéreztek a PSG ellen. Sallai Roland és a Galatasaray egy körrel korábban éppen a Liverpool ellen búcsúzott, ugyanakkor mindhárom magyar futballista büszke lehet a főtáblán nyújtott teljesítményére. Közülük is kiemelkedik Szoboszlai Dominik, aki a bajnoksághoz hasonlóan a BL-ben is a csapata egyik legjobbja volt. A 25 éves magyar középpályás 12 mérkőzésen öt gólt szerzett, és adott négy gólpasszt is ebben a kiírásban, a legemlékezetesebb alighanem az Internazionale elleni, idegenben szerzett győztes gólja volt. Az egyenes kieséses szakaszban viszont egyszer volt eredményes, a Galatasaray elleni nyolcaddöntő hazai találkozóján (4-0). Ami szintén figyelemreméltó, hogy az UEFA hivatalos oldala alapján a lefutott távot tekintve az egész BL-mezőnyben a 11. lett. A 12 mérkőzésen összesen 131.7 kilométert tett meg, így a Liverpoolban messze ő futotta a legtöbbet. A listát egyébként a PSG portugál középpályása, Vitinha vezeti 150 kilométerrel. Ami Kerkez Milost illeti: pályafutása első BL-idényében kilenc találkozón lépett pályára, és az egyenes kieséses szakasz mind a négy összecsapásán kezdő volt. Sallai Roland teljesítményére sem lehet panasz, hiszen 12 összecsapáson kapott lehetőséget, és bár gólt nem szerzett, az Atlético elleni alapszakasz-találkozón (1-1) nagyon fontos gólpasszt adott.
A Budapesti BL-Döntő Előzetesek és Gazdasági Hatások
Kialakultak tehát az elődöntők párosításai. Külön ágon vannak a lehengerlő támadófutballt játszó együttesek (Bayern és a PSG) és a betömörülő, keményen védekező és gyors ellenakciókra építkező csapatok (Arsenal és Atlético Madrid). Főleg a párizsiak és a müncheniek összecsapása lesz igazán érdekes, ugyanis a két együttes játszotta a 2020-as BL-döntőt (1-0 a Bayernnek), s azóta szinte váltásban vitték be egymásnak a pofonokat az európai kupaporondon.
A jóslat szerint Arsenal-Bayern döntő lesz Budapesten. A Football Meets Data szimulátora szerint arra van a legtöbb esély (45 százalék), hogy az Arsenal és a Bayern München jut be a Bajnokok Ligája budapesti döntőjébe, amelyet a Puskás Arénában rendeznek meg május 30-án. Az UEFA előzetes és alapos felmérése után 61 400 jegy értékesítéséről határozott. A szokások alapján a belépők hatvan százalékát a döntőbe jutó két klub szurkolói között osztják szét, 18-18 ezer jegyet. Marad 24 ezer belépő, amelyet az európai futballszövetség az üzleti partnerei, a televíziós jogokért horribilis összeget fizető televíziós csatornák munkatársai között oszt szét, és csak a jegyek töredékére (4600 belépő) pályázhattak az „egyszerű" szurkolók.
Jegyárak és Turisztikai Hatások
Az UEFA előírásai (például az árat illetően) a meghatározók. A legolcsóbb jegyeket a két döntős csapat kapta. A jegyek árai a következők szerint alakultak:
| Kategória | Ár (Euró) | Ár (Forint) |
|---|---|---|
| Második kategória | 180 | 70 400 |
| Harmadik kategória | 650 | 254 000 |
| Legdrágább jegy | 950 | 370 000+ |
A Bajnokok Ligája döntő közeledtével Budapest a turisztikai piac fókuszába is került. A turizmus.com honlap összeállítása szerint az elmúlt évek BL-döntői - például Londonban vagy Münchenben - 60-80 millió eurós gazdasági bevételt generáltak. A magyar főváros is hasonló fellendülésre számíthat, sőt a szálláshelyek esetében már most érezhető a kereslet robbanása. A legolcsóbb, két főre szóló kétéjszakás ajánlatok - május 30-tól június 1-ig - 250-300 ezer forint körül indulnak, s míg május 23-25. között egy budapesti szállodai éjszaka átlagosan 80-100 ezer forintba kerül, addig a döntő hétvégéjén ennek akár a négyszerese is lehet, a prémium kategóriában pedig akár 1.5-3 millió forintot is elkérhetnek a két éjszakára.
tags: #bayern #munchen #real #madrid #biro
