Békéscsaba Előre: Történelmi Feljutások az NB I-be és A Klub Legendás Múltja

Békéscsabán a labdarúgás históriája egészen 1888 novemberéig nyúlik vissza a Békés Csabai Torna Egylet alapításával. Azonban a ma is ismert klub alapítása 1912. október 22-én történt meg, amikor megalakult az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé.

A klub számos névváltozáson ment keresztül, míg eljutott a jelenleg használt Békéscsaba 1912 Előre SE névig. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre, ami 1919-ben egy Uhrin nevű hentesmester ajándékának köszönhető. Az együttes az első mérkőzésén a Kner SC ellen játszott, s rögtön győzelmet ünnepelhetett. Tíz évvel az alapítás után már a válogatottba is bekerült csabai futballista, méghozzá Amsel Ignác, a csapat kapusa, akit "Náci" néven emlegettek és a Ferencváros is leigazolta.

A világgazdasági válság azonban a békéscsabai alakulatra is rossz hatással volt, és 1933-ban a klub feloszlott. Utána Törekvés SE néven indult újra az együttes, majd 1946 augusztusától ismét Előre MTE-ként szerepelt, amelyet újabb névváltások követtek. 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963 januártól újra lila-fehér lett a klub színe, a neve pedig Békéscsabai Előre Sport Club. A csapat 1963-ban költözött a Kórház utcába, amely jelenleg is az otthona. A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését.

Az Első Feljutás az NB I-be: Történelmi Pillanat (1974)

A klub folyamatosan fejlődött. A szisztematikus munkának, az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a csabai foci első nagy sikere az 1968-as évhez kötődik, amikor is a Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A következő években még nagyobb energiát fektettek a klub utánpótlásának fejlesztésébe, s hamarosan még jobb eredményeket értek el.

Több évi másodosztályú szereplés után a békéscsabaiak 1974-ben, történetük során először kivívták a feljutást az első osztályba. Az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégszurkoló előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2:0-ás győzelmével a labdarúgócsapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagy lelátót.

Az első hazai NB I-es bajnokiját 1974. augusztus 31-én az MTK ellen játszották, s 3-1-re megnyerték, méghozzá 16 ezer néző előtt. Az akkori MTK-ban Kovács Imre vezetőedző irányításával többek között Bicskei Bertalan, Dunai Lajos, Csetényi Csaba, Borsó János, Kovács Béla és Becsei József is pályára lépett. A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1-0-ra legyőzi kedvenc csapatuk a Fradit. Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a „lilákat”, utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. Hol meggyőzőbb, hol visszafogottabb teljesítmény mellett, de 1983-ig meg is őrizték az első osztályú tagságukat. 1982-ben az a megtiszteltetés érte a klubot, hogy a spanyolországi VB-n Kerekes Attila helyet kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesett a csapat, de a következő szezonban Pataki Tamás vezetésével rögtön vissza is jutottak az élvonalba. Sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat, melyet drámai csatában tizenegyesekkel bukott el.

A 45 Éves Feljutás Ünnepsége (2019)

1974. június 16-án jutott fel a Békéscsaba Előre labdarúgó csapata az NB I-be, ezzel örökre beírta magát a város sporttörténelmébe. Az egykori legendás csapat tagjait Szarvas Péter polgármester kezdeményezésére Békéscsaba önkormányzata köszöntötte a sikeres szereplés 45. évfordulóján, 2019. június 16-án.

Elsőként Szigeti Csaba, a békéscsabai önkormányzat oktatási, közművelődési és sportosztályának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket és több, mint negyven főt számláló vendégsereg előtt hangsúlyozta, hogy a város és a klub sohasem felejti el a múltját, a legendás sportolóit, időről-időre mindig megemlékezünk majd valamilyen módon a régi sportsikerekről. A rendezvény megszervezése egyébként igen bonyolult folyamat volt, hiszen többen külföldről tértek haza a találkozó kedvéért, de mindenkit elértek akit csak lehetett. Sajnos sokan már nincsenek közöttünk, de volt olyan is, akiről évek óta nincs hír. Az elhunytak emlékére néma főhajtással emlékeztek.

A folytatásban Szarvas Péter, a város polgármestere is méltatta mindkét csapat egykori sportsikereit, majd személy szerint mindenkinek oklevéllel, valamint egy-egy palack pezsgővel kedveskedett. Az ünnepelt csapatok részéről Tóth Márton, valamint Szenti Zoltán köszönték meg a város és a klub felé a fáradozást és a megemlékezést. A Békéscsabai Előre legendás ’74-es focistái közül az egykori kapus, Tóth Márton emlékezett csapatára: 1968-ban kialakult egy törzsgárda, akik 5 és fél év után fel tudtak jutni az NB I-be. Hat játékos él még ebből az alapító csapatból, 2 játékosuk elhunyt. Rájuk egyperces néma felállással emlékeztek.

A világ legnépszerűbb sportága a labdarúgás és a csabaiak is nagyon szeretik a focit. "Ezeket a hősöket sosem felejtjük el, hiszen nekik köszönheti a város, a megye, hogy első osztályú labdarúgó meccseket rendeztek a Kórház utcában. Fontos, hogy figyeljünk ezekre az értékekre, azokra a nagyszerű emberekre, akik akár a sport, akár az élet más területén maradandót alkottak. A legendás focistáinkra büszkék vagyunk, hiszen ők vívták ki először az NB-s jogot Békéscsabának." Békéscsaba alpolgármestere, Kiss Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legendás sportolók példaképek, akiknek sikerei láttán nagyon sok gyermek dönt úgy, hogy sportolni kezd. Bíró Csaba, a közművelődési, ifjúsági, oktatási és sportbizottság elnöke hangsúlyozta: ahhoz, hogy tudjunk építkezni a jövőben, fontos, hogy a múltbéli érdemeket, eredményeket kiemeljük. Ezekre az alapokra építve lehet sikeres jövője Békéscsabán a sportnak, az utánpótlásnevelésnek.

A Legnagyobb Siker: Magyar Népköztársaság Kupa Győzelem (1988)

A klub történetének legnagyobb sikerére már nem kellett sokat várni. 1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog, hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4000 csabai szurkoló előtt, Csernus, Gruborovics és Csató góljaival 3:2-re legyőzte a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát. A döntőben 3-2-re győzték le a Bp. Honvédot. Többek között Bánfi János, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Belvon Attila, Baji Tamás, Zahorán Zoltán és a későbbi sikeredző, Pásztor József is szerepelt abban a csapatban.

Kihívások és Megújulás: A '90-es évek Pásztor Józseffel

Az óriási sikert azonban kudarc követte. A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus. Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC, ám a csapat kiesett az élvonalból. Ekkor vette át az irányítást Pásztor József, akivel bajnok lett a csapat, és visszajutott az első osztályba. Az együttes újoncként 5. helyen zárt a bajnokságban, a kupában pedig bejutott a legjobb négy közé, megalapozva a következő idény nagy menetelését.

Bronzérem az NB I-ben (1993-1994)

Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát. A békéscsabaiak csaknem végig vezették a tabellát az 1993-1994-es idényben, ám a hajrában lecsúsztak a bajnoki címről, és végül bronzérmesként zártak. Ez az eredmény máig a klub legjobb bajnoki helyezésének számít az élvonalban. A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen. Egyes szurkolói és játékosok vélekedése szerint az MLSZ nem szerette volna bajnokként látni a csabai csapatot.

A bronzérmet „lendületből” egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követte: az Intertotó-kupában a svájci Siont (7-2), az osztrák Rapid Wient (3-0) és a német Dynamo Dresdent (3-2) is legyőzték a lila-fehérek, és csak a dán Odensétől kaptak ki. Az UEFA-kupában nagy nehezen sikerült továbbjutni a macedón Vardar Skopjével szemben (1-1, 1-0), majd jött az orosz rémálom (1-6 és 1-0 a Kamisin ellen), és a második körben búcsúztak. A bajnokságban is elindult a klub lefelé, az 1995-ös 5. hely után 1996-ban már osztályozó következett (0-0 és 5-0 a Kaposvár ellen).

Az 1993/94-es bronzérmes csapat tagjai:

• Baji Tamás
• Udvarácz Milán
• Árgyelán János
• Lucian Ciocan
• Csató Sándor
• Dávid Zsolt
• Fabulya György
• Fodor Tibor
• Anatolij Gricajuk
• Gyura István
• Kasik Zsolt
• Kulcsár Sándor
• Kulcsár Szilárd
• Simion Mironas
• Mracskó Mihály
• Nagy László
• Szarvas János
• Szenti Zoltán
• Jurij Usmajev
• Viorel Vancea
• Váczi Zoltán
• Zahorán Zoltán
• Laurinyecz Norbert

Szakmai stáb: Pásztor József vezetőedző, Silviu Iorgulescu másodedző.

Hanyatlás és Újjáépítés (1990-es évek vége - 2000-es évek)

Ezt követően már nem sikerült kiemelkedő eredményt elérni, és 1998-ban elbúcsúztak az élvonaltól, majd 2002-ben visszajutottak. Mégis, az ősz rémálomszerűen indult, és csak a remek tavaszi menetelésnek, valamint az időközben sikeres edzőváltásnak (Supka Attila váltotta Garamvölgyi Lajost) köszönhető, hogy bent maradt az egyesület. Szerencséje is volt a csapatnak, mert a Kispest és a Dunaferr jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában. A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a „lilák”, jobban is indult, mint az előző, de itt a végére fogyott el a lendület. Csak osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a fővárosi REAC ellen.

Ezek után a 2004-ben induló bajnokságban fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére. Végül sikerült megmenteni az együttest, amely a Jamina SE jogán indult el az NB III-ban, 2005-ben. Rögtön az első évben a csapat megnyerte az Alföld-csoportot, jogot szerezve a másodosztályú tagságra. A 2007/2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte a gárda, döntően saját nevelésű fiatal játékosokkal, kiegészülve néhány igazolással. A cél még ebben az évadban visszakerülni a második vonalba, ami teljesült is a Szarvas-Kiss edzőpárossal.

Az Utolsó Évek és Feljutások (2010-es évek - Napjaink)

A 2008-2009-es idényben ősszel nagy lendülettel kezdett az Előre, a másodosztályban újoncként a 6. helyig jutottak ősszel, emlékezetes csatát vívva a Fradival. Az eredmények azonban a későbbiekben elmaradtak a várttól, ezért 2010 áprilisában ismét a korábbi tréner, Pásztor József vette át a csapatot. Az új, sorrendben 5. Pásztor-időszak egyre jobb eredményeket hozott. A bennmaradás kiharcolása után a következő évben már a 6. helyen fordult az Előre, majd a 2011/12-es bajnokságban a bajnoki aranyéremért végig harcban állva a harmadik lettek.

A 100. évfordulóhoz közelítve a tulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy látta, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szervezeti struktúrából kihozta a maximumot. A továbbfejlődés érdekében ezért külső támogatót keresett, amely a békési székhelyű Békés-Drén Kft. lett. A Kft. és a város 70-30% tulajdonosi részaránnyal létrehozta 2012 júniusában a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt-t. A 2013-2014-es szezonra összevont 16 csapatos másodosztályú bajnokságában pedig a hatodik helyen végzett a csapat.

A Békéscsaba 2015-ben Zoran Szpisljak irányításával ezüstérmesként végzett az NB II-ben, így hosszú idő után ismét feljutott az élvonalba. A 2015-16-os idényben a Nemzeti Bajnokság első osztályában szerepelt, miután a 2014-2015-ös szezonban az NB II-ben ezüstérmet szerzett, ezzel feljutva a legmagasabb osztályba. Az idény végén azonban kiesett, így újra a másodosztály tagja lett. A 2017/2018-as idénytől Boér Gábor irányította a Lilákat és a 38. fordulós, másodosztályú bajnokságban bronzérmet szerzett a csapattal. A 2018/2019-es szezonban a jócskán megfiatalított játékos-állománnyal a hatodik hely megszerzése sikerült.

A csabaiak azóta a másodosztály élmezőnyéhez tartoznak. 2016-ban, az első osztályból történt kiesés után a békéscsabaiak a Merkantil Bank Liga legutóbbi három kiírásában az élmezőnyben végeztek, sorrendben az 5., a 3., majd a 6. helyen. Az NB II idei pontvadászatában a 23. forduló után a 10. helyen állnak 30 ponttal - 8 győzelem, 6 döntetlen, 8 vereség a mérlegük. A találkozókon 26 gólt lőttek, és 28-at kaptak. Keretükben több olyan játékos van, akik rendelkeznek NB I-es múlttal: Nagy Sándor, Mészáros Márk, Kovács Ádám Tibor, Polényi Gábor, Ladislav Rybánsky, Károly Bálint. A Békéscsaba házi gólkirálya öt találattal Nikola Pantovic. A feljutás egyébként abból a szempontból is aktuális, mivel a jelenlegi Békéscsaba 1912 Előre a feljutás küszöbén áll úgy, hogy az NB III-as bajnokság Dél-Keleti csoportját már megnyerte, azaz a bajnoki címet megszerezte.

A Békéscsaba Előre Mérföldkövei az NB I-ben

A Békéscsaba Előre Öröksége

A Békéscsaba 1912 Előre SE a történelem folyamán mindmáig Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt, igen nagy sikereket elérve. Délkelet-Magyarország legnagyobb futballfellegvára, az Utánpótlásnevelő FC-vel karöltve több, mint 400 igazolt sportolója van. Fennállása során már több válogatott játékost, híres edzőt adott a magyar labdarúgásnak, többek között Amsel Ignácot, Pásztor Józsefet, Kerekes Attilát. Itt edzősködött többek között Mészöly Kálmán, Csank János, valamint Supka Attila. Szervezeti felépítésében több változás is történt már, 1991 óta csak a labdarúgás tartozik a klubhoz, a többi szakosztály az önállósodás útjára lépett.

tags: #bcsaba #feljutas #45 #eve #nb1

Népszerű bejegyzések:

• A legendás Póczik József
• Fonyód 1983-as kézilabda tornája
• Kovács Attila a jégkorong jövőjéről
• RFEF
• A kortárs magyar építészet értékei