A Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) és a Bajnokok Ligája: Történelem és nézőszámok

A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével.

A kupasorozat 1992-ig futott eredeti nevén (külföldön egyszerűen csak Európa-kupának is nevezték), ekkor váltotta fel modernizált formája, a Bajnokok Ligája. Az UEFA Bajnokok Ligája elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) 1955-ben indult útjára. Azóta rendezi meg rendszeresen az UEFA évről évre az európai elit klubcsapatok tornáját. A torna az 1992/93-as szezonban vette fel az UEFA Bajnokok Ligája (BL) nevet, és ezzel együtt a rendszer is átalakult. Az UEFA bevezette a korábban csak világversenyeken használt csoportküzdelmeket, amivel izgalmasabbá, nem utolsósorban pedig még nagyobb üzletté tette az addig egyenes kieséssel működő legnagyobb európai kupasorozatot.

Ehhez párosul még az a „indulási-kiemelési” rendszer, mely nem csak a bajnoki cím megszerzéséhez köti a részvételt, hanem az országokra vonatkozó UEFA-együttható alapján felállított rangsortól is függ, hogy az adott ország hány csapatot, és azokat melyik fordulóban vagy éppen egyből a csoportkörbe „sorsolják”. Ezzel már csak papíron bajnokok versengése a sorozat.

A BEK első évei és a magyar részvétel

Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955. szeptember 4-én Lisszabonban játszották a portugál Sporting CP és a jugoszláv FK Partizan között. A 3:3-as döntetlenre végződő mérkőzés - és egyben a torna - első gólját a portugál csatár, João Baptista Martins szerezte a 14. percben.

A magyar labdarúgást már az első sorozatban is képviselte csapat, az 1954. évi bajnok Bp. Vörös Lobogó (ez volt az MTK akkori elnevezése). Első mérkőzését három nappal az indulás után, szeptember 7-én játszotta a belga bajnok Anderlecht ellen 6:3-as győzelmet aratva. A magyar csapatok mérkőzései fejlécében számsor szerepel. Az első szám a magyar csapatok (az összes) által megvívott mérkőzések sorszáma, a második a BEK keretében megvívott mérkőzéseké, a harmadik az adott klub aktuális mérkőzés-sorszáma, a negyedik az adott klub BEK-ben játszott mérkőzéseinek sorszáma. Mögötte a csapat aktuális eurokupa-mérlege szerepel (mérkőzésszám, a győzelmek, a döntetlenek, a vereségek száma, az aktuális összesített gólkülönbség). A magyar klubok mérkőzéseinél szerepel az órára pontos dátum, a helyszín, stadionnév, nézőszám, a játékvezető neve és nemzetisége, mindkét csapat összeállítása, a gólszerzők neve és gólperce, az esetleges kiállítások és (1970 után) a sárga lapok és felmutatásuk perce is. A cseréket az összeállításokban h. rövidítéssel és a csereperc megadásával jelezzük.

Az Bp. Vörös Lobogó első BEK-mérkőzése:1./1./1./1. [Bp. Vörös Lobogó (MTK)] 1. forduló, 1955. 9. 7., Budapest, Népstadion, 35 000 néző.Bp. Vörös Lobogó: Fazekas Árpád (1/0) - Kovács II József (1/0), Börzsey János (1/0), Lantos [Lendenmayer] Mihály (1/1) - Kovács I Imre (csk, 1/0), Kovács III Ferenc (1/1) - Sándor Károly (1/0), Hidegkuti Nándor (1/1), Palotás [Poteleczky] Péter (1/3), Szolnok [Kiss] István (1/0), Szimcsák I István (1/1).Anderlecht: Week - Matthys, De Koster, Culot - Lippens, Degelas - Jurion, H. Van den Bosch, Mermans (csk), Vanderwelt, P. Van den Bosch.Gólszerző: Szimcsák I (8.), Palotás (25., 59., 80.), Hidegkuti (28.), Sándor (83.), ill. Vanderwelt (7.), H. Van den Bosch (78.), Lippens (85.).

A Bp. Vörös Lobogó a későbbi döntős Reimsszel is összecsapott. A francia csapat mindkétszer 4:1-re vezetett, a budapesti visszavágón 4:4-re sikerült kihozni, Palotás főszereplésével.

Di Stéfano vs. Csordás Lajos - elődöntős a Vasas

Az első kiírás sikerén felbuzdulva egyre több klub jelentkezett a megméretésre, két évvel később már szinte csak bajnokcsapatokból állt a BEK - amely angolul a European Cup nevet viselte. A Vasas első magyar csapatként az 1957-58-as idényben az elődöntőig menetelt: a CDNA Szófia, a Young Boys és az Ajax elintézésével kerülhetett szembe az állandó győztesnek számító Reallal.

A kor támadószelleméhez méltóan ontotta a gólokat az angyalföldi csapat. A bolgárok ellen Csordás Lajos háromszor is betalált itthon (6:1), a svájciak ellen mindhárom magyar gólt ő jegyezte, a Népstadionban előbb 70 000 néző előtt a hollandok kiütéséhez is hozzájárult (4:0), majd 100 000 néző előtt a spanyoloknak is betalált (2:0). Az összesített góllövőlistán két góllal maradt csak el Alfredo Di Stéfanótól.

Az elődöntő mérkőzései:

• Elődöntő, 1958. 4. 3., 20:30, Madrid, Santiago Bernabéu Stadion, 120 000 néző. Real Madrid: Alonso (csk) - Marquitos, Santamaría, Lesmes - Santisteban, Zárraga - Kopa, Marsal, Di Stéfano, Rial, Gento. Vasas: Kovalik Ferenc (7/-11) - Teleki [Tiegelmann] Gyula (4/0), Kontha Károly (6/0), Sárosi László (5/0) - Bárfy Antal (5/0), Berendy Pál (6/1) - Raduly József (5/0), Csordás Lajos (7/7), Szilágyi I Gyula (csk, 7/3), Bundzsák Dezső (6/5), Lenkei [Lelenka] Sándor (7/0). Gólszerző: Di Stéfano (9., 42., 70., 71.), Rial (62.), ill. Csordás (28.), Bundzsák (34.).
• Elődöntő, 1958. 4. 16., 16:00, Budapest, Népstadion, 100 000 néző. Vasas: Kamarás Mihály (1/-0) - Kárpáti Béla (6/0), Teleki [Tiegelmann] Gyula (5/0), Sárosi László (6/0) - Bárfy Antal (6/0), Berendy Pál (7/1) - Raduly József (6/0), Csordás Lajos (8/8), Szilágyi I Gyula (csk, 8/3), Bundzsák Dezső (7/6), Lenkei [Lelenka] Sándor (8/0). Real Madrid: Alonso - Marquitos, Santamaría, Lesmes - M. Múñoz, Zárraga - Kopa, Marsal, Di Stéfano, Rial, Gento. Gólszerző: Bundzsák (25.), Csordás (53.).

Egy másik Vasas a négy között - a Győri ETO

Második magyar együttesként a Győri ETO - amelyre még a Vasas nevet is rátalpalták akkor - jutott elődöntőbe, 1965-ben. Ez sem volt gólszegény sorozat, a Chemie Leipzigot 6:2-es, a Lokomotiv Szófiát 8:7-es összesítéssel sikerült felülmúlni. Az amszterdami Door Wilskracht Sterk (DWS) elleni győri visszavágón Povázsai László 87. percben elért gólja jelentette a továbbjutást, a legjobb négy között Eusébio és a Benfica viszont már nem adott esélyt.

Újpest-Bayern elődöntő az NSZK fénykorában

A hetvenes évek magyar szuperalakulata, a bajnoki címet egy évtizedre kibérlő Újpest 1974-ben jutott a legmagasabbra, ekkor egyetlen - bár elég nagy - lépésre volt a döntőtől. A Bene Ferenc, Zámbó Sándor, Fazekas László, Fekete László fémjelezte álomcsatársorral az élen előbb az ír Waterford United, majd a Benfica és a nagyszombati Spartak Trnava skalpját gyűjtötte be, de a Bayern elleni elődöntőben sem tartotta senki esélytelennek a lilákat. A Népstadionban 80 000 néző előtt Sepp Maier, Franz Beckenbauer, Paul Breitner, Gerd Müller és Uli Hoeness is pályára lépett a vendégeknél, a szintén legendás Udo Lattek együttesében. Az NSZK labdarúgása pedig nemcsak az egyik aranykorát élte, hanem a legfényesebbet: a Nationalelf 1972-ben Európa-bajnok, 1974-ben világbajnok lett, míg klubszinten a Bayern sorozatban háromszor nyert BEK-et - éppen ekkor kezdte. A budapesti első felvonásból jó meccs lett, Fazekas a hajrában mentett döntetlenre, de a vendégek így is elégedetten utaztak haza, és ebből nem csináltak titkot. A visszavágót pedig magabiztosan hozták, 3-0-ra.

Egyéni magyar sikerek és emlékezetes pillanatok a BEK/BL-ben

Puskás Ferenc mesternégyese a döntőben

Az 1960-as döntő hozta a legnagyobb magyar sikert, az egyéni teljesítményeket is nézve. Bár Di Stéfano háromszor is megzörgette az Eintracht Frankfurt hálóját, mégsem ő lett a glasgow-i finálé legeredményesebb játékosa, hiszen Puskás Ferenc négyet vágott a Realban. Tíz gólt azóta sem láttak a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében, ahogyan mesternégyest sem, ráadásul két gyönyörű, felső sarkos találattal. Közel 128 000 néző lehetett jelent, ami szintén rekord. Puskás pedig fölényesen elvitte a gólkirályi címet is, de a listán a harmadik és az ötödik helyre is feliratkozott magyar futballista: a barcelonai Kubala László és Kocsis Ferenc.

Három magyar játékos és két magyar gól a fináléban

Bernbe, az 1954-es német-magyar vb-döntő városába 1961-ben a Barcelona játékosaként BEK-döntőre térhetett vissza Kocsis Sándor és Czibor Zoltán, akik többek között Kubala László és Luis Suárez, az egyetlen spanyol aranylabdás társaként rohamozhatták a Benfica kapuját. A meccs nyitó és záró találata Kocsisé, illetve Cziboré lett, közben azonban háromszor a portugálok ünnepeltek, akik Guttmann Bélával feljutottak a csúcsra. Ezzel együtt Czibor a BEK- és BL-döntők történetének egyik legnagyobb gólját ragasztotta ballal a jobb felsőbe.

Puskás Ferenc mesterhármasa a döntőben, a vesztes oldalon

Jóval kevesebben tudják, hogy Puskás az 1962-es BEK-döntőben is összehozott egy mesterhármast a Real Madridban, de valahogy úgy járt, mint Kylian Mbappé a 2022-es vb-döntőben - vagy éppen Ihor Belanov az 1986-os vb-nyolcaddöntőben -, hiszen ez is kevés volt a diadalhoz. A továbbra is Guttmann Béla vezette címvédő Benfica előbb 0:2-ről talpra állt, majd 3:3-nál Eusébio két találatával győzött. Bombagólokban ezúttal sem volt hiány.

Kű Lajos: az utolsó mohikán BEK-döntőben debütál

Kű Lajosnak 1978-ban a döntő is megadatott a Wembleyben: a Club Brugge középpályásaként 58 percet tölthetett a pályán a Liverpool ellen, többek között Georges Leekens, későbbi magyar szövetségi kapitány társaságában. Hat perccel azután, hogy Kűt sérülés miatt lecserélte Ernst Happel, Kenny Dalglish, a fenomenális skót zseniális mozdulattal szerezte meg a címvédő vörösök győztes gólját. „Belga csapat addig a közelébe sem került ilyen eredménynek, egy isteni csoda volt, amit átéltünk - mesélte később Kű Lajos. - Azt a mérkőzést azóta is a belga foci legnagyobb sikerének tartják. A Magyar Televízió megvásárolta a közvetítési jogot, ezért látott az egész ország, de Vitray Tamás egyszer sem mondta ki a nevemet, csak a mezszámomat, mert egy évvel azelőtt disszidáltam. Én lettem a 10-es játékos.” Ez lett az első és egyetlen nemzetközi meccse a Club Brugge színeiben: az MLSZ kezdeményezte nemzetközi eltiltása a döntő előtt járt le, a következő kiírás első körében pedig nem játszott, és a csapata búcsúzott.

Varga Zoltán és az 1974-es Európai Szuperkupa

Az első hivatalos, UEFA égisze alatt zajló európai Szuperkupa-párharcot az 1972-73. évi BEK-győztes Ajax és a KEK-védő Milan vívta, 1974 januárjában. Varga Zoltánt az Aberdeenben töltött kiváló szezonja után hívta az Ajax, a Barcelonába távozó Johan Cruyff helyettesének szánva. Varga Zoli disszidálásának körülményei sok pletykát tápláltak Albert Flóriánnal való konfliktusáról. Varga 1972-73-ban 31 meccsen lépett pályára, 15 gólt szerzett az Aberdeenben. Az Ajaxnál azonban kevesebb lehetőséget kapott. Az 1974. január 9-i milánói első mérkőzésen a Milan 1-0-ra győzött, az Amszterdamban játszott visszavágón az Ajax 6-0-ra nyert. Vargának nem jutott meccsperc a visszavágón sem, de az Ajax megnyerte az első hivatalos szuperkupát.

Magyar klubok a BEK/BL történetében - a Ferencváros

A Fradi először az 1962/63-ban megszerzett bajnoki cím után vált jogosulttá a részvételre. Ha csak annyit tudunk, hogy a BEK valamikor az ötvenes években indult útjára, akkor a számunkra oly keserű időszak utáni talpra-állás első lépcsőfoka az 1962/63-s bajnoki címünk volt. 14 éves pauza után nyerte meg Mészáros József csapata a bajnokságot, mely az idők folyamán egy kissé feledésbe merült, pedig a klub történetében az egyik legfontosabb állomása volt. A sötét ötvenes évek után nem csak bajnokságot nyertünk, de leraktuk a hatvanas évek aranycsapatának az alapjait. Mészáros József irányítása alatt egy olyan csapat körvonalazódott mely az elkövetkezendő években nem csak a magyar, de a világ labdarúgásának is az egyik meghatározója lett. És bár nagy reményekkel vágtunk bele az 1963/64-es BEK sorozatba, amit az egyre jobb erőt képviselő csapat valamint az 1963-es VVK szereplésünkre alapoztunk (az elődöntőig jutottunk), sajnos már az első fordulóban elvéreztünk a török Galatasaray ellenében.

Az 1964-es bajnoki cím jogán az 1965/66-os BEK sorozatba kaptunk „besorolást”. 1965. augusztus 29-én már Reykjavikban léptünk pályára a BEK sorozat első mérkőzésén. Az izlandi bajnok ellen csak a különbség volt kérdéses és az idegenbeli 4:1-s győzelem után a visszavágón igazi gólfesztivált rendeztek Mészáros József tanítványai. A következő forduló már nehezebbnek ígérkezett és nem csak az ellenfél miatt. Néhány hónappal a VVK-győzelem után Mészáros József, a Ferencvárosi labdarúgás legendája váratlanul távozott a Fradi kispadjáról. Helyét az év végéig Vilezsál Oszkár vette át. A Panathinaikosz elleni első mérkőzés a Népstadionban nem is sikerült valami fényesen. Október 17-én nagyszerű játékkal nyert Athénban a visszavágón a Ferencváros, s így a BEK legjobb nyolc csapata közé kerültünk. Góljainkat Karába, Fenyvesi dr. és Albert szerezték. Az 1966-os évet már Tátrai Sándor irányításával kezdte a csapat, melyre február 23-án az év legnehezebb feladata várt. Milánóban, a kor egyik legjobb csapata, az előző két év BEK győztese, az Internazionale ellen kellett volna kiharcolni a továbbjutást. A négygólos vereség után a sajtó elég éles hangon kritizálta nem csak a Fradi játékát, de az egész magyar labdarúgást. A visszavágón ennek ellenére közel 80 000 szurkoló zsúfolódott a Népstadion lelátóin. 60 percig az esély benne is volt a levegőben, a Fradi végigtámadta ezt az időszakot, Novák Dezső büntetőjével vezettünk is, voltak lehetőségek újabb gólokra, de a helyzetek kimaradtak, az olaszok meg a 64. percben büntettek.

1967 és 1968, a hatvanas évek második Fradi aranykorszaka. A kispadon Lakat Tanár úr, a pályán meg a: Géczi - Novák, Mátrai, Páncsics - Juhász, Szűcs - Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Katona alkotta legendás 11, mely remek játékkal és magabiztosan nyerte meg az 1967-es bajnokságot és jogot nyert az 1968/69-es BEK sorozat indulására. Sajnos a történetelem közbeszólt. A csehszlovákiai események, a Varsói Szerződés országainak katonai bevonulása miatt az UEFA megváltoztatta a sorsolást, amit a Szovjetunió nyomására a többi szocialista ország nem fogadott el, mely azzal járt, hogy a Fradi sem lép(het)ett pályára. 1968 így is eredményes lett, VVK döntő és bajnoki címvédés… és lehetőség az 1969/70-es BEK indulásra.

1969 is jól indult, május közepéig veretlenül vezettük a bajnokságot, majd jött az Újpest elleni vereség, ami megtörte a lendületet. Már a CSZKA Szófia ellen az első fordulóban is rezgett a léc. Szeptember 17-én Szófiában 2:1-re kikaptunk és az október 1-i, Népstadionbeli visszavágón a 60. percben még „egyenlő” volt összesítésben az állás, majd jött Rákosi szemfüles gólja, mely után a bolgár csapat lélekben fel is adta a továbbjutás esélyét. A végén még büntetőből Szőke a negyedik gólt is megszerezte, így 5:3-s összesítéssel jutottunk tovább. A második fordulóban a sors „megrendelte” az előző év VVK-döntőjét, újból a Leeds United jelentette a végállomást. A különbség sokkolta a szurkolókat. Idegenben és hazai pályán is 0:3. Majd néhány nap múlva jött a bajnokság utolsó fordulója, a Honvéd elleni 2:5, mely után Lakat dr. lemondott.

A következő BEK szereplésre 7 évet kellett várnunk. A Dalnoki Jenő „csikócsapata” nagy meglepetésre (de teljesen megérdemelten) nyerte meg az 1975/76-os bajnokságot és nyert jogot a BEK indulásra. Az első fordulóban a luxemburgi Jeunesse Esch ellen két könnyed győzelemmel léptünk tovább. Az Üllői úton 5-1 (az első gólt a luxemburgi csapat szerezte), a visszavágón maradt a négygólos különbség, csak eggyel többet lőttünk és eggyel többet kaptunk (6-2). 1976. október 20-án, a második fordulóban a kelet-német Dynamo Dresdent fogadtuk az Üllői úton. 30 000 fanatikus szurkoló, kiváló mérkőzés és Onhausz góljával Fradi győzelem. Még sem ez maradt meg a szurkolók emlékezetében, hanem Nyilasi Tibor sérülése. A 62. percben a német védő a labda helyett Nyílt fejelte le, ölbe vitték le a pályára a Fradi nyolcasát, aki rövid ápolás után még talpra állt, de a mentőautó előtt ájultan esett össze. Ez a tény meg rányomta a bélyegét a csapat játékára is.

A következő és az utolsó BEK fellépésünkre 5 év múlva került sor. Ha a Dalnoki Jenő fémjelzett „csikócsapat” bajnoki címénél a váratlant írtunk, akkor az 1980/81-es bajnoki címünk is a meglepetés kategóriájába sorolható … és persze Novák Dezső kiváló edzői munkájára és Nyilasi Tibor csúcsformájára. 1981 ősze már nem indult jól. A Banik Ostrava elleni első mérkőzésig 6 forduló ment le a bajnokságból: 3 győzelem, 3 vereség. Ettől függetlenül a szurkolók kitartottak, 30 ezren várták a csapat nemzetközi bemutatkozását, mely a 75. percig álomszerűen alakult. Pogány először a 23. percben lőtt laposan a hálóba, majd egyéni akcióból növelte kettőre az előnyünket. A második 45 perc is remekül indult, Szokolai csukafejesével már 3-0-ra vezettünk. A 75. percben egy megpattanó szabadrúgás, majd Jancsika szabálytalan szerelése a büntetőterületen belül, és máris 3-2-t mutatott az eredményjelző. Ezzel a továbbjutás esélye is csökkent, majd október 30-án a visszavágón 15 perc alatt el is dőlt. És a BEK-től is.

A Bajnokok Ligája és a nézőszámok elemzése

Az UEFA illetékesei az európai topcsapatok támogatásával (plusz a feltörekvő TV állomások és a focit tetemes összeggel támogató szponzorok nyomására) az 1992/93-as szezontól átalakította a lebonyolítási rendszert és UEFA Bajnokok Ligájaként folytatódott a sorozat. Bevezették a selejtezőket, majd jött a sokak álma (köztük a miénk is) a csoportkör, mely nem csak nagyobb hírnevet, de sokkal több pénzjutalmat is hozott magával. A Bajnokok Ligája döntője minden évben a klubfutball egyik, ha nem a legnagyobb eseménye, amely világszerte hatalmas közönséget vonz a televíziók és streamingszolgáltatások elé. De mik az okok, hogy egyszer 49, egyszer meg 185 millióan nézik?

A legutóbbi döntők nézettségi adatai

Az UEFA becslése szerint a 2023/24-es Bajnokok Ligája döntő, amelyen a Real Madrid 2-0-ra győzött a Borussia Dortmund ellen a Wembley Stadionban, mintegy 145 millió fős becsült globális nézettséget ért el. Ez a szám magában foglalja az otthoni nézőket, a streamelőket, valamint a bárokban, éttermekben és szurkolói parkokban követőket is. Ez a 145 milliós adat „jelentős növekedést jelent a közelmúltbeli évekhez képest", mint azt a onefootball.com és a Sports Illustrated is kiemeli. A Statista adatai alapján a Bajnokok Ligája döntők nézettsége 2016 és 2021 között 49 és 106 millió között ingadozott. Az Ahram Online elemzése a 2023-as isztambuli döntő kapcsán azt írja, hogy a nézőszám 150 millió volt. Ugyanez a cikk azonban megjegyzi, hogy a 2023-as 150 milliós adat „alacsonyabb, mint a Bajnokok Ligája rekord 184 milliós átlagos nézőszáma, amelyet a 2014-es döntő hozott". Az AS.com egyik összehasonlító elemzése ezzel szemben a 2023-as isztambuli mérkőzés kapcsán „450 millió nézőt" említ a műsorszórásban, egy másik bekezdésben pedig azt állítja, hogy a 2023-as Real Madrid győzelemnek „becsült 700 millió nézője" volt világszerte. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy „a világszerte mért nézőszámokat nehéz pontosan megállapítani, mivel sok ország becslésekre támaszkodik konkrét információk helyett". Ez a bizonytalanság magyarázatot adhat a forrásokban szereplő különböző számokra. Az idei müncheni döntőt, amikor a PSG 5-0-ra nyert, az előzetes becslések szerint 125 millió néző követte.

Mi teszi a döntőt ennyire vonzóvá?

Ami a Bajnokok Ligája döntő állandó, magas nézettségét illeti, az ok „egyszerű: ez a legnagyobb és legtekintélyesebb mérkőzés az európai - és vitathatatlanul a világ - klubfutballban". A mérkőzés „mindig a kontinens két elit csapatát hozza össze, melyek a végső győzelemért küzdenek". Mivel egyetlen mérkőzés dönti el a bajnoki címet, a „mindent vagy semmit" formátum „végig pörgős akciót, nagy drámát és felejthetetlen pillanatokat biztosít". Ha a 90 perc nem dönt, „gyakran következik hosszabbítás és tizenegyesek, ami csak növeli a feszültséget és a látványt". Ezenkívül „többnyire a mérkőzés legnagyobb színpadán nyújtják a legnagyobb sztárok is a legjobb teljesítményüket", amint azt olyan „varázslatos pillanatok" is mutatják, mint Lionel Messi fejesgólja 2009-ben vagy Zinedine Zidane kapáslövése 2002-ben. Ezek a pillanatok teszik a döntőt „nem csupán mérkőzéssé, hanem egy semmihez sem fogható globális sporteseménnyé".

Amerikai népszerűség

Az amerikai piacon a Bajnokok Ligája döntő népszerűsége növekszik, amint azt az AP News tudósítása is kiemeli. A 2022-es Real Madrid - Liverpool döntő rekordot állított fel az Egyesült Államokban az angol nyelvű televíziós közvetítések történetében: a CBS csatornán átlagosan 2,76 millió nézőt vonzott. Ez meghaladta a korábbi csúcsot, a 2011-es Barcelona-Manchester United döntő 2,6 milliós nézettségét. A hírügynökség szerint ez 23%-os növekedést jelentett a 2021-es döntőhöz képest (Chelsea-Manchester City, 2,10 millió). Ez volt az ötödik alkalom, hogy a mérkőzés átlagosan legalább 2 millió nézőt ért el az amerikai broadcast hálózatokon. A 2024-es Super Bowl globális nézőszámát mintegy 155 millióra becsülték.

Kukkantás a számok mögé

Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a Real Madrid egyértelműen a legnagyobb vonzerővel rendelkező csapat a döntők történetében. A vizsgált időszakban a Real Madrid részvételével zajló döntők átlagosan 121,2 millió nézőt vonzottak, míg az egyéb csapatok mérkőzései csak 92,7 millió átlagos nézettséget értek el. Ez 28,5 millió nézős előnyt jelent, ami 30,8%-os többletnézettségnek felel meg. A Real Madrid globális vonzerejét magyarázza, hogy a klub becslések szerint 450 millió rajongóval rendelkezik világszerte, ami a világpopuláció mintegy 6%-át jelenti.

Azt is megvizsgáltuk, vajon a gólzáporos meccsek több nézőt vonzanak-e. Kiderült: nem jelentős a különbség. A magas gólszámú (3+ gól) meccsek átlagosan 116,3 millió nézőt vonzottak, míg az alacsony gólszámú (1-2 gól) találkozók 109,3 millió átlagot értek el. Az izgalom egyik alappillére a hosszabbítással, különösen tizenegyessel befejezett döntő. Az izgalmas befejezésű meccsek (hosszabbítás vagy tizenegyesek) átlagosan 136 millió nézőt vonzottak, míg a hagyományos 90 perces döntők csak 104,7 millió átlagot értek el. Ebben az is benne lehet, hogy hosszabb idő alatt több ember érhető el, de a különbség látványos.

Azt vettük még észre, hogy meglepő módon az angol csapatok részvétele negatív hatással van (lehet) a globális nézettségre. Az angol csapat részvételével zajló döntők átlagosan 96,4 millió nézőt vonzottak, míg az angol csapat nélküli meccsek 130,8 millió átlagot értek el. A 2021-es döntő rekordalacsony nézettségét (49 millió) részben a COVID-19 világjárvány hatásainak tulajdonítják. Miközben az UEFA átszervezéssel próbál új lendületet vinni a csoportkörökben megfáradt BL-be, sokan a nagy előd BEK-et sírják vissza, amely kizárólag az egyenes kieséses rendszer drámájából állt.

A BEK/Bajnokok Ligája döntőinek története

Táblázatunkban megtekintheti a Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Bajnokok Ligája eddigi összes döntőjének helyszínét és végeredményét.

tags: #bek #dontok #nezoszamok

Népszerű bejegyzések:

• Bartha Csaba karrierje a Győri Audi ETO KC-nál
• betekintés a kulináris megmérettetésekbe
• Részletek a Magyar Krikett Szövetségről
• Hungarian Fencing Achievements
• az ausztrál jégkorong élő közvetítései