Az Európai Kupagyőztesek és Bajnokok Ligája: Történet és Győztesek
Az európai labdarúgás története során számos rangos kupasorozat jött létre, melyek közül a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK), a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) és az UEFA Kupa (ma Európa Liga) a legjelentősebbek. Ezek a versenyek évről évre összehozták a kontinens legjobb csapatait, hogy megmérkőzzenek a dicsőségért. Az alábbiakban részletesen áttekintjük e sorozatok születését, fejlődését, szabályait és emlékezetes pillanatait, különös tekintettel a magyar csapatok részvételére és a győztesek listájára.
Juventus a Bajnokok Ligája döntőiben
A Juventus gárdájának számos alkalommal sikerült bejutnia a sorozat döntőjébe:
- 1972/73: Belgrád, 93500 néző, Guglovic (jugoszláv) - Ajax - Juventus 1-0
- 1982/83: Athén, 73500 néző, Rainea (román) - Hamburger SV - Juventus 1-0
- 1984/85: Brüsszel, 58000 néző, Daina (svájci) - Juventus - Liverpool 1-0
- 1995/96: Róma, 67000 néző, Vega (spanyol) - Juventus - Ajax 1-1 (büntetőkkel 4-2)
- 1996/97: München, 59000 néző, Puhl (magyar) - Borussia Dortmund - Juventus 3-1
- 1997/98: Amszterdam, 47500 néző, Krug (német) - Real Madrid - Juventus 1-0
- 2002/03: Manchester, 63215 néző, Merk (német) - AC Milan - Juventus 0-0 (büntetőkkel 3-2)
A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
Létrejötte és szabályai
1960. február 13-án tíz ország - közte Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét. Az UEFA Kupagyőztesek Európa-kupája - eredeti nevén Európai Kupagyőztesek Kupája - legelőször az 1960/61-es szezonban került megrendezésre. A sorozat résztvevői az európai országok kupagyőztesei és az aktuális címvédő voltak. Abban az esetben, ha a kupagyőztes hazája bajnokságát is megnyerte, az a Bajnokok Ligájában kellett induljon, helyét pedig a kupadöntő másik résztvevője vette át.
A kupasorozat egészen utolsó kiírásáig, 1998-1999-ig megőrizte hagyományos kuparendszerét, azaz oda-visszavágós szisztémában, kieséses alapon mérkőztek meg a párok. Azonos számú szerzett pont esetén a több szerzett gól döntött, további egyenlőség esetén harmadik mérkőzés semleges pályán. Ezt 1970 után az idegenben szerzett több gólt előnybe helyező szabály váltotta fel. A kupát az első kiírásban oda-vissza mérkőzéssel döntötték el, később egy találkozón, de egészen 1971-ig döntetlen esetén megismételt mérkőzés következett. A kupasorozat első mérkőzését 1960. július 31-én Berlinben két kelet-európai csapat, a helyi Vorwärts és a csehszlovák Rudá Hvezda Brno játszotta és 2:1-es hazai győzelemmel ért véget. Az első gólt a keletnémetek balszélsője, Kohle szerezte a 42. percben.
FELEJTHETETLEN PILLANATOK az UEFA Bajnokok Ligája történetében
Magyar csapatok a KEK-ben
Első magyar csapatként a Ferencváros lépett pályára a KEK-ben az 1. forduló másik párosításában, a későbbi döntős Rangerstől Glasgow-ban 4:2-es vereséget szenvedett. Az első magyar KEK-gólt Orosz Pál szerezte a mérkőzés 17. percében. A legjobb magyar eredmény két döntős szereplés volt. Az 1963-1964-es kiírásban az MTK jutott el a fináléba, amelyen Brüsszelben 3-3-as döntetlent ért el a portugál Sporting CP ellen, a megismételt találkozón két napra rá egy érintés nélküli szögletgóllal 1:0-ra kikapott Antwerpenben.
A magyar csapatok mérkőzései fejlécében számsor szerepel. Az első szám a magyar csapatok (az összes) által megvívott mérkőzések sorszáma, a második a KEK keretében megvívott mérkőzéseké. A harmadik az adott klub aktuális mérkőzés-sorszáma, a negyedik az adott klub KEK-ben játszott mérkőzéseinek sorszáma. Mögötte a csapat aktuális eurokupa-mérlege szerepel (mérkőzésszám, a győzelmek, a döntetlenek, a vereségek száma, az aktuális összesített gólkülönbség).
A KEK megszűnése és öröksége
Az Európában harmadik legfontosabb kupasorozatként számon tartott versenyt az 1998/99-es szezon után megszűntették. Az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) 1999-ben lesöpörte a porondról, maradt két széria, majd eltelt több mint húsz év, és az UEFA életre hívott egy harmadik - számú - kupát Konferencia Liga néven. A KEK utolsó döntőjét 1999-ben játszották Birminghamben, a Villa Parkban, ahol a Mallorca-Lazio mérkőzés 1-2-vel zárult. A csapatkapitány, aki utoljára magasba emelhette a trófeát, Alessandro Nesta volt a Lazio színeiben. A Mallorca kispadján az argentin Héctor Cúper ült, aki a következő két idényben a Valenciát vezette a Bajnokok Ligája döntőjébe, mindkétszer vereséget szenvedett a csapattal.
Az UEFA Kupa / Európa Liga
A Vásárvárosok Kupájától az UEFA Kupáig
A Vásárvárosok Kupája (VVK) kupasorozatot 1955-ben hozták létre, párhuzamosan az akkor induló Bajnokcsapatok Európa-kupájával (BEK). A VVK-t eredetileg világvásárokat rendező városok csapatai részére alapították, így például az első - 1955-től 1958-ig tartó - idényben Barcelona, Bázel, Birmingham, Frankfurt, Koppenhága, Lausanne, Lipcse, London, Milánó és Zágráb csapatai versengtek a trófeáért. Az 1971/72-es szezonban nevet váltott a kupa, miután az UEFA átvette a rendezést.
Az UEFA Kupa fejlődése és az Európa Liga
A kezdeti évek dél-európai dominanciájával ellentétben 1968 és 1984 között egyetlen déli csapat tudta megnyerni a sorozatot (1977-ben a Juventus). Az 1999/2000-es szezontól a nemzeti kupák győztesei is az UEFA-kupában indulnak, miután megszűnt a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK). Sőt, a Bajnokok Ligája utolsó selejtezőkörös vesztesei és a BL-csoportok harmadik helyezettjei is az UEFA-kupában folytathatják. A BL mintájára a 2004/2005-ös szezontól az UEFA-kupában is bevezették a csoportküzdelmeket. 2008 szeptember 26.-án az UEFA úgy határozott, hogy a 2009/10-es szezontól kezdve a sorozat UEFA Európa-liga néven fusson tovább.
A jelenlegi európai kupák és az Európa Liga (2025-2026)
A KEK megszüntetésével az UEFA értelemszerűen rákényszerült arra, hogy a kupagyőzteseket a második számú sorozatba, az Európa Ligába erőltesse bele. Az öt legfontosabbnak tartott kupasorozat az európai labdarúgásban, és valóban, nem a Magyar Kupa vagy a Slovnaft Cup kelti fel a földrész fociszurkolóinak az érdeklődését.
A 2025-2026-os Európa Ligában az FA-kupa, Copa del Rey, Coppa Italia, DFB-Pokal és Coupe de France győztesei is indulnak. A döntőt 2026. május 20-án játsszák az isztambuli Beşiktaṣ Stadionban. A 2025-ös DFB-Pokal döntőjében a harmadligás Arminia Bielefeld és a Stuttgart találkozik május 24-én, a berlini Olimpiai Stadionban. Az érdeklődés óriási volt, 1.66 millió valós személy igényelt jegyet. A Stuttgart háromszoros német kupagyőztes, utoljára azonban 1997-ben szerezte meg a trófeát. A Coppa Italia elődöntőinek visszavágói április végén zajlanak, ahol az Inter, Milan, Bologna és Empoli verseng. Az Inter 9, a Milan 5, a Bologna pedig 2 kupagyőzelemmel bír. Az Empoli még soha nem jutott be a döntőbe. A Coupe de France idei győztese a Paris Saint-Germain vagy a Reims lesz a május 24-i párizsi fináléban.
Egyéb Európai Kupasorozatok
Az Európai Szuperkupa
Az Európai-szuperkupát 1972-ben hozta létre Anton Witkamp, a holland De Telegraaf újság riportere és későbbi sportszerkesztője. Az ötlet abból az időből jött, amikor a holland labdarúgás Európa legjobbja volt, és a holland labdarúgó klubok az aranykorukat élték (különösen az Ajax). Witkamp keresett valami újat, ami biztosan eldönti, melyik a legjobb csapat Európában, és egy további tesztet is az Ajax legendás csapatának, melyet a sztár játékos, Johan Cruijff vezetett. Az volt a javaslat, hogy a Bajnokok Ligája győztese mérkőzzön meg a Kupagyőztesek Európa-kupája győztesével. Minden adott volt az új kupa megszületéséhez.
Azonban amikor Witkamp megpróbálta megkapni a hivatalos jóváhagyást a rendezvényéhez, az UEFA elnöke ellenezte, mert a Kupagyőztesek Európa-kupája címvédő Rangers-nek a szurkolói kezelhetetlenek voltak. Ennek ellenére a kupa helyette nem hivatalos státuszt kapott. Oda-visszavágót játszottak, a pénzügyi támogatást a holland De Telegraaf újság adta. Az Ajax legyőzte a Rangers-t, és megnyerte az első Európai-szuperkupát. Azóta a rendezvény hivatalosan elismertté vált az UEFA támogatásával. A Juventus gárdájának eddig 2-szer sikerült megnyernie ezt a kupát.
Az UEFA Intertotó-kupa
Az UEFA Intertotó-kupa legelőször az 1961/62-es szezonban került megrendezésre, akkor még Nemzetközi Labdarúgótorna néven. A tornát olyan európai csapatok részvételével rendezték meg, amelyek nem indulhattak a két legfőbb UEFA-rendezvényen (Bajnokok Ligája, UEFA-kupa). Kezdetben a kupa csoportkörből és egyenes kieséses szakaszból állt. 1967-re a torna megrendezése túl bonyolulttá vált, ezért a kieséses szakaszt és a döntőt eltörölték, aminek következtében nem avattak végső győztest egy csapat személyében. Helyette a csoportgyőztesek 10 000 és 15 000 közötti svájci frank pénzjutalomban részesültek.
1995-re az UEFA újra átgondolta az álláspontját a kupával kapcsolatban, és felvette a hivatalos rendezvényeinek sorába, valamint átalakította a lebonyolítási rendszerét. A kezdetekben a két győztes kapott helyet az UEFA-kupa mezőnyében. Az egyik győztes, a FC Girondins de Bordeaux sikere (amely az 1995-1996-os UEFA-kupában döntőt játszott) arra buzdította az UEFA-t, hogy biztosítsanak egy harmadik helyet is 1996-tól kezdve. Sok klub nem szerette a tornát, mivel úgy vélték, hogy akadályozza az új idényre való felkészülést. Ennek eredményeként nem jelölték magukat indulóknak, noha jogosultak lettek volna rá. Később az UEFA lehetővé tette, hogy a nemzetek lemondjanak az Intertotó helyeikről.
2007 decemberében az új UEFA elnök, Michel Platini megválasztását követően bejelentették, hogy az Intertotó-kupát megszüntetik 2009-re. A döntés része volt annak a folyamatnak, melyben az UEFA-kupa/UEFA Bajnokok Ligája rendszerének megváltoztatásával kapcsolatos. Ezentúl az eddig innen kvalifikálók az Európa-liga selejtezőiben kapnak helyet, amely négy selejtezőfordulós lesz. A Juventus gárdájának egyszer sikerült magasba emelnie az Intertotó-kupa serlegét.
A Klubvilágbajnokság
A Klubvilágbajnokság elődjét Henri Delaunay alkotta meg, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy melyik a világ legjobb csapata. Európának már megvolt az európai bajnok klubok kupája, de Dél-Amerikában nem volt hasonló rendezvény, ezért a dél-amerikai Confederación (a CONMEBOL elődje) létrehozott egy hasonló versenysorozatot, és elnevezte a dél-amerikai függetlenség hőseiről. A Copa Libertadores előidézte a Klubvilágbajnokság megvalósítását. Az első mérkőzést 1960-ban játszották le, amikor is a spanyol Real Madrid legyőzte az uruguay-i Peñarol együttesét. 1960-tól 1979-ig a Világkupát oda-visszavágós rendszerben játszották. 1960 és 1968 között a kupa sorsát pontszerzési módszerrel döntötték el, ugyanazt a formát használta a CONMEBOL is a Copa Libertadores győztesének megállapításához 1987-ig. E miatt a formáció miatt harmadik mérkőzésre volt szükség, amikor mindkét csapat azonos számú pontot szerzett. 1969-től 1979-ig a rendezvény elfogadta az európai szabványt, az összesített gól rendszerét, és az idegenben lőtt gólt. 1980-tól kezdődően a döntőt egy mérkőzéses rendszerben játszották. 2000-ig a mérkőzéseket a tokiói Nemzeti Stadionban tartották, 2001 óta a döntőket a Jokohamai Nemzetközi Stadionban rendezik. A Juventus gárdája mindmáig kétszeres klubvilágbajnoknak mondhatja magát.
A Juventus kétszer szerepelt a Klubvilágbajnokság, korábbi nevén Világkupa döntőjében:
- 1973: Róma, 22489 néző, Delcourt (belga) - Juventus - Independiente 0-1
- 1985: Tokió, 62000 néző, Roth (német) - Juventus - Argentinos Juniors 2-2 (büntetőkkel 4-2)
tags: #bek #es #uefa #kupa #gyoztes #capat
