A Békéscsabai Futball Története
Békéscsaba városának labdarúgás-története gazdag és sokszínű, mely szorosan összefonódik a helyi sportegyesületek, különösen a Békéscsaba 1912 Előre SE fejlődésével.
Az Alapítás és a Korai Évek
A Békéscsabai Munkás Testedző Egyesület 1912-ben alakult meg. Az egyesület megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. A békéscsabai labdarúgás első válogatott játékosa Amsel Ignác kapus volt, aki 1922-ben mutatkozott be a nemzeti csapatban. Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. A csapat a 60-as évek közepén az NB II-ben (akkoriban harmadosztály) szerepelt, 1965-ben majdnem ki is esetek a harmadik vonalból. Ekkor egy döntés következtében a két rivalizáló csabai egyesület közül egyértelműen az Előrét helyezte előtérbe a városvezetés, átirányítva az egykori CSAK, akkori nevén Csabai VTSK legjobb játékosait a lilákhoz. Ennek a döntésnek, valamint a szisztematikus munkának és az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a klub elindult felfelé és az 1968-as évben megszületett a klub első nagy sikere: Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében. Ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését. Mivel ekkoriban az országos ranglistán a magyar egyesületek közül csak a 239. helyen szerénykedett az Előre, ezért célul tűzték ki az országos egyesületi rangsorban való előrébb lépést, a biztos alapokon nyugvó utánpótlásbázis szélesítését. A hathatós állami és tanácsi segítségnek, valamint az edzők áldozatos munkájának köszönhetően mindez az elkövetkező években meg is valósult, így 1986-ra a Békéscsabai Előre Spartacus egyesülete megkapta az országos kiemelt státuszt, és a klubok között az előkelő, 12. helyet foglalhatta el.
Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület, a Békéscsaba 1912 Előre SE elődje. A kezdetekkor kizárólag labdarúgók tartoztak a klubhoz, később azonban több szakosztály is alakult. A futball klub 1974-ben került fel először az első osztályba, majd 1-2 megszakítástól eltekintve 1998-ig az NB I stabil résztvevője volt.
A csabaiak évtizedeken keresztül a másod-, néhány alkalommal a harmadosztályban szerepeltek, az igazi áttörést az 1970-es esztendő hozta, amikor országos mintára Békéscsabán is megvalósították a helyi egyesületek fúzióját.
A Békéscsaba 1912 Előre SE a város 1912-ben alakult meg. Az egyesület a történelem folyamán Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt. 1974-ben került fel először az első osztályba, majd 1-2 megszakítástól eltekintve 1998-ig az NB I stabil résztvevője volt.
Az Előre 1912-ben alakult meg. A sárga-fehér mezes labdarúgócsapat az első mérkőzésén 1:0-ra győzött a gyomai Kner SC ellen. 1912. október 22-én a közel százfős tagság elfogadta az egyesület alapszabályát, elnöknek dr. Herczog Henriket, titkárnak Varga Sándor Mihályt választották meg. Az Előre Munkás Testedző Egyesület (Előre MTE) célja „az atlétika, játékok, vívás, tornászás és általában a testedző sportok gyakorlása, tanítása és ezzel egyúttal a hazai sportügy fejlesztése” volt.
Az Előre, valamint a csabai polgári egyesület, az 1912 márciusában alapított Csabai Atlétikai Klub (CsAK) a mérkőzéseit a Kórház utca - Jilemniczky utca - Gyulai út - körgát közötti vásártéri sporttéren játszotta. Az Előre az évszaktól függően a CsAK sporttelepén, a Gyulai úti-Keleti sori pályán vagy a vásártéren lépett pályára. A CsAK a Réthy utcán (Kórház utca) épített sporttelepet. Uhrin hentes lila színű szerelést ajándékozott a csapatnak, 1919-ben a lila-fehér lett az Előre színe.
A „Ramblerek” nevet viselő „budapesti propagandacsapattól” karmestert szerződtettek Jánossy Béla személyében, aki a csapat játékos-edzője lett. Az első tétmérkőzésekre 1921 tavaszán a csabai alosztályban került sor. A békéscsabai csapat első válogatott játékosa Amsel Ignác (Náci) kapus lett, aki 1921 decemberében a Lengyelország elleni mérkőzésen csereként lépett pályára a nemzeti csapatban. 1922-ben, az alapítás 10. évfordulója alkalmából felszentelték az egyesület zászlaját, melyet Kökényessy Gyula Zoltánné ajándékozott a klubnak.
Az Előre 1923-ban engedélyt kapott rá, hogy a Csányi utcában sportpályát létesítsen. A Csányi utcai sporttelep avatóünnepségén, 1924. augusztus 17-én az Előre MTE a Ferencváros csapatát látta vendégül (0:8-ás vendégsiker), augusztus 20-án a Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesülete (KAVE), majd Budapesti Törekvés ellen lépett pályára (6:0-s győzelem, illetve 1:1-es döntetlen).
1930-as évek nehézségei ellenére (pénzügyi problémák, belső válság, az egyesület felfüggesztése) az Előre 1933-ban a csabai alosztály első helyén végzett, az országos amatőr bajnokságba jutás nem sikerült. 1933 nyarán az Előre MTE válságba került. A munkásegyesületet - a megmentése érdekében - megszűntették. Helyette 1933. augusztus 27-én megalapították a Törekvés Sportegyesületet, mely díszelnökének Jánossy Gyula polgármestert kérték fel. Az új csabai labdarúgócsapat az 1933-1934-es idényben a csabai alosztály II. osztályában indult. A Törekvés SE 1934 júliusában átigazolta az Előre labdarúgóit, megkapta a Csányi utcai sporttelepet, továbbá az Előre helyét a csabai alosztály I. osztályában. A Törekvés 1941-ben az első helyen végzett, a Nemzeti Bajnokság III. osztályának tagja lett (Alföldi-csoport). A csapat a Nemzeti Bajnokság létszámemelésének köszönhetően az 1942-43-as idényt az NB II-ben kezdte meg.
Ettől a szezontól a CsAK, a MÁV és a Törekvés csapata is a Réthy utcai sporttelepen játszotta a mérkőzéseit. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1944 nyarán összevonta az NB II-t és az NB III-at, az idény félbeszakadt. A békéscsabai csapat 1944 októberétől - a szovjet megszállást követően - Törekvés Munkás Testedző Egyesület néven szerepelt. 1945-ben az ország legjobb együtteseit egy-egy 14 csapatos csoportba sorolták, a Törekvés MTE az Országos Bajnokság (OB) Keleti csoportjába került. A város első OB I-es mérkőzésére 1945. szeptember 22-én a Salgótarjáni BTC ellen került sor a Csányi utcai sporttelepen, az összecsapás 6:2-es békéscsabai győzelemmel zárult. A Törekvés MTE a 12. helyen fejezte be a bajnokságot, ezzel búcsúzott az élvonaltól.
1948. június 19-én fuzionált az Előre MTE, a Csabai Atletikai Klub és a Textiles Sport Egyesület (Merkur), ezzel létrejött a Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete (BSZSE). A piros-kék színösszeállítású egyesület labdarúgó szakosztálya az NB II-ben indult, a mérkőzéseknek a Réthy (Kórház) utcai sporttelep adott otthont. A BSZSE anyagi problémái miatt a szakosztályok az Építők SK-hoz kerültek. A kék-fehér csapat 1951-ben az egykori méntelep területén létesített Városi Stadionba költözött. Az együttes 1957. január 4-én felvette az Előre nevet (Építők-Előre SK). 1962 nyarán a munkáscsapat ötvenéves jubileumát ünnepelték, az év végén az építőipari vállalat átadta az akkor NB III-as sportkört a városnak. 1963. január 27-én újjáalakult a Békéscsabai Előre Sport Club. Az ismételten lila-fehér labdarúgócsapat 1963-tól a Kórház utcai sportpályán és az NB II-ben játszott. Az Előre az 1968-as idényben az NB II Keleti csoportjának élén végzett, és NB I/B-be (másodosztályba) jutott.
A Békéscsaba 1912 Előre SE Aranykora
Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégszurkoló előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2:0-ás győzelmével a labdarúgócsapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagy lelátót. 1974. A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1:0-ra legyőzi a Ferencvárost. Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a "lilákat", utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot.
1982-ben a spanyolországi vb-n Kerekes Attila helyet kapott a válogatott keretben. 1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog, hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4 000 csabai szurkoló előtt Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re legyőzte a Bp. Honvédot és elhódította a Magyar Népköztársasági Kupát. A sikerrel a békéscsabai együttes a kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) szerepelt, ahol a norvég Bryne után a török Sakariasporon nem sikerült továbbjutni.
A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus. Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelmet ért el a csapat, kiesett az NB II-be. Ekkor nevezték ki a gárda élére a későbbi sikerkovácsot, Pásztor Józsefet. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyerte a gárda, az 1992/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban és kupaelődöntő a Haladás ellen (0-3, 3-1), majd az 1993-1994-es menetelés következett. Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát. A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen. A bronzérmet egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követte. Csak a dán Odensetől kapott ki a csapat. A sorozatban megverte az osztrák Rapid Wient (3-0), a svájci Siont (7-2) és a német Dynamo Dresden csapatát (3-2) is. Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában sikerült továbbjutni a Vardar Skopjével szemben (1-1, 1-0), majd a következő fordulóban az orosz Kamisin már nem hagyott esélyt (1:6 és 1:0).
Az 1993-1994-es idényben Pásztor József csapata sokáig a tabella élén állt, végül bronzérmesek lettek, mely az Előre történetének legjobb eredménye. 1994-ben a labdarúgócsapat Intertotó-kupa-mérkőzéseket játszott, három győzelemmel sikerült bejutni az UEFA-kupa 1994-1995-ös kiírásába.
A csapat legnagyobb sikereként a harminc évvel ezelőtti, 1988-as Magyar (Népköztársaság) Kupa győzelmet, illetve az 1993/94-es bajnoki szezonban elért 3. helyezést tartják számon.
A Békéscsaba fennállása során már több válogatott játékost, híres edzőt adott a magyar labdarúgásnak, többek között Amsel Ignácot, Pásztor Józsefet, Kerekes Attilát. Itt edzősködött többek között Mészöly Kálmán, Csank János, valamint Supka Attila.
A Békéscsaba 1912 Előre a város 1912. májusában a békéscsabai munkásfiatalokból álló utcacsapat, Orvos Pál nyomdászsegéd és társai megalapították a Csabai Munkás Testedző Egyesületet (MTE). A sárga-fehér mezes labdarúgócsapat az első mérkőzésén 1:0-ra győzött a gyomai Kner SC ellen. 1912. október 22-én a közel százfős tagság elfogadta az egyesület alapszabályát, elnöknek dr. Herczog Henriket, titkárnak Varga Sándor Mihályt választották meg. Az Előre Munkás Testedző Egyesület (Előre MTE) célja „az atlétika, játékok, vívás, tornászás és általában a testedző sportok gyakorlása, tanítása és ezzel egyúttal a hazai sportügy fejlesztése” volt.
A Békéscsaba 1912 Előre (régebbi nevein Előre MTE, Törekvés SE, Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre FC, Előre FC Békéscsaba) egy békéscsabai sportegyesület és futballklub. Az egyesület a történelem folyamán Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt.
A csapat jelenleg a Nemzeti Bajnokság másodosztályában szerepel, s a 2017/2018-as idényben a 3. helyen végzett.
A Békéscsaba 1912 Előre hivatalos weboldala.
Szervezeti Változások és Jelenlegi Helyzet
Szervezeti felépítésében több változás is történt már, 1991 óta csak a labdarúgás tartozik a klubhoz, a többi szakosztály az önállósodás útjára lépett.
Az 1998-ban kiesett az élvonalból. Az időközben Előre FC Békéscsaba névre keresztelt csapatnak 2002-ben az NB I/B megnyerésével sikerült kiharcolnia az első osztályú tagságot. A 2004-2005-ös szezonban a klubot az adósságai miatt pontlevonással büntették. Az egyesület nem kapta meg az NB II-es indulás jogát. 2005 nyarán az NB III-as Jamina SE és a békéscsabai önkormányzat új csapatot szervezett Békéscsaba 1912 Előre SE néven.
2012-ben, a Békéscsabai Előre megalapításának 100. évfordulója alkalmából az Előre-évszázad legjobb labdarúgójának, illetve labdarúgóedzőjének Pásztor Józsefet, a legemlékezetesebb mérkőzésnek az 1994-es Előre-Ferencvárost (5:2) választották. Az Előre 2014-2015-ben Zoran Spisljak vezetésével az előző évben összevont másodosztály második helyén végzett, így - 2005 után ismét - NB I-es csapattá vált.
A csapatnak a Kórház utcai stadion az otthona, ahol általában szépszámú és hangos közönség előtt játszik.
Egyéb Sportágak Békéscsabán
Békés megyében, Békéscsabán sohasem voltak meg a szükséges anyagi, tárgyi, technikai feltételek, ennek ellenére a kezdetektől magas színvonalú sportélet folyt a településen. Számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). A rendszerváltozást megelőzően a csabai sportágak jó része egy mamut-egyesület, a Békéscsabai Előre Spartacus SC keretein belül működtek. A rendszerváltozás során a nagy egyesület több kisebbre szakadt - a könnyebb boldogulás reményében, a hivatalos sportpolitika ösztönzésére.
Büszkék lehetünk arra, hogy öt olimpiai bajnokunk is van. Takács Károly (sportlövő - 1948-ban Londonban és 1952-ben Helsinkiben győzött, a kétszeres bajnok Csabán volt hivatásos katona, itt lett igazolt sportoló)); Palotai Károly (labdarúgó - az 1964-ben, Tokióban aranyérmes csapat kapitánya volt a későbbi világhírű játékvezető, Békéscsabán született); Boros Ottó (vízilabdázó - 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban volt a pólóválogatott kapusa, ugyancsak Békéscsabán született); Gedó György (ökölvívó - 1972., München papírsúlyú bajnoka, gyermekként Békéscsabán ismerkedett meg a boksz alapjaival); Ónodi Henrietta (tornász - 1992-ben, Barcelonában bizonyult a legjobbnak ugrásban, Csabán látta meg a napvilágot). Közülük csupán Ónodi győzött csabai egyesület tagjaként.
A „klasszikus sportágak” közül városunkban hosszú ideig a legeredményesebb a női torna volt. A Békéscsabán, az 1950-es évektől működő tornaszakosztály a magyar tornasport meghatározó bázisává a ’70-es évektől vált. Az Unyatinszki házaspár nevelte Ónodi Henrietta az Eb-győzelem mellett világbajnoki és olimpiai bajnoki címmel, rangos versenyeken nyert érmekkel is büszkélkedhet. A békéscsabai sportsikerek egyik legjelentősebbikeként tartják számon a szakemberek, hogy 1996-ban, az atlantai olimpián négy csabai tornászhölgy (Ónodi Henrietta, Balog Ildikó, Nyeste Adrienn, Varga Adrienn) képviselte a magyar színeket; s a lányok a 9. helyen végeztek. A tornászok közül kiváló nemzetközi sikereket ért el - a felsoroltakon túl - Újszigeti Katalin, Kalmár Zsuzsa, Böczögő Dorina és Makra Noémi is.
Nagy hagyományai vannak a városban az atlétikának is. A Békéscsabai Atlétikai Club immár hosszú évek óta az ország egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb atlétikai egyesülete. A gyalogló házaspár: Urbanik Sándor négy, Urbanikné Rosza Mária pedig három olimpián képviselte a magyar, illetve a csabai színeket. Medovarszki János Universiade 3. Az egyesület legkiemelkedőbb sportolója Márton Anita 2-szeres Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes súlylökő. Az atléták esetében a felsorolásból nem hagyható ki Baji Balázs. Eb-ezüstérmes, világbajnoki 3. helyezett, Universiade-győztes gátfutó, két olimpia résztvevője. Balázs az egyetlen magyar sprinter, aki világbajnokságon dobogós helyen végzett.
A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás a századfordulót követő esztendőkben indult útjára. A legnagyobb sikereket elérő futballklub a Békéscsabai Előre 1912-ben alakult meg. A Békéscsabai Törekvés MSE (akkor így hívták az Előrét) 1945-ben ugyan bemutatkozott az első osztályban, de a csabai labdarúgás csak 1974-től tudott hosszabb ideig a legjobbak között szerepelni. Az Előre a legnagyobb sikerét 1988-ban, a Magyar Népköztársasági Kupában (akkor még így nevezeték) megnyerésével, illetve az 1993/94-es bajnokságban szerzett harmadik helyével érte el. Az egyesület számos válogatottat adott a magyar labdarúgásnak (Amsel Ignác, Kerekes Attila, Pásztor József, Paróczai Sándor, Szekeres József, Mracskó Mihály, Bánfi János, stb.).
A csabai női kézilabdasport világbajnokokat adott (1949. Budapest: Balázs Judit, Laurinyecz Katalin, Hámori Ilona), világbajnoki ezüstérmeseket, olimpiai helyezetteket, sokszoros válogatottakat nevelt: Bonyhádi Klára, Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella, Bohus Beáta, Hochrajter Rita, Szrnka Hortenzia, Szekeres Klára stb. személyében. A magyar bajnokságban és a Magyar Kupában érmes helyezések, nemzetközi kupaszereplések dicsérik az itt folyó munkát. A férfiaknál Mohácsi Árpád, illetve a szövetségi kapitányságig jutó szakember, Skaliczki László nevét illik feltétlenül megemlíteni. (A hölgyek is „adtak” a magyar válogatottnak egy szakvezetőt, a később olimpiai 4.)
Az utóbbi évek legkiemelkedőbb eredményeit a Békéscsabai Röplabda SE sportolói produkálták. A csabai röplabdások legsikeresebb éve a 2017-es volt, amikor a magyar bajnoki aranyérem mellett a Magyar Kupában és a MEVZA-kupában is diadalmaskodtak. Az európai kupákban is letették névjegyüket, a Bajnokok Ligájában, a CEV Kupában és a Challenge Kupában arattak maradandót.
A felsoroltakon túl számtalan nagy csillaga van a békéscsabai sportéletnek. - a súlyemelő Bökfi János (korosztályos világ- és Európa-bajnok, olimpiai 4. - a cselgáncsozó Gyáni János (kétszeres Eb-bronzérmes, vb-5. S arról se feledkezzünk meg, hogy 1997-ben Békéscsaba városa megkapta a Nemzet Sportvárosa kitüntető címet.
Hogy az előbbiek közül a legnépszerűbbet említsük: évtizedes hagyományai vannak a kispályás labdarúgó bajnokságoknak, kupáknak. Ugyancsak nagy hagyományokra tekint vissza a - diákok számára (a diákolimpiai programok mellett) rendezett - városi alapfokú bajnokságok. Békéscsaba Megyei Jogú Város számos rangos nemzetközi sporteseménynek volt a házigazdája. A legnépszerűbb sportágak közül a 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokság emelkedik ki, amikor is az egyik csoport házigazdája volt városunk.
tags: #bekesi #futball #tortenete
