Bene Ferenc: A Góleádor, aki beragyogta a magyar futballt

Bene Ferenc, minden idők egyik legnagyobb magyar csatára, a legendás Dózsa-csatársor centere, 1944. december 17-én született Balatonújlakon, egy négygyermekes család legkisebb fiaként. Édesapja ácsmester volt. Fiatalon Marcalin és Kaposváron futballozott.

Tizenhárom évesen, 1958-ban, a Marcali MEDOSZ csapatában lett igazolt futballista, majd 1960-ban a Kaposvári Kinizsihez került. Ott az Újpest húszas-harmincas évekbeli legendás góllövője, Avar István, becenevén Ricsi (akkor már leginkább Ricsi bácsi…) foglalkozott vele. Nem sokáig, mert hamarosan beajánlotta egykori klubjának, az Újpestnek. Tudta, hogy a lila-fehérek a visszavonuló Szusza Ferenc utódját keresik. Így került Bene Ferenc a Megyeri útra.

Sikerek az Újpesti Dózsában

Bene Ferenc 1961-ben, tizenhét évesen került a Megyeri útra, ahol 1978-ig számos sikert ért el az Újpesti Dózsa színeiben. A lila-fehérek a visszavonuló klubikon, Szusza Ferenc helyére szemelték ki. Bene Ferenc már a 17. születésnapja előtt, 1961. augusztus 20-án rögtön góllal mutatkozott be az NB I-ben, a Pécsi Dózsa elleni 3-0-s újpesti siker alkalmával ő szerezte csapata második gólját a Megyeri úton. A vendégeknél szerepelt a későbbi nagyszerű társ, Dunai II Antal is. Az újonc góllal debütált a Török - Rajna, Várhidi, Sóvári - Solymosi, Szini - Kuharszky, Göröcs, Bene, Lenkei, Rossi gárdában.

Sokoldalú támadójátékos volt, aki a Dózsában középcsatárként szerepelt. Számolatlanul termelte a gólokat, éppen ezért a lila-fehér szurkolók a Góleádor becenevet adták neki.

Bene 18 éven keresztül erősítette a klubot, ez alatt nyolcszor volt magyar bajnok és háromszor nyert magyar kupát. Az Újpesti Dózsával nyolc bajnoki címet nyert (1969, 1970 tavasz, 1970-1971, 1971-1972, 1972-1973, 1973-1974, 1974-1975, 1977-1978), 1967-tel kezdődően mindig az első három között végzett a lila-fehérekkel. Háromszor (1969, 1970, 1975) diadalmaskodtak a Magyar Népköztársasági Kupában. Két döntőben is eredményes volt, 1969-ben a Budapesti Honvéd kapuját vette be a Népstadionban, 1977-ben pedig a Vasas drukkereit szomorította. Az NB I ötszörös gólkirálya.

Tizennégy hónappal később, az 1962-1963-as idény tizedik fordulójában ő lőtte a Dózsa mind a hat gólját Szombathelyen a Haladásnak. 1964 és 1975 között a teljes (tehát nem félidényes) bajnokságokban csupán egyszer nem érte el a húszgólos határt. Bene Ferenc 1972-1973-as NB I-es aranyérme.

Nemzetközi kupaszereplések az Újpesttel

A nemzetközi porondon 1962-ben KEK-elődöntős, 1967-ben KK-döntős, 1969-ben VVK-döntős volt, 1974-ben BEK-elődöntős.

Az 1968-1969-es szezonban döntőig jutott a csapattal a Vásárvárosok Kupájában, a sorozatban kilenc gólt ért el. Az 1968-1969-es Vásárvárosok Kupája-döntő, első mérkőzés, Newcastle United FC - Újpesti Dózsa SC (3-0) műsorfüzete is őrzi emlékét. A finálé első mérkőzésén a Newcastle 3-0-ra győzött otthon. A budapesti visszavágón Bene Ferenc és Göröcs János is betalált, de a szarkák így is 3-2-re győztek.

Juventus csapatzászló az 1973. március 21-i Újpesti Dózsa - Juventus FC (2-2) BEK-negyeddöntőről. A mérkőzésen Bene Ferenc szerezte az első gólt.

Pályafutása a magyar válogatottban

Az erőteljes, izmos felépítésű, gyors kezdősebességű, hallatlanul gólveszélyes Bene nélkül az 1960-70-es években elképzelhetetlen volt a magyar válogatott csatársora. A válogatottban 1962-ben a Népstadionban Jugoszlávia ellen mutatkozott be (0-1). Az első találkozója a nemzeti együttesben Grosics Gyula búcsúmérkőzése volt. 1962-től 1979-ig 76 fellépésen 36 gólt szerzett a magyar válogatottban. Egyszer négy (1963-1964), egyszer pedig öt (1966) egymást követő válogatott mérkőzésen szerzett gólt. A nemzeti tizenegyben csupán Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Schlosser Imre, Tichy Lajos, Sárosi György és Hidegkuti Nándor ért el több találatot, az utána bemutatkozottak közül senki. Talán 1964 és 1966 között volt pályafutása csúcsán. A válogatottban azonban Albert Flórián mellett a jobb összekötő posztját töltötte be.

Olimpiai arany Tokióban (1964)

Tagja volt az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes magyar csapatnak. Rögtön az első mérkőzésen mind a hat gólt ő lőtte Marokkó ellen, a Marokkó elleni csoportmeccsen mesterhatost (!) ért el. Az elődöntőben Egyiptomnak köszönt be négyszer, míg csehszlovákokkal vívott fináléban az ő góljával győzött 2-1-re a magyar csapat, a csehszlovákok elleni döntőben is ő juttatta vezetéshez a csapatot. Miután a csoportkörben Jugoszláviának is lőtt egyet, összesen tizenkét találatával a torna gólkirálya lett, ami azóta is élő olimpiai rekord.

Európa-bajnoki szereplések

1964-ben az Európa-bajnokság négyes döntőjének mindkét magyar mérkőzésén betalált, társgólkirály lett Novák Dezsővel és a spanyol Peredával. Ugyanebben az évben a válogatottal Eb-bronzérmet szerzett, gólt szerzett a spanyolok elleni Eb-elődöntőben, s a dánokkal játszott bronzmérkőzésen, amelyet a magyarok 3-1-re nyertek meg. 1972-ben negyedik lett, szintén pályára lépett a kontinenstornán, ahol a válogatottunk a negyedik helyen végzett.

Az 1966-os angliai világbajnokság

1966-ban az angliai világbajnokságon nyújtotta legemlékezetesebb teljesítményét és bekerült a világbajnokság „álom tizenegyébe”. Az 1966-os világbajnokságon hatodik a magyar válogatottal. Mind a négy meccsén gólt szerzett és ezzel bekerült a torna álomcsapatába. A címvédő, több mint egy évtizeden át veretlen brazilok elleni, 3-1-re megnyert csoportmérkőzésen már a harmadik percben gólt szerzett. A brazilok ellen gyönyörű cselek után lőtt a kapuba, a 3-1-re megnyert meccsen ezzel szerezték meg a mieink a vezetést.

Élete egyik legfontosabb góljára, a brazilok ellenire így emlékezett vissza: „Megkaptam a labdát Sipos Feritől és megindultam vele a brazil kapu irányába. Annyira lefoglalt az, amit művelek, hogy csak azt észleltem, hogy minden lábat, ami elém került, cselezve kikerültem. Amikor később a tévében láttam, magam is megrémültem a vakmerőségemtől. Lövést vártak tőlem, de csináltam egy lövőcselt. Gilmar kapust ezzel becsaptam. Nem azt tettem, amit várt, nem jobb külsővel a hosszú sarokba küldtem a labdát, hanem elrúgtam közvetlenül a zoknija mellett. Bátran vállaltam a kockázatot.”

Bene Ferenc az 1969-es magyar-dán vb-selejtező műsorfüzetének címlapján szerepelt. Az 1966-os Aranylabda szavazáson az előkelő hatodik helyen zárt.

Nemzetközi válogatott meghívások

1972-ben meghívták az Európa-válogatottba és összesen háromszor játszott a csatársorában. Benét ötven éve meghívták Uwe Seeler májusi búcsúmeccsére a világválogatottba, majd 1972. december 14-én, Francisco Gento búcsúmérkőzésén is pályára lépett, a Real Madridban, a portugál Belenenses ellen, a Santiago Bernabéu Stadion átadásának 25. évfordulóján. Ezen kívül kétszer szerepelt az Európa-válogatottban. Ekkor együtt játszhatott külföldi világsztárokkal, s bár leigazolta volna több külföldi sztáralakulat, de nem engedték el külföldre.

Játékos pályafutásának befejezése és edzői karrier

Miután - nem teljesen önszántából - elbúcsúzott az Újpesti Dózsától, játszott még a Volán SC-ben (1978-1979). Pályafutásának befejezéseként 1978-tól a Volán SC-ben, majd a finn Seinäjoki, a Soroksári VOSE és a Kecskeméti SC csapataiban játszott. Amikor lehetőséget kapott egy kis pénzkeresésre, elszerződött a finnországi Seinäjokiba, a Sepsi-78-hoz (1981-1982), majd újra a Volánban (1983-1984), a Soroksári VOSE gárdájában (1984), s végül a Kecskeméti SC-ben (1984-1985) játszott. Aktív pályafutását 39 éves korában fejezte be.

Bene Ferenc klubjai játékosként

Edzői és sportvezetői pályája

Felsőfokú képesítést a Testnevelési Főiskolán, szakedzői szakon szerzett. Egy fia született, ifj. Bene Ferenc, aki szintén labdarúgó edző lett. A 76-szoros válogatott játékos visszavonulása után edzőként dolgozott az újpesti utánpótlásban. 1984-től 1991-ig sportvezetőként és edzőként folytatta az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatánál. Majd két évig irányította az NB I-es csapatot. 1992 nyarától a következő márciusig a vezetőedzője volt. Csapatával megnyerte a hazai Szuperkupát. Az UTE felnőtt csapatával 1992-ben Szuperkupát és Magyar Kupát nyert.

1994-ben a Fóti TSZ SE csapatát irányította. 1994 és 1996 között az olimpiai válogatottat segítette, pályaedzőként. 1999-től a László Kórház női labdarúgócsapatának munkáját is irányította. 1999-ben a Verda-5000-László Kórház SC női csapatával nyert országos bajnokságot.

Dolgozott még a norvég Vagarkameratene csapatánál. 1989-ben újra Észak-Európába költözött, a norvég Vagarkameratene Svolvær felkészítését felügyelte. Dolgozott a női válogatottnál, az olimpiai csapat edzőjeként és a válogatott segédedzőjeként. Közben, Verebes József szövetségi kapitányi korszakában, a válogatott pályaedzője is volt. 2004-ben elvállalta a strandlabdarúgó-válogatott irányítását. 2005-ben a magyar strandlabdarúgó-válogatott edzőjeként szerepelt világbajnokságon.

Díjak és elismerések

Pályafutása során két alkalommal is az Aranylabda szavazáson az első tízbe sorolták (1966. és 1971.). 1964-ben és 1969-ben ő lett itthon az év labdarúgója.

• Sikerei játékosként: olimpiai bajnok (1964), olimpiai gólkirály (1964: 12 találattal, rekord), Eb-3. (1964), Eb-4. (1972).

1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést, 1998-ban a Mező Ferenc-emlékgyűrűt vehette át. 1999-ben elhelyezte kézlenyomatát a Magyar Sportcsillagok Falán. 2001-ben MLSZ-emlékérmet kapott. 2004-ben nyugállományú rendőr alezredessé léptették elő. 2005-ben Újpest díszpolgárává avatták.

Emlékezete és öröksége

Bene Ferenc 2006. február 27-én, életének hatvankettedik évében hunyt el Budapesten. A Megyeri temetőben helyezték örök nyugalomra.

2006 óta a nevét viseli a Kaposvári Rákóczi FC labdarúgó akadémiája. 2012 óta Újpesten egy általános iskola, míg 2013-ban Marcaliban utcát neveztek el róla. Mellszobrát 2017-ben avatták fel az újpesti Szusza Ferenc Stadionnál. A mellszobra Szusza Ferenc szobra mellett áll Újpesten, a stadionnál. Az olimpiai bajnok és Európa-bajnoki bronzérmes legenda hagyatékát május óta a Puskás Intézet gondozza.

tags: #bene #ferenc #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• Sportfelszerelés New York-ból
• A Fradi mezek történelmi áttekintése
• Az 1978-as vb hírhedt bírója
• Katinka felejthetetlen pillanatai
• Klasszikus zene és ökölvívás: váratlan kapcsolatok