Guttmann Béla, a legendás edző és a Benfica átka, valamint Miklós Fehér tragikus története

A magyar labdarúgásnak mindig is voltak utazó nagykövetei, akik a világ számos pontján öregbítették hírnevét. Közülük is kiemelkedik Guttmann Béla, akinek neve talán leginkább a portugáliai időszakához, azon belül is a Benficához kötődik, ahol rendkívüli sikereket ért el, és egy legendás átkot is maga után hagyott. De nem ő volt az egyetlen magyar, akinek sorsa szorosan összefonódott a lisszaboni óriásklubbal; Fehér Miklós tragikus halála is mély nyomot hagyott a Benfica és a magyar futball történelmében.

Guttmann Béla: A világvándor edzőzseni

Guttmann Béla 1899. január 27-én született Budapesten, eleinte tánccal foglalkozott, sőt polgári foglalkozása érdekes módon tánc- és illemtanár volt, később Ausztriában pszichológus diplomát is szerzett. Labdarúgó pályafutását 14 évesen a Vasasnál kezdte, majd 1917-től a Törekvésben játszott. 1920-ban igazolt az MTK-hoz, itt két év alatt kétszer lett bajnok, 34 mérkőzésen négy gólt szerzett. 1922-ben a zsidó identitású bécsi Hakoah Wienhez szerződött, amely 1924-25-ben megnyerte az első osztrák profi bajnokságot. Tagja volt annak az együttesnek, amelyik első kontinentális alakulatként hazai pályán tudott legyőzni egy angol csapatot (1923-ban a Hakoah 5:0-ra verte meg a West Ham Unitedet).

A nemzeti együttesben 1921-ben a németek ellen 3-0-ra megnyert mérkőzésen mutatkozott be, ekkor lőtte első és egyetlen válogatott gólját. Az 1924-es párizsi olimpián (amelyre Gárdosként nevezték, mert nevét nem találták eléggé magyaros hangzásúnak) a magyar csapat csúfosan leszerepelt, második mérkőzésén 3-0-ra kikapott Egyiptomtól és kiesett. Párizsban Guttmann elégedetlenkedett a leghangosabban, amiért ötkarikás csapatunkkal szinte több kísérő utazott ki, mint maguk a játékosok, miközben a montmartre-i szállás a mérkőzések előtti ráhangolódásra, pihenésre tökéletesen alkalmatlan módon zajos volt, és egyéb hiányosságokkal is küszködött. Ennek illusztrálására társaival patkányokat fogdostak össze a szálláson, és az edzők szobájának ajtajára lógatták. A címeres mezt többé nem húzta, de nem is húzhatta magára.

Guttmann edzői filozófiája és sikerei

Labdarúgó karrierje után kezdődött rendkívül sikeres edzői pályafutása, amelynek során 12 országban 25 csapatot irányított, s sikert sikerre, botrányt botrányra halmozott. Az összeférhetetlen, anyagias és hatalmas egóval rendelkező Guttmann sehol sem maradt sokáig, nemcsak nehéz természete miatt, hanem mert úgy vélte: „a harmadik szezon végzetes” - vagyis nem szabad megvárni, mert „egy-egy maximális teljesítmény után már nemigen következhet szupermaximum. A profi világban pedig az ilyen fokozatokat várják el a menedzserek.”

Első bajnoki címét idehaza, 1939-ben az Újpest edzőjeként szerezte, megnyerte a Közép-európai Kupát is. A második világháború alatt családja Auschwitzban halt meg, ő maga valószínűleg bujkálva élte túl a vészkorszakot, erről soha nem beszélt. A háború után dolgozott a Vasasnál, a Temesvárnál, az Újpestnél (újabb NB I-es arany, 1947) és a Puskás Ferenccel felálló Kispestnél is. Az edzőzseni és a játékos zseni ki nem állhatta egymást, s amikor a csapatkapitány Puskás nem engedte le a pályáról az egyik lehívott játékost, Guttmann ott helyben vette a kalapját. Az incidens után Guttmann Béla lemondott.

Olaszországban folytatta, de itt sem töltött sok időt egy helyen. A Milannal már behozhatatlan előnnyel vezette a bajnokságot, amikor az idény vége előtt két fordulóval fel kellett állnia - szerződésébe ezután mindig beleíratta, hogy ha csapata első helyen áll, nem rúghatják ki. Az 1956-os forradalom után az illegális dél-amerikai túrára induló Honvéddal tartott és kint is maradt Brazíliában. 1958-ban állami bajnokságot nyert a Sao Paulóval, a legenda szerint ő vezette be azt a támadóorientált 4-2-4-es felállást, amellyel a brazil válogatott abban az évben világbajnok lett.

Benfica és a Guttmann-átok

A következő évben Portugáliába szerződött, és a Portóval bajnok lett, innen csábította el a nagy rivális Benfica. A legendás szakvezető legnagyobb sikereit a lisszaboni csapat élén érte el. Guttmann a Benficával - első magyar edzőként - 1961-ben megnyerte a legrangosabb európai kupasorozatot, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK), a fináléban a Kocsist, Czibort és Kubalát soraiban tudó Barcelonát győzték le 3-2-re. A Benfica a következő évben duplázott, a döntőben ezúttal a Puskás Ferenccel felálló Real Madridot verték 5-3-ra, az ifjú Eusébio remeklésének köszönhetően. "Természetesen" őt is Guttmann fedezte fel: a fodrásznál hallott egyik brazil barátjától a zseniális mozambiki fiúról, s még aznap Maputóba repült. Két nap múlva Eusébióval tért vissza.

A második BEK-diadal után fizetésemelést kért, de nem kapott, s nemcsak hogy rávágta az ajtót a szerinte zsugori vezetőkre, el is átkozta a klubot. „A Benfica nem nyer nemzetközi kupát a következő 100 évben!” - mondta. A lisszaboniak talán maguk sem gondolták, hogy ilyen babonákban kellene hinniük, de az átok furcsa módon elkezdett beigazolódni.

Az átok, ami a mai napig tart

Az átok megfogant, az azóta eltelt hat évtizedben a Benfica nyolc finálét bukott el. Még az sem segített rajta, hogy az 1990-es AC Milan elleni bécsi BEK-döntő előtt Eusébio Guttmann sírjánál imádkozva kérte, hogy a túlvilágról oldja fel a rontást. Hiába, a Milan 1-0-ra legyőzte a Benficát, és az azóta sem tört meg. Az átokról a FourFourTwo magazin 2013. júliusi számában is átfogó cikket olvashatsz.

Az azóta eltelt évtizedekben a Benfica számtalan európai kupadöntőt veszített el, megerősítve a Guttmann-átok hitelességét a futballvilágban. Az alábbi táblázat összefoglalja a Benfica európai kupadöntőit a Guttmann-átok óta:

Guttmann Béla 82 éves korában, 1981. augusztus 28-án Bécsben halt meg. 2014-ben avatták fel Guttmann Béla szobrát a Benfica stadionjában.

Miklós Fehér: A tragikus sorsú játékos

Hat évvel ezelőtt, 2004. január 25-én hunyt el Fehér Miklós (†24), a Benfica magyar játékosa. A 25-szörös válogatott labdarúgó a Guimaraes elleni portugál bajnokin összeesett a pályán, és már nem tudták megmenteni életét az orvosok. A szörnyű tragédia a világ minden szegletében, itthon és külföldön is megdöbbentette az embereket. A tragédia óta minden napjuk egyformán keserű a családjának. Zlatko Zahovics, Nuno Gomes és Tiago Mendes még most is rendszeresen telefonál a lányunknak, Orsinak, hogy megkérdezze, mi van velük. Néhány hete ellátogatott hozzánk egy fiatal pár Lisszabonból. Háromezer kilométert utaztak, hogy átadjanak egy képet a fiamról. Nem kellettek a szavak.

További magyar kapcsolatok: A Szóbel testvérek

A Benfica és a magyar futball között más kapcsolatok is fellelhetők. A Budapest VIII. kerületében élő Szóbel Zoltán betűszedő és Langer Aranka három fiúgyermekük született: Aurél (1919), Ármin (1921) és István (1924? / 1928?). Ármin és öccse, István az MTK kölyök-, majd ifjúsági csapatában tanultak futballozni. Szóbel Ármin nevét az 1968. március 14-i Benfica - Vasas BEK negyeddöntő mérkőzés előtt is megemlítik, ahol Eusébio (Benfica), Szóbel Ármin és Farkas János (Vasas) is részt vettek. Ez is bizonyítja a magyar labdarúgók és a portugál klub közötti mélyreható történelmi kötelékeket, melyek Guttmann Bélától Fehér Miklósig, és más, kevésbé ismert, de annál érdekesebb személyekig terjednek.

tags: #benfica #magyar #jatekosa

Népszerű bejegyzések:

• Pécsi Stadion: Történet és Jövőbeli Tervek
• klubszintű kosárlabda versengések
• Hadtáborok
• Játékok: minőség vagy mennyiség?
• A nemzeti katarzistól a szurkolói szenvedélyig