A Berecz István Labdarúgótorna – Egy Futball Legenda Emlékére
A DVTK rendezi meg az I. Berecz István labdarúgó-tornát, tisztelegve ezzel az egyesület kiemelkedő alakja előtt. A torna Berecz István - a DVTK első válogatott labdarúgója - emlékének ajánlott.
Berecz István: A Diósgyőri Futball Pionírja
Berecz István, mindenki által használt becenevén „Csicsó”, 1913. december 10-én született és 1979. január 7-én hunyt el. A diósgyőri labdarúgók közül elsőként szerepelt a magyar nemzeti csapatban. Első és egyben utolsó mérkőzésén a II. világháború idején, 1941. március 23-án Jugoszlávia ellen Belgrádban lépett pályára piros-fehér-zöld szerelésben.

Tagja volt a diósgyőri labdarúgás történetének első élvonalbeli csapatának, és játszott a történelmi első NB I.-es mérkőzésen a Csepel ellen (DiMÁVAG - WMFC Csepel 3-4) 1940. augusztus 25-én. Edzői többnyire csatár és jobbösszekötő poszton számíthattak rá. A korabeli beszámolók szerint nagy lövéseivel és munkabírásával tűnt ki társai közül.
A "Csicsó" Becenév Eredete és Élete
A „Csicsó” név onnan ered, hogy a Bocskaival Egyiptomban túrázó Bereczet, - aki somogyi gyerek - egy ressebes atyafi szervusz „Csicsa” néven üdvözölte egy piramis tövében. Teleki Pajának már a Bocskaiban nagyon tetszett Berecz játéka. Egyébként sokat evett, sokat beszélt, s beszéd közben úgy gesztikulált, mint egy szélmalom. Franciaországban francia lányt vett el feleségül, akitől pompás leánygyermeke született, akire Csicsó roppant büszke volt.
Berecz István klubpályafutása
Berecz István klubpályafutása során több neves csapatban is megfordult. Az alábbi táblázatban részletesen bemutatjuk klubjait és az igazolások időpontját:
| Klub | Időszak | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kaposvári Petőfi AC | 1927-től | Itt kezdett futballozni |
| Somogy FC | 1932 februárjától | Szerződtette a klub |
| Bocskai | 1936 márciusától | Igazolta a klub |
| Montpellier FC (Franciaország) | 1937 nyarától | Szerződtette a francia klub |
| Bocskai | 1939 októberétől | Ismét a Bocskai játékosa lett |
| Diósgyőri MÁVAG | 1940 augusztusától | Igazolt a Diósgyőri MÁVAG-ba |
| DVSC | 1941-től | A DVSC színeiben szerepelt |
Az I. Berecz István Labdarúgótorna Részletei
Időpont és Helyszín
A tornát 2017. május 27-én és 28-án rendezi meg a DVTK. A selejtezőknek a DVTK Edzőközpont, a másnapi négyes döntőnek a Lillafüredi Sport- és Kalandpark ad otthont.

A Torna Menete, Résztvevők és Nevezés
- Selejtezők: 2017. május 27.
- Döntő: 2017. május 28.
A torna résztvevői azok a csapatok, amelyek elektronikusan vagy papír alapon neveztek, és a nevezési díjat befizették. A nevezés akkor tekinthető érvényesnek, ha a nevezési díj teljesítésre kerül. A nevezési határidő 2017. május 24. A könnyebb kapcsolattartás érdekében a csapatkapitány neve és telefonszáma is szerepeljen a levélben, a közlemény rovatba pedig írandó: „Nevezési díj”.
További Információk és Játékszabályok
A torna ideje alatt büfével, étel- és italfogyasztási lehetőséggel várják a csapatokat és szurkolóikat. A labda játékon kívülre kerül, ha az bármelyik irányban elhagyja a játékteret. Pontazonosság esetén mind a csoportmérkőzések, mind a döntő során a jobb gólkülönbség, ezek egyenlősége esetén a több rúgott gól, ezek egyenlősége esetén büntetőrúgások döntenek. Ennek során 3-3 büntetőrúgást végeznek el a csapatok.
A Diósgyőri Labdarúgás Története Rövid Áttekintése
A vasgyári csapat színe piros-fehér. Mintegy két éve már, hogy a vasgyárban komoly gondolkodású iparos ifjú szövetkezett, s a maguk gyönyörűségére elkezdték az általánosan kedvelt labdarúgó játékot művelni. Az egyesület alapszabályát 1910-ben jóváhagyta a Belügyminisztérium és 1912-ben már bajnoki meccsen is részt vett a DVTK. 1916-ban és 1918-ban megnyerték az Észak-magyarországi kerületi bajnokságot. A 10 éves évfordulóra a csapat már játszott az összes - akkori - első osztályú csapattal.

Élvonalbeli Szereplések és Válogatott Játékosok
A diósgyőri labdarúgók DiMÁVAG néven az 1940/41-es bajnokságban szerepeltek először a magyar labdarúgás legmagasabb osztályában, és újoncként a 6. helyen zártak. A diósgyőri csapat történetében az első, válogatottságot elérő játékos Berecz István volt. A korabeli diósgyőri válogatott játékosok között találhatjuk Dudás Zoltánt is, aki 1955-ben az Aranycsapat védelmében játszott a Csehszlovákia elleni, 3:1-es magyar győzelemmel végződő mérkőzésen. 1958-ban Szigeti Oszkár (a Werner, Szigeti, Paulás hátvédhármas tagja, amelyet ma is a legjobbak között tartanak számon a szurkolók) válogatottként szerepelt a 2:0-ra végződött Magyarország-Jugoszlávia-mérkőzésen. Solymosi Ernő válogatottbeli pályafutása is a DVTK-ban indult, majd az Újpesthez került.
Aranykor és Nemzetközi Szereplés
1968-ban került sor az 500. bajnoki mérkőzésükre az élvonalban és ekkor szerződött a csapathoz a később legendássá vált Veréb György kapus. Az 1974 és 1984 közötti időszak elhozta a klub történetének legsikeresebb időszakát. Ehhez számos labdarúgó hozzájárult. Közülük az ismertebbek: Veréb, Tatár, Salamon, Oláh, Borostyán, Fekete, Fükő, Váradi és Teodoru, hogy csak néhányat említsünk.
Az 1976-77-es szezonban a DVTK a 10. helyen végzett a bajnokságban. A diósgyőri együttes ezt követően megismételte korábbi teljesítményét, és 1980-ban ismét diadalmaskodott a magyar kupában, sőt 1981-ben is bejutott a döntőbe, ekkor azonban „csak” az ezüstérmet szerezte meg. A két magyarkupa-győzelem közötti időszakban a kezdő 11 szinte minden tagja rendelkezett valamilyen válogatottsággal. Előfordult, hogy az olimpiai válogatottban csak 2-3 nem diósgyőri labdarúgó szerepelt. Az 1979 novemberében játszott mérkőzéseken 8-9 játékos volt az olimpiai válogatott tagja.
Az 1977-es kupagyőzelemnek köszönhetően a diósgyőri együttes bejutott a Kupagyőztesek Európa-kupájába, ahol ellenfele az első fordulóban a török Beşiktaş volt. Az első mérkőzésen a DVTK kétgólos vereséget szenvedett, ennek ellenére a visszavágóra több mint húszezer szurkoló váltott belépőt. A mérkőzésen a diósgyőri játékosok látványos 5-0-s győzelmet arattak a török csapat felett. A következő körben a sorsolás a Hajduk Splitet sodorta DVTK útjába. Az első meccsen a diósgyőri csapat győzött 2-1-re Tatár és Váradi góljaival, pedig a szünetben még a jugoszlávok vezettek. A visszavágó hasonló, de fordított eredménnyel zárult.
Az 1979-80-as szezonban a csapat az UEFA-kupában próbálhatott szerencsét, ahol a német Kaiserslautern együttese akadályozta meg a negyedik fordulóba jutást. Az 1980-as évben a csapat újra bejutott a KEK-be, azonban a Celtic F.C. túl nagy falatnak bizonyult a Diósgyőr számára. Ez a szezon egy korszak végét jelentette a csapat számára és 1998-ig nem került sor újabb nemzetközi kupában való szereplésre.
A Stadion
A diósgyőri stadion felavatására 1939-ben került sor. A mai stadiont 1968-ban építették, akkor ez volt a vidék legnagyobb stadionja. Eredetileg több mint 20 000 embert volt képes befogadni, most hivatalosan kb. 15 000 fő.
Kihívások és Megújulás a Rendszerváltás Után
Az idők folyamán az szinte természetes, hogy a klub neve a politikai és egyéb nyomásra változott, ez akkoriban minden egyesülettel előfordult. Volt Diósgyőri MÁVAG, majd Diósgyőri Vasas is az évek folyamán, de 1992-ben, a rendszerváltás után valami más történt. Az új klub eleinte ingázott az élvonal és a másodosztály között. A csapat helyzetének stabilizálása Tornyi Barnabás nevéhez fűződik, aki 1996-ban vette át újból a vezetőedzői teendőket. Egy év múlva az élvonalba juttatta a csapatot ahol a diósgyőri együttes újoncként a 8. helyen végzett. A kilencvenes években ez volt a klub legsikeresebb szezonja, mely során a legendás Veréb György kapus 49 évesen befejezte labdarúgó pályafutását. A második élvonalbeli szezonban egy fantasztikus őszi menetelés következett, mely során a csapat legyőzte idegenben többek között az Újpestet és a Ferencvárost.
A kilencvenes évek általános jellemzője, hogy nem volt tőke a labdarúgásban, és ez a Diósgyőrt is érintette. Pénz nélkül próbáltak sikeres csapatot építeni, amibe belerokkant az egyesület. Érdekesség, hogy míg a focisták nagy része nem volt klasszis labdarúgó, edzőjük mégis el tudta velük hitetni, hogy képesek nyerni, és így is lett. 2000 telén azonban a focisták nagy része eligazolt a klubtól, így már az is meglepetést keltett, hogy be tudták fejezni a szezont.
A klub megszűnése után a szurkolók maguk vették kezükbe a kezdeményezést és maguk alapították meg az új DVTK-t. Az új évadot a legalacsonyabb körzeti bajnokságban kezdték, de aztán a Borsod Volán SE és a Bőcsi FC egyesült az új DVTK-val, és így az egyesülések folytán szerzett jogokkal az NB II-ben folytathatták az évadot. Ez sem ment könnyen, hiszen hiába harcolta ki a feljutást a Diósgyőr, nem kapott licencet, így ismét változott a klub, amikor Miskolcra költözött a régi siófoki focicsapatot működtető társaság (Balaton FC). 2004 nyarán a hosszas huzavona miatt egyszerre két csapat is edzett a pályán (a Détári féle régi „borsodi” és a Kiprich által edzett új „balatoni” DVTK). Végül a két csapatból Kiprich vezetésével raktak össze egyet. Még az évad közben és azóta is számos váltás történt a tulajdonosok között és a kispadon is. Ez a folyamat napjainkig tart. Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy a diósgyőri labdarúgás az elmúlt húsz év magyar futballviszonyainak az igazi „állatorvosi lova”. Ilyen körülmények között nem könnyű Diósgyőrben edzőnek lenni. Jellemző adat, hogy a DVTK eddig 71 edzőt jegyez a történelemben, míg ugyanez a szám a Fradinál csupán 51. A klub viszontagságos történelmét a címerhasználat is megsínylette, az átalakulások után jöttek új kezdeményezések, az eredeti tervek szerint a 100 éves évfordulón, 2010-ben kívántak visszatérni a régi címerhez. Pedig ez a patinás vidéki klub a nemzetközi kupákban is bizonyított már.
tags: #berecz #istvan #labdarugo #torna





