Bernáth Csaba: A Loki Legendájának Útja a DSI-től a Bajnoki Címekig
Már születésekor megpecsételődött a sorsa, hiszen a futballista édesapa és a kézilabdás édesanya második gyermekeként esélye sem volt a sport nélküli életre. A labda szeretetét testvére is nyomatékosította benne, aki a dekázását éppen Csaba kiságya mellett próbálta tökéletesíteni (ez olyan jól sikerült, hogy az 1990-es évek elején Lajos is a Loki első csapatát erősítette). Innen már nem volt visszaút.
A Gyökerek és a Fiatal Évek
Pályafutásában az első jelentős fordulat a Hunyadi János általános iskola sporttagozatába kerülés volt, ami automatikusan azt jelentette, hogy a DSI igazolt labdarúgója lett. Ez az időszak meghatározó volt életében. Ekkor került Herczeg András keze alá, amit a mai napig nagy szerencsének tart. Nagyon fontos volt számára a családja támogatása is.
Az Irinyi gimnáziumról viszont felemás emlékei vannak. Hiába nyert az iskola csapataival négy év alatt öt diákolimpiát, valamint a duisburgi diák vb-n bronzérmet, a sportigazgató (talán irigységből) mégsem engedte érettségire. Történt ugyanis, hogy az utolsó félévben már rendszeresen az első csapattal tréningezett, így a (igazolt) hiányzásai meghaladták a megengedett óraszámot. Hiába várt az elért sikerek elismeréseképpen egy kis toleranciát, nem kapta meg, nem tehetett záróvizsgát az osztálytársaival együtt, de az elérhető sportsikerek enyhítették a fájdalmát.
Az Elképesztő DSI Junior Évek
Huszonöt évvel ezelőtt a DSI ifi B csapata elképesztő teljesítményt nyújtott, hisz 29 győzelem mellett mindössze 1 vereséget szenvedett el, megnyerve ezzel a bajnokságot. Az akkori csapat tagja volt többek között a DVSC egykori legendás védője, Bernáth Csaba is, aki később 301 bajnoki mérkőzésen lépett pályára a Loki felnőttcsapatában.
Bernáth Csaba a következőképpen emlékezik vissza az ifjúsági bajnokságra:
- Oszlopos tagja voltál annak a csapatnak, amely huszonöt évvel ezelőtt elképesztő teljesítménnyel végzett az élen. - Persze jó érzés visszagondolni arra a bajnokságra. Nagyon jó volt a csapategység, szerettük egymást a pályán kívül és belül egyaránt. Az egésznek a kulcsa, amelyet akkori vezetőedzőnk, Herczeg András is mondott, hogy hatalmas kohéziós erő volt az öltözőben, olyan szinten tudtunk küzdeni egymásért, ami ritka és példaértékű. Fontos megemlíteni, hogy nagyon tehetséges korosztály volt a miénk, öten voltunk utánpótlás válogatottak a keretben, és négyen kezdők voltunk a csapatban. Jó kis társaság alakult ki, komoly szakmai segítséggel.
A szezon indulása sem volt mindennapi:
- Konkrétat nem tudok választani, szívesen emlészem vissza valamennyire. Például rögtön az első fordulóban a korosztály két kiemelkedő együttese, a Vidi és mi csaptunk össze egymással. Kikaptunk 1-0-ra, sokan le is írták a csapatot, hogy „na, ezek a középmezőnyben végeznek majd valahol”. Aztán zsinórban nyertünk huszonkilenc bajnokit. Utólag azt mondom, az a vereség kellett ahhoz, hogy az élen végezzünk, ráadásul nem is akármilyen gólaránnyal.
Bogos Csaba és Dave beszélgetnek őrszemekről, influencerekről, propagandistákról
Az NB I-es Bemutatkozás és a Debreceni Karrier Kezdete
Ekkor már túl volt az NB I-es premieren: 1996. október 15-én a BVSC elleni hazai 1-4 alkalmával mutatkozott be a legjobbak között, de a mérkőzést követően sokak bánatára Garamvölgyi Lajos beadta felmondását. Ezek után kisebb-nagyobb szerepeket kapott Dunai Antaltól, majd kettős igazolással az 1998-as esztendőt Hajdúszoboszlón töltötte.
A másodosztályban végigjátszott egy év pozitívan hatott a teljesítményére. Önbizalommal feltöltődve került vissza a DVSC-hez, ahol akkor ismét „Gara” ült a padon. Ő ismerte a képességeit és egyre több lehetőséget adott az akkor húszesztendős Bernáthnak. Anno nem volt könnyű helyzetben, amikor az első csapat ajtaján kopogtatott, hiszen több jó jobb oldali védője és középpályása volt a Loki-nak, de helyet követelt magának. A jobb oldali védő posztjáról indulva sokszor húzta meg az ellenfél védelmét, és pontos beadásaiból számtalan gólt szereztek játékostársai. Ezek után újabb célokat tűzött maga elé. Elérhető közelségbe került számára a bajnoki cím, a válogatott, és a légióskodás is.
Külföldi Kitérő és Visszatérés a Lokihoz
2003 nyarán a belga Royal Antwerp profija lett. A mindenkit megszédítő külföld az ő ítélőképességét is elhomályosította. Nem tájékozódott kellőképpen, így csak később jött rá, hogy rossz döntést hozott. Olyan körülményekkel kellett megbirkóznia, ami nem volt méltó a korábbi KEK-döntős alakulathoz. Előfordult, hogy mindenki saját maga mosta a felszerelését a rendezetlen mosodai számlák miatt, vagy olyan is, hogy az egyik edzőváltás után egy szerb származású belga taxisofőr lett a trénere, aki „természetesen” az elnök haverja volt. Nem csoda, hogy az első három hazai meccsükön egyaránt 4-0-s vereséget szenvedtek. Fél év alatt így is játszott tíz meccsen, de télen „közös megegyezéssel” szerződést bontott.
Szerencsére jókor jött Szima Gábor elnök hívó szava, ezért a 2004-es év már ismét a DVSC-ben találta. Játszott az FC Bruges elleni UEFA-kupa meccseken és az év végén ismét bronzérmet szerző csapatban is. Majd következett a 2004/2005-ös szezon és az első bajnoki aranyérem. Kissrácként erre vágyott a legjobban, de mivel keveset tudott hozzátenni az elsőséghez, nem volt felhőtlen az öröme.
Csapatkapitány-helyettesi Cím és Kihívások
Sándor Tamás visszavonulása után rövid ideig a DVSC csapatkapitánya volt, majd ezt a titulust Kiss Zoltán vette át. 2008 tavaszán aztán hatalmas megtiszteltetés érte. A játékosok titkos szavazásán - Sándor Tamás mögött - ő lett a csapatkapitány-helyettes. Nem volt azonban minden felhőtlen. Talán a túlzott elvárás miatt, de többen kikezdték a produkcióját. Azt mondták rá, hogy nincs konkurenciája, és ezért elkényelmesedett. Kevesellték a felfutásait és a pontos beadásait is. Berni úgy véli, mivel a rengeteg sérülés miatt a hátvédsor összetétele hétről-hétre változott, a biztonságot kellett szem előtt tartani. A feltörekvő fiatalok pedig mindig jobb játékra ösztönzik, mert a helyét egyelőre nem akarja átadni senkinek sem.
Családi Hagyományok és Példaképek
A nemzeti csapattal sajnos nem volt ilyen szerencséje. Kétszeres liga-válogatottnak vallhatja magát, de a legjobbak között nem sikerült bemutatkoznia. Talán kevesen tudják, de a Németország ellen 2-0-ra megnyert meccsen (még Lothar Matthäus kapitánysága idején), a pályára lépése előtti pillanatban fújták le a mérkőzést.
Szintén korszakos egyéniség volt Debrecenben apósa: a nyolcvanas évek DMVSC-játékosának, a kilencszeres válogatott jobbhátvédnek, Paróczai Sándornak a lányát vette feleségül. Talán véletlen, hogy mind a ketten ugyanazon a poszton szolgálják (szolgálták) a Lokit, de mindenképpen érdekes. Csaba sokszor beszélget mérkőzés-szituációkról „Parókával” és általában meg is fogadja a tanácsait. A futballpályáról is van példaképe. Játszott Andrea Pirlo, Simao Sabrosa és Jay-Jay Okocha ellen, de a legnagyobb kedvence az olasz Roberto Baggio volt, és szerencsésnek tartja magát, hogy egy csapatban játszhatott Sándor Tamással.
Reflexiók a Jelenlegi Helyzetről és Tanácsok a Játékosoknak
Bernáth Csaba a koronavírus-járvány okozta helyzetről és a futballistáknak szóló tanácsairól is beszélt:
- A debreceni pályafutásod során előfordult olyan helyzet, mint a jelenlegi, miszerint a koronavírus-járvány miatt megállt az élet? - Olyan nem volt, hogy valami miatt leállt volna a bajnokság. Azt tanácsolom a mai futballistáknak, hogy ne engedjék el magukat, hisz amennyire leépülnek, annál nehezebb lesz visszajönni. Arra is fel kell készülni, hogy az MLSZ egyszer bejelenti, három hét múlva folytatódik a bajnokság, ami szintén nem sok idő, és akkorra mindenkinek a lehető legjobb erőnléti állapotba kell lenni. Ezt szintén elvárják majd a szurkolók, amikor már ténylegesen nézők előtt lehet meccset rendezni. Azt gondolom, a járvány után sokkal többen mennek ki a stadionokba, aki eddig nem járt és szereti a focit, az is kilátogat majd. Nagyon bízom benne, hogy a játékosok is átértékelik és kihasználják ezt a lehetőséget, mert most lesz opció arra, hogy kicsalogassák és ott is tartsák a szurkolókat a stadionban.
A személyes tapasztalatairól is nyilatkozott:
- Nagyon várom a legfrissebb híreket a korlátozás enyhítéséről, megmondom őszintén, kicsit nekem is elegem van már a bezártságból. Szerencsére a vidéki városokban enyhítettek, így ismét van lehetőség a szabadtéri programokra, melynek nagyon örülök.
