Bethlen István politikai gondolkodásának és tevékenységének áttekintése: Válogatott írások és beszédek
A 20. századi magyar történelem talán legnagyobb formátumú politikusa, államférfija Bethlen István volt, aki talpra állította az országot az 1920-as trianoni békeszerződést követően. Az ő időszakát bethleni konszolidációnak is nevezzük.
Bethlen István 1874. október 8-án született régi erdélyi főnemesi családból, de a nagy erdélyi fejedelem Bethlen Gáborral nem állt rokonságban. Kilencéves koráig Erdélyben nevelkedett, ezután tíz évig Bécsben járt iskolába. A budapesti egyetem jogi karán és fél évig Angliában folytatott tanulmányokat, majd a mosonmagyaróvári agrárfőiskolát látogatta. 1901-től volt országgyűlési képviselő és az 1919 és 1921 közti időszakot kivéve 1939-ig a törvényhozás tagja maradt.
A politikai pálya kezdetei és a konszolidáció időszaka
Az első világháborúban több fronton szolgált, a vereség és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után élesen bírálta a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenységét. Az általa létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 1920-ban megnyerte a választásokat. Horthy Miklós kormányzó 1921. április 14-én nevezte ki miniszterelnökké és ezt a feladatot 10 évig látta el.
Bethlen előtt két nagy feladat állt: először is meg kellett teremtenie az új rendszer (Horthy-rendszer) stabilizációját politikai értelemben, másodszor pedig talpra kellett állítania a magyar gazdaságot. Keresztény-nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. 1921 októberében legitimista érzelmei dacára a budaörsi csatában meghiúsította IV. Károly visszatérését.
A Bethlen-Peyer-paktum és a választójogi reformok
Bethlen a jelentős támogatottsággal rendelkező szociáldemokratákkal is megegyezést kötött 1921 végén. Az úgynevezett „Bethlen-Peyer-paktumot” a kormány részéről a miniszterelnök, a szociáldemokraták részéről Peyer Károly kötötte. A megállapodásban a szociáldemokraták vállalták, hogy nem szerveznek az állami alkalmazottak körében tömegsztrájkokat, és nem kifogásolják az államformát, valamint csak a munkásság körében hirdetik nézeteiket.
1922-ben a választások előtt Bethlen és hívei átléptek a kisgazdapártba, majd egy új pártot hoztak létre, az Egységes Pártot, amely egy nagy gyűjtőpárt lett a Horthy-korszakban. Ezenkívül, hogy biztosítsa hatalma fennmaradását, szűkítették a választójogot. Iskolai végzettséghez és egy helyben lakáshoz kötötték, a nők esetében a korhatárt is felemelték 24 évről 30-ra. A választójogosultak mintegy 30%-a szavazhatott így, és a nagyobb városok kivételével visszaállították a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó párt számára. Így a pártja 1944-ig hatalomban maradt hazánkban.
Gazdasági újjáépítés és stabilizáció
A rendszer stabilizációja mellett Bethlen hozzálátott a gazdaság újjáépítéséhez is. A Bethlen-kormány alatti gazdasági rekonstrukció során az ország visszatalált a háború által megszakított gazdasági fejlődés útjára. Az 1924-ben megkapott népszövetségi kölcsön, valamint a megnövelt adók stabilizálták az államháztartást. A stabilizációban jelentős szerepet kapott a kormánytól független Magyar Nemzeti Bank létrehozása. Az önálló jegybank ugyanis garanciát jelentett arra, hogy a kormány nem fogja a gazdaságot fedezet nélküli pénznyomtatással élénkíteni. Mivel a piacvesztés és a nyersanyaglelőhelyek elvesztése tartós gazdaságszerkezeti aránytalanságot okozott, ezért egyértelmű volt, hogy gazdasági szerkezetváltásra van szükség. Ennek során olyan gazdasági ágazatokat kellett fejleszteni, amelyek a hazai adottságok között hatékonyan működhettek.
Bethlen István válogatott politikai írásai és beszédei
Bethlen István írásainak és beszédeinek első gyűjteménye 1932-ben jelent meg. Ezt követően megnyilatkozásait sem 1945 előtt, sem azóta nem adták ki. Kötetünk a modern kori magyar forráskiadásnak ezt a hiányát pótolja. A válogatás Bethlen István mint politikai gondolkodót mutatja be, s így túlnyomórészt azokat a beszédeit és írásait tartalmazza, amelyek általánosabb gondolati tartalmakat hordoznak.
A kötet a Millenniumi Magyar Történelem Osiris sorozatában jelent meg 2000-ben, 462 oldalon, keménytáblás kivitelben, ISBN száma: 9633796792. A kötetet a szöveget értelmező utószó és a névmutató zárja le. Négy tematikus fejezetre oszlik:
1. Nemzetiségpolitika és Erdély (1907-1914)
- Interpelláció a román irredenta-mozgalmak ügyében (1907)
- A választójog reformja és Erdély (1913)
- A magyar birtokpolitika feladatai Erdélyben (1913)
- [Beszéd a nemzetiségi kérdésről a Magyar Társadalomtudományi Egyesület ankétáján] (1913)
2. Az agrárius konzervativizmustól a liberális konzervativizmusig (1901-1941)
- [Programbeszéd az agrárpolitikai teendőkről] (1901)
- Emlékbeszéd gróf Károlyi Sándor felett (1906)
- [Beszéd a választójog túlzott kiterjesztése ellen a konzervatív politikusok vigadói nagygyűlésén] (1910)
- A Nemzeti Egyesülés Pártja alakulásának szükségességéről (1919)
- Kormányprogram és bemutatkozás a nemzetgyűlésben (1921)
- [Beszéd a konzervativizmusról és a választójogról - részlet] (1925)
- Széchenyi és a nemzeti reformok (1928)
- [Beszéd az 1920-as évek második felének beruházási politikájáról a parlament 33-as bizottságában - részlet] (1931)
- Széchenyi-emlékbeszéd (1932)
- Hagyomány és forradalom a politikában (1934)
- [Képviselőházi beszéd a gazdaságpolitikáról, diktatúrákról és a zsidókérdésről] (1937)
- [Képviselőházi beszéd a parlamenti demokráciákról és a választójogról] (1938)
- Korunk uralkodó eszméi és báró Eötvös József (1941)
3. Külpolitika és revízió (1926-1940)
- Emlékbeszéd Tisza Istvánról (1926)
- [Beszéd Debrecenben Magyarország külpolitikai helyzetéről és a határrevízió szükségességéről - részlet] (1928)
- Magyarország az új Európában (1933)
- Hogyan bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel? (1933)
- Az erdélyi kérdés (1933)
- A trianoni szerződés revíziója és Európa békéje (1933)
- Olaszország és a Duna-völgye (1936)
- [Emlékirat a nagyhatalmak béketerveiről és Magyarország revíziós céljairól] (1940)
4. Visszatekintés és számvetés (1944)
Ez a fejezet Bethlen egyetlen írását tartalmazza: az 1944-ben papírra vetett A magyar politika a második világháborúban című, megrázó erejű politikai esszéjét.
tags: #bethlen #istvan #valogatott #politikai #irasok #es
