A magyar labdarúgó-válogatott története és sikerei
Honlapunk a magyar labdarúgás roppant gazdag történetéből meríti anyagát.
A magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
A válogatott legnagyobb sikereit 1938 és 1968 között aratta: az 1938-as és 1954-es világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es Eb-n bronzérmesként zárt. Emellett aranyérmet szerzett az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián.
A magyar válogatott tartja a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot a világon: 1950. június 4-e és 1954. július 4-e között 32 mérkőzésen nem talált legyőzőre.
A 20. században sikert sikerre halmozó csapat 1986 után 30 éven át nem tudta kvalifikáltatni magát nemzetközi sporteseményre. Ez az átok 2016-ban tört meg, amikor a csapat kijutott a 2016-os Eb-re. Ott az első helyen jutott tovább a csoportjából, de a nyolcaddöntőben Belgiumtól 4-0-s vereséget szenvedett.
A nemzeti együttes az elmúlt időszak legjobb FIFA-világranglista helyezését 2016. március 7-én érte el, amikor a 18. helyen állt.
A magyar labdarúgás kezdetei
A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza. Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja.
1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták be és elindult az első magyar bajnokság. Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották.
A válogatott első nemzetközi mérkőzése 1901. április 11-én volt. Az ellenfél egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4-0-s vereséggel zárult.
Az első nemzetközi válogatott mérkőzés 1903. április 5-én volt Csehország csapata ellen. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt. Ezzel a magyar válogatott lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban, a csehek pedig a 11. válogatott.
1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.
Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jött létre. A fronton is rendszeresek voltak a foci meccsek, a hadifogolytáborokban jöttek létre csapatok, egyesületek.
1920-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg.
Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói.
Az Aranycsapat és a nagy sikerek
Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a válogatott ezüstérmet, az 1952. évi olimpiai labdarúgó tornán aranyérmet szerzett. Egy évvel később európa kupát nyert a csapat az olaszok elleni döntőt követően.
1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia-Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4:2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen. A vége 6:3 lett és az Aranycsapat sporttörténelmet írt.
A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek".
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe. A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört.
A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt azokra a játékosokra, akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula) és azokra, akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán).
A római olimpián Baróti Lajos vezette ki a csapatot, ahol a dobogó harmadik fokát érte el a csapat a jugoszlávok és a dánok mögött.
Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmet szereztünk.
Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon ismét olimpiai aranyérmet szerzett a magyar csapat, 1968-ban pedig meg tudta védeni bajnoki címét. Ezzel egyedüli csapatként háromszor nyert aranyat olimpián.
A 72-es Európa-bajnokságon 4. a 72-es olimpián 2.
A válogatott a későbbi évtizedekben
1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, ahol azonban csúfos kudarcot vallott. Ezután 30 éven át nem jutott ki a csapat egyetlen nemzetközi világversenyre sem.
A kínosan hosszú csend 2016-ban szakadt meg, amikor kijutottunk a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig sikerült eljutni.
2020-ban a koronavírus-járvány miatt az Európa-bajnoki pótselejtezők csak az év második felében kerültek megrendezésre, míg a kontinenstornát a következő évre halasztották.
A 2020-2021-es Nemzetek Ligája B ligájában a magyar válogatott az oroszokkal, szerbekkel és a törökökkel került egy csoportba.
Az Európa-bajnokságon az ellenfelek sorrendben az Eb-címvédő Portugália, az aktuális világbajnok Franciaország és Németország voltak. A portugálok ellen a 84. perc után kapott három góllal 3-0-s vereséget szenvedett a válogatott. A franciák ellen az első félidő végén szerzett góllal a 66. percig előnyben játszott a csapat, a végeredmény 1-1 lett. A németek ellen győzni kellett a továbbjutáshoz. A 11. percben szerzett gól után a 66. percig tartott az előny, majd a németek egyenlítését követően rögtön újabb góllal visszavette a vezetést a magyar válogatott. A németek csak a 84. percben tudtak egyenlíteni, ami számukra a kiesés elkerülését és a továbbjutást jelentette.
2021-ben a 2022-es vb-selejtezőkön a válogatottnak többek között Angliával, Lengyelországgal és Albániával kellett játszania, végül e három csapat mögött a csoport negyedik helyén zártak.
2022-ben a válogatott a Nemzetek Ligájában már az A ligában szerepelt, az olaszokkal, németekkel és az angolokkal egy csoportban. A csoportban 10 pontot szerezve a második helyen végeztek, Angliát kétszer legyőzték, a németek ellen pedig 4 pontot szereztek. Az eredménynek köszönhetően a 2024-es Eb-selejtező sorsolásán az 1. kalapba került a csapat.
A magyar labdarúgó-válogatott statisztikái és rekordjai
Magyarország volt az első nem egyesült királyságbeli válogatott, amelynek sikerült legyőznie Angliát a Wembley-ben a legendássá vált 6-3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7-1 arányban.
Az 1950-es években Sebes Gusztáv kapitánysága alatt 72,06%-os teljesítménnyel zárt a válogatott (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség), melyben volt egy 30 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat.
Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) + 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében.
Magyarország érte el a legmagasabb Élő-pontszámot (2166 pont) Uruguay 4-2-es legyőzésével az 1954-es vb elődöntőjében, 1954. június 30-án. Szintén a magyarok érték el a második legmagasabb pontszámot (2156), amit 1956-ban állított be.
Az IIFHS statisztikái szerint Puskás Ferencet a 20. század egyik legjobb játékosának tartják.
A 20. század leggólerősebb válogatott játékosa közül hárman is magyarok voltak, ketten az aranycsapat tagjai.
A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években Skócia 1888-as 22 mérkőzésen át tartó veretlenségi szériáját törte meg kilenccel több, 31 vagy 32 (az NDK elleni mérkőzés nem számít hivatalosnak) mérkőzéssel. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak, amit 1950. május 14. és 1954. július 4. között sikerült beállítania.
A szezon legemlékezetesebb pillanatai
A magyar válogatott mezei és jelképei
A magyar nemzeti csapat hivatalos szerelése a piros mez, fehér nadrág és zöld sportszár. Ez a színkombináció a magyar nemzeti zászlóból fakad. Hazai összecsapásokkor a válogatott ilyen dresszben lép pályára.
A 20-30 években előfordult a fekete nadrág is. Az idegenbeli mez évek óta tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva.
A 2010-es világbajnoksági selejtezőn pályára lépett a csapat piros mezben, nadrágban és zöld sportszárban.
A kapus mez általában tiszta fekete (Grosics Gyula óta hisz ő védett elsőként tiszta feketében), ha az ellenfél dressze megköveteli, sárga vagy szürke mezben véd a magyar kapus.
A válogatottnak évtizedek óta a német Adidas gyártja és szállítja mezeit.
1901-1949-ig a klasszikus galléros nyakú zsinóros mezeket hordtak, ezután divatossá vált a V nyakú mez is.
A mezen megjelenő címer több mint egy évszázad alatt jó párszor megváltozott. Elhelyezkedése a baloldalt szív fölött (1901-1949 és 1990-napjainkig) vagy középen helyezkedett el (1949-1989).
Az első jelkép a Kossuth címer volt, illetve egy korona nélküli címer, amin megmaradt az Árpád sáv és a kettős kereszt. Ez az alapítástól a 30-as évekig kísérte a csapatot.
A 30 évektől 1949-ig a mai is használatos Szent Koronás címert használták, illetve a negyvenes évek második felében az alapításkor használt szövetségi címer is feltűnt a válogatott mezén.
1949-1956 között a "Rákosi-címer" került a mez mellhaszrészének közepére majd ezt váltotta '56 után a "Kádár-címer".
A magyar labdarúgó-válogatott legfontosabb adatai
| Beceneve(i) | „Aranycsapat” (1950-1954), „Mágikus Magyarok” (1950-1954), „Nemzeti Tizenegy” |
| Szövetség neve | Magyar Labdarúgó-szövetség |
| Konföderáció | UEFA (Európa) |
| Szövetségi kapitány | Marco Rossi |
| Csapatkapitány | Szoboszlai Dominik |
| Legtöbb válogatottság | Dzsudzsák Balázs (109) |
| Legtöbb válogatott gól | Puskás Ferenc (84) |
| Legfiatalabb válogatott játékos | Horváth József |
| Stadion | Puskás Aréna |
| FIFA-ranglista helyezések | 40. (2025. dec. 22.) |
| Legmagasabb FIFA-rang | 18. (2016. április-május) |
| Legalacsonyabb FIFA-rang | 87. (1996. július) |
| Élő-rang | 44. (2025. nov. 19.) |
| Legmagasabb Élő-rang | 1. (1953-57, 1958, 1964, 1965) |
| Legalacsonyabb Élő-rang | 80. (2003. november) |
| Első hivatalos mérkőzés | 1902. október 12., Bécs, Ausztria Ausztria 5-0 Magyarország |
| Legnagyobb győzelem | 1912. július 14., Moszkva, Oroszország Oroszország 0-12 Magyarország; 1927. június 12., Budapest Magyarország 13-1 Franciaország; 1950. szeptember 24., Budapest Magyarország 12-0 Albánia |
| Legnagyobb vereség | 1908. június 10., Budapest Magyarország 0-7 Anglia; 1912. június 30., Stockholm, Svédország Nagy-Britannia 7-0 Magyarország; 1941. április 6., Köln, Németország Németország 7-0 Magyarország |
