A labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítési jogai: Pénz, presztízs és a digitális forradalom
Az MTVA a magyar adófizetők forintjaiból felelősségteljesen gazdálkodó közmédiaként emlegeti magát, az RTL vezére azt nyilatkozza, nem a futballhoz, hanem az üzlethez kell érteni, az egész BL-biznisz centrumában álló Sport TV pedig nem siet a fényre. De miért is olyan fontos, hogy ki közvetíti a labdarúgó Bajnokok Ligáját? Mit jelentenek a közvetítési jogok a futballnak, és mit jelent a futball a digitális médiának?
Mint az Mártha Bence Sport24-en megjelent cikkéből kiderül, a nemrég elhunyt Silvio Berlusconi még valamikor a nyolcvanas évek végén a Bajnokok Ligája megalkotását is előre vetítette. Berlusconi akkori gondolatai szerint kimegy a stadionba egy csomó ember, de így is csak ötven-hatvanezer szurkolóról beszélünk. Aztán ott vannak azok, akik az országos csatornákon megnéznek egy-két meccset, amelyet éppen műsorra tűznek. De van a futballszurkolóknak egy harmadik, hatalmas csoportjuk, amit nem érünk el.
Azóta eltelt egy emberöltő, ám Magyarország tartotta magát, és késleltette a futballipar fizető nézős modelljének megjelenését. Ez igaz a magyar NB I közvetítési jogaira éppen úgy, mint a globális szórakoztatóipar egyik csúcstermékére, a Bajnokok Ligájára. Az elképesztő harc a futballmeccsek közvetítési jogaiért a futballipar egyik legfontosabb része.
A Bajnokok Ligája: Üzleti modell és bevételek
A Deloitte minden évben összeállítja a legtöbb bevételt elkönyvelő futballklubok rangsorát, a Football Money League-et. Ez a lista rávilágít a közvetítési jogok gazdasági súlyára. A 2023-as Football Money League élén a napokban BL-győztessé váló Manchester City áll, amely a 2021/2022-es évadban 731 millió eurót könyvelhetett el, ennek negyven százaléka, 294 millió euró származott a közvetítési jogokból származó pénzből. A listamásodik Real Madridnak még fontosabb ez a bevételi láb: 308 millió eurót, a 713,8 millió eurós csomagjuk 43 százalékát hozták be innen.
Mármost, a meccsnapi bevételek növekedési lehetőségei korlátosak. Az arénaméret erősen meghatározza a lehetőségeket: nem fér be mindenki a stadionba. Nyilván adódnak itt is kitörési pontok. Az új építésű arénákban sokkal nagyobb szerepet kapnak a páholyok, amelyeket őrült összegekért bérelhetnek cégek, partnerek. Illetve nyilván nagyobb stadionokat is lehet építeni, ám ezek a befektetések újabb problémát hoznak. Méghozzá azért, mert ahhoz, hogy itt növekmény mutatkozzon (beruházásnál megtérüljön az építkezés), általában emelni kell a jegyárakat. Ez pedig jelentős konfliktusokat generál, minthogy a futball alapvető közönségét cseréli ki. Ahogyan a globális szórakoztatóipar csúcsára lépdel a játék, úgy szorul ki hagyományos közönsége a stadionból. A termék ugyanis mind megfizethetetlenebb számára.
A közvetítési jogok értékesítése: A és B csomagok
A 2023/2024-es évad végén lejárnak a Bajnokok Ligája közvetítési jogaira kötött szerződések, így az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) megpályáztatta a csomagokat. Alapvetően kétfajta pakkot árulnak. Az egyikbe az A jelűek tartoznak, ezekben a keddi és szerdai első választás joga van benne. Ez azt jelenti, hogy a győztes döntheti el, az adott napi kínálatból melyik találkozót közvetíti. A maradék kerül a B csomagba.
Több iparági forrással folytattunk háttérbeszélgetést, és egységesen állították: az UEFA a legtisztább eljárással és sikerkritériummal játszik, azaz kvázi vaklicit zajlik, és a pénz a döntő érv. A jogokat hazánkban birtokló RTL az általa közvetített mérkőzések jelentős részét a saját, fizetős streamigfelületén, az RTL+-on adta az előző idényben, a teljes szezon 203 meccséből 192-t láthattak élőben a nézők, a nagyobb összecsapásokat általában a tévében is sugározták, hagyományos, lineáris adás formájában.
Az UEFA és az európai klubcsapatokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, az EFC minimum 5 milliárd eurós éves bevételt remél a megállapodástól, de ez az összeg akár magasabb is lehet - írta cikkében a The Times. A bevételnövekedést a streamingplatformok hangsúlyosabb bevonásától várják, a tervek szerint a győztes minden játéknapon elsőként választhat egy meccset, amit majd csak nála követhetnek a nézők. A növekvő jogdíjbevételek révén az európai kupákban szereplő csapatok még tovább gazdagodnak majd, a tavaly ősszel átalakított BL új formátuma már 25 százalékkal több pénzt hozott a kluboknak a korábbi évekhez képest.
Változások Magyarországon: Az MTVA és az RTL harca
Talán nincs még egy ország, amelyikben olyan heves érzelmeket váltana ki, hogy melyik csatorna közvetíti a labdarúgó Bajnokok Ligáját 2024-től, mint nálunk. Az MTVA 2015-től vásárolta meg a sorozat jogait, de 2024-től az RTL-en és a Sport TV-n lehet nézni a csúcsfocit. A Media1 elsőként számolt be arról, hogy az RTL egy merész trükkel "ellopta" az MTVA elől az UEFA Bajnokok Ligája "A" kategóriás csomagját, így 2024-től a közszolgálati tévé könnyen kimaradhat az európai foci legjelentősebb ligájából, három évre biztosan.
Az A csomagokért folytatott vetélkedő győztese az RTL lett, így az MTVA 2024-től legalább három évig BL nélkül marad. E bejelentést általános értetlenkedés fogadta az iparágban. Egyszerűen nem jött ki a matek: miért költhet az RTL évente eurómilliókat egy olyan termékre, amely hétköznapokon pár százezres közönséget garantál? Ezzel a lineáris tévében nem lehet piacvezetőnek lenni, ráadásul ennél számos olcsóbb tévés formátum előállítható kedd és szerda estékre.
A dilemmákra részben választ adott viszont az RTL jogszerzésekről szóló közleménye, amelyből kiderült: a tévés társaság sokkal nagyobb tétben játszott, mint arra az első hírekből következtetni lehetett. Előállított egy több száz meccsből álló kínálatot a majdani előfizetők számára: az A csomag mellé megvásárolta a B pakk digitális jogait, illetve az övé az Európa Liga, illetve Konferencia Liga B csomagja is. A kábelbevételekre koncentráló AMC úgy ítélte meg, nem tudna több pénzt csinálni a digitális jogokkal, mint amennyiért el tudja adni azokat az RTL-nek. Az egészen váratlan dealnek köszönhető, hogy Magyarországon új futball- és médiapiaci kísérlet kezdődik: Berlusconi álma, ha késéssel is, de megérkezik Magyarországra.
Az MTVA reakciója és a költségek
Az Országgyűlés jóvoltából - Európában a közszolgálati médiumok között szinte egyedülálló módon - a kereskedelmi társaságok helyett a magyar közmédia biztosította a Bajnokok Ligája mérkőzéseit a nézők számára. Az utóbbi tíz évben az állami televízió közvetítette a BL-meccseket, a magyar adófizetők által biztosított végtelen anyagi háttér ugyanis indifferensé tette, hogy üzletileg kitermelhető-e a költség, tehát be tudtak adni a piaci racionalitások feletti licitajánlatokat a tévés jogokért folytatott verseny során.
Az MTVA szerint a közvetítés költségeit és jogdíját „a magyarországi RTL minden bizonnyal a nézőktől fogja beszedni”. Ugyanakkor, mint írják, „természetesen a nemzeti labdarúgó válogatott összes mérkőzése továbbra is az ingyenesen elérhető legnézettebb és legkedveltebb magyar sportcsatornán, az M4 Sporton lesz látható”.
Az MTVA szerződéseiből az derült ki, hogy minden hosszabbításnál egyre többet kellett átutalniuk:
| Időszak | Költség (Milliárd Forint) |
|---|---|
| 2015-2018 | 4,31 |
| 2018-2021 | 5,74 |
| 2021-2024 | 6,85 |
Pontosan tudták most is, hogy emelni kell, csak eközben lett jó néhány nem várt versenytársuk. Egészen pontosan hatan versenyeztek, még a francia Canal+ is beszállt, amely Ausztriában és Szlovákiában is nagy erőkkel terjeszkedik, és már itthon is van streaming- és tévészolgáltatása. Információink szerint az UEFA értesítette az MTVA-t az ajánlatokat látva, hogy akadt egy komoly riválisuk. A végeredmény szempontjából mindegy, hogy pontosan ki volt a felelős, ki nem reagált kellő időben, kinél akadt el a dolog, mert az UEFA lezárta a tendert, és az RTL lett a befutó. A B csomagot pedig elvitte a Sport TV.
A digitális forradalom és a streamingplatformok térnyerése
Miközben a tévézés szerte a világban folyamatosan - különösen a fiatalok közt - veszít a presztízséből, a sportban a tendencia egyértelmű, egyre többet és többet kell fizetni a televíziós közvetítési jogokért. Nem véletlen, hogy újabb és újabb üzleti modellek jelennek meg, streamingszolgáltatók vetélkednek hagyományos médiaszereplőkkel, vagy éppen hibrid ajánlatok konkurálnak olykor állami pénzből finanszírozott közmédiás projektekkel.
A nagy streamingóriások közül a Netflix már korábban is jelezte, hogy szeretne beszállni a Bajnokok Ligája közvetítéseibe, ráadásul az utóbbi időszakban egyébként is nagy erőkkel nyomulnak a sportjogok piacán. Az Amazon már jelenleg is fordulónként egy Bajnokok Ligája-mérkőzést ad az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban. Az Apple birtokolja az amerikai bajnokság, az MLS nemzetközi jogait, és a Disney kapcsán is arról hallani, hogy nem szívesen maradnának ki teljesen abból az igencsak jövedelmező buliból, amit a sportközvetítések jelentenek.
A streaming térnyerésére már most is látunk példát: a női Bajnokok Ligája közvetítési jogait nemrég a Disney+ szerezte meg Európában, így a sorozat minden mérkőzése kizárólag ezen a platformon lesz elérhető a következő öt évben. Ez is jelzi, hogy az UEFA nyitott az új megoldásokra, és a női labdarúgás mint „kísérleti terep” lehetővé teszi a digitális modell tesztelését a nagyobb, férfi-versenysorozatok előtt.
A nézői élmény és a "streaming fáradtság"
A nézők számára az új rendszer kettős hatással járhat: kényelmesebbé válhat a hozzáférés, hiszen az élő sportközvetítések egyre több eszközön elérhetők lesznek - mobiltelefonon, tableten, okostelevízión keresztül. Ugyanakkor megnőhet a „streamingfáradtság” veszélye. A szétszabdalt jogstruktúra miatt egy-egy szurkolónak akár több előfizetést is igénybe kell majd vennie, hogy minden mérkőzést élőben követhessen. Ez különösen problémás lehet azokban az országokban, ahol a hagyományos közvetítések még mindig a lineáris tévécsatornákhoz kötődnek.
Hazánkban a legtöbb néző a hagyományos tévécsatornák közvetítése jelentette formátumhoz szokott, az új modell azonban hosszú távon változásokat hozhat. Az RTL Magyarország korábbi kommunikációját úgy lehetett értelmezni, hogy a kereskedelmi médium online streamingfelületén minden labdarúgó Bajnokok Ligája-mérkőzés megtekinthető lesz - ez azonban az alapszakasz utolsó fordulójában nem így történt - írja a Media1.hu. Többek szerint félreérthető volt az RTL+ Premium korábbi kommunikációja, amely alapján azt lehetett gondolni, a havi háromezer forintos streaming-előfizetéssel minden Bajnokok Ligája-mérkőzés megtekinthető lesz online. A legutolsó mondat - mint nemrégiben kiderült - nem állta meg a helyét. Egy Csaba nevű előfizető a Media1-nek azt írta, csalódott, mert az RTL kommunikációja alapján több más emberhez hasonlóan azt hitte, hogy minden BL-meccset láthat majd.
A szolgáltatás egy másik bírálója, egy László nevű felhasználó így fogalmazott: „18 meccsből 7 volt élő! Előfizetéssel legyen élő stream! Ezt várom, ha képtelenek voltatok megfelelő minőséget biztosítani befizetett összeggel. Helyetekben visszafizetném ennek a hónapnak a díját!” Egy következő hozzászóló, Bálint ezt írta: „Tök jó lett volna élőben látni kedves RTL+, de az ígéretekkel ellentétben nem láthattuk.”
Az új BL-formátum és a reklámpiac
A tavaly ősszel átalakított Bajnokok Ligája az új formátum révén is komoly pluszbevételeket hozott a csapatoknak. A jelenlegi lebonyolítás 2003-tól van érvényben, és ebben a formában az utolsó évad jövőre lesz. A 32 csapat pillanatnyilag nyolc négyes csoportban harcol egymással, utána a csoportelsők a másodikokkal találkoznak a nyolcaddöntőben - itt még azonos országbeliek nem találkozhatnak egymással -, majd a létszám folyamatosan feleződik, és a végén egy marad.
Mivel az európai topcsapatok megelégelték, hogy viszonylag érdektelen meccseket is kell játszaniuk a csoportszakaszban, volt egy kósza próbálkozásuk a Szuperligával, ami gyorsan elvetélt az UEFA különösen karakán és eltiltással fenyegetőző kiállása miatt. Az UEFA azonban azt is érezte, változtatnia kell, ezért egy hibrid megoldást talált ki. A BL-ben a jövőben 36 csapat lesz, őket négy kalapra bontják, és mindegyik klub kap mindegyik kalapból két ellenfelet a sorsolásnál. Az oda-visszavágó megszűnik, négy hazai és négy idegenbeli meccs lesz. Miután a csoportkör lezajlik, kijön a 36 csapatnak egy abszolút rangsora, innen a legjobb nyolc alapból bent van a nyolcaddöntőben, míg a 9-24. helyezetteket összesorsolják, és a párharcok győztesei csatlakozhatnak a legjobb nyolchoz.
Nemcsak a két csoportban eltöltött idő miatt lesz több játéknap, hanem mert a nyolcaddöntőért is oda-visszavágós formula lesz. Az UEFA nemcsak izgalmakat, hanem több bevételt kalkulált. Amiből persze majd több jut a csapatoknak is. Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin az európai klubcsapatok érdekvédelmi szervezetének római kongresszusán hatalmas sikernek nevezte a Bajnokok Ligája új lebonyolítási rendszerét.
A presztízsveszteségen túl azért sem jött ez jól a kormánynak, mert a hagyományos üzeneteit (migránsok, Brüsszel, Soros, szankciók stb.) közvetítő egyperces híradókat nem lehet lenyomni a meccs előtt, sem a félidőben, amikor mondjuk még valóban néznék is százezrek a köztévét. A főműsoridőben az M4 nézettebb, mint a politikai tartalmakra szakosodott M1, ezt az MTVA a saját üzleti jelentésében ismerte el. Míg a sportcsatorna az ötödik, a hírcsatorna a kilencedik helyen állt 2022-ben. Ráadásul részben olyan százezrek is nézik a meccseket, akiket az M1-en keresztül amúgy nem feltétlenül tudnak elérni.
Az MTVA a tavalyi BL-döntő után azzal büszkélkedett, hogy 630 ezer nézője volt a Liverpool-Real Madrid párharc párizsi közvetítésének, ami ráadásul később is indult. 67 ezren pedig a neten követték végig. A közleményből az is kiderült, hogy ugyanez a párosítás 2018-ban még több nézőt hozott, a köztes években viszont az érdeklődés lankadt. Ebben közrejátszott a két angol házi döntő, illetve a koronavírus-járvány. Átlagban 230 ezren kapcsoltak oda a csatornára kedd és szerda esténként, a kieséses szakaszban a tét növekedésével az érdeklődés is emelkedett.
tags: #bl #donto #kozvetites #jog
