Az NFL Zone Blitz: Részletes Magyarázat és Története

A futball történetének tanulmányozása során könnyen észrevehető tény, hogy a védelmek fejlődése túlnyomórészt az újabb offense trendekre adott természetes reakcióként értelmezhető. Persze megjegyzendő, hogy ez alól mindig is voltak kivételek, volt amikor nem a szükség hozta a változásokat, hanem a kísérletező kedv; talán a legjobb példa erre Buddy Ryan agyszüleménye, az egy külön misét megérő 46 defense. Jelenlegi tárgyunk, a zone blitz az egyre passzközpontúbb támadójáték ellen bevethető fegyverek tárházának bővítéséül szolgált a 80-as évek közepén.

A zone blitz manapság egy igen népszerű és gyakran használt fogalom futballberkekben, közvetítések során gyakran találkozhatunk vele, olvashatunk is róla itt-ott. Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a legtöbben csak tudni vélik azt, hogy miről van szó. A zone blitz egész egyszerűen az, amit a neve is mutat, olyan blitz, amely mögött a védelem zónázik, nem pedig embert fog.

A Blitz fogalma és evolúciója

A 20. század túlnyomó részében a blitzek emberfogással párosultak, hiszen az emberfogás - elvileg - megnehezíti a rövidebb route-ok megfutását, illetve fordított szemszögből megkönnyíti levédekezésüket, a hosszabb route-okat pedig nem lesz ideje megvárni az irányítónak a blitzelő védők miatt. Nagyon egyszerű elmélet ez, és persze működhet is, de az emberfogás az igazán robbanékony és gyors elkapók ellen életveszély, márpedig az ilyen elkapók egyre nagyobb számban jelentek meg az idők folyamán.

Ezzel párhuzamosan fejlesztették ki az offense koordinátorok a blitz elleni fegyvereket. Ilyenek pl. a hot readek, ezek pontosan a blitzeket használják ki. Egy egyszerű hot read során az elkapó látva hogy egy hozzá közeli ember blitzel, egy megegyezéses rövid route-ot fut meg a védő által elhagyott helyre, hogy az irányítónak legyen gyorsan egy üres célpontja, és hamar meg tudjon szabadulni a labdától. Valószínűleg mindenki látott már screen passzokat, ezek is nagyszerű antiblitz fegyverek. Főleg a run and shoot offense-ek alkalmazták ezt a módszert, meccsenként négyszer-ötször meghúzták azt, hogy a singleback blokkot szimulált a legszélső rusheren, majd "kiszivárgott" a nyílt terepre, ahol senki nem volt, aki rajta védekezne. Mondani se kell, senki nem vitte túlzásba a blitzelést run and shoot csapatok ellen.

A blitz egy védekező manőver, amiben egy vagy több védekező játékos (általában linebacker vagy defensive back), akik normál esetben a scrimmage vonala mögött maradnak, az ellenfél „területére” mennek. A 3-4 védekezésnél, amikor egy linebacker a passzoló játékosra ront 3 védekező falemberrel együtt, az még nem blitz. Ha még egy plusz linebacker ezzel próbálkozik, azaz egyszerre öten, azt hívjuk blitznek.

A Zone Blitz feltalálása és kulcsszereplői

A modern zone blitz feltalálását illetően megoszlanak a vélemények, mind személyi, mind időbeli szempontból. Az általánosan elfogadott nézet szerint Dick LeBeau dolgozta ki a zone blitzet a 80-as évek közepén-végén. Erről maga az edző egy, a Sports Illustratednek adott interjújában a következőt mondta: "Amikor én játszottam, a csapatok olyan 65 %-ban futottak, de akkoriban megfordult ez a trend. Ki kellett találnunk valamit, hogy megállítsuk a passzjátékot."

LeBeau az Ohio State-en jóbarátja volt a legendás kosárlabdaedzőnek, Bob Knightnak, és az egyetem után is megmaradt köztük a jó kapcsolat. Knight edzői pályafutása első két évtizedében kifejezetten ellene volt a zónázásnak, de a 80-as évek elején fokozatosan bevonta a nyomásgyakorláson alapuló zónavédekezési sémákat a repertoárjába. Az újdonságok iránt mindig is nyitott LeBeau ezt hallva azonnal elgondolkozott azon, hogy vajon mi módon lehetne ezt átültetni a futballba.

1984-ben megkapta első koordinátori állását a Cincinnati Bengals-nél, ahol ekkor kezdte el implementálni a zone blitzet a saját elképzeléseinek megfelelően. LeBeau nagy szerencséjére a Bengals akkori vezetőedzője, Sam Wyche igazán nyitott edző volt. Több mint egy évig dolgoztak a rendszeren, mire sikerült közös nevezőre jutniuk. Cris Collinsworth, aki a Bengalsnál volt elkapó a 80-as években, első kézből láthatta a zone blitz megszületését. Collinsworth elmesélte, hogy eleinte teljes megrökönyödéssel látták, hogy néha a 300 fontos falemberek is visszaléptek coverage-be az edzéseken, abszolút nem értették, mit akarnak az edzők ezzel, fogalmuk sem volt, hogy éppen egy kisebb forradalom zajlik le szemük előtt.

A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy létezik egy másik irányzat a zone blitz megszületését illetően. Eszerint a zone blitz LeBeau-hoz közvetetten jutott el, kitalálása nem hozzá köthető, egy bizonyos John Rosenberg volt a rendszer szülőatyja. Rosenberg már a Penn State-nél elkezdte kidolgozni a blitz alapjait, amivel aztán Joe Paternoék az '87-es Fiesta Bowlon robbantottak nagyot - bár ekkor már 4 éve a profik között dolgozott Rosenberg. A meccsen a Heisman győztes, és szinte minden létező díjjal kitüntetett sztárirányító Vinny Testaverde 5 interceptiont dobott, köszönhetően a Penn State komplex védelmének. A felvételeket tanulmányozva valóban felfedezhetünk a modern zone blitzekre kísértetiesen hasonló megoldásokat.

Abban minden forrás egyetért, hogy a zone blitz igazán akkor teljesedett ki, amikor Bill Cowher lett a Pittsburgh Steelers vezetőedzője 1992-ben. Cowher nem kispályásokból állította össze az edzői stábot: a secondary edző LeBeau lett, a linebacker edző Marvin Lewis, a védelem koordinátora pedig Capers lett. Cowher teljes mértékben rájuk bízta a védelem összeállítását, ők pedig nem haboztak, 3-4-es védelmi alapokra egy egész zone blitz családot telepítettek. A védelem hihetetlen sikereket ért el, megmutatkozott, hogy mit lehet elérni az új rendszerrel, ha igazi sztárjátékosok játsszák azt.

A Fire Zone: A Zone Blitz alapja

Mint már említettük, a zone blitz nem más, mint olyan blitz, amelyhez zónázás kötődik a nyomást nem gyakorló védők részéről. Könnyű elképzelni, hogy ha ezt fejetlenül csinálják, akkor milyen nagy területek maradhatnak üresen a pályán. LeBeau pontosan ezt szem előtt tartva kezdte el kidolgozni azt a blitz-családot, amely azóta is zone blitz néven hivatkozunk - némileg felületesen. A cél természetesen elsősorban az volt, hogy valamivel biztonságosabb legyen a blitz, de ezen kívül más is motiválta LeBeau mestert. Úgy gondolkodott, hogy a blitzek ne csak nyers erőn alapuló támadások legyenek, hanem keltsenek zavart is, és az egyszerű blitz elleni sémák ne működjenek az offense részéről.

A fő irányelv az volt, hogy 5 ember csinálja a nyomást, és a zónaelosztás 3-3 legyen, vagyis 3 játékos az alsó, rövid, 12 yardig terjedő zónákat őrzi, a másik három pedig a mély területet harmadolja. LeBeau ezt a csomagot fire zone-nak nevezte el, a mai napig így hivatkozunk rájuk. Persze ahhoz, hogy hat ember adekvát módon le tudja osztani a területeket egymás között - ne feledjük, a pálya 53 és 2/3 yard széles! - komoly koordináció szükséges, nem elég kijelölni pontokat, ahova passz esetén hátra kell mozogniuk a védőknek, ennél összetettebb a feladat. Hozzá kell még tenni, hogy használatos a 2-4 elosztás is, ahol Cover 2 van a blitz mögött, de ezt csak nagyon atletikus safety-párossal lehet megoldani a plusz lyuk miatt a mély zónák között. 2 deep - 4 under elosztást a zone blitzek maximum 10 %-ában láthatunk, azt is szinte csak az NFL-ben. 5 emberrel már nem lehet zónázni, illetve óriási kockázatot vállalva meg lehet próbálni, de ekkor olyan hatalmas lyukak fognak keletkezni a védők között - mindegy milyen elosztásban dolgoznak -, hogy az felhívás egy tangóra. Létezik olyan variáció is, amikor 4 ember rushol, és 7 marad coverage-ben, ekkor persze a coverage tekintetében nagyobb flexibilitásra van lehetőség.

Ami a legszembetűnőbb és legismertebb része a fire zone-nak az az, hogy gyakran védőfalemberek veszik fel az egyik alsó zónát. Sokan ezzel magyarázzák a séma sikerét, mondván az irányítót megzavarja hogy az általa üresre várt zónában ott a falember, és emiatt interceptiont dob neki. Ez a hasonló témákban már megszokott túlegyszerűsítése a dolgoknak. A modern zone blitzek főleg a 6-emberes pass protection sémák ellen lettek kifejlesztve, amelyek a passz-központú csapatok elsődleges eszközei az irányító megvédésére. A 6-emberes rendszerben az 5 OL mellett egy RB vehet részt az irányító megvédésében, a backnek az egyik oldali legszélső embert kell blokkolnia. Azzal, hogy két egymás melletti védő jön blitzelni valamelyik oldalon, az RB-nek mindenképpen maradnia kell protectionben. Ezzel egyidejűleg viszont az egyik támadófal-játékos levegőt fog blokkolni, ez vagy a blitz túloldalán lévő T, vagy G lesz, esetleg a center.

Egy általános fire zone blitz példa (LeBeau playbook, 2002)

Egy tipikus fire zone blitz során a Sam illetve a Buck linebacker blitzel. A strong safety, a Mike, és az ún. Elephant osztja el az alsó három zónát. Az Elephant a Bengals-nél DE/LB hibrid poszt volt, erős hangsúllyal a DE-n. Érdekesség, hogy a USC-nél 2006-ban Brian Cushing lényegében ugyanezt a posztot játszotta, és Carrollék szintén Elephant néven hivatkoztak rá. A mély zónákat értelemszerűen a 2 CB, ill. a FS osztja meg.

A fire zone lényege és ereje az, hogy a két blitzelő által elhagyott területre egy jó passzvédekező tud belépni, a strong safety, és azzal, hogy pont a blitzelők felé lett elforgatva a coverage, azonnal kizárják egy alap hot read lehetőségét.

A 3-4-es felállás előnyei a Fire Zone-ban

Lényegében ugyanez a blitz egy 3-4-es felállásból is kivitelezhető. Könnyen látható, hogy a 3-4-es felállások jóval inkább kedveznek a fire zone-oknak, mivel nem muszáj egy falembert elküldeni coverage-be, ahol vélhetően nem sok eséllyel venné fel a versenyt egy WR-rel, hanem a plusz LB-vel meg lehet oldani az alsó zónák elosztását. Ezzel egyébként adtunk is egy válaszlehetőséget arra a kérdésre, hogy miért van újra egyre inkább terjedőben a 3-4 az NFL-ben.

A fire zone-ok erejét az adja, hogy számos permutációt lehet belőle csinálni, a 3 mély védő, a 3 rövid védő, és az 5 blitzelő számos kombinációban adódhat. Persze az észszerűség azért ennek is határt szab, egy NT-vel nem lehet valamelyik külső deep 1/3-ot levédekezni.

További Zone Blitz variációk és stratégák

A fire blitzek legfőbb zászlóvivője manapság LeBeau mellett a jelenlegi Alabama főedző, Nick Saban, akit nyugodtan nevezhetünk az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb defense edzőjének. Saban kedvenc coverage-e a Cover 3, álláspontja szerint a legfontosabb egy jó védelem számára a pálya közepének biztosítása. Saban 2001-es LSU playbookja a mai napig talán a legkimerítőbb forrás ezzel a coverage-dzsel kapcsolatban, a legapróbb részletekig megtalálhatóak benne az egyes játékosok teendői.

Az NFL-t is megjárt, ám ott csupán marginális sikereket elérő Saban a zone blitzeket csomagban, párosával hívja, és leginkább a field/boundary igazodást preferálja a fal felállásával összhangban. Ez a következőt jelenti: az, hogy a labda melyik hash markon van, befolyásolja azt, hogy az offense milyen formációkból milyen playeket tud hívni. Ha a hashen van a labda (és a statisztikák szerint a meccseken kb. 85 %-ban valamelyik hash mark közelében van, nem pedig középen), akkor kb. 15 yard marad az adott hash és az oldalvonal között, és ez komolyan behatárolja a lehetőségeit az offense-nek azon az oldalon. Értelemszerűen kevesebb hely van futni, és több elkapót sem érdemes arra az oldalra rakni, mert nem lesz lehetőségük minden route-ot megfutni. Ezt az oldalt nevezik szakzsargonban boundary-nek, a túlsó, nagyobbik részt pedig fieldnek.

Sabannél az ehhez való igazodás a gyakorlatban a következőt jelenti: ha a fal 3-emberes felülete (surface), magyarán a TE-oldal a field felé van, akkor az egyik, ha 2-emberes felület van a field felől, akkor a másik blitz megy. A Field Philly/Atlanta egy ilyen páros blitz, struktúrájuk igen hasonló, fő "motívumuk" a keresztező Mike és Will. 3-emberes field esetén a Philly megy, ekkor a két A-lyukon támad a két LB a két DT és az egyik end mellett. Ha nincs TE a field oldalon, akkor pedig az Atlanta blitz lép érvénybe, amely annyiban tér el a Phillytől, hogy a Will és a Mike a field felőli A és B lyukon kereszteznek.

Bo Pelini vezetőedző irányítása alatt ismét visszatért az NCAA élvonalába, és habár a 90-es évek "csodacsapatainak" szintét nem is éri el egyelőre ez a Cornhuskers, a védelmük az elmúlt 3 év során ismét az elit kategóriába lépett a védelmi guru Pelini vezérletével. Elég annyit mondanunk, hogy a 2010-es draft messze legjobb játékosa, Ndamukong Suh is Pelini keze alatt lett az a pusztító erő, amit azóta a profik közt a Lionsben látunk hétről hétre dominálni. Bár Pelini nem támaszkodik annyira a zone blitzre, mint sok más kollégája, és sokkal inkább emberfogással megtámogatott 6 és 7 emberes blitzekre esküszik, a Blackshirts régi-új dominanciája okán érdemes megnézni egy általa nagyon gyakran használt fire zone-t. Ezt a blitzet, illetve különböző mutációit nem csak a Nebraska, hanem szinte az össze NCAA csapat használja, olyannyira elterjedt playről van szó, hogy igen gyakran hivatkoznak rá NCAA blitz néven.

Az Amerikai Futball Alapvető Szabályai és Fogalmai a Blitz megértéséhez

Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a zone blitz komplexitását és jelentőségét, érdemes áttekinteni az amerikai futball alapvető szabályait, a játékosok szerepét és a játékteret. Az amerikai futballt - amelyet az USA-ban egyszerűen csak futballnak neveznek - egy rendkívül kemény, sokszor durvának látszó játék, amely felvonultatja a sport összes szépségét: gyors futások, agresszivitás, taktikai fegyelem, nyers erő, pontos dobások, ütközések. Mindezek egyetlen célt szolgálnak: eljuttatni a labdát az ellenfél célterületére.

A Játéktér

• Az amerikai futballt egy labdarúgó pálya méretű játéktéren játsszák. A pálya hossza 120 yard (110 méter), szélessége 53 1/3 yard (49 méter).
• A pálya hosszanti határvonalát oldalvonalnak (sideline), a keresztirányú határát pedig alapvonalnak (end line) nevezzük.
• A játék a pálya középső 100 yardján zajlik, két végén egy-egy 10 yard hosszúságú célterület (végzóna vagy end zone) található.
• A játékteret 5 yardonként egyenes vonalak keresztezik, és minden yardot úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges.
• A félpályát jelző vonal és az end zone határát jelölő vonal (goal line) közötti távolság 10 yardonként számozva van. A két end line közepén egy-egy fordított villára emlékeztető kapu van felállítva.

A Játékosok és Pozíciók

A futballt két 11 főből álló csapat játssza. Minden csapat három egységből áll: támadók (offense), védők (defense), speciális csapatrész (special team). Az egyes csapatrészeken belül minden játékosnak megvan a maga speciális feladata.

Támadó egység (Offense)

• Irányító (Quarterback - QB): A legfontosabb játékos. Az ő elsődleges feladata a labda eljuttatása a csapat többi tagjához, lehetőleg minél előrébb a pályán.

• Futók (Running Back - RB, Fullback - FB): A QB a kezükbe nyomja a labdát és a legfontosabb feladatuk, hogy előre haladva annyit fussanak a labdával amennyit csak tudnak. Gyakran két futójátékos is van a pályán, akik blokkolhatnak is egymásnak.

• Elkapók (Wide Receiver - WR): Azok a játékosok, akiknek általában a quarterback passzolni szándékozik. Gyorsak, fordulékonyak, és számos változatuk, elnevezésük van (pl. split end, flanker, slot receiver).

• Tight End (TE): Egyfajta wide receiver, de a támadófal legszélsőbb tagja. Nagyobb termetű, mint a wide receiver, kisebb, mint egy falember, és passzok elkapására, valamint blokkolásra is használható.

• Támadófal játékosai (Offensive Line - OL): 5 ember alkotja, két tackle a fal két szélén, mellettük beljebb a két guard, majd középen a center. Fő feladatuk az irányító védelme és lyukak nyitása a futójátékhoz.

  • Center (C): Az offensive line központi alakja, ő adja fel a labdát a QB-nek (snap).

  • Guard (G): A center két oldalán álló nagydarab blokkoló játékosok, akik feltartják a védőket és lyukat nyitnak a futóknak.

  • Tackle (T): Még nagyobb termetű emberek, a guardok külső oldalán foglalnak helyet. Feladatuk megakadályozni, hogy oldalról bárki is mögéjük kerüljön és a QB-t ledöntse.

Védekező egység (Defense)

A védelem terén a legfontosabb, hogy a támadókat minél hamarabb megállítsák és visszaszerezzék a labdát a sajátjaiknak.

• Védőfal (Defensive Line - DL): Középen a defensive tackle-k, míg a széleken a defensive endek.

  • Nose Tackle (NT): A 3-4 defense alapköve, a centerrel áll szemben, blokkolja az "A" futó-utakat.

  • Defensive Tackle (DT): Kettő van belőlük, és gyakorlatilag szemben állnak a guardokkal. Blokkolják az "A" és "B" futóutakat.

  • Defensive End (DE): Párosan állnak, ők a védőfal szélén foglalnak helyet, az offenzív fal tackle-jeivel szemben. Feladatuk a QB sackelése vagy a futó szerelése.

• Linebacker (LB): A fal mögött helyezkednek el, 3 vagy 4 van belőlük. Sokrétű a feladatuk: futójátékost megállítani, TE-t megállítani, QB-t sackelni, rövid passz ellen védekezni. Kisebbek, de mozgékonyabbak, mint az első védőfal emberei.

  • Strong-side Linebacker (Sam): Az az oldalon van, ahol a TE áll a fal mellett.

  • Middle Linebacker (Mike): Értelemszerűen középen helyezkedik el.

  • Weak-side Linebacker (Will): A másik oldalon van, a TE-vel ellentétesen.

• Secondary (Másodlagos védelmi vonal):

  • Cornerback (CB): Általában kettő van belőlük és a wide receiverek ellen vetik be őket, emberfogásban.

  • Safety (SS - Strong Safety, FS - Free Safety): A védelem utolsó bástyái, akik folyamatosan figyelik a játékot, és ha úgy érzik, a többiek nem boldogulnak valahol, segítenek. Ritkán léteznek ún. safety-blitzek is.

Játékidő és Pontszerzés

• A játék célja természetesen a győzelem, amit úgy tud kivívni az egyik küzdő fél, ha több pontot szerez a másiknál.
• A mérkőzések négy, egyenként 15 perces negyedből állnak. A második negyed után félidő következik.
• Ha a játékidő végén az eredmény döntetlen, akkor hosszabbítás (overtime) következik, amelynek hossza - az NFL-ben - szintén 15 perc.

Pontszerzési lehetőségek

• Touchdown (TD) (6 pont): Akkor következik be, ha valaki a játékosok közül az ellenfél célterületére (End Zone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki mindkét lábával érinti a földet, az elkapott labdával a kezében.

• Mezőnygól (Field Goal - FG) (3 pont): Ezt csak a támadó csapat speciális egysége szerezhet. Akkor kerül rá sor, ha a támadó csapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot és negyedikre a kapura lövést választják.

• Safety (2 pont): A védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik. Ez ráadásul a támadási jog átadásával (Kick off) is jár.

• Extra point (1 pont): Szintén TD után van lehetőség. Ez az általános választás. Egy 20 yardos FG kísérlet a kapuval szemben.

• Extra point (2 pont) / Kétpontos kísérlet (Two Point Attempt): TD után van rá lehetőség. A két pontért át kell vinni újra a labdát a gólvonalon, az NFL-ben a 2 yardos vonalról indulva, 1 kísérletből, hasonlóan a touchdownhoz.

A Játék Menete és Kulcsfogalmak

• A támadóknak négy lehetőségük (down) van legalább 10 yardot előre haladni. Ha ez sikerül, akkor ismét megkapják az első kísérlet jogát (first down), és megint négyszer próbálkozhatnak a minimum 10 yardos előrehaladással (1st&10).
• Egy adott kísérleten belül alkalmazott játékvariációt play-nek nevezzük.
• A play úgy indul, hogy a támadás kezdőhelyét jelölő vonalra (line of scrimmage) felsorakozó támadó fal közepén lévő center feladja a labdát az irányítónak (snap).
• A támadó csapatnak 40 másodperce van a támadás indítására, ha a bíró nem állítja meg az órát.

Támadók előre haladási módja

• Futás (rushing play): Az irányító nem passzol, hanem valamelyik futó kezébe adja a labdát (handoff), és ő a földön próbál meg területet nyerni.

• Passzolás (passing play): Ebben az esetben az irányító rövid (screen pass) vagy hosszabb passzal próbál területet nyerni (sikeres passz - completed, sikertelen passz - incomplete).

Támadáscsere

• Interception (IT): A védőjátékos elcsípi az irányító átadását. Ebben az esetben a védő megpróbál visszafutni a lefülelt labdával.

• Fumble: Amikor a labdás játékos elejti a labdát, amit a védők szereznek meg (fumble lost). Ekkor is megpróbálhat a védő visszafutni a megszerzett labdával.

• Punt: Általában akkor kerül rá sor, ha az edző úgy ítéli meg három kísérlet után, hogy nincs esély a First Down-ra vagy a Field Goal-ra, és inkább az önkéntes támadási jog átadást választják.

Fontosabb kifejezések és szabálytalanságok

• Sack: Az irányítót labdával a kezében földre viszik a line of scrimmage mögött.

• Tackle: A labdát birtokló támadó játékost a védő(k) a földre dönti(k), vagyis szereli(k).

• Touchback: Amikor a játékos a labdát a saját end zone-ban szerzi meg, és letérdel vele. Ilyenkor a támadás a 20 yard-os vonalról indul.

• False start: A támadóegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul. 5 yard büntetés.

• Offside: A védőegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul. 5 yard büntetés.

• Offensive holding: Egy play során a támadó egység valamely tagja szabálytalan blokkolással segíti a labdás embert (mezhúzás, lefogás). 10 yard büntetés.

• Defensive holding: Egy play során a védő egység valamely tagja szabálytalan blokkolást hajt végre. A büntetés automatikusan First Down a támadó egységnek, és még plusz 10 yardot mehetnek előre.

• Pass Interference (Offensive/Defensive): Passz esetén a fogó játékost előbb támadja a védője, illetve a védővel szemben szabálytalankodik a fogó, mint hogy a labdát megkapná. A támadó hibájánál 15 yard a büntetés, a védő szabálytalankodása esetén a szabálytalanság helyéről indulhat a támadásban lévő csapat automatikusan First Down-nal.

• Delay of Game: A támadó csapat, ha nem sikerül elindítania a támadást a megadott támadó idő alatt, akkor büntetést kap. 5 yard.

tags: #blitz #nfl #szabaly

Népszerű bejegyzések:

• Az NFL rájátszásának menetrendje
• Bravúros kapusok
• A szombathelyi sportélet úszóközpontja
• Csornai SE küzdelmei a bajnokságokban
• Kreatív ötletek foci labda applikációkhoz