bme fotokor roplabda története
A helyi sajtó és kulturális élet története sok szállal kötődik Érdhez, ahol számos jelentős esemény és kiadvány született az elmúlt évtizedekben.
Érdi publikációk és a helytörténet
Érd történeti emlékei számos kiadványban megörökítésre kerültek. Az „Érdi krónika” Érdhez kapcsolódó kötetében több tanulmány, valamint bibliográfia is található. Emellett az „Érd: a XXI. sz. küszöbén” című kötetben az „Érd a történelemben” című fejezet is részletesen foglalkozik a település múltjával.
Érd köznevelési rendszerének kialakulása és fejlődése a XIX-XX. században című munka is hozzájárul a helytörténeti ismeretek gyarapításához. Fontos kiadvány Kereskényi Gyula „Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata” című műve is, amelyet saját költségén, bővített, reprint kiadásban is kiadtak.
Érd földrajzi nevei a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1987, 4. számában kaptak helyet. Érd térképe 1783-ból a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1986. 2. számában jelent meg. Az Ungarisches Geographisches Museum Érden is számos helytörténeti anyagot őriz. Az „Érdi személynévtár” Érd, 1997-ben jelent meg.
A fotográfia és a helyi sajtó
A helyi sajtó rövid története is felöleli Érdet, ahogy azt az „Érdi Újság, 2002, 29.” szám is bemutatja. Ezen a területen figyelemre méltó, hogy mintegy 20-25 ezer fotója jelent meg elsősorban a következő lapokban: Pest Megyei Hírlap, Érdi Újság, Népszabadság, Szabad Föld, Magyar Horgász. Ezek mellett albumokban is megjelentek képek, mint például „Az év fotói 1993. Budapest, 1994.” és a „Nemzeti gyász 1993. december 12-18.” című kiadványokban.
Az „Érdi Újság” rendszeresen publikál, mint ahogy a „Honis...” is. Az „Érdi Újság, 1994. 4.” és a „Pest Megyei Hírlap/Érdi Hírlap 1974. szept. 29., 1981. ápr. 8., 1984. jún. 13. Érdi Újság, 1996. júl.” számai is tanúskodnak a helyi média aktivitásáról.
Kulturális élet és művészet Érden
Érd kulturális életében kiemelkedő szerepet játszottak a könyvtári szakmai napok, mint az 1997-es, melyről a Könyvtári Levelezőlap számolt be. Konferenciák is zajlottak Érden, melyekről a Pest Megyei Könyvtáros írt 2005-ben. Az Európai uniós tájékoztatás a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban is megvalósult, melyről a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2004-es számai számoltak be, Paulovits Istvánné társszerzővel.
Számos díj és elismerés köthető a városhoz, például az Érd Művelődéséért díj, 1987-ben, és a Csuka Zoltán-díj, 1996-ban. Az "Érdekfeszítő" című lap alapítója és kiadója 1994-ben volt. A „Tiéd a táj: Érdi antológia” Érden, 1984-ben készült el, vál. és szerk. feladataival. Múlt és jövő között: Kilencven éve született Csuka Zoltán. Írások, versek. Érd, 1991. (bev. és tan.).
Eőry Emil művészete is szorosan kötődik Érdhez. „Eőry Emil művészetének állomásai” című kiadvány Érden, 1990-ben jelent meg. Eőry Emil katalógusai 1999-ben és 2001-ben is megjelentek Érden. Kéri Mihály „Formákba zártan” című írása (Új Körkép, 1997. 11. sz.) és „Eőry Emil szobrászművész műtermében” című cikke (Duna-Part, 2003. 4.) is az ő munkásságát mutatja be. Számos egyéni kiállítása volt Érden, többek között a Városi Művelődési Központban (1980, 1993, 1999) és a Szepes Gyula Művelődési Központban (2005).
Érden több köztéri alkotás is található, mint például a Kegyeleti emlékmű (1993), A város védőangyala (1994), Csuka Zoltán szobra (1994), az Életfa (2001), a KALOT emlékmű (1991), a 13 aradi vértanú emlékoszlopa (1996), és a II. világháborús áldozatok emlékműve (1998).
