Bodor Ferenc: Egy Elhivatott Sportújságíró Élete és Öröksége
Mély fájdalommal vettünk búcsút Szombathelyen, a Jáki úti temetőben korábbi alelnökünktől, a nemrégiben 79 éves korában elhunyt Bodor Ferenctől. Szövetségünk saját halottjának tekintette a Feleki- és Életműdíjas újságírót, akire az MSÚSZ és Szöllősi György elnök nevében Novotny Zoltán tiszteletbeli elnök emlékezett.
Egy 2010-es beszélgetés során, ahol Kereki Zoltánnal együtt szerepeltek, a házigazda, Burkon László feltette a kérdést a pályafutásukról. Mindketten a hetvenes évek elején léptek a sportpályára. Kicsit persze máshol és máshogyan.
A Sportújságírás Hívása és Kezdetei
Bodor Ferenc például sorkatonai szolgálata idején nem kapott helyet a focicsapatban, ezért kitalálta, hogy rádión, amúgy a nagy példakép, Szepesi György módjára közvetíti a mérkőzést. Így debütált, mint sportújságíró, aztán csakhamar a Vas Népe sportrovatában találta magát.

A Vas Népe Hűséges Krónikása és a Szakma Mestere
Bodor Ferenc amúgy mindvégig - egészen a beszélgetés időpontjáig - a megyei lap sportrovatát erősítette, csaknem három évtizedig vezető beosztásban. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy vidékiként huszonöt esztendeig választott alelnöke legyen a Magyar Sportújságírók Szövetségének.

Vidéki sportújságíróként egyedüliként két olimpiára - Barcelona és Atlanta - is akkreditálták, ami kiemelkedő elismerés volt a szakmában. Nyolc sportkönyvet írt és jelentetett meg, ezzel is gazdagítva a magyar sportirodalmat. Munkásságáért megkapta a szakma két legrangosabb kitüntetését, az Aranytollat és a Feleki-díjat. S mindeközben még a Vas Megyei Sportmúzeum létrehozásán is fáradozott.
TRAILER | William Shakespeare: Julius Caesar (rendező: Alföldi Róbert)
A Példamutató Személyiség és a Sport Szeretete
Bodor Ferenc a sportújságírás szellemiségének és értékeinek megtestesítője volt, aki példát mutatott tartásával, tisztességével és szakmai alázatával. Egyéniségével, megnyilvánulásaival, jellegzetes egyéni színfoltja volt a társaságnak, a Vas Népe szerkesztőségének, a dunántúli sportújságírók csapatának, az MSÚSZ-nek, a társaságnak, amelyben jól érezte magát, amelyet szeretett, amelyhez hozzászokott, s amelyhez most már véglegesen hozzátartozik.
Élményekben bővelkedett, s ezek egy részét meg is osztotta a közönséggel. Bodor Ferenc például elmesélte: könnyeivel küszködött, amikor a spanyol csapatokban szerepelt magyar focisták képeit megnézhette a hírességek arcképcsarnokában Barcelonában. Persze megemlegette barátságát a példaképpel, Szepesi Györggyel is.

Mindketten alulról indulva érték el igen jelentős szakmai sikereiket, miközben mindvégig a pályán maradtak - ez volt egyébként az est vezérgondolata. Bodor Ferenc igazán azzal mutatott példát, hogy megmaradt szerény, őszinte, közvetlen, derűs munkatársnak, sportbarátnak, ismerősnek, aki nem csak visszaköszön, hanem ha teheti, előre köszön az utcán szembe jövőnek.
Búcsú és Emlékezés
A gyászszertartáson Novotny Zoltán mellett szövetségünket Mravik Gusztáv alelnök, Pálfalvi Gábor alelnök, Őri B. is képviselte. Szövetségünk koszorúját Győr Béla helyezte el a ravatalon.
Novotny Zoltán tiszteletbeli elnök beszédében így emlékezett rá: "Az újságírás volt az élete. Bodor Ferenc, Feri pontos volt és megbízható, szorgalmas és kötelességtudó, hiteles és hazafi. Tartás, tisztesség, a szavak rendje, a szív szeretete. Ez volt a mércéje."
S bár nem nevezhető hasonló nagy pillanatnak, azért megható befejezése volt az estnek, amikor a közönség soraiból sokan kezet ráztak a két sporttárssal, s gratuláltak sikereikhez, az életükhöz.
tags: #bodor #ferenc #labdarugo





