A bokasérüléstől a focipályáig: Útmutató a sikeres rehabilitációhoz

A sportolók, különösen a labdarúgók körében gyakori sérülés a bokatörés. A bokaízületet három csont alkotja: a sípcsont, a szárkapocscsont és az ugrócsont. Ha e három csontból egy vagy több eltörik, akkor bokatörésről beszélünk. A bokatörés lehet enyhe vagy súlyos, ennek függvénye, hogy hány csontot érint, hogy mekkora a törés nagysága vagy mélysége, avagy iránya, hogy a törés ízületbe hatol e vagy sem, hogy a tört részek egymáshoz képest elmozdultak e vagy sem, azaz stabilak vagy instabilak.

Súlyos sérülés: A bokatörés és kezelése

A bokatörés utáni műtétre általában akkor kerül sor, ha a törés instabil, azaz a tört végek egymáshoz képest elmozdulnak. A regenerációt befolyásolja, hogy a törés kezelésénél volt-e szükség műtétre, gipszre, vagy bármilyen külső rögzítésre. A bokatörés esetében a rehabilitáció töréstípusonként eltérhet egymástól.

Azonnali teendők és az akut fázis

Akár a lépcsőfokokat nézted el, akár az edzés előtti bemelegítés maradt el, egy biztos: a segítőkész barátoktól kezdve egészen a lelkes internetes fórumozókig sokan sokféle tanáccsal látnak el ilyen helyzetben. Tegyünk rendet a kérdésben: melyek azok a tanácsok, melyeket gyakran hallunk bokasérülés esetén, de valójában egyáltalán nem jótékonyak? Először is, ha bokasérülés ért, azonnal fejezz be bármiféle cselekvést, amit éppen végeztél, és pihentesd a bokád. Jegeld továbbá a sérült területet! Ez segít mérsékelni a duzzanatot és fájdalomcsillapítóként is működik. Figyelj azonban arra, hogy a jeget ne közvetlenül a bokádra rakd! Ehelyett tekerd be a jégtáskát egy törülközőbe, így helyezd rá a sérült területre. A fentiek mellett megfelelő stabilitást, támasztást nyújthat egy szorítókötés feltekerése a sérült boka köré. A megemelés a bokasérülés otthoni kezelésének utolsó fázisa. Polcold fel a sérült bokádat egy székre úgy, hogy magasságban a szív felett legyen. Rakhatsz egy párnát is a boka alá, hogy kényelmesebb legyen. A fentiekből következik a második leggyakoribb tévhit, mely szerint bokasérülés esetén felesleges orvoshoz fordulni. Ez hatalmas hiba, hiszen a kibicsaklott boka sokféle sérülést jelenthet. Sérülhet az ín, a szalag vagy a csont is. A bokasérülés tünetei tehát nem mindig egyértelműek. Éppen ezért alapvető, hogy erőteljes fájdalom, jelentősebb duzzanat, illetve terheléskor vagy mozgáskor jelentkező nehézség esetén a bokasérülést orvos is lássa.

A rehabilitáció kulcsszerepe: A gyógytorna fontossága

A gyógytorna jellemzően egy távlatokban gondolkodó szakma, ami alkalmazkodik a páciens aktuális állapotához és követi annak alakulását, sőt annak fejlődését szolgálja! A gyógytornász nem csodatévő lény, aki egy alkalom alatt megoldja a problémát (bár olykor ilyen is előfordul!!!). Mikor a sérült rész állapota kezd javulni, akkor fókuszáljunk kondíciónk megtartására amennyire csak lehetséges. Terapeutánk, vagy orvosunk irányítása alatt minél hamarabb kezdjük el ezeket az edzéseket, hogy rövid idő alatt újra visszanyerjük erőnket és szabadon mozoghassunk.

A felépülés szakaszai és a fokozatosság elve

Az akut szakaszban a legjobb, amit tehetünk a pihentetés, jegelés, kötözés és emelés (felpolcolás). Ilyenkor amennyire lehet, ne mozgassuk a sérült részt, hogy időt adjunk magunknak a megfelelő gyógyuláshoz. A sérülés súlyosságától függően lehetséges, hogy szükségünk van orvosi ellátásra; esetleg műtétre-, csavarozásra-, gipszre-, vagy más merevítőre is. A bokatörés esetében a rehabilitáció első lépcsője a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, duzzanatcsökkentés, vérömleny felszívódásának fokozása, elősegítése, melyeket a szakemberek, gyógytornászok végeznek különféle fiziko- és fizioterápiás módszerekkel. Ezen kezelésekkel egyidőben fontos elkezdeni az aktív mozgásterápiát is.

A fokozatosság elve szerint a tornafeladatokat elsősorban tehermentesített helyzetben kezdjük, mondjuk fekve, hogy a keringésre is tekintettel legyünk. A gyógytornász rengeteg ötlettel, tanáccsal, technikával és módszerrel siet a beteg segítségére a tornán kívül. A testsúlyterhelés nélküli gyakorlatoktól fokozatosan építjük fel a rehabilitációs programot a rész-, majd teljes testsúlyterheléssel végzett feladatokig.

A mozgásterápiában először a nem terhelt, fekvő vagy ülő gyakorlatokat részesítjük előnyben. Ezek legfőbb célja az ízületi mobilizálás és az izomerősítés, a teljes mozgásterjedelem és izomerő mielőbbi visszanyerése. A gyakorlatok alatt fontos, hogy a páciens testsúlya ne legyen rajta az ízületen, ezért nevezzük tehermentesített gyakorlatoknak. A bokatörés után, a tehermentesített időszakban gyakran használnak a páciensek valamilyen járási segédeszközt, hogy kíméljék az érintett ízületet.

Fokozatos terhelés és járásgyakorlatok

A tehermentesített időszakot fokozatosan váltja fel a részterheléses, majd a teljes terheléses időszak. Ez azt jelenti, hogy a terapeuta fokozatosan adaptálja a páciens számára a testsúlyterhelést. Megtanítjuk a fekvőgipszben mankóval is a megfelelő járástechnikát, a kontaktjárást, ami még nem ró terhet az érintett végtagra, de a helyes járásmintát fenntartja. Majd mikor felkerül a járógipsz, akkor megindulhat a terhelés kezdetben kisebb (mondjuk lábsúllyal = ami kb. az alsóvégtag súlyának megfelelő terhelés járás közben) majd egyre nagyobb terheléssel (negyed testsúly > fél testsúly > háromnegyed testsúly), míg végül a segédeszközt elhagyva (melyben szintén éltünk a fokozatosság elvével: 2 db mankó > 1 db mankó > bot) a teljes súllyal történő járás következik. Fontos, hogy a terapeuta vezetésével megtanult gyakorlatokat a páciens saját érdekében otthonában is rendszeresen végezze, meggyorsítva így a rehabilitáció idejét.

Fokozatos Testsúlyterhelés ortézis viselésekor (példa)

Egy orvos tanácsai alapján a fokozatos testsúlyterhelés ütemezése ortézis viselése mellett:

Esetpélda: Bokatörés futballistáknál

Vegyünk egy példát: nézzünk egy bokatörést operációval. A gyereknek 2021. augusztus 4-ig egy-egy kisebb húzódásos sérülésen kívül semmi súlyos nem volt neki. Az új csapata ezen a napon játszotta az első felkészülési mérkőzését. A mérkőzésen rögtön kezdő volt, mindjárt az első szabadrúgásából gólt lőtt, majd kb. 5-6 perccel később gólpasszt is adott, amit negyedórával később újabb gól követett, majd a II. félidő 5. percében szabálytalankodtak vele szembe. A gyerek éppen egy jobblábas lövésre készült, amikor az ellenfél védője jobbról érkezve rácsúszott a fiam kitámasztásra „használt” bal lábára. Azonnal sejthető volt, hogy a baj a korábbiaknál sokkal nagyobb lesz. A gyerek sírva fogta a bokáját. Nagyjából 2 perc kezelés után megpróbált ugyan ráállni, de a próbálkozás nagyjából másfél tizedmásodperc alatt kiderült, hogy nem lehet sikeres. Addigra a nézőtérről már a pályaválasztó csapat kapuja mögött voltam és onnan már láttam, hogy nagyon csúnyán be van a gyerek bokája dagadva és az arckifejezése is mutatta, hogy nagy fájdalmai vannak. Akkor már tudtam, hogy súlyos a probléma. Aztán pár szót váltottam az edzővel is, aki már akkor azt mondta, hogy nagy eséllyel eltört a gyerek bokája. Végül a kórházban a következő lelet született: S8240 fibula distalis fracture, S8250 fractura malleoli lateralis. A duzzanat leapadásáig gipszsínt kapott, amelyet augusztus 13-án vettek le a lábáról. Ezt követően 5 hétre járógipszet kapott. A gipszet végül szeptember 17-én vették le a lábáról. Azt követően először 3 hét gyógytorna, majd 3 hét fizikoterápia következett. November 2-án kezdte meg a speciális edzést. Ezek eleinte kizárólag erőnléti edzések, majd később könnyített labdás edzések következtek. Mire ezek lezárultak, addigra a karácsony is eljött, így nagyjából 2 hétre leálltak. Ezt követően január 3-án már hivatalosan már a csapattal edzett. Az első nagyjából 2 hétben semmit nem vettünk észre, ami meglepő lett volna. Aztán nagyjából január második felében az egyik (talán január 20-i) edzés után jelentkezett először az, hogy kicsit bedagadt a bal bokája. Ezt követően ez szinte minden edzés után megjelent. Egyre többször jelentkeztek combfájdalmak is. Orvosi javaslatra elmúlt hét pénteken (február 11.) röntgent, míg tegnap (február 15.) MR vizsgálatra került sor. Minden eredmény szerencsére negatív lett. Sajnos a hétfői (02.14.) és a mai (02.16.) edzés után ugyanez volt.

A gyerek az elmúlt háromnegyed évben 15 cm nőtt és 7 kg hízott. Az elmúlt 9 hónapban bekövetkezett testfelépítési változások mennyire játszhatnak közre az alsó végtagi fájdalmak megjelenésében? A bokát érintő tünetek összefügghetnek a 6 hónappal ezelőtti sérülésével? Amennyiben igen, akkor mennyire a tünetek ilyentén való fennmaradása egy 14 éves gyereknél?

Tévhitek és valóság a bokasérülések kapcsán

A páciensek sokszor nagyon megkönnyebbülnek, hogy végre lekerül a gipsz, minden mehet a régi kerékvágásban! Igen ám, de ilyenkor jön a feketeleves, mert sokszor a gipsz tartófunkciója és merevsége elrejti a nehézségeket, mint a duzzanat, a mozgástartomány csökkentsége, az izmok gyengültsége és merevsége, a járásminta megváltozása, stb.

Gyakran egy rossz mozdulat is elég a bokasérülés elszenvedéséhez. Sok mindent tehetsz azért, hogy csökkentsd a sérülés esélyét! Viselj kényelmes cipőt, ami alkalmas az adott tevékenységre. Bizonyosodj meg arról, hogy a cipő jó állapotban van. Kerüld a fizikai munkát, amikor fáradt vagy, vagy fájdalmad van. Ugyan a fenti tippek kiemelt szerepet játszanak a bokasérülés elkerülésében, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is érhet sérülés. Továbbá az olyan sportokban, ahol futni, ugrani kell, illetve gyorsan kell irányt váltani, úgyszintén nagyobb eséllyel fordul elő bokasérülés.

• Sérülten használni a bokát: Ha sérülten használod a bokádat, az gyengíti az ízületeket, megnyújthatja, meggyengítheti, vagy akár el is szakíthatja az ínszalagokat. Ezáltal a sérült terület még instabilabbá válhat. Sajnos a fenti „módszer” tehát még súlyosabbá tehet olyasvalamit, ami kezdetben csak egy egyszerű húzódásnak indult. Egy instabil boka botláshoz, eséshez, sőt, akár csonttöréshez is vezethet.
• Fájdalommentesség = gyógyulás: További tévhit a bokasérülés kapcsán, hogy vissza lehet térni a megszokott tevékenységekhez, amint a fájdalom alábbhagy. Ez szintén nem igaz.
• Meleg víz használata: Míg a meleg víz jól eshet bokasérülés esetén, egyúttal a véráramlást is fokozza, ami még nagyobb duzzanatot eredményezhet. Míg a meleg víz jó érzés lehet a sérült bokának, egyúttal a véráramlat is megnő a területen, ami tovább növesztheti a duzzadást. Míg a melegségnek megvan a helye a boka merevségének és fájdalmának oldásában, érdemes addig várni vele, amíg le nem megy a duzzadás. Ahhoz tehát, hogy a bokasérülés, bokaficam kezelése helyesen történjen, érdemes ebben a kérdésben is megfogadnod orvosod tanácsát!

Visszatérés a sporthoz: Mikor és hogyan?

Mindenkiben felmerülnek ezek a kérdések, aki szenvedett már el valamilyen sérülést testmozgás közben. Lássuk, mik azok az irányelvek, amik segítségünkre lehetnek! Ha volt már korábban sérülésünk, vagy éppen szenvedünk tőle, akkor valószínűleg az egyik fő aggodalmunk az, hogy milyen hamar kezdhetünk el újra mozogni. A válasz azonban nem mindig egyszerű, és általános, hiszen minden sportoló szervezete máshogy reagál, és minden sérülés egyedi eset. Ha túl hamar visszatérünk, akkor nagy rá az esély, hogy újra megsérülünk, vagy esetleg súlyosbodik állapotunk, ami komolyabb problémákat és még hosszabb felépülést eredményezhet. Ha pedig túl sokáig várunk, az ahhoz vezethet, hogy szükségtelenül elveszítjük jó kondíciónkat, így visszatéréskor nehezebb lesz visszaszerezni a korábbi formánkat. A megfelelő kondicionálással hamarabb visszatérhetünk. Egy dolog hosszabbíthatja meg jelentősen felépülésünk idejét, egy újabb sérülés. A remek forma nemcsak csökkenti a sérülés esélyét és súlyosságát, de tapasztalatok alapján az derül ki, hogy akiknek kondíciójuk kifogástalan, azok hamarabb felépülnek, mint azok akik formája nem a legjobb.A sportrehabilitációs időszak a törés és kezelés függvényében 3-6 hónap is lehet. Fontos, hogy a komplex kezelés érdekében az összes izmunk nyújthatóságát állítsuk vissza, hiszen a sérülés miatti kompenzációk távoli ízületekben is problémákat okozhatnak. A rehabilitáció nem fejeződik be a fájdalom megszűnésével!

Támpontok a biztonságos visszatéréshez:

• Fájdalommentesség: Nincs már látható elváltozás (duzzanat, folt, stb.).
• Mozgáskorlátok hiánya: Nem vagyunk korlátozva mozgásunkban. Ezt leellenőrizhetjük úgy, hogy összehasonlítjuk a sérült testrészünket, az egészségesessel (pl. karok, lábak esetén).
• Izomerő visszanyerése: A sérült testrész visszanyerte erejének legalább 90%-át (szintén összehasonlítva az egészséges párjával).
• Járás és terhelés: Alsó testrészek sérülése esetén (pl. csípő, térd, boka) - próbáljuk ki, hogyha teljesen ráterheljük testsúlyunkat a korábban sérült részre, akkor sem sántikálunk-e.
• Specifikus mozgások: Felső testrészek sérülése esetén végezzünk szabályos dobómozdulatokat, ha fájdalommentesen végre tudjuk hajtani őket, akkor valószínűleg helyreállt a sérülés.

Tartsuk észben, hogy még ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat, akkor is lehet, hogy a korábbi állapotunkhoz képest gyengébbek vagyunk, kevésbé rugalmasak, stabilak, és ügyesek. Fordítsunk tehát extra figyelmet a sérült testrészre még a felépülés után is pár hónapig!Ha visszaszerezzük izomerőnket és rugalmasságunkat, akkor lassan elkezdhetünk ismét sportolni, egy-két hétig még a sérülés előtti állapothoz képest maximum 50-70%-os terheléssel. Ebben a visszatérési fázisban végezhetünk különböző funkcionális gyakorlatokat, amik fejlesztik az egyensúlyunkat, a mozgékonyságunkat, az agilitásunkat, és a sebességünket. De még ekkor is figyelni kell testünk jelzéseire, hogy milyen és mennyi gyakorlatot tudunk már elvégezni sérülésünk után.

Speciális technikák és kiegészítő kezelések

A rehabilitáció nem fejeződik be a fájdalom megszűnésével! Fontos, hogy instabil felszínek segítségével visszaállítsuk a megfelelő működését a stabilizáló izmoknak. Ebben segítségünkre lehet a dynair párna vagy bosu. Sportrehabilitációs trénereink segítségével a korai szakaszban egyéni, a késői rehabilitációs fázisban pedig akár csoportos óráink remek lehetőséget nyújtanak a maximális teljesítmény eléréséhez, valamint a non-kontakt újrasérülések veszélyének minimalizálásához. Kiegészítő kezelések segítik a rehabilitáció lehető legrövidebbé tételét, a kezeléseket nem fejeződnek be a sérült végtag tornáztatásával. Fizikoterápiás kezelések, mint például a PAPIMI, a gyógyulás ütemét hatékonyan felgyorsítják. A sportba való visszatéréshez kiváló társ lehet a kinesiotape használata, ami megfelelő anatómiai háttértudással rendelkező szakember által felhelyezve képes kifejteni csak pozitív hatását.

Szakember bevonása és prevenció

A jó szakember társ a sportba való visszaintegrálásban, fokozatosan építi fel a páciensét, és a meglévő sérülésen túl minden aszimmetriát, gyengülést felmér a sportoló testén. A leghatékonyabb és legmegbízhatóbb objektív felmérési rendszer az FMS (funkcionális mozgásminta) szűrés, amelyet gyógytornászaink alkalmaznak a komplexitás érdekében. Tanita professional méréssel pedig grammra pontosan meg lehet állapítani a sérült és ép testrész közötti izomtömeg közötti különbségért, mely információ ismerete létfontosságú a sikeres rehabilitáció érdekében! Ezen felül megfelelő segítséggel látják el a pácienst a prevenció területén, hogy az újrasérülés kockázata a lehető legkisebb mértékű legyen. Fordulj szakembereinkhez bizalommal!

tags: #bokatores #utan #foci

Népszerű bejegyzések:

• Csapatok, menetrendek és részletes eredmények
• részletes információk a DVTK eseményéről
• Soha nem profi futballozó edzők
• tudj meg többet Weisz Árpádról, a legendás edzőről
• női röplabda