Bolla Péter és a Győr-Moson-Sopron megyei labdarúgás: Áttekintés az MLSZ elnöki szemével
Bolla Péter 2011 óta tölti be a Magyar Labdarúgó Szövetség megyei társadalmi elnöki pozícióját Győr-Moson-Sopron megyében, ennélfogva kellő rálátással bír a régió futballjának tendenciáira. Feladata az amatőr labdarúgás irányítása és felügyelete, miközözben figyelemmel kíséri a profi klubok tevékenységét is.
Az amatőr labdarúgás helyzete és sikerei a megyében
Az elmúlt esztendőről szólva megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megye az amatőrök között megőrizte országos vezető szerepét. Összesen száznegyvenöt egyesület működik a térségben, rajtuk kívül van három NB II-es és egy NB III-as csapat is. Az utánpótlás területén jól működik a Bozsik-program. A nagypályás labdarúgás mellett meg kell említenünk a futsalt is, ahol a győri csapat a tulajdonosváltást követően jelenleg másodosztályú, de esélyes a feljutásra.
A helyi igazgatóság működési területét tekintve a kirakatot a megyei első osztály jelenti. A tavalyi szereplést tekintve a tizenhatos mezőnyből kiemelkedik három csapat, a Lipót, a Csorna és az SC Sopron. Bolla Péter reményét fejezte ki, hogy közülük bármelyikük is nyerné a bajnokságot, vállalja az NB III-at. A Ménfőcsanak az elmúlt nyáron az osztályozón kiharcolta a feljutást. Az elnök hangsúlyozta, hogy mindegyik klubnál olyan vezetők dolgoznak, akik értik a dolgukat és sokat is tesznek a jó szereplésért. Külön örömének adott hangot, hogy eleget tettek az SC Sopron kérésének és a csapat elindulhatott az első vonalban, mert kár lett volna ezeket a tehetséges fiatalokat a harmadosztályban szenvedtetni. Ősszel bizonyították, hogy magasabb szinten is jól megállják a helyüket. Emellett szólni kell a mezőny hátsó részéről is, különösen a Fertőszentmiklósról és a SFAC-ról, mely csapatok sportszerűen teljesítettek, de a sok nagy gólkülönbségű eredmény miatt nem mutat jó képet az osztály színvonala.
A profi klubok kilátásai és a megye NB I-es hiánya
A profikat tekintve viszont egy ideje nincs NB I-es csapata a megyének. Gyirmóton a Horváth testvérek hosszú évek óta kiegyensúlyozott anyagi hátteret biztosítanak a klub működéséhez, és a Hannich-Szepessy duó irányításával idén újra feljuthatnak az NB I-be. Bolla Péter szurkol az ETO-nak, hogy megfelelő körülmények között működjön és minél hamarabb visszaszerezze a helyét a magyar labdarúgás térképén, mivel Győr legnagyobb múltú csapatának az NB I-ben a helye. Mosonmagyaróváron a biztos bentmaradás a cél és ezt el is érhetik.
Létesítményfejlesztés és az igazolt játékosok számának növekedése
A legnagyobb előrelépést az igazolt játékosok számában és a létesítményfejlesztésben tudták elérni. Jelentős növekedést mutat a versenyengedélyek száma:
| Év | Igazolt játékosok száma |
|---|---|
| 2011 | 8 000 |
| 2015 | 12 000 |
| 2018 (június vége) | 14 287 |
Gondot okoz azonban, hogy továbbra is érvényesül az osztrák foci elszívóhatása a fiatalok körében is. A sokak által dicsért, mások által bírált tao jó hatással volt a létesítményhelyzetre és óriási segítséget jelent az amatőr sportegyesületeknek a működésben. A felépült pályákat értelemszerűen nemcsak az igazolt játékosok, hanem a lakosok is használhatják. A létesítmények tekintetében a társadalmi elnökség javaslatait az MLSZ mindig elfogadta. Győr-Moson-Sopron megyében 2012 és 2018 között öt nagy és huszonkét kézilabdapálya-méretű műfüves játéktér készült el. Bolla Péter egy kisebb körutat tett Ausztriában, ahol nyugodt szívvel állapíthatta meg, hogy a régebben általunk irigyelt kinti létesítmények színvonalát itthon sok helyen utolérték, sőt, itt-ott felül is múlták. Mindez nagyrészt a taónak köszönhető.
A játékvezetés kihívásai és eredményei
A játékvezetésről Bolla Péter azt mondja, túljutottak a legnagyobb nehézségeken. Sikerült megállítani a korábbi negatív tendenciát, és kijelenthető, hogy túl vannak a mélyponton. Bay Ferenccel az élen jó munkát végez a bizottság. Megszűntek a létszámgondok, rengeteg fiatal, ámde még rutintalan játékvezető lép pályára hétről hétre, és ha megszerzik a kellő tapasztalatot, akkor emelkedhet a bíráskodás színvonala.
A vármegyei labdarúgó igazgatóság társadalmi elnöke, Bolla Péter és az MLSZ győri igazgatója, Horváth László a napokban köszöntötte elismert szövetségi ellenőrét, Bősze Gyulát. A ma már MLSZ szövetségi ellenőreként dolgozó Bősze Gyula nevét és jellegzetes alakját ismerik a vármegyei labdarúgó pályákon. Az idősebbek még síppal a kezében figyelhették, a fiatalabbak a pálya szélén a korlát mellett jegyzetelve láthatják hétvégente. A korábbi bíró így emlékezett a kezdetekre: fiatalkorában Téten játszott a járási másodosztályban kapusként, és 1975-ben megsérült. Közben talált egy felhívást a Kisalföldben, hogy a járási sporthivatal játékvezető tanfolyamot indít. A május elsejei öregfiúk mérkőzéseken a téti focipályán mindig beállt vezetni vagy lengetni. Palotai Karcsi bácsi nagy hatással volt rá, akit egyszer elhívott a középiskolába élménybeszámolóra, így indult a játékvezetői karrierje. Bősze Gyula precíz ember, minden mérkőzéséről jegyzetet vezet, mind a 2534 mérkőzését ebbe a füzetbe jegyezte, akár játékvezető, akár asszisztens volt. Az első meccsére két öreg rókával ment, és be kellett vallania, azt sem tudta hol van. A Győrladamér - Töltéstava járási másodosztályú meccsen volt partjelző, a zászlót tudta lengetni, hellyel - közzel be is intett valamit. A nagy elődöktől tanulva, az amatőr osztályoktól egészen az Újpest - MTK Magyar Kupa mérkőzésig jutott, melyet karrierje csúcspontjának tart. Olyan játékosok voltak a pályán, mint mondjuk az újpesti Véber György, Garami Józsi bácsi volt az Újpest edzője, Bicskei Berci pedig az MTK kispadján ült. Nem tudott különbséget tenni meccs és meccs között, minden meccsre úgy készült, mintha BL - döntő lett volna, és mindegyiknek kiélvezte minden percét. Részese lehetett a Verebes féle ETO sikereinek, hisz számtalan edzőmérkőzésen fújhatott nekik. Természetesen nincs olyan játékvezető, akinek ne lenne egy kalandos sztorija. Bősze Gyulának nem csak egy van: Nagyszentjánoson egyszer fejbe verték esernyővel, amire visszagondolva még az is lehet, hogy jogosan, hiszen ez a kezdet kezdetén volt. Volt olyan is, hogy olyan kíséretet kapott, amilyen a minisztereknek se jár: elől ment két rendőrmotor, mögöttük ő Trabanttal, mögötte meg egy rendőrautó. Így tudták kimenekíteni a szurkolók elől egy NB III-as bajnoki után. Soproni Postástól is rendőrségi UAZ-zal menekítették ki, ahol a rendőr azt mondta: „Legszívesebben én is ütném magukat!”. A kalandos élmények idővel persze megszépülnek, és ma már tud mosolyogni rajta Bősze Gyula is. De a modern idők is szültek problémákat. Nagyon megváltozott az amatőr labdarúgás. "Van a vállalkozó, aki beletesz egy kis pénzt egy falusi csapatba, és azt gondolja, övé a világ. Amíg van pénz, van minden, aztán ha hirtelen megszűnik a pénzforrás, megszűnik a faluban a foci. Mert akik a pénz miatt játszottak ott, eltűnnek, a régiek pedig már nem mennek vissza, hiszen őket elzavarták” - mondta ki Bősze Gyula, ami sok futball szerető ember szívét nyomja. A fiatal játékvezetők között kevés olyat lát, aki igazán elhivatott lenne, persze tisztelet a kivételnek. Az bántja, hogy tehetetlennek érzi magát, kívülről, ellenőrként nem tud segíteni. A sportember korábban játékvezető küldéssel is foglalkozott. Elmondása szerint amíg régen bevált módszer volt, hogy két rutinos szakember mellé osztottak egy fiatalt, ma már ezt nem minden esetben tudják megtenni. Sok esetben két pályakezdőnek kell helytállnia, ami nem egyszerű feladat a legalacsonyabb osztályban. A sportember arról is beszélt, hogy szívesen segített mindig a fiataloknak, ha látta, hogy van értelme, és Kulcsár Katira nagyon büszke. Bősze Gyula nem tud elszakadni a focitól: hétvégente két napon is megy meccsekre, bár nem lenne kötelező. Már alig várja, hogy kezdődjön a bajnokság! Ezt a családja már tudomásul vette, és néha megkérdezi magától, hogy kell-e ezt neki csinálni, és mindig az a válasz, hogy igen! Vannak még ilyen „hülyék” szerencsére mint ő.
A megyéhez kötődő egykori labdarúgók és edzők
Több kiváló labdarúgó van Győr-Moson-Sopron megyében is, akik a régiót választották lakhelyül. Közülük hármat kérdeztek meg arról, miért döntöttek így. Balog Zoltán Békéscsabán nevelkedett, s a 2000-es években a Ferencváros meghatározó védője lett. A hatszoros magyar válogatott, s kétszeres magyar bajnok futballista 2012-ben igazolt Gyirmótra. Napjainkban a megyei első osztályban szereplő Kapuvár edzője. Elmondta, öt évvel ezelőtt járt le a szerződése Gyirmóton, és bár keresték Szegedről és Siófokról is, mivel nagyon jól érezték magukat és már a kisfia is itt született, úgy döntött, maradnak Győr-Moson-Sopron megyében. Egy rövid ideig Ausztriában focizott, de egy lábtörés után befejezte a profi játékot, azóta edző Kapuváron. Bár túl van egy váláson, úgy gondolja, jó helyre került. Sokat élt a fővárosban, de igazából a vidék áll közelebb hozzá. Kisfia ősszel kezdi a sulit, s az új párjával már nagyon várják a kistestvérét is.
Puglits Gábor több élvonalbeli együttesben, így Győrben és Sopronban is futballozott. Sőt, Vácon bajnok volt, hétszer pedig szerepelt a válogatottban is. Ugyan a fővárosban született, de családjával már Ménfőcsanakon érzi otthon magát. Játszott még Mosonmagyaróvárott, Ménfőcsanakon, Rábapatonán, Győrladaméron, Győrszemerén, Dunaszentpálon és Győrújfalun is. Belgiumból már Győrbe tért haza, s a kislányuk itt kezdte el az iskolát, a felesége is itt kapott munkát. Édesapja halála után már nem is volt, ami Budapesthez kötötte volna. Több megyei csapatban is futballozhatott, s nem bánta meg, hogy így döntöttek. Lánya ma már huszonöt éves, ő most Győrújfalun az U13-as csapat edzője, de emellett egy autóalkatrészeket forgalmazó vállalat raktárában is dolgozik. Dunaszegen felnőttcsapatnál is volt edző, de ezen a szinten már nem vállalna ilyen feladatot. A gyerekek még őszintén, tiszta szívvel futballoznak. Érdekesség, hogy Puglits Gábor a BVSC-ben csapattársa volt annak a Farkasházy Lászlónak, aki szintén Győrben kötött ki. Utóbbi is hétszeres magyar válogatott, és több mint száz alkalommal szerepelt az MTK-ban, 2003-ban került Győr-Moson-Sopron megyébe, amikor Ausztriából hazatérve Koroncóra igazolt. Hét év múlva lett a győri DAC játékosa, majd utánpótlás-vezetője, jelenleg pedig a kék-fehérek elnöke. Elmondása szerint hamarosan átalakul a klubvezetés, valószínű más fogja irányítani az egyesületet, de mindenképp a DAC-ban képzeli el a további jövőjét. Bízik benne, hamarosan ismét sok gyerek futballozik majd a DAC-ban. Korábban a nulláról kellett az utánpótlásképzést felépíteniük, s volt időszak, amikor kétszázötven fiatal játékosuk is volt. Nagyon megszerették a várost, a párját már itt ismerte meg. Tizenhárom éves kisfia is a DAC-ban futballozik.
Emlékezés Verebes József mesteredzőre
Életének 75. évében elhunyt Verebes József mesteredző, a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya. Bősze Gyula elmondása szerint tizenöt éven keresztül dolgozott vele, és élete legszebb korszaka volt. Verebes József 1978-ban a Testnevelési Főiskolán szerzett edzői oklevelet, majd 1977 és 1978 között a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezető edzőjeként dolgozott. 1981-ben szerződött Győrbe, ahol edzői pályafutásának legsikeresebb időszakát töltötte: a Mágusnak nevezett szakember 1981 és 1986, illetve 1993 és 1994 között irányította a győri csapatot, amely első regnálása idején kétszer bajnok lett. Verebes Józsefet 1982-ben az Év edzőjének választották, ugyanebben az esztendőben Pro Urbe-díjjal tüntették ki. Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, szomorúan értesültek arról, hogy távozott a magyar labdarúgás emblematikus figurája, hozzátéve, hogy mások mellett az MLSZ is saját halottjának tekinti Verebes Józsefet.
Bolla Bendegúz a Rapid Wienben és a válogatottban
Az MLSZ TV Egyenesen című sorozatában ezúttal Bolla Bendegúz volt a fókuszban. Bendegúz a filmben elmondja, hogy Bécs is, mint város, nagyon közel áll a szívéhez, mert ott sokkal közvetlenebbek az emberek, mint Svájcban. Nyilván a beilleszkedésben az is fontos szerepet játszik, hogy most már komolyabban veszi a német nyelv tanulását. Bolla szerint a csapatnál nagyon kedvesen fogadták, úgy, mintha már több éve ott játszana. Nem panaszképp mondja - sőt! -, de így, hogy a Konferencia-ligában is játszanak, heti két meccsük van. Azt, hogy a magyar válogatott BB-je jól játszik, a klubnál is nagyon értékelik. Markus Katzer, a Rapid sportigazgatója úgy kezdte a nyilatkozatát, hogy „A magyar foci a legjobb a világon, Bolla Bendi a legjobb játékos, akit valaha igazoltunk” - viccelődik, de aztán komolyra vált: „Nem! De az egyik legjobb személyiség, ez biztos!”. Majd így folytatta: „Először is el kell mondjam, hogy már két és fél évvel ezelőtt le akartuk őt igazolni. Két kiszemeltünk volt akkor, ő volt az én jelöltem, de az akkori edző a másik játékost választotta.” Katzer hozzátette, hogy azért ragaszkodott hozzá, mert meg volt róla győződve, hogy ő lesz a bajnokságuk legjobb jobbhátvédje. Ilyen szintű jobbhátvéd még nem dolgozott a keze alatt. Peter Stöger szerint Bolla kitűnő játékos a szélső védő posztján és nagyon örül, hogy az ő csapatában játszik.
Jövőbeli tervek az amatőr csapatok versenyeztetésében
A jövő kedvező változást hozhat az amatőr csapatok versenyeztetésében. Nagyobb rugalmasságot kap az igazgatóság. Segíteni kívánják azokat a településeket, ahol kevesen élnek és ezért gondot okoz az utánpótláscsapatok kiállítása. Bolla Péter említette, hogy például a megyei másodosztály U19-es bajnokságban a versenykiírásban könnyítenek a feltételeken.
