Breaktánc a Nyári Olimpiai Játékokon: Történet, Szabályok és Debütálás
A 2024-es párizsi olimpián egy új fejezet kezdődik az olimpiai sportágak történetében. Debütál a breakdance az olimpián. A világ legjobb b-fiúi és b-lányai mérkőznek meg egymással ebben az izgalmas és dinamikus versenyben. Az olimpiai játékok története során számos sportág kapott lehetőséget a bemutatkozásra és fejlődésre. A 2024-es párizsi olimpia azonban különleges lesz, hiszen a breakdance, amely a street dance kultúrából nőtte ki magát, hivatalos olimpiai sportágként debütál.
A breakdance az olimpián nemcsak a tánc világában, hanem az olimpiai mozgalomban is jelentős változást hoz. A világ legjobb breakerei, b-boyok és b-girlök mérik össze tudásukat és kreativitásukat, hogy eldöntsék, ki lesz az első olimpiai bajnok ebben a sportágban. A breakdance, mint új olimpiai sportág, nagy érdeklődést váltott ki világszerte. A táncforma, amely az 1970-es évek New York-i utcáin született, mára globális jelenséggé vált. Az olimpiai bizottság döntése, hogy a breakdance bekerüljön az olimpiai sportágak listájára, mérföldkőnek számít a tánc fejlődésében és elismerésében.
Sokan felkapták a fejüket, hogy a házigazda ajánlására a sportmászás, a gördeszka és a hullámlovaglás mellett a breaktánc is jelen lesz a párizsi olimpián. Előbbi három már Tokióban is szerepelt a versenyprogramban, a break (breakdancing vagy breaking) azonban még soha, és első hallásra igencsak meghökkentő, hogy egy pop- és szubkulturális táncstílus bekerülhet a klasszikus sportágak közé. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint nem, a breaktánc viszont igen, mivel ez a műfaj a táncsport egyik formája, amely a városi táncot figyelemre méltó atletikussággal ötvözi, így méltó az olimpiai programra - indokolták döntésüket, miért engedték be az olimpiára.
A Breaktánc Eredete és Fejlődése
A breakelés pontos eredete vitatott, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy gyökerei az 1970-es évek New York-i Bronx negyedében rendezett házibulikra vezethetők vissza, amiket DJ Kool Herc, a hip-hop atyja szervezett. Maga a stílus az 1970-es évek elején született meg New York városának Bronx kerületében. Az afroamerikai és latinó közösségek fiataljai fejlesztették ki. A breakelést a táncparketten úgynevezett B-boyok és B-girlök adták elő, amikor a dalokban eljöttek a breakelésre alkalmas szakaszok.
Az 1980-as évek során a jelenség nemzetközi ismertséget szerzett videoklipek és filmek révén, ilyen voltál például az 1983-as Flashdance vagy az 1984-es Beat Street. Az 1980-as években a breaktánc népszerűsége exponenciálisan növekedett, köszönhetően a médiának és a filmeknek, mint például a "Flashdance" és a "Beat Street", amelyek bemutatták a szélesebb közönségnek. Ekkor kezdte el a média a breaktánc kifejezést használni, de a breakelők soha nem használták ezt. Ennek egész egyszerű oka volt, ugyanis a breaktánc egy kívülállóktól származó kifejezésnek számított, ami nem a hip-hop közösségen belülről érkezett.
Az extravagáns tánc hamar utat tört magának a világban, főleg olyan sikerfilmeken keresztül, mint a break-rap-dj-graffiti szentnégyességre felépült hip-hop életérzést elsők között bemutató Wild Style (1982), vagy a valóságban is létező Rock Steady Crew vs. Becsempészett filmek révén még a Szovjetunióban is azonnal rákaptak a breaktáncra a fiatalok, leginkább Moszkvában, Leningrádban és a balti szovjet köztársaságokban, amit először, természetesen, mereven tiltottak, majd az 1985-ben kezdődő Gorbacsov-érában már megengedőbbek voltak a hanyatló Amerikából beszivárgó furcsa tánccal (és zenével) szemben. Hamar megneszelték az új idők új stílusát Magyarországon is, és nem akárki lepte meg a nyugati zenéket akkoriban még csak üggyel-bajjal beszerezni képes fiatalokat, mint Fenyő Miklós, aki a rockabilly nosztalgiahullám lecsengésével a Hungáriát felcserélte a rappel.
A Breaktánc Mint Sportág
A sporttá alakulás tekintetében a breakelés nagyon hasonló utat járt be, mint a gördeszka vagy a szörfözés is. Ezek a tevékenységek már a kezdetek óta a sport és a szabadidős tevékenység határán mozogtak. Nagy kérdés volt például a gördeszkázás esetében is, hogy hogyan sikerül majd feszes szabályok közé szorítani ezt az alapvetően ellenkulturális tevékenységet. Az amorf formájú cypherekben (amikor emberek körbeállnak és valaki középen szabadon táncol) történő versenyzés alapvető része volt a breakkultúrának, de egy idő után elkezdtek szervezett versenyeket is rendezni. Kiderült, hogy kifejezetten látványos, ráadásul kereskedelmileg jól becsatornázható produkcióról van szó.
A versenyeknek alapvetően két fő formátuma alakult ki: a csapatversenyzés és az egyéni párbajok. Mindkettő jól megmutatja, hogy ez a mozgásforma elsősorban a kreativitásról és az önkifejezésről szól, a produkció középpontjában pedig mindig az individuum áll. Csak 2018-ban vált hivatalosan szabályozottá a breakelés a World DanceSport Federation nevű nemzetközi táncszervezetnél, azonban nagyobb versenyek még mindig léteznek a hivatalos szabályozáson kívül is, ilyen például a Red Bull BC One és a Battle of the Year. Összességében elmondható, hogy a breakelő közösségben sokkal nagyobb tisztelet övezi azokat a versenyeket, amiket nem a hivatalos szabályos szerint rendeznek meg.
Break tánc oktatás az Eraklinnál @ Szertár
A Párizs 2024-es Olimpiai Verseny
A 2020 decemberében vált hivatalossá a korábban már rebesgetett tény, miszerint a 2024-es olimpián debütál a breaktánc. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése értelmében "breaking" néven rendezik meg a sportág versenyeit, nem is akármilyen helyszínen: a Concorde tér ad majd otthont a látványosnak szánt show-nak, ahol nézők ezrei követhetik figyelemmel a táncokat. Az olimpiai verseny lebonyolítása is rendkívül egyszerűen fog zajlani: 16 B-boy és 16 B-girl mérkőzik meg majd egymással a Concorde téren.
A párizsi olimpián összesen 32 breaker versenyez majd: 16 b-boy és 16 b-girl. Ezek a versenyzők a világ minden tájáról érkeznek, és kemény kvalifikációs versenyeken keresztül jutottak el az olimpiai színpadra. Az olimpiára egy kvalifikációs sorozaton keresztül lehetett kijutni, aminek a selejtezőit Sanghajban és Budapesten tartották. A párizsi olimpia breakdance versenyei izgalmasak és dinamikusak lesznek. A versenyzők, vagyis a breakerek, egyéni kategóriákban mérkőznek meg egymással.
Érdemes lesz figyelni a férfiak mezőnyében az amerikai Victorra, a francia Danny Danre és a nők mezőnyében Indiára (aki egyébként egy holland versenyző) és a litván Nickára. A versenyformátum szorosan követi a street dance világában megszokott battle rendszert, ahol a táncosok egymás ellen állnak ki, és egyedi stílusukkal, mozdulataikkal próbálják legyőzni ellenfelüket.
Értékelés és Mozdulatok
Azok, akik laikusként nézik meg az olimpián a breakelést, sok érdekes kifejezést megtanulhatnak, olyanokat, mint a sokak által ismert (legalábbis vizuálisan ez a figura van meg a legtöbbeknek) turtle freeze vagy a szintén sokak által látott coin drop. A toprock, minden olyan stílusos kézmozdulat és lábmunka kombinációja, amelyet állva végeznek. Downrocknak neveznek minden földön végzett mozdulatot, köztük a legnépszerűbb, gravitációnak fittyet hányó, akrobatikus erőmozgásokat, például a szaltókat vagy a fejen, háton, vállon, könyéken pörgéseket. Közülük a fáklyázás, amikor felváltva egyensúlyoznak mindkét karon, és körkörös pályán mozognak feltartott lábakkal, igencsak hasonló mozdulatsor, mint amit a tornászok művelnek a lovon vagy a talajon. Ezt meg még egy rakás mozdulatsort lehet majd figyelni a versenyek alatt, a győztes pedig az lesz, akinek a gyakorlata magasabb pontszámot kap.
A zsűri pontozza a technikai tudást, a kreativitást, a ritmusérzéket és a színpadi jelenlétet, hogy végül eldöntsék, ki lesz a győztes. A mozdulatok tökéletes végrehajtását nézik például a tornánál, a szinkronúszásnál vagy a műkorcsolyánál, és a breakelésnél is hasonló rendszerben működik az értékelés. A bírák között akadhatnak véleménykülönbségek, épp ezért fogja egyszerre akár kilenc bíró is követni a produkciókat (A nem olimpiai breakversenyeket rendszerint három vagy öt bíró szokta pontozni.)
A pontozási rendszer, amelyet Párizsban alkalmaznak majd, Storm és DJ Renegade, két befolyásos B-boy fejlesztette ki a 2018-as Ifjúsági Olimpiára, ezt a rendszert azóta finomították a WDSF rendezvénysorozatai során. A rendszer hat kritérium alapján dönt a csaták lehetséges győzteséről, számít a kreativitás, a személyiség, a technika, a változatosság, az előadásmód és a zeneiség - ez utóbbi azt jelenti, hogy a táncosnak valamilyen módon kapcsolódnia kell a dalhoz. A megmérettetés elején maguk a bírák tartanak előadást a nézőknek és a táncosoknak, amelyben bemutatják saját magukat. Ez általában a verseny előtt történik és úgy ismert, mint a „bírák bemutatója”.
| Kritérium | Leírás |
|---|---|
| Kreativitás | Az egyedi mozdulatok és az innovatív rutinok megalkotása. |
| Személyiség | A táncos karizmája és az önkifejezés a produkció során. |
| Technika | A mozdulatok precíz és hibátlan végrehajtása. |
| Változatosság | A különböző típusú mozdulatok és elemek (toprock, downrock, power moves, freeze) sokszínűsége. |
| Előadásmód | Az energia, az intenzitás és a közönséggel való interakció. |
| Zeneiség | A táncos kapcsolata a zenével, a ritmus és a tempó kihasználása. |
A Breaktánc Jövője az Olimpiai Játékokon
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) folyamatosan modernizálja az olimpiai programot, hogy vonzóbbá tegye azt szélesebb körben. A deszkázással és a breakeléssel egyértelműen a fiatalabb közönség felé próbáltak nyitni. A breaktánc olimpiai szerepeltetése jól illeszkedik ebbe a stratégiába, ráadásul a versenyek lebonyolítására minimális összegeket kell csak fordítani. Fontos megjegyezni, hogy a breakelés szerepeltetéséhez maga Párizs is ragaszkodott. A hivatalos olimpiai programon kívül a házigazda ugyanis további sportágaknak adhat helyet. Japán 2020-ban előnyben részesítette a helyiek kedvenc sportágait, ilyen volt a karate, a gördeszkázás, a baseball és a softball, ezek közül a gördeszka meg is ragadt a programban.
Amennyire meglepett mindenkit a breaktánc megjelenése Párizsban, ugyanúgy meglepte a műfaj rajongóit, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia sportágai közé már nem fért be. Jön helyette a krikett, a fallabda, a baseball és a zászlós foci. A Los Angeles-i olimpián, 1900 óta először lesz majd a programban (rövidített) krikett, szintén több mint 100 év elteltével tér vissza a tradícionális észak-amerikai sport, a lacrosse, de visszatér a programba a férfi baseball és a női softball. A flag ball (zászlófutballként fordítható le) az amerikai foci ütközések nélküli változata. A lényege, hogy az ellenfelet úgy lehet megállítani, ha a védő leszedi az ellenfél derekának két oldalán lógó a színes kis zászlót (szalagot).
A párizsi olimpia után lehet, hogy sokáig nem találkozhatunk így majd a breaktánccal a játékokon, igaz, a World Dance Sport Federation (WDSF) eltökélt abban, hogy biztosítsa a sportág helyét a 2032-es brisbane-i olimpia programjában. A Nemzetközi Táncsport Szövetség (WDSF) elnöke, Shawn Tay szerint nagyon meghatározó lesz, hogy miként fogadják az emberek a párizsi olimpián a szakágat. "Egyelőre csak arra összpontosítunk, hogy a létező legjobb körülményeket teremtsük 2024-re. Természetesen azt szeretnénk, hogy a 2028-as olimpián is ott legyen a breaktánc, de ahhoz, hogy ez valósággá váljon, emberfelettit kell dolgoznunk Párizsig. Ha az sikeres lesz, akkor jó úton haladunk" - mondta Tay.
Tay egyúttal összefoglalta, ami a jelenlegi állapotokat jellemzi: "Sokfajta utcai tánc létezik, közülük rengeteget nem lehet versenyszerűen kategorizálni, és a breaktáncosok közül is vannak olyanok, akik hobbiszinten, csak a szórakozás kedvéért táncolnak. A profi élversenyzők ötvözik a sportot a művészettel, az Egyesült Államoktól az európai megmérettetéseken át Kínáig pedig egyre több lehetőségük van a versenyzésre. 30 év kemény munkája és fejlődése ér révbe Párizsban, mindenki legnagyobb álma válik majd valóra." Thomas Bach, a NOB elnöke korábban úgy fogalmazott, egyértelműen passzol az olimpia szellemiségével és az Agenda 2020 programjával a breaktánc, hisz nem igényel különösebb bonyodalmakat a helyszín kialakítása, mindenki egyenlő mértékben meg tudja mutatni magát, ráadásul a tv-s közvetítéseken nagyon jól mutat a show. A sportágnak jelenleg 66 NOB-tagszövetsége van.
Fizikai Megterhelés és Sérülések
A breaktánc rendkívül dinamikus és látványos akrobatikus elemeket tartalmaz, amelyek nagyfokú erőt, rugalmasságot és állóképességet igényelnek. A sport tánc különösen terheli a karokat, illetve a vállakat, a különböző akrobatikus mozdulatok és egykezes tartások miatt. A breaktáncnál gyakori sérülések az egyensúlyvesztés következtében bekövetkező csukló- és bokaficamok, az izomhúzódások, amelyek a hirtelen mozdulatok és nagy intenzitású gyakorlatok miatt fordulhatnak elő, valamint az ízületi fájdalmak is gyakoriak lehetnek a folyamatos terhelés, illetve ismétlődő mozdulatok hatására. Utóbbira megoldást kínálhat egy hűsítő és regeneráló krém, mint a FLEX - Mobilitás MSM krém - Kollagénes ízületi krém 150ml, amely mozgási nehézség, merevség, izomfeszülés, ízületi panaszok megelőzésére és enyhítésére szolgál. Aktív összetevőivel (kollagén, hialuron, glükózamin, MSM, kondroitin és boswellia) segít megfelelő állapotban tartani, enyhíteni a túlzott feszülés, túlterhelés, izomfáradtság vagy kopás miatt fellépő kellemetlen ízületi-izom tüneteket. A HELP - Izomlazító Krém - Sportkrém fájó, túlerőltetésekre azonnal ható gyors segítség a fájó, sajgó testrészek, sportsérülések ápolására, tünetek csökkentésére. A helyreállító gél a húzódás, rándulás, görcs és túlerőltetett izmok lazításához kiváló, illetve a meghúzódott, sajgó tagok (derék, hát, váll, láb) ápolására is alkalmas.
tags: #breaktanc #a #nyari #olimpiai #jatekokon #tabella
