Buda István: A magyar labdarúgás hőskorának kimagasló tehetsége

Buda István, Budapesten született 1884. február 3-án, és 1945. március 18-án hunyt el a fővárosban. A magyar labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb alakja volt a századfordulón. A MÁV-alkalmazott szülők gyermekeként a labdarúgó Buda István az 1881 és 1890 között a Kerepesi út, Festetics utca, Mosonyi utca és Lóvásár utca által határolt területen, a Keleti Pályaudvar szomszédságában felhúzott úgynevezett „nyolcházban” cseperedett fel, csakúgy, mint más híres labdakergetők, így Gabrovitz Emil, Harsády József vagy Tóth Potya István. Érdekességként: az épületegyüttes nyolc házat foglalt magába (sőt ma is ott állnak rendíthetetlenül), a MÁV budapesti üzletvezetőgségén kívül összesen 237 vállalati bérlakás kapott helyet bennük, köztük 193 kétszobás. Pályafutása során válogatott labdarúgó, csatár, magyar királyi posta és távirda segédellenőr volt, később postai segédtisztként, majd ellenőrként dolgozott.

Nevéből adódóan óhatatlanul felötlik bennünk az Országos Testnevelési és Sporthivatal, valamint a MOB néhai elnöke, Buda István, aki 1984 májusában a rádióban jelentette be, hogy a szocialista országok túlnyomó többségéhez hasonlóan Magyarország sem vesz részt a Los Angeles-i olimpián - de csak névrokonságról van szó.

A BTC csillaga: az első bajnoki címek és egy különleges szilveszter

Buda István a Budapesti TC ifjabb generációjának egyik legtehetségesebb tagja, az I. csapat jobbszélső csatára volt. Bádonyival együtt lépett be 1900-ban az ifjúsági csapatba, míg 1901. év óta a rendes tagok sorába tartozott. A Sport-Világ 1902 elején a BTC bajnokcsapatának játékosai közt úgy mutatta be Buda Istvánt, mint „a labdatechnikának ő a legnagyobb mestere, s ahhoz, hogy a kontinens legkiválóbb footballjátékosai sorába tartozik, csak lassúsága szolgál akadály gyanánt. Egyike azon keveseknek, kit nem a goalszomj, hanem a csapat együttes sikere sarkal.” Antal Zoltán és Hoffer József az Alberttől Zsákig című könyvben „A századforduló Orthja, a magyar labdarúgás kezdeti éveinek talán legkiválóbb játékosa, az első válogatott csapatnak is tagja volt.”

A Sportvilág 1902 januárjában arról informálta az olvasókat, hogy Buda 1900 húsvéthétfőjén, azaz április 16-án lépett először pályára a BTC kötelékében, azonban valójában nem játszott a prágai Slavia ellen. Szerepet kapott azonban a magyar labdarúgás történetének első bajnoki mérkőzésén: 1901. február 17-én a BTC 4:0-ra kiütötte a BSC-t, a harmadik és negyedik gólból is kivette a részét, mindkét találat Minder, Buda, Róka akcióból született.

1901. február 17-én, a Millenárison a BTC-BSC mérkőzésen Buda István pályára lépett az első hazai bajnoki mérkőzésen, szerepet vállalt a BTC harmadik és negyedik góljának előkészítésében. Hajós Alfréd a BTC játékosaként - Bádonyi Gyula kapussal és Buda István csatárral együtt - az 1. válogatott mérkőzés résztvevője volt. Az 1901-es első magyar bajnokságban négy vetélytársa előtt első helyen végző BTC valamennyi találkozóján szerepelt, és az újabb aranyat hozó 1902-es idényben is kirobbanthatatlan volt a piros-fehér tizenegyből. 1901 és 1903 között a Budapesti TC jobbszélsője volt és két bajnoki címet és egy ezüstérmet szerzett a csapattal. A Nemzeti Sport 1924. decemberi 24-i száma így emlékezett vissza: „Úgyszólván gyerek volt még, amikor a nagy BTC csatársorába bekerült. Rendkívül gyors futó volt és szédületesek voltak a lövései. Kertész II-féle driblikkel rendszerint felhúzta az ellenfeleit, valósággal cicázott velük.”

Az óévbúcsúztató és újévköszöntő érdekes módját választották a Budapesti TC labdarúgói 1900-1901 fordulóján. Kiballagtak a Csömöri úti Millenáris-pályára, és önfeledt játékba kezdtek szilveszter éjszakáján, átfutballozva magukat az új esztendőbe az éjféli harangszó kíséretében. A színpadképhez a havas talaj, a sűrűn hulló hó is hozzátartozott, de nemcsak csapadékban, gólban sem volt hiány: 3:3-ra végződött a különleges mérkőzés.

A válogatottban: Történelmi pillanatok részese

Buda két, ma is hivatalosnak tartott mérkőzésen játszott a válogatottban. Tagja volt az első hivatalos magyar labdarúgó-válogatott mérkőzésnek 1902. október 12-én Ausztria ellen, Bécsben. Ugyancsak sportágtörténeti esemény részese volt ezen a napon, amikor is első hivatalos meccsét játszotta a magyar válogatott Bécsben, Ausztria ellen. Jobbszélsőként kapott lehetőséget, de a Sportvilág rossz kondícióról, kedvetlenségről, primitív összjátékról tett említést az 5:0-s vereséget szenvedő csapatot jellemezve.

A másik mérkőzés, ahol szerepelt, az osztrákok első hazai legyőzésének, 1903. június 11-én, utóbbihoz ráadásul góllal járult hozzá. Ez volt a magyar csapat harmadik hivatalos fellépése, Buda az 52. percben talált be 2:0-ra alakítva az állást. Tizenegyesét az osztrák kapus kivédte a 65. percben, de a kipattanót a második gólját szerző Pokorny József könnyedén juttatta a hálóba. „Mindkét lábbal kitűnően kezelte a labdát, pompásan cselezett és nagy erővel, pontosan lőtt.” - jellemezték képességeit. Azonban „képességei tudatában gyakran túlzásba vitte az egyéni játékot. Talán ez okozta, hogy csak kétszer jutott szóhoz a válogatottban.”

Megannyi hazai futballtörténeti esemény aktív részese volt Buda István, akinek tehetségét hosszú évtizedek múltán Hajós Alfréd is fontosnak tartotta kiemelni.

A Postás évei és a vitatott bajnoki cím

Az FTC 1903-ban beelőzte a BTC-t, a Nemzeti Sport pedig a következőképpen értékelte a még mindig csak 19 éves Budát 1904 januárjában: „Egyéni tudásra Buda volt a BTC legjobb csatára, de utóbb primadonna tempókat kapott fel, a publikumnak játszott, egyhelyben való cselezgetéseivel és önző játékával több kárt, mint hasznot téve csapatának. Erélyesen vezetett, fegyelmezett csapatban Buda nagy dolgokat tudna produkálni.” Érdekes, hogy ez év őszén többször is jobbhátvédként tűnt fel. 1904 elején átlépett a „Postásokhoz”, nyilván azért is, mert postatisztként kívánt dolgozni. A Postás játékosaként bajnoki címtől fosztották meg.

A második bajnoki fordulóban, 1904. március 13-án a címvédő Fradi ellen mutatkozott be új együttesében, amely nagy meglepetésre 2:0-s sikert aratott, de igazán a következő idényre érett be: 1905-ben veretlenül, 12 győzelemmel és 4 döntetlennel végzett az élen a Ferencváros előtt, Buda tehát már háromszoros bajnoknak vallhatta magát. Csakhogy a Fővárosi TC ellen novemberben 7:0-ra megnyert összecsapás betette a kaput: azt duruzsolták, hogy a vesztes csapatban (amely vajmi kevés eséllyel állt ki a meccsre) néhányan lelazsálták a mérkőzést, mire vizsgálat indult. Kiderült, Bienenstock Sándor, a Postás csapatkapitánya állást ígért az ellenfél két labdarúgójának, őket hármójukat el is tiltotta az MLSZ, de mindenki elfogadta a Postás elsőségét.

A bajnok - több riválisklub képviselőinek társaságában - 1906 májusában meg is ünnepelte a büszke címet, ám az egyik eltiltott megváltoztatott vallomása miatt fordult a kocka. Az MLSZ 0:0-val mindkét együttest vesztesnek tekintette, a Postás elvesztett két pontot, pontegyenlőségbe került a Fradival, amelynek viszont jobb volt a gólaránya… Több mint fél év után fosztották meg a dicsőségtől a Postást, amelynek csalódott vezetősége kiléptette a klubot az MLSZ-ből. A Postás 1906 augusztusában kilépett az MLSZ-ből, majd 1908 nyarán csatlakozott újra, azaz két évig nem játszott mérkőzést a szövetség égisze alatt. A Postás három idényen keresztül hiába próbálkozott az élvonalba jutással, miközben vezetői elkedvetlenedtek, és 1911-ben megszűnt a futballcsapat.

Pályafutásának utolsó szakasza és halála

Az 1908 késő őszén még játszó Buda neve 1909-től eltűnt, meglehet, a Postás második csapatában rúgta a labdát. Volt még egy homályba vesző próbálkozása 1912-től az ugyancsak másodosztályú Józsefvárosi AC-ban, majd 1914 nyarán tagjai túlnyomó többségének hadba vonulása miatt a Józsefvárosi AC felfüggesztette működését. 1915-ben megnősült, postai segédtisztként, segédellenőrként, ellenőrként dolgozott, a Jégverem utcában lakott. Halálát bélhurut, szívgyengeség okozta 1945. március 18-án, jó egy hónappal Budapest ostromát követően.

Buda István pályafutása számokban

tags: #buda #istvan #valogatott #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• Hálát és tiszteletet kifejező meglepetések foci edzőknek
• átfogó útmutató a fociszabályokhoz
• Szurkolói információk a Galatasarayról
• NHL témájú fejtörők
• Közpénzek a stadionokban