A Carmina Burana Varázsa: Színpadi Előadások és a Budai Zenei Hagyomány
O Fortuna. Mindenki ismeri Carl Orff leghíresebb művének elsöprően erőteljes nyitó motívumait. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a Carmina Burana nem oratórikus műnek készült, hanem kifejezetten színpadi előadásra szánták.
A Színpadi Látomás: Bogányi Tibor és Zászkaliczky Ágnes Együttműködése
Bogányi Tibor karmester a mű számos alkalommal történt vezénylése során fokozatosan kidolgozta egy színpadi változat vízióját. Tizenöt éve dolgozik együtt Zászkaliczky Ágnes festőművész és orgonaművész, valamint Bogányi Tibor karmester és csellista azon, hogy a klasszikus koncertekre szélesebb közönségréteget vonzzanak be azáltal, hogy produkcióikat egyedi vizuális élményekkel gazdagítják.
Zászkaliczky a zeneműhöz kifejezetten készített festményekből válogat kivetített anyagot. „A Carmina Burana alapkoncepcióját Könnyű Attila librettistával dolgoztuk ki együtt. Nem sokkal az ötlet megszületése után találtuk meg a Freelusion csapatát, akiknek egyedülálló technikai és művészi szakértelme lehetővé tette számunkra, hogy a „vizuális koncertek” koncepcióját új szintre emeljük. Ezen együttműködés révén valós idejű, háromdimenziós vizuális anyagot fejlesztettünk ki, amely tökéletes harmóniában van a zenével.”
A koncepció lényege az, hogy nem a látvány diktálja a tempót, hanem a zene: nem a karmester feladata egy már meglévő filmet vagy animációt „kísérni”, mint például oly sok filmzenei koncerten. Ehelyett a zene kerül a középpontba, és minden más ahhoz alkalmazkodik. Orff a zenében rendkívüli érzékenységgel követte és fejezte ki a dalok üzeneteit. Orff saját koncepciójából kiindulva olyan „mágikus képeket” választottak ki, amelyek megerősítik a zene hatását anélkül, hogy elnyomnák azt, és amelyek mélyítik a szöveget anélkül, hogy illusztrálnák. A vetítés hangulatainak dinamikája a fő tételek mentén szerveződik. Ősi szimbólumokra építettek, amelyek mind a magyar, mind az egyetemes motívumrendszerekben megtalálhatók.
Tímea Papp, a Freelusion kiváló koreográfusa segített eldönteni, mely tételekbe építenek be táncot is, amelyet a Magyar Nemzeti Balett kiemelkedő táncosai adnak elő.
Carmina Burana a Kecskeméti Nemzeti Színházban
A Budai Ferences Énekes Iskola és a Schola Cantorum Hagyománya
A schola cantorum története a 7. századig, a pápai udvarig nyúlik vissza, ahol a keresztény világ legősibb oktatási formájaként jelent meg. Magyarországon már 1028-ban működött püspöki schola Esztergomban, a 16. században a Budai Schola pedig európai hírűvé vált. Napjainkban olyan intézmények viszik tovább e hagyományt, mint az angol college schola rendszerek, a római Cappella Sistina vagy a Wiener Sängerknaben.
A Budai Ferences Énekes Iskolában az alsó tagozatos diákok heti három, a felső tagozatosok heti két énekórán vesznek részt; továbbá kötelezően heti legalább egy órát kórusban énekelnek. A Szent Angéla-iskolában számos kórus működik. Az énekes iskola öt saját és egy további kórust számlál jelenleg - ez utóbbi a korábban az énekes iskolába járó, már gimnazista diákokból tevődik össze.
Az elmúlt években számos kiemelkedő előadás valósult meg az iskola diákjainak és tanárainak részvételével. 2019-ben, a tízéves évfordulón szcenírozott változatban mutatták be a középkori Dániel-játékot, amelynek jelmezei és díszletei a szülők kreativitásának köszönhetően készültek el. 2021-ben jótékonysági koncertet szerveztek a covid-árvák javára, amelyen többek között Bach és Mozart művei is felcsendültek; a befolyt összeg pedig közel kétmillió forinttal támogatta a Regőczy Alapítványt. 2023 decemberében Kodály Psalmus Hungaricusát adták elő a mű születésének 100. és Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából.
A Carmina Burana Jubileumi Előadása a Budai Ferences Énekes Iskola Közreműködésével
A sikeres múltbeli koncertek után idén - az iskola létrejöttének 15. évfordulóján - az est különlegességeként az Albus Corvus Zenekar a középkori vágánsköltemények hangulatát idéző előjátékkal készíti elő a főműsort, amelyben a kórus és zenekar közel 400 előadója lép fel. Közreműködik Kolonits Klára, Horváth István, Balázs Norbert, valamint a Magyar Állami Operaház művészei.
A koncert célja nemcsak a jubileumi ünneplés, hanem egy nemes ügy támogatása is: a jegybevételből az iskola egy új, kiváló minőségű zongorát szeretne vásárolni, amely az iskola auláját egyedülálló koncerttérré emelné.
A Carmina Burana Zenei Esszenciája
A Carmina Buranát a kórusirodalom legnépszerűbb alkotásai között tartják számon, nem véletlenül: Dallamai a szívig hatolnak, a múlt álmába repítenek. Időtlen zene, amely megragadja a változó világot. Orff zenéjének legjellemzőbb sajátossága a primitív dallamkészlet, az erőteljes dinamika és a motívumok mágikus ismétlődése - ezek pedig az ősi törzsi énekek dobbal kísért lüktetését, kábító varázsát, ösztönös és erotikus szenvedélyét idézik. A Carmina Buranának nincs története, a világot mozgató erőt, az életörömöt állítja a középpontba.
Jegyinformációk és a Magyar Állami Operaház
Amennyiben egy adott időpontra minden ülőhely elkelt, de mégis szeretné megtekinteni az aznapi előadást, 84 rendkívül kedvező árú állóhelyet értékesítenek a színházban, az előadás kezdete előtt 2 órával, mellyel a 3. emeleti galéria látogatható. Jegyek vásárolhatók a Magyar Állami Operaház jegyirodájában.
Az Operaház nemcsak Budapest egyik legjelentősebb műemléke, hanem a több mint háromszáz éves magyar operai hagyomány szimbóluma is. A magyar operai élet régóta várt pillanata 1884. szeptember 27-én érkezett el, amikor I. Ferenc József jelenlétében, nagy pompával és ceremóniával megnyitották az Operaházat. Az esemény azonban kisebb botrányba torkollott - a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba, és áttörte a biztonsági őröket, hogy bepillanthasson a Sugár úti pazar Palotába. Az épületet Ybl Miklós, a 19. századi magyar építészet kiemelkedő alakja tervezte, és megfelelt a legmagasabb elvárásoknak. Díszítései között a korabeli magyar művészet vezető alakjainak festményei és szobrai is szerepeltek: Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór és Stróbl Alajos alkotásai.
Számos fontos művész volt vendég itt, köztük Gustav Mahler, a zeneszerző, aki 1887-től 1891-ig igazgatóként működött Budapesten. Ő alapozta meg az intézmény nemzetközi presztízsét, Wagner operákat, valamint Mascagni Cavalleria Rusticana című művét is bemutatva. A Magyar Állami Operaház mindig is magas szakmai színvonalat tartott fenn, nemzetközi sztárokat hívva meg színpadára, mint például Renée Fleming, Cecilia Bartoli, Monserrat Caballé, Placido Domingo, Luciano Pavarotti, José Cura, Thomas Hampson és Juan Diego Flórez.
tags: #budai #ii #laszlo #stadion #carmina #burana
