A labdarúgás világa: Szabályok, történelem és játékvezetői tévhitek
A labdarúgás, vagy közismertebb nevén foci, az egyik legnépszerűbb sport világszerte. Egyszerű szabályai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen. A játék célja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a labdát az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg minél többször, és így minél több gólt szerezzenek. A játékot 2×45 percig játsszák, ezeket nevezik félidőknek, melyek közt egy 15 perces szünetet tartanak.
Gyakori tévhitek a játékvezetéssel kapcsolatban
Az alábbi pontokat egy alapfokú játékvezetői tanfolyam résztvevői számára összeállított anyagból válogattuk össze, hogy tisztázzuk a leggyakoribb félreértéseket a pályán.
- A pálya alkalmassága: Tévhit, hogy a pálya minőségét a labda leejtésével és felpattanásának magasságával kell tesztelni. A játéktér alkalmasságának vizsgálatára nincs olyan szabály, amely megmondja, meddig kell felpattannia a labdának.
- Két labda a pályán: Tévhit, hogy azonnal meg kell szakítani a játékot, ha egy még egy labda kerül a pályára. Erre csak akkor van szükség, ha a második labda zavarja a játékot.
- A leshelyzet és az irány: Tévhit, hogy ha a labda hátrafelé ment, akkor nem lehet les. Egy játékos ugyanis akkor van lesen, „ha közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti ellenfél”.
- A büntetőterület vonala: Ha éppen a 16-os vonalon történt a szabálytalanság, az ugyanolyan 11-es, mintha belül történt volna. A játéktéren ugyanis a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak.
- Kettős büntetés: Nem igaz, hogy minden esetben, ha büntetőrúgást ítél a játékvezető, akkor sárga (vagy piros) lap is kötelezően jár.
A mérkőzés keretei és technikai adatai
A játéktér téglalap alakú, füves vagy műfüves borítású. A mérkőzést egy játékvezető irányítja, akit általában két asszisztens segít, utóbbiak a partjelzők. Ők felelősek a szabályok betartatásáért, a gólok megítéléséért és az idő méréséért. A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm.
Fontos méretek és adatok
A labdarúgás hivatalos paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze a könnyebb átláthatóság érdekében:
| Megnevezés | Méretek és adatok |
|---|---|
| Játéktér hossza | 100-110 méter |
| Játéktér szélessége | 64-75 méter |
| Kapu szélessége | 7,32 méter |
| Kapu magassága | 2,44 méter |
| Büntetőpont távolsága | 11 méter |
| Kezdőkör sugara | 9,15 méter |
Szabálytalanságok és fegyelmezés
A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlenül viselkedő játékosokat, a súlyosabb szabálysértésekért pedig piros lap jár, ami azonnali kiállítást von maga után. A kiállítás kritériuma nem az, hogy a szabálysértést a védő „utolsó emberként” kövesse el, hanem hogy szabálysértésével nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozzon meg.
Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott. A bíró csak akkor avatkozik közbe kezezésnél, ha a játékos SZÁNDÉKOSAN kezezett. Ha a kézzel érintés nem tekinthető szándékosnak, megy tovább a játék.
Felejthetetlen gólok a futballtörténelemben
Büntetőrúgás és cselezés
Egy büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés megengedett, a bíróknak csak abban az esetben kell közbeavatkozniuk, ha a cselezés a nekifutás befejezését követően történik. Ebben az esetben a sportszerűtlenül cselező játékosnak sárga lap jár. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat.
A labdarúgás történelmi gyökerei
A labda rúgásával kapcsolatos játékok a történelem során számos országban léteztek. Kínában a népesség körében elterjedt kultikus jellegű labdajáték a tsu-küh („rúgni-labda”) volt az i. e. 2. és az i. e. 3. évezredben. Az ókori Róma játéka, a harpastum, egy rögbiféle játék volt, leginkább ez lehet a labdarúgás távoli elődje. A modern szabályok alapjait a 19. században rakták le Angliában. A Cambridge-i Szabályokat 1848-ban foglalták írásba a Cambridge-i Egyetemen, ahol részletesen kidolgozták a későbbi szabályrendszert.
A magyar labdarúgás mérföldkövei
Magyarországon is megismerték a „footbal-sportot”, amelyről a Vasárnapi Ujság 1901-ben már részletesen írt. 1901. január 19-én 13 egyesület képviseletében alapították meg a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ). A magyar labdarúgás egyik legjelentősebb sikerét 1953. november 25-én könyvelhette el Londonban, amikor az angol válogatottat 6-3-ra győzte le az „évszázad mérkőzésén”. Ezt megelőzően válogatottunk az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett, majd az 1952. évi nyári olimpiai játékokon aranyérmet nyert.
Női labdarúgás
Az első női labdarúgó-mérkőzést 1895-ben játszották Londonban. Magyarországon az első női labdarúgócsapat - a Szegedi Testgyakorló Kör - Szegeden alakult 1912-ben. A szervezett női labdarúgás iránti igény valójában 1970-ben jelentkezett hazánkban a Femina megalakulásával. 1985. április 9-én játszotta a magyar női válogatott az első nemzetek közötti mérkőzését Siófokon, a Magyarország-NSZK (1-0) találkozót.
Edzés és taktika
A labdarúgás szabályai hatalmas teret engednek a kreativitásnak. A Barcelona U19 edzésén a gyors helyzetfelismerésnek és reagálásnak a fejlesztésére az úgynevezett faljátékot alkalmazzák. Itt a játékterület szokatlanul kicsi, kb. 20X20 méteres, ahol 6:6 ellen játszanak a játékosok. A játékosok bármely testrészükkel irányíthatják a labdát, kivéve a karjukat és kezüket, a cél pedig a kapu előtti helyzetek azonnali, gyors befejezése.
tags: #capas #jatek #labdarugas
