José Mourinho és a Chelsea Bajnoki Címei: A „Special One” Korszaka

José Mourinho, a rendkívül rokonszenves és napjaink egyik legtaktikusabb mestere szinte pillanatok alatt vált Európa legkeresettebb szakvezetőjévé. A még mindig csupán 41 éves Mourinho a híres portugál kapus, Felix Mourinho fia 1963. január 26-án látta meg a napvilágot a portugáliai Setúbal városában. Sosem volt profi labdarúgó, nem követte a híres papa karrierét. Ő ehelyett világ életében edzői pályára készült.

A fiatal José Mourinho futballista szeretett volna lenni, de nem volt kiemelkedő tehetség, így 18 éves korában már az apjának segédkezett a meccsek elemzésével. A '90-es évek elején került a szakma közelébe, amikor az akkori legnagyobb szaktekintély, Bobby Robson mellett tolmácsként dolgozott a Sporting Lisszabonnál. Azt megelőzően dolgozott már kisebb pozíciókban néhány portugál kiscsapatnál, az Estrela Amadora, valamint a Vitoria Setubal alkalmazásában. Robsonnal olyan jó munkakapcsolatba kerültek, hogy az angol legenda, amikor 1993-ban a Porto szakvezetője lett, magával vitte Josét a Portóhoz. Robson kiváló mesternek bizonyult. Aztán három év eltelte után Robson új feladatot kapott, és a Barcelona edzője lett. Ekkor már talán nem volt meglepő, hogy Mourinho is vele tartott és másodedzőként továbbra is mellette maradt. Robson következő évben továbbállt a katalán csapattól, Mourinho azonban ezúttal maradt, és egy újabb legenda, Luis van Gaal asszisztenseként tovább gyarapította tudását.

A nagy lehetőség 2000-ben jött el számára, amikor a Benfica megkereste, de ekkor már mint szakvezetőt. Ajánlólevelére nyilván nem lehetett panasz, hiszen két nagy név mellett dolgozhatott évekig. A Benficánál azonban nem maradt sokáig, csupán 9 mérkőzés erejéig koptatta a kispadot. A vezetőséggel támadt problémái miatt mondott le ilyen gyorsan. Nem sokkal később egy kevésbé ismert kiscsapat padjára ült, az Uniao de Leiria-t választotta. Itt már megmutatkozott edzői tehetsége, hiszen a nem túl acélos gárdát az első ötbe vezette, úgyhogy a Porto gyorsan le is csapott rá. Így került vissza ahhoz a csapathoz, ahonnan évekkel korábban elindult. José Mourinho a 2002-es év elején érkezett a Portóhoz, amely csapat akkoriban mély válságban volt. Maximális célkitűzés volt a számára, hogy a csapatot az UEFA-kupát érő helyekre vezesse, és ezt Mourinho meg is tette. Nyáron olyan új, portugál játékosokat szerződtettek, akikről azt gondolta, hogy megállják a helyüket. Ebben az évben került a csapathoz Deco, Ricardo Carvalho vagy Paulo Ferreira is. Mourinho bizalma nagy volt az új játékosokban, hiszen sem ő, sem az új csapattagok nem nyertek még semmilyen trófeát. Innentől aztán gyorsan felpörögtek az események. Mourinho nem teketóriázott sokáig és bebizonyította, hogy nemcsak tolmácsént, segédedzőként, de edzőként is tud nagyokat alkotni. Az akkor gyengélkedő Porto-t a szezon végére a dobogóig vezette, majd a következő - immár teljes - szezonban egycsapásra bekaszált mindent, amit csak be lehetett: a portugál bajnokságon és kupán kívül elhódította csapatával az UEFA kupát is. A következő szezonban az újabb bajnoki cím mellé Európa legrangosabb kupáját is elhódította csapatával az akkor már rendkívül népszerű és ünnepelt edző. Azt a kupát, ami után még a legnagyobbak közül is sokan csak vágyakoznak. Mourinho ugyanis első teljes szezonjában bajnok, kupagyőztes és UEFA-kupagyőztes lett. A következő szezonban a Porto megvédte bajnoki címét és bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, ahol legyőzték az AS Monaco együttesét. José Mourinho négyszer nyert egymás után bajnoki címet az FC Porto-val és Chelsea-vel (2-2).

A "Special One" megérkezik Londonba: Az első bajnoki cím (2004-2005)

Amikor a fiatal José Mourinho megnyerte csapatával, a Portóval a 2004-es Bajnokok Ligáját, alig hogy a nyakába kapta az érmét, máris új állomáshelye volt karrierjében. Pár nappal a döntő után aláírt a Chelsea-hez, Claudio Ranierit váltva, aki „csak” a második helyre kormányozta a kékeket a Premier League-ben és a legjobb négyig jutott a BL-ben. Roman Abramovics tulajdonos pedig egyértelmű ukázt adott ki a portugálnak, 50 év után bajnokságot nyerni a Chelsea-vel. Mourinho azzal hívta fel magára a figyelmet Angliában, hogy előbb az Old Traffordon bemutatta a híres sprintjét a Manchester United kiejtésénél, majd egyik sajtótájékoztatóján a szerény „Special One” becenévvel illette magát.

Mourinho nagyon megosztó személyisége felkavarta az angol bajnokság állóvizét, aminek az eredménye az lett, hogy összejött a hőn áhított bajnoki cím, majdnem napra pontosan 15 évvel ezelőtt. A Chelsea már stabil élcsapat volt, mikor Mourinho a színre lépett. Az orosz milliárdos Roman Abramovics rengeteg pénzt ölt a klub felépítésébe. 12 hónappal korábban leigazolták Joe Cole-t, Damien Duffot vagy a Real Madriddal komoly sikereket elérő Claude Makelelét. Mourinho kapva azon, hogy egy ki nem fogyó pénzcsap tulajdonában van a klub, nagy neveket hozott a Chelsea-hez. Petr Cech, Didier Drogba vagy Arjen Robben mellett vele tartott a portói különítményből Ricardo Carvalho és Paulo Ferreira, akik komoly szerepet játszottak a bajnoki cím elhódításában. José Mourinho 2004 júniusában érkezett az angol Chelsea-hez, ahol évi 4,2 millió fontos fizetésével, ami 2005-re 5,2 millióra emelkedett az egyik legjobban fizetett edző lett a világ futballjában.

Mourinho első igazolásai a 2004-2005-ös szezonban:

A szezon végére persze megtérült a befektetés, hiszen bajnokok lettek. 38-ból 29 meccset nyertek, csak egyszer kaptak ki, illetve mindössze 15 gólt kaptak a bajnokságban. Első trófeáját, a Ligakupát 2005 februárjában szerezte, mikor Cardiffban hosszabbítás után 3-2-re győzött a Liverpool ellen. Alapvető változások következtek be a Chelsea játékában. Mourinho gyorsan adaptálta a taktikáját első idényében a londoniaknál. A 4-4-2-es hadrendben a négy középpályás gyémánt-alakzatban helyezkedett el, melynek csúcsa Frank Lampard volt. Így Mourinhonak egy újabb klasszis jutott Deco után a csatárok mögött. Ugyanakkor belátta, hogy még mindig kevés helyzetet alakítanak ki, ezért „kinyitotta” a gyémántot, ezzel megnyitva az utat Makelele előtt. Több szabadsága lett Eidur Gudjohnsennek és Didier Drogbának egyszem ékként, míg a szélsők bátrabban indulhattak befelé labdavezetéssel. A Manchester City elleni vereség után (ez októberben volt), a Chelsea csak 10(!) pontot veszített az évad hátralevő részében, mielőtt a Bolton ellen bebiztosították volna a bajnoki címet.

„Mondhatják, hogy a mi focinkat jobb nézni, mert szép, de az övék hatékonyabb.”- nyilatkozta Arsene Wenger 2005-ben. „Olyanok, mint a matadorok. Várnak, amíg a bika elgyengül és csak utána lépnek. Türelmesek és nagyon tapasztalt csapatuk van, hogy kihasználják a hibáinkat. Amikor a bika elég vért veszít és elkezd szédelegni, megölik.”

A játékosok hamar megérezték, hogy kapnak hideget-meleget, ha éppen nem megy a csapatnak. A címvédő Arsenal elleni meccsen, Thierry Henry duplájával az ágyúsok vezettek 2-1-re. Mourinho a szünetben tombolni kezdett az öltözőben. Repkedtek a kulacsok és szétrúgott mindent, ami az útjába került, mert nem volt megelégedve a csapat teljesítményével. Eidur Gudjohnsen a második félidő első percében egyenlített, kialakítva a végeredményt. Üzenet befogadva.

Három meccsel az idény vége előtt Boltonba látogattak. Mourinho a meccs előtt azt mondta, hogy itt kell megnyerniük a bajnokságot. Itt ismét a félidei diskurzus ébresztette fel őket, ahol a portugál tréner arra kérte két játékosát, hogy adja neki illetve másodedzőjének Steve Clarke-nak a mezét, mert még ők is tudnak ilyen teljesítményt nyújtani. „5 perc alatt többet csinálnánk a pályán, mint ti. Még akkor is, ha 5 perc után mentőt kéne hívni hozzánk.” Mourinhóra nem volt szükség a pályán, mert Lampard két gólt szerzett, a Chelsea pedig bajnok lett.

„Kérem ne hívjanak arrogánsnak, mert az igazat mondom. BL-győztes vagyok, nem csak egy a sok közül. Úgy gondolom, hogy különleges vagyok.” Ettől a pillanattól kezdve a brit média tudta, hogy új versenyző lépett a ringbe. Éveken keresztül az angol futball a Wenger-Ferguson, Arsenal-Manchester United párharctól volt hangos. Egy új, pimasz, bátor karakter törte meg a hegemóniát. Mourinho vezetésével a Chelsea rekordok sorozatát döntötte meg. Legtöbb győzelem, legtöbb idegenbeli győzelem, legtöbb pont, legtöbb kapott gól nélküli meccs és a legkevesebb kapott gól egy Premier League idényben. „Ezek a rekordok nem azt mutatják, hogy védekező csapat lenne a Chelsea. Sokkal inkább azt, hogy egységes.” Ezt már Rick Glanvill, a Chelsea hivatalos történésze osztotta meg a közvéleménnyel. Szerinte a csapat azért volt különleges, mert képes volt megvédeni az előnyét, illetve szép lassan megfojtotta ellenfeleit. Emellett Mourinho jó érzékkel cserélt. Ha kellett, lehozta az egyik hátvédjét és behozott egy csatárt. Rengeteg variációja volt a támadó poszton. Gudjohnsen, Drogba, Robben, Duff, Joe Cole vagy Lampard egyaránt a liga elitjébe tartozott. A 2005-ös bajnokcsapat pedig az egyik legjobb Premier League-együttes, amit valaha láttunk.

Az ismétlés és a kupa sikerek (2005-2007)

A következő szezon jól indult a csapat számára. A Szuperkupában 2-1-re győzték le az Arsenalt. Miután szinte az egész idényben a tabella első helyén álltak, a Manchester United elleni 3-0-s győzelemmel bebiztosították újabb bajnoki címüket. Ez volt Mourinho negyedik trófeája a klubnál (beleértve a Ligakupát és Szuperkupát). Miután a sikeredző megkapta a győzteseknek járó medálját, bedobta azt a nézők közé. A Chelsea és Mourinho egy évvel később duplázott, mielőtt 2007-ben a portugál elhagyta volna a londoniakat. A 2006-07-es szezon kezdetekor felvetődött, hogy Mourinho elhagyja a klubot, mivel megromlott a viszonya a tulajdonossal, Roman Abramoviccsal, azonban tisztázta a félreértéseket. A Mourinho körüli spekulációk ellenére a csapat ismét megnyerte a Ligakupát, ezúttal az Arsenalt győzték le 2-1-re a döntőben a Millennium stadionban. A Chelsea az FA-kupában állhatott bosszút a Manchester Uniteden az elveszített bajnoki trófea miatt, amikor 1-0-ra győztek a döntőben Didier Drogba góljával. Ez volt a Chelsea negyedik, Mourinho első FA-kupája. A következő szezon első mérkőzésén a Chelsea felállított egy új angol rekordot a veretlen hazai mérkőzések tekintetében. A csapat 64 mérkőzéses rekordja a Liverpool rekordját múlta felül, akik 1978 és 1981 között voltak sorozatban veretlenek hazai pályán. A rekorder kezdés után pocsék folytatás következett. Mourinho 2007-ben távozott a Chelsea-től.

A távollét évei és a visszatérés (2008-2015)

A portugál sztáredzőt 2008-ban az Internazionale nevezte ki vezetőedzőjének. Első interjújában kijelentette, hogy csak két-három új játékost szeretne igazolni csapatába. Alig három hónapot kellett várnia első olaszországi trófeájára. 2008. augusztus 24-én Mourinho megnyerte az olasz szuperkupát, miután az Inter büntetőkkel 6-5-re győzte le az AS Roma csapatát. Mourinho a "gyenge" eredmények miatt jelentős erősítéseket eszközölt. Érkezett Diego Milito és Thiago Motta a Genovától, Wesley Sneijder a Real Madridtól, Lúció a Bayern Münchentől és a Barcelonától Samuel Eto’o. Az Internek fennállása legsikeresebb szezonja lett a 2009-10-es, amikor Mourinho mindent megnyert a csapattal, amit lehetett: BL-t, kupát és bajnokságot. Miután az Internazionale-val megnyerte a Bajnokok ligáját, másnap bejelentette, hogy a Real Madrid vezetőedzője lesz a nyártól. A Real Madrid 16 millió eurót fizetett az Internazionale-nak, José Mourinho 4 éves szerződést írt alá a királyi gárdával. 2012-ben megnyerték a spanyol bajnoki címet. A 2013-as évet egy Spanyol Szuperkupa győzelemmel kezdték, de erre az évre nem is jutott több siker. Botrányok és pletykák között távozott Mourinho Madridból.

Mourinho két részletben hat és fél évig irányította a Chelsea-t, amelyben Frank Lampard számított az egyik kulcsemberének. Majdnem napra pontosan 15 évvel ezelőtt José Mourinho egy rekordokkal teli idényben angol bajnok lett a Chelsea-vel. Eden Hazard az egyetlen játékos, aki Mourinho második londoni korszakából bekerült a "legjobb 11"-be, kiemelkedő szerepe volt a klub 2015-ös bajnoki címében. Frank Lampard és John Terry helye biztos volt a csapatban. José Mourinho megnevezte a legjobb 11 játékost, akivel pályafutása során dolgozott. Bár irányította a Porto, a Chelsea (kétszer is), az Inter, a Real Madrid, a Manchester United és jelenleg a Tottenham csapatát, a legjobb 11-be mégis nyolc Chelsea-játékos került be. A kapuban Peter Cech kapott helyet, akinek kiemelkedő szerepe volt a londoniak 2004-es és 2005-ös bajnoki címében, utóbbi szezonban mindössze 15 gólt kapott. A támadósorban Cristiano Ronaldo helye megkérdőjelezhetetlen, hiszen honfitársa irányítása alatt, a három legeredményesebb szezonját produkálta a madridiaknál, 168 gólt szerzett 164 meccsen. Röviden összefoglalva: Mourinho a világ egyik legkibírhatatlanabb és legeredményesebb edzője egyben.

tags: #chelsea #mourinho #bajnoki #cim

Népszerű bejegyzések:

• Az ezüstérem és a magyar válogatott
• A csapat kiemelkedő alakjai
• Magyar kézilabda sikerek és eredmények
• A dobolás jelentősége a stadionokban
• Dr. Szabó Tünde szerepe a sportfejlesztésben