A Chicago Bulls ikonikus logójának története és jelentése
Az NBA-ben csupán egyetlen csapat van, amely soha nem változtatta meg a logóját. Ez a csapat a Chicago Bulls, és jó okunk van azt feltételezni, hogy miért állta ki az idő próbáját ez a dühös vörös szarvasmarha. Kezdjük azzal, hogy ez egy fantasztikus logó. Pont. Bár ez önmagában is elegendő ok lenne a hagyományok megőrzésére, valószínűleg sokkal több köze van egy Michael Jordan nevű fickóhoz. Nem mindig róla van szó?
A Bulls név eredete és a logo születése
Dick Klein, a csapat alapítója, a Chicago Tribune szerint az 1966-os alapításkor vetette fel a "Matadors" vagy "Toreadors" neveket a családjának, mint lehetséges csapatneveket. A fia állítólag így válaszolt: "Apa, ez egy csomó baromság!" (eredetileg: "Dad, that's a bunch of bull!"). Így született meg a kabala. Klein különösen kedvelte az egy szótagos neveket. A csapat nevét Illinois állam történelmi kapcsolata a bikákkal és a húsfeldolgozással ihlette. A csapat első otthona, a Chicago Amphitheater, közel volt a Chicago Stockyards-hoz. Érdekesség, hogy a Chicago Packers-nek is volt egy bika logója.

Ki tervezte a legendás logót?
Dean Wessel, egy amerikai kereskedelmi tervező, széles körben a Bulls logó szellemi atyjának számít. A Chicago Tribune szerint Wessel szívességből tervezte a logót Kleinnek, cserébe ingyenes jegyekért a mérkőzésekre. Ketten ugyanabban a környéken éltek, és korábban együtt edzettek a Little League-ben. "Mr. Wessel vázolta a logót, Klein kérésére vörösre színezte az arcát, majd szintén az ő kérésére ugyanazt a színt adta a bika szarvainak hegyéhez, hogy a vért ábrázolja" - jelentette a Chicago Tribune egy 2004-es cikkben. Van azonban egy kis bizonytalanság. Egy 2000-es nekrológban a Chicago Tribune egy Ted Drake nevű művészt, a Notre Dame védjegyévé vált kobold logójának tervezőjét nevezte meg a Bulls szimbólumának tervezőjeként. Talán a két művész együtt dolgozott a projekten.
Miért maradt változatlan a Bulls logó?
A fő ok, amiért a Chicago Bulls logó soha nem változott, valószínűleg az, hogy nem is volt rá szükség. Egyszerű, hatékony és felismerhető; kiemelkedik és domináns energiát sugároz. Ami a marketinget illeti, ha egy sportmárka a valaha élt legnagyobb, leghíresebb sportolóval, Michael Jordannel, szinonimája, az olyan, mint a lottón nyerni. Az emberek a Bullst a győzelemmel társítják. Ez nem olyan márka hírnév, amivel bölcs dolog lenne felvenni a harcot, különösen, ha azóta nem is történik sok győzelem. A csapat az 1990-es évek eleji sikere Michael Jordannel valószínűleg hozzájárult a logó tartósságához, ikonikussá téve azt nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is, ahogy az NBA nemzetközileg is népszerűbbé vált.

Tervezett újraértelmezések és a rajongói reakciók
Az új logó átalakítási koncepciók nagyszerű módja lehetnek a grafikusok számára, hogy bemutassák képességeiket, és időről időre felbukkan egy olyan, amely vírusként terjed a közösségi médiában. Ez a helyzet egy Chicago Bulls logó átalakítási koncepciójával is, amely tervezési vitát váltott ki a csapat rajongói körében. Talán az egyik ok, amiért a tervezési koncepció akkora érdeklődést váltott ki, az, hogy a Chicago Bulls az egyetlen NBA-csapat, amely soha nem változtatta meg a logóját. Ez manapság elég különleges, amikor egyes sportcsapatok szinte olyan gyakran cserélnek logót, mint a szerelésüket.
Emily Morgan egy grafikus tervező, aki sportmárkákra specializálódott. Több tucat logó átalakítási koncepciót osztott meg a közösségi média fiókjain, beleértve az Egyesült Államok legismertebb kosárlabda-, baseball- és amerikai futballcsapatainak logóit is. Az ő ötlete egy új Chicago Bulls logóhoz a "Michael Jordan vállrándítás" beépítése a bika orrának alapjába. A bika homlokát is megváltoztatja, hogy a vonalak nyilvánvalóbban hasonlítsanak egy labda mintájára. Sok rajongó imádja a designt a finom utalásaival és az "izmosabb" bikával, sőt még néhány cinikust is meggyőzött. "A Bulls logója olyan ikonikus és időtlen, hogy szinte bűnnek tűnik, ha valaki megpróbálja megváltoztatni vagy átalakítani. De a vállrándítás nagyon okos" - válaszolta valaki Instagramon. Azonban nem mindenki győzött meg a bika vastag nyakának hozzáadása. Mások megjegyzik, hogy talán van oka annak, hogy a Chicago Bulls elkerülte a sportban szokásos logó átalakítások trendjét.

Az 1996-os év: a Chicago Bulls aranykora és az NBA fordulópontja
1996 sokkal fontosabb mérföldkő volt az NBA történetében, mint ahogyan azt sokan gondolják. A Chicago Bulls minden idők legjobb szezonját produkálta, az NBA-drafton minden idők (talán) legjobb újonccsapata kelt el, rendeztek egy atlantai olimpiát, ahol a Dream Team III varázsolt egy olyan kerettel, amit máig nem hiszünk el, és év végén bemutatták a Space Jam-et… Kell ennél több egy sportág és bajnokság népszerűségéhez? A második Jordan-korszak első szezonja 10 nappal a fent tárgyalt draft előtt ért véget. A Chicago Bulls akkor NBA-rekordot jelentő 72-10-es alapszakasz után a rájátszásban 15-3-as győzelmi aránnyal vonult végig a Miami Heat (3-0), a New York Knicks (4-1), az Orlando Magic (4-0) és a Seattle Supersonics (4-2) legénységén. Ez az, amit nem is lehetett ledönteni, amíg együtt volt a Jordan, Pippen, Rodman, Kukoc, Harper féle tengely.
Az 1996-os NBA-draft minden idők egyik, ha nem a legerősebb újoncfelhozatalát hozta a ligának. Íme néhány kiemelkedő játékos:
| Draft Helyezés | Játékos neve |
|---|---|
| 1. | Allen Iverson |
| 2. | Marcus Camby |
| 3. | Shareef Abdur-Rahim |
| 4. | Stephon Marbury |
| 5. | Ray Allen |
| 6. | Antoine Walker |
| 13. | Kobe Bryant |
| 14. | Peja Stojakovic |
| 15. | Steve Nash |
| 17. | Jermaine O’Neal |
| 20. | Zydrunas Ilgauskas |
Akárhogy nézzük, ez a névsor erősen meghatározta az NBA következő 20 évét, és igen nagy szerepe volt abban ennek a keretnek (is), hogy akik Michael Jordan „regnálása alatt” beleszerettek az NBA-ben, azok a visszavonulásai utáni időszakban sem pártoltak el tőle.

A Space Jam és az olimpiai Dream Team hatása
Olimpiát is rendeztek Atlantában július 19. és augusztus 4. között, amelyen immár másodszor részt vettek az NBA-s kosarasok is. Összeállt a Dream Team III, amely a szereplést nem vállaló Michael Jordant leszámítva tényleg a legjobbakból állt. Meg mernénk kockáztatni, hogy a teljes 12-es keret jobb volt a barcelonai különítménynél. A 96-os olimpián tényleg kizárólag a csúcson lévő sztárok voltak a 12-es keretben, az évi MVP-szavazás első 12 helyezettjéből 10-en pályára léptek Atlantában (csak az MVP Jordan és Shawn Kemp nem). Ugye az megvan, hogy a Space Jam-et is 1996-ban mutatták be a mozik Amerikában? Tehát aki nem volt már addig is kosárlabda-fogyasztó, az is találkozott a film plakátjaival, az előzetesével, vagy belefutott valamelyik filmslágerbe az MTV-n (ebből is volt bőven, és azokat a premier előtt már jóval játszották a tévék és a rádiók). Ráadásul a Looney Tunes-szal egy elég jó célcsoportban lett ismert és közkedvelt Michael Jordan, a kosárlabda és persze az NBA: a fiatal gyerekek körében. Azt gondolom, az 1996-os események nélkül nem tartana ott az NBA, ahol ma tart. Azt pedig még ide sem írtuk, hogy azon a nyáron állt össze a Shaquille O’Neal-Kobe Bryant-páros a Lakersnél (három bajnoki cím együtt), illetve akkor ősszel lett Gregg Popovich a San Antonio Spurs vezetőedzője (a mai napig az, és 5 bajnoki címet szerzett azóta a csapattal).
Dennis Rodman: a "vad bika" gyermekkönyvszerzőként
Az egykor Féreg becenévre hallgató Dennis Rodman, aki a Chicago Bulls legendás csapatának tagja volt, nemrég jelentette meg Dennis, a vad bika című kötetét. A szerző nevét viselő bika megjelenésében is hasonlít Dennisre: nem csak tetoválása van, de testékszerei is. A történetben pedig az író gyerekkori élményei is megelevenednek, megtudhatjuk, hogyan küzdött le különböző akadályokat. Az Egyesült Államok kosárcsapatának Dennis Rodman volt a fekete báránya, komoly alkohol- és drogproblémákkal küzdött, családi élete sem volt sikeres: háromszor nősült, de mindháromszor el is vált. Dennis Rodman nem az egyetlen olyan gyerekkönyv-író, aki felnőttként alkotott valamit, amit addigi pályafutása alapján nem feltételeztünk volna róla, bár talán az ő esete mégis meglepőbb, mint a szintén gyerekkönyv-szerző Gloria Estefan énekesnőé vagy Jamie Lee Curtis színésznőé.





