A Magyar Rögbi Úttörő Korszaka: A Bp. Építők és az ELTE-BEAC Története
A magyar rögbi sport története izgalmas kezdetekre és elkötelezett úttörőkre vezethető vissza, különösen az 1970-es és 1980-as években. Ebben az időszakban alakultak ki az első szervezett csapatok, köztük a Bp. Építők és később az ELTE-BEAC, melyek alapjaiban határozták meg a sportág fejlődését hazánkban.
A Rögbi Csírái és az Első Nemzetközi Találkozó (1971)
1971 tavaszán az árpádföldi barátok unszolására kezdődött meg a rendszeres rögbi edzés. Akkor még a Bekecs utcai iskolába jártak heti két alkalommal, ahol az edzéseket az iskola tornatanárnője, György Sándorné tartotta. Vasárnap délelőttönként az árpád-földi futball pályán tartották a tréningeket, ahol többnyire a 3/4 nyitását és lendületes támadásait gyakorolták. Ezek a szerény körülmények ellenére is lelkesen készültek a játékosok.
Pár hét elteltével jött a hír, hogy a francia Toulouse Olympique Aviation Club, a repülőgépgyár csapata érkezik Magyarországra, és velük is játszik egy mérkőzést. G. Gyöngyi, a Cooptourist idegenvezetője elmondta, hogy hamarosan Magyarországra érkezik a Concorde repülőgépgyár csapata (teljes nevén: Toulouse-Olympique-Aviation-Club) és az ország nevezetességeinek megtekintése közben, szívesen játszanának egy meccset. Nagyon örültek ennek a lehetőségnek és azonnal megkezdték a szervezést, így létrejöhetett a találkozó.
A mérkőzést a zuglói Csömöri úti VM. pályán tartották, ahol súlyos vereséget szenvedtek 76:0 arányban, azonban rengeteget tanultak a tapasztalt francia csapattól. A megfelelő toborzás eredményeként sok új játékos csatlakozott a csapathoz, akik saját játékosokkal álltak ki a Toulouse ellen. A bankettet az akkori Szabadság Szálloda éttermében tartották, ami igen jól sikerült. A mérkőzés után egy küldöttség meglátogatta a magyar csapatot az árpádföldi pusztán, ahol elszörnyedve látták a körülményeket, ami rávilágított a magyar rögbi akkori nehézségeire.
Belső Konfliktusok és Új Vezetés
A Toulouse elleni mérkőzés előtt fontolgatták esélyeiket, és páran a csapatból arra az elhatározásra jutottak, hogy a csapat gyenge, és ezért az Építőkből és az MTK-ból kellene erősítést hozni. Az ötlet támogatói kisebbségben maradtak (Molnár Józsi, Schwedich László, Csordás Géza, Kis Csaba, Plemics Gábor). Ennek hatására a fent említett játékosok elhagyták a csapatot. A belső feszültségek ellenére a rögbi iránti elkötelezettség nem tört meg. A fent említett összeállítási vita után Németh Antal akkori csapatkapitány felkért egy lelkes tagot, hogy vegye át a csapat irányítását, amit az illető el is fogadott.
Edzéslehetőségek és Az Újpesti Spartacus Támogatása
Az iskola tornatermében megszűnt az edzési lehetőség, vagy ahogy a forrás fogalmaz, "kirúgtak minket". Ezek után felkeresték az Újpesti Spartacus természetjáró-szakosztályát, akik befogadták őket. Nem mint rögbiseket, hanem mint természetjárókat, kaptak tőlük lehetőséget tornaterem használatra Újpesten, kedden és csütörtökön 2-2 órát. Megkezdődött az intenzív felkészítés a tavaszi kupamérkőzésekre. A tornaterem mellett szerdán és pénteken a saját cinkotai lakáson öltöztek, és 10-12 km futással stabilizálták erőnlétüket. Az egyesület nem tudott anyagi támogatást adni, viszont igénybe vehették a királyréti turistaszállást, ahol több hétvégét töltöttek. Mérkőzésekre nem hivatalosan megkapták a Spartacus hátsó edzőpályáját, sajnos azonban csak 4-5 alkalommal tudtak ott játszani, többnyire edzőmérkőzéseket.
Taktikai Újítások és Korai Eredmények
A kemény, heti négy alkalommal végzett edzések meghozták a várt eredményeket. Az edzőmeccsen tavasszal még kikaptak az Építőktől, viszont az MTK-val döntetlent csináltak. A két edzőmérkőzés alapján megváltoztatták a felállást és a posztokra megfelelő emberek kerültek. Ekkor vezették be a sokáig használt három soros védekezést. Bedobásnál nem 5, hanem 7 méterre álltak fel, és rövid bedobással meglepetésszerűen tudtak robogni a labdával és megfelelő támadást vezetni. Ez a taktikai érettség ígéretes jövőt vetített előre.
Rugby Positions Explained in 10 Minutes
Az 1971-es Felszabadulás Kupa
Az 1971. tavaszi "Felszabadulás" Kupát a Szakipar SE. írta ki. A kupát (kb. 25 centis volt) Bene Kálmán vette a Favorit Sportáruházban, talán 240 Ft-ért. Már hat csapat volt játékban, minden hétvégén egy vagy két mérkőzést játszottak. Jól ment a játék a csapatnak, sikerült az Építőket is legyőzniük, ami nagy sikernek számított.
Elérkezett a várva várt kupamérkőzés az Építők ellen 1971. május 9-én. Itt jegyezték meg, hogy a fent említett csapat kiöregedett és aktív élsportolókból verbuválódott. A mérkőzést a cinkotai AURAS pályán tudták megrendezni, amit személyes utánjárás és kapcsolatok révén kaptak meg, természetesen bérleti díj ellenében. A mérkőzést nagy fölénnyel megnyerték. Utána következett az MTK csapata, ezt a mérkőzést is megnyerték, és ezáltal a Magyar Kupát is!
Egy vezetőjük nyilatkozata szerint: "Nálunk komoly hagyományai vannak a rögbinek és nemzetközileg sem állunk rosszul. Nem gondoltuk volna azonban, hogy a fiatal magyar rögbi sport már ennyit fejlődött."
Sajnos egy játékos számára hamar véget ért az idény. Egyik Építők elleni mérkőzésen egy ütközés során ínszalagszakadást és kulcscsonttörést szenvedett. Akkoriban nem volt ajánlott megmondani, hogy rögbi meccsen sérült meg. Az igazság az, hogy újabb sérüléstől való félelem miatt már soha nem tudott teljes odaadással részt venni a játékban.
A rögbi Felszabadulási Kupa küzdelmeiben a pontszerző lista élén Hubai és Dékány L. (mindkettő Építők) állt 27-27 ponttal, Molnár (Újpesti Spartacus) előtt. A Felszabadulás Kupa győztese végül az Építők csapata lett.
Nemzetközi Kapcsolatok és A Szabálykönyv
1971-ben megalakult a Magyar Társadalmi Rögbi Bizottság, melynek elnöke Dékány István lett. Ez jelezte a sportág egyre növekvő szervezettségét. Az 1. számú játékvezető, Sárközi István mellett még játékvezetők voltak Carlo Passalacqua, Dékány István, Dudás László, Borbás József, Szekeres Bence és Plenich Gábor. Ebben az időben Carlo és a már megalakult Magyar Társadalmi Rögbi Szövetség vezetői külföldi klubokkal is keresték a kapcsolatot.
1971 szeptemberében látták vendégül a Lokomotiva Ostrava ifjúsági csapatát. Ekkor még az úgy működött, hogy a játékosok dobták össze a költségek nagy részét. A Spartacustól kaptak jelvényeket és zászlót. Egy Kerepesi úti munkásszállónak a szabad szobáiban voltak elhelyezve, ami akkoriban nagyon tiszta és kulturált hely volt. A cinkotai AURAS pályán volt a mérkőzés. Az eredményre a forrás nem emlékszik, de valószínűleg kikaptak. A fiatal, nagyon gyors játékosoktól sokat tanultak. Meccs után az Akácos sörözőben látták őket vendégül Cinkotán, ami egy igazi, hangulatos „régi kocsma” volt. Általában egyszerű felvágottakból, sajtokból, párolt zöldségekből álló hidegtál volt a menü, és a sör, a „Kőbányai Világos” nagyon ízlett nekik. Éjszakába nyúló, nagyon jó hangulatú bankett volt, ahol a közös nyelv az orosz volt, hiszen mindkét országban kötelező tantárgynak számított.
Nagyon jó barátságba kerültek az elnökükkel, Milan Vorellel és egyik játékosukkal, Frantisek (Fanus) Vlodarchykkal. Náluk többször vendégeskedett a forrás megfogalmazója a későbbi évek során magánemberként is, és évekig küldték sajátosan humoros üdvözlőkártyáikat.
A nyár folyamán szintén Cinkotán fogadták a Banik Ostrava akkor még Csehszlovák első osztályú csapatát. A mérkőzésre belépőjegyeket árusítottak, és a bevételből finanszírozták a bankettet, valamint a szállást a Spartacus Szentkirály utcai szállodájában. Kikaptak, de a szinte rongyos mezben játszó fiatal csapat nagyon jó benyomást tett a csehszlovák csapatra. Azonnal meghívták őket Ostravába, ami sajnos csak egy évvel később realizálódott a száj-és körömfájás járvány miatt.
A legrégebbi ismert szabálykönyv, Erdélyi Sándor jóvoltából, Carlo és egy magyar személy (talán Dékány István?) munkájával készült el. A kb. 100 példányos kiadvány a Budapesti Porcelángyár "Móricz Zsigmond" Művelődési Klubjának költségén jelent meg.
Az ELTE-BEAC Rögbi Csapatának Megalakulása (1980)
A magyar rögbi történetének legnagyobb fordulópontja az ELTE-BEAC rögbi csapatának megalakulása volt 1980 januárjában. Az ELTE-BEAC elnöke, dr. Varga Miklós elnökkel Czabán Dániel és a forrás megfogalmazója megbeszélték, hogy most van itt az alkalom, és az évzáró ELTE-BEAC elnöksége elé vitte az elnök a rögbi szakosztály hivatalossá tételét, a tömegsport szakosztály keretein belül. Az elnökség hosszas vita után elfogadta, fő oka az volt, hogy mintaszerű két évet tudtak maguk mögött, ráadásul az egyetemi tanárokból álló elnökségben nem bigottak ültek. Egyetlen feltétel volt, hogy a Rögbi szakosztály elnöke az Eötvös Lóránd Egyetem MSZMP Pártbizottságának tagja, az egyetem tanára dr. Szigeti Zoltán legyen (kontrollként).
Dr. Hegedüs Miklós (Hegedüs Csaba bátyja), a Súlyemelő Szövetség elnöki tisztségéből leváltva vállalta a szerepet mint a rögbi szakosztály vezetője. Játékosnak öreg volt, inkább csak valami jó bulit látott a rögbi sportban, de egy év múlva le is mondott. Alacsony, de mégis fix összegű éves költségvetést kaptak, amelyet a szakosztály elnök dr. Szigeti Zoltán kezelt korrekten.
A BEAC-ELTE megalakulásától, 1980. január 15-től kezdve, a hatalmas felbuzdulás és tenni akarás eredményeként pár hónap alatt közel száz főre duzzadt a játékosállomány, amely az eredeti, még január 24-én elfogadott szervezeti rendszert (BEAC I. BEAC II. BEAC III) szétfeszítette. Részben a rögbi játékosok (jelentkezők) heterogén és korbeli különbségei, részben az edzési feltételek miatt. Közel száz főnek nem lehetett egyszerre öltözőket és pályát biztosítani. Ráadásul hamar előkerült a baráti kapcsolatok egyben tartásának szükségessége és a nagy létszámból való minőségi kiválasztás, amely az első csapat eredményességét biztosította volna.
Az ELTE-BEAC Csapatainak Szerkezete (1980)
Az 1980-as megalakulás után a nagy létszám miatt a BEAC-ELTE több csapatra tagozódott, hogy mindenki lehetőséget kapjon a játékra és a fejlődésre. Ez a belső szerveződés segítette a tehetségek gondozását és a csapategység fenntartását.
| Csapat neve | Jellemzők és játékosok | Vezető/Edző |
|---|---|---|
| 1. BEAC csapata | A legerősebb csapat, dicsőség volt ide bekerülni. Elsősorban a Czabán Dániel által szervezett, egykori Építők SC rögbi játékosai, valamint a legtehetségesebb újoncok. | Czabán Dániel |
| 2. ELTE csapata | Az egyetemről érkező kezdő fiatalok, valamint a BEAC Sporttelepen jelentkező érdeklődők. Nagy elszánással próbálták ki az új sportágat. Nevezetesebb játékosai: Kovács Attila, Mécs László, Berta Hubert, Nagy Zoltán. | Erdélyi Sándor |
| 3. BOTOND csapata | Az egykori MTK és régi BOTOND játékosok alkották. Ők már korábban is ezen a néven szerepeltek. | |
| 4. JUNIOR csapat | Az ELTE gyakorló Gimnáziumaiból érkező lelkes és tisztelettudó fiatalok. Hamar megtanulták a játékelemeket, de fizikai adottságuk még fejlődésben volt. |
A fenti megoszlás a csapatok között nem volt hosszabb távon tartós, mert a gyakorlat ezt egy éven belül felülírta és lényegében két BEAC csapat lett: az "öreg bölényekből" álló, régi játékosokat összefogó Czabán Dániel edző által vezetett csapatból és a legjobb képességű, legjobb korosztályú "titánokból" álló ELTE csapat, amelynek vezetője a magyar rögbi sport ikonja, Erdélyi Sándor edzett és vezetett.
Személyes Élmények és Emlékezetes Történetek
Már 1979 őszén a kecskeméti GAMF-on is készülődött a rögbi. 1980-ban 15 BEAC-os utazott le Kecskemétre, hogy bemutatót tartson Maróti Gyuri szervezésében a főiskolásoknak. Kecskeméten 1980 őszén látták először rögbimeccset, azon a végzettek és a főiskola diákjai mérkőztek meg. Barátok unszolására ment le egy lelkes újonc a következő edzésre, ahol elég sok diák volt, köszönhetően annak, hogy a csapat éppen Bécsbe készült, a Vienna Celtic elleni szokásos mérkőzésre. Az edzés azonban nem marasztalta. Mivel aktívan futballozott és karatézott, a laza edzés nem volt elég. Ezért aztán két tréning után hátat fordított a rögbinek. De nem örökre! 1981-ben megtetszett egy lány - aki egyébként később a felesége lett -, ő pedig azt mondta, szerinte a rögbi az igazi sport. Ezért aztán az év szeptemberében minden más sportággal szakított, s visszatért a rögbihez. Néhány jól sikerült játék aztán már a kedvét is meghozta, a fizikai fölényének köszönhetően könnyen szerzett célt. A csapat, talán ezért is, könnyen befogadta.
Az Olomouci Légpuska-kaland
Nagy története Czabán Daninak az Olomoucban tett látogatásuk (a Lokomotíva Olomouc ellen) vonattal, ahol visszafelé már többen "Slavia" légpuskát hoztak. Ez Magyarországon engedélyköteles volt, de náluk nem, így a vendéglátók megvették - a magyarok kifizették -, mert külföldinek nem adtak el a sportboltban légfegyvert. A vendéglátók is csak azért tették meg a szívességet, mert az 1968-as "prágai tavasszal" mindannyian egyetértettek, sőt lelkesen támogatták azt. Ez adta a barátságot, ahol a morva rögbis vezetők még azt is megmutatták, hogy melyik saroknál feküdtek a szovjet katonai bevonulásnál, a golyószóróikkal. Bizony, a Lokomotíva rögbi játékosai, a vezetőikkel együtt a fegyvert is megfogták a változásokért.
Nos, zötyögtek a vonattal a határig, de előtte a légpuskákat a ruhák közé rejtve feltették a kupé csomagtartójára, táskákkal és rögbi labdákkal. Mindannyian átmentek a másik kupéba kártyázni és ott is érte őket a határellenőrzés. A három magyar persze virtusból nem akarta csak úgy odaadni "holmi cseh rendőröknek" az útlevelet, ezért azok már a fegyverükhöz kapkodtak és vitték is be őket az őrszobára. Onnan csak a morva klub elnöke, Milos Dobri - egyébként tanszékvezető volt az olomouci egyetemen, és aktív rögbi játékos a 9-es poszton - ékes bizonyságként cáfolva a bunkó rögbis szlogent - tudta csak kihozni őket, kifizetve a klub pénztárából a büntetést csendháborításért. Ezek és a hozzá hasonló emlékezetes sztorik csak színesítik a "hőskor" egyébként sivár valóságát. Rosszabb volt a helyzet, mint Komjády Bélának, aki anno maga festette a vízilabda kapukat, mint a válogatott vezetője.
Felszerelés és Román Kapcsolatok
Az első "igazi" szerelést Kolozsvárról hozták Körmöczivel a CFR (vasutas klub)-től. Szappanért, kávéért és más "értékes" dolgokért cserélték velük 1980-ban. Romániában a Kriterion kiadó gondozásában jelent meg Áros Károly: Sportjátékok című könyve, melyben részletes adatokat találhatunk a rögbiről. A rögbi magyar indításakor 1969-ben az erdélyi rögbi révén már abban a szerencsében részesülhettek, hogy nem kellett a szakkifejezéseket magyarul kitalálni, vagy ami még rosszabb, angol kifejezéseket tömegesen átvenni.
A Vienna Celtic és a Magyar Rögbi Jelenléte
A Vienna Celtic tavasszal Magyarországon játszott egyik mérkőzésen készült fénykép - Erdélyi Sanyika főszereplésével - illusztrált egy bécsi újság cikkét, mely a csapat 2 éves fennállásáról cikkezett. Ez is mutatja a korabeli regionális sportkapcsolatok élénkségét és a magyar rögbi beágyazódását a közép-európai sportéletbe.
tags: #claude #bp #epitok #labdarugo
