A Copa América története: A labdarúgás legrégebbi kontinenstornája és különleges pillanatai
A Campeonato Sudamericano (dél-amerikai bajnokság), ismertebb nevén Copa América, a legrégibb nemzetközi labdarúgótorna a világon. Az első kiírására 1916-ban került sor - 14 évvel az első világbajnokság előtt. A sportág ugyan az angoloktól indult, de a 19. század második felétől Dél-Amerikában is egyre jobban terjedt, és országok közötti nemzetközi kontinenstornát is ott rendeztek először, sőt, 1930-ban az első világbajnokságnak is Uruguay adhatott otthont.
A kezdetek és az első bajnokságok
Az őrült Copa América alapjait egészen korán, 1916-ban letették, amikor az első tornát rendezték Buenos Airesben (az agybajos labdarúgás hivatalos fővárosában). Mint a földkerekség legrégibb nemzetközi tornája, a Copa América úttörő szerepet töltött be. Az 1916-os legeslegelső meccset Uruguay és Chile játszotta egymással, és ezen léptek pályára először színes bőrű futballisták nemzetközi tornán. Isabelino Gradín és Juan Delgado egyaránt az uruguayiakat erősítette.

A korai időkben a futball még luxusnak számított, ami különös helyzeteket eredményezett. Például 1917-ben, miután az argentinok első két meccsükön megverték Brazíliát és Chilét, hazamentek, és dolgoztak egy kicsit, hogy ne veszítsék el a munkájukat. Aztán egy hadihajó fedélzetén utaztak vissza Montevideóba a folytatásra.
Roberto Cherynek mindenki nagy jövőt jósolt az uruguayi kapuban. Amikor 1919-ben először lépett pályára a Copa Américán Chile ellen, a Költő (ez volt a beceneve, mert nagyon szerette a verseket) hatalmas védést mutatott be a második félidőben, amikor csapata már 2:0-ra vezetett. Később azonban megállapították, hogy sérvet kapott.
A torna történetében már egészen korán előfordultak emlékezetes, és egyben szokatlan pillanatok. Egyet a kvízezőknek: melyik a világtörténelem leghosszabb mérkőzése? Az, amelyiket 1919. május 28-án vívott egymással Brazília és Uruguay a Copa América döntőjében. Nem esett gól a rendes játékidőben, emiatt a szabályok szerint egy órát hosszabbítottak. Arthur Friedenreich a 122. percben fejelte a győztes gólt, ami sorsdöntőnek bizonyult a brazil labdarúgás szempontjából. A jutalma pedig? Két Copa América-eltiltást kapott Brazília elnökétől.

Az 1925-ös döntő igazi őrületbe csapott át. Miután Ramón Muttis odavágott Arthur Friedenreichnek, tömegverekedés tört ki, még a szurkolók is beözönlöttek a pályára. Hosszas szünet után az összecsapás folytatódott. A játékvezető mindig mindenért hibás, így volt ez 1922-ben is. hivatkozva hazautazott, és magával vitte a labdáit is.
A torna fejlődése és különleges kiadásai
Bolívia mindig előnyhöz jutott azáltal, hogy magasan fekvő ország, otthonában az ellenfél mindig egy csapat nyugdíjas benyomását kelti. Végül megkapta a rendezés jogát 1963-ban, aminek az ellenfelek nem különösebben örültek. Uruguay visszalépett, Argentína a tartalékcsapatát küldte, az 1962-es világbajnokságon harmadik helyezett Chile pedig nem is kapott meghívást egy határvita miatt.

Miközben a világ nyugati fele tényleges háborút vívott egymással, Dél-Amerika külön futballharcot indított 1942-ben. A játékvezető a 43. percben tizenegyest ítélt Argentína ellen, majd meggondolta magát, és inkább szabadrúgást adott kifelé, amire a chilei csapat leviharzott a pályáról. Az ecuadori kapus 31 gólt szedett be hat mérkőzésen az 1942-es tornán Uruguayban, és a mai napig ez a rekord. Volt továbbá egy elég kellemetlen estéje is Argentína ellen, amikor csapata 12:0-ra kapott ki. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi szabálytalanság esett, amikor a két csapat újfent találkozott a Copa América 1946-os döntőjében. Az argentin José Solomon virágot adott át ellenfelének, Domingos da Guiának a mérkőzés előtt, hogy oldja a feszültséget, de nem érte el a kívánt hatást. Jair Rosa Pinto úgy eltörte Solomon lábát, hogy azzal a pályafutása is véget ért. Ebből megint tömegverekedés lett, a szurkolók ismét beözönlöttek, és 70 percen át állt a meccs, amíg a rendőrség próbált rendet rakni.

A CONMEBOL sosem arról volt híres, hogy túl jól szervez, de az 1959-es év tényleg mindent vitt. Tavasszal Argentína adott otthont az első versengésnek, és a döntőben döntetlent játszott Brazíliával (Pelé ezen a meccsen lőtte nyolcadik gólját a tornán), és így megszerezte a végső győzelmet. A rekkenő hőség miatt éjszakára időzítették a meccset, amelyen végül két tömegverekedés tört ki, és a brazil csapat egyszer levonult, mert állítása szerint rasszista rigmusokkal sértegelték.
Nyolc év kihagyás után a Copa América 1975-ben tért vissza, de ezúttal nem volt rendező ország, a csoportmeccseket ki-ki a saját hazájában vívta. Vajon ez végre elhozta a higgadt, érett küzdelmek korát? Az őrület valószínűleg Paraguay Kolumbia elleni meccsén tetőzött Asunciónban. Nem sokkal azt követően, hogy Ernesto Díaz a félidő előtt betalált a házigazda hálójába, az otthon játszó csapat a helyi rendőrség segítségével megtámadta az ellenfelet, és megkergette a gólszerzőt.
1993 óta az egyenes kieséses szakaszban bevezették a tizenegyespárbajt, ebből a legtöbbet a brazilok játszották és nyerték is meg - kilenc alkalomból ötször diadalmaskodtak. Az egynél több párbajban résztvevő csapatok közül Chile mondhatja magát a leghatékonyabbnak, négyből három ilyen győzelmükből kettő ráadásul Copa-döntő volt, 2015-ben és 2016-ban egyaránt szétlövésben múlták felül az argentinokat. Korábban már vettek részt meghívottként a karibi térség csapatai, 2011-ben Costa Rica és Mexikó. 2015-ben Chilében volt a Copa, a szokásos nemzetek mellett Mexikót és Japánt hívták meg.
A 2001-es Copa América olyan torna volt, amely nem is volt. Hat héttel a kolumbiai találkozó előtt a CONMEBOL bejelentette, hogy elhalasztják, mert a FARC terrorszervezet robbantásokkal fenyegetőzött. A vendég Kanada ekkorra már összecsomagolt, és Argentína is visszalépett, mert állítása szerint halálosan megfenyegették játékosait. A 2001-es döntőt végül a házigazda Kolumbia és Mexikó vívta egymással, ahol Iván Córdoba gólt fejelt a második félidőben.
Copa América Centenario és a nemzetközi terjeszkedés
Története során először menne Dél-Amerikán kívülre a Copa América, a százéves tornát rendezte az Egyesült Államok. Az 1994-es világbajnokság után ismét nagy nemzetközi tornának adott otthont az Egyesült Államok, a tervek szerint a 2016-os, jubileumi Copa Americát rendezték az országban. A CONCACAF-zóna futballszervezetének elnöke, Jeffrey Webb találkozott a dél-amerikai CONMEBOL-vezetőkkel, a két szervezet egy közös tornával fűzte szorosabbra kapcsolatát. A mexikói futballszövetség elnökétől származó információk szerint a CONMEBOL alapításának századik évfordulójára különleges Copát tartottak a 2015-ös kiírás után egy évvel. Felmerült, hogy Mexikó egyedül rendezne, de az ország gazdasági helyzete ezt nem tette lehetővé, így maradt Amerika. A jubileumi Copa Américára tíz dél-amerikai és hat CONCACAF-válogatott kvalifikálhatja magát.

Az 1994-es világbajnokság Az amerikai vb-t közel hetvenezer fős átlagnézőszám mellett kilenc különböző városban rendezték, ennél magasabb nézőszámú futballtorna addig és azóta sem volt. Minden meccset teltház előtt játszottak, a döntőt a Los Angeles melletti Pasadenában. 95 ezren látták a helyszínen a finálét. Rengeteg gól volt, nagy meccsek és az első döntő, ami tizenegyesekkel dőlt el, valamint az egyetlen, amit magyar bíró vezetett, Puhl Sándor. Mérkőzések voltak még Bostonban, NJ-ben, Washingtonban, Chicagóban, Detroitban - az első fedettpályás vb-meccs -, Orlandóban, Stanfordban, Dallasban.
Emlékezetes pillanatok és botrányok a közelmúltból
Chile története során először lehetett Dél-Amerika bajnoka, ugyanakkor a Copa América szombati döntőjében hazai pályán ehhez a favoritnak tartott Argentínát kellett legyőznie. Chile volt a torna házigazdája 2015-ben, és minden tekintet az állhatatos középpályásra, Arturo Vidalra szegeződött. Ő pedig azzal hálálta meg ezt a kitüntetést, hogy három gólt szerzett csapata első két csoportmeccsén Ecuador és Mexikó ellen, majd legurított néhány sört, és Ferrarijával lehajtott az útról. Két évre eltiltották a vezetéstől, de a tornát végigcsinálhatta.

A dél-amerikai futball híres a kétes megoldásokról, de a chilei Gonzalo Jara új szintre emelte ezt is a 2015-ös Copa América negyeddöntőjében. Becsületére legyen mondva, a dolog működött: Cavani bosszút állt, kiállították, és csapata 1-0-ra kikapott a címvédőtől.
„Bocsánatot kell kérnem a klubomtól és a családomtól - siránkozott a Barcelona és Mexikó fiatal játékosa, Jonathan dos Santos, miután hazaküldték a 2011-es tornáról. Vajon mi lehetett a bűne? Verekedett edzésen? Kiszökött a szállodából? Nem egészen. Egyike volt annak a nyolc hazazavart játékosnak, akik prostikat csempésztek be a szállodába. Sokan egyetértenének azzal, hogy a Brazília elleni negyeddöntőre nem az a legjobb felkészülés, hogy súlyos vereséget szenvedünk, majd szétverjük a szállodát. A hatostól, köztük Jorge Valdiviától megvontak minden bónuszt, 20 mérkőzésre eltiltották őket, és soha többet nem lehettek a válogatott csapatkapitánya.

Richard Maddison 1953-ban két mérkőzést vezetett volna, de az elsőn Perunak kellett ítélnie a győzelmet, mert az ellenfél Paraguay szabálytalanul végrehajtott egy negyedik cserét is. Ez alkalomból Milner Ayala belerúgott a játékvezetőbe, amiért három évre felfüggesztették. Később fél óra után le kellett fújnia egy meccset, mert a bolíviaiak vadul nekiestek.
Luis Suárez, aki körül ritkán alakulnak ki ellentmondásos helyzetek, ismét a főcímekbe került a Copa América Centenario, azaz a 100. kiírása során. A Venezuela ellen 1-0-ra elveszített csoportmérkőzés vége felé behajította a cipőjét a pályára, és beleütött a játékoskijáró falába, amiért nem állhatott be, és hazája ki is esett. A négyszeres aranylabdás Lionel Messi kupagyűjteményéből még hiányoztak a felnőtt válogatottal elért trófeák, ugyanis a nemzeti csapattal korábban „csak” egy U20-as világbajnoki, illetve olimpiai bajnoki címet ünnepelhetett. „Nem kell házi gólkirálynak lennie ahhoz, hogy boldog legyen.” - mondta akkor Messi. Mosolyogj! Az utolsó mérkőzésük végeztével - hiába kaptak ki 1-0-ra Argentínától - odament Lionel Messihez, és kért tőle egy szelfit. Szegény Messi, ennél már csak az lehetett rosszabb, amikor ugyanazon a tornán az elveszített döntő után néhány másodperccel egy labdaszedő kért tőle fényképet.
Rekordok és statisztikák
Az eddigi 46 tornán a tíz dél-amerikai országból nyolc elhódította már a kontinens legjobbjának járó címet, csak Ecuador és Venezuela nem volt még győztes. Az örökös éremtáblázat harmadik helyén Brazília áll kilenc arany, 11 ezüst, hét bronzérem által (27 dobogós helyezés), míg Paraguay 15-ször (2-6-7), Chile (2-4-5) és Peru (2-1-8) pedig egyaránt 11 alkalommal zárt az első háromban. A torna házigazdája a legtöbbször Argentína volt, idén már 11. alkalommal ad otthont a Copának, míg a társrendező Kolumbia 2001 után másodszor házigazda. A gauchókat Uruguay és Chile hét-hét, Peru hat, Brazília öt rendezéssel követi.

A bajnokság történetének legjobb góllövője az argentin Norberto Méndez és a brazil Zizinho 17-17 találattal, mindketten az 1940-es, 1950-es években alkottak. A legtöbb mérkőzést a tornán az említett Zizinho és a chilei kapus Sergio Livingstone játszották, szám szerint mindketten 34 találkozón szerepeltek. Guillermo Stábile ülhetett le a legtöbb alkalommal a kispadra, az 1941 és 1957 között hét tornán résztvevő argentin szakvezető 44 Copa América-meccsen irányította a válogatottat, hatszor meg is nyerték a tornát.
| Kategória | Rekordtartó(k) | Adat |
|---|---|---|
| Legtöbb győzelem | Uruguay | 15 cím |
| Legtöbb győzelem | Argentína | 14 cím |
| Legtöbb győzelem | Brazília | 9 cím |
| Legtöbb dobogós helyezés | Argentína | 33 (14 arany, 14 ezüst, 5 bronz) |
| Legtöbb dobogós helyezés | Uruguay | 30 (15 arany, 6 ezüst, 9 bronz) |
| Legtöbb rendezés | Argentína | 11 alkalom |
| Legnagyobb arányú győzelem | Argentína vs. Ecuador (1942) | 12-0 |
| Legjobb góllövők | Norberto Méndez (ARG), Zizinho (BRA) | 17 gól |
| Legtöbb lejátszott mérkőzés | Zizinho (BRA), Sergio Livingstone (CHI) | 34 mérkőzés |
| Legtöbb mérkőzés edzőként | Guillermo Stábile (ARG) | 44 mérkőzés, 6 győzelem |
Érdekességek a névről
Jönnek a hírek! Nekem ugyan tökmindegy, hogy Argentínának, vagy Uruguay-nak sikerül-e megszereznie a 15. győzelmét, de azt nem értem miért nem fordítják magyarra az esemény elnevezését. Talán azért, mert a futball legrégebbi, 1916 óta folyó tornáját illik a saját nevén nevezni? Sajnos nem. A problémát az okozza, hogy a hitelesen fordított magyar elnevezés - Amerika Kupa - már foglalt. Lenyúlták a pongyolák. Azok, akik az America nevű scooner legendás 1851-es angliai győzelmével megszerzett serleget nem voltak képesek a nevén nevezni, és a világon talán egyedülálló módon az amerikai kontinenshez kötik. Az America's Cup, ha már lefordítjuk, az America Kupája, tehát nem Amerika Kupa! Mert az a Copa America lenne, ha le lehetne fordítani. Ha ezt megtudják a focihuligánok, jaj lesz nekünk! Számítok a diszkréciótokra!
Brazíliában már javában tartott a 46. Copa América, a legőrültebb torna a világon (2019-ben). Ha minden az előzetes tervek szerint halad, akkor kereken egy hónap múlva kezdődik a tavalyról idén nyárra halasztott Copa América küzdelemtorozata, melyre a tervek szerint Argentínában és Kolumbiában kerülhet sor (a 2021-es kiírásra vonatkozóan).
tags: #copa #amerika #donto #a #teveben





