Csalás a CS:GO-ban: Profi játékosok, motivációk és a leleplezés

Még el sem csitult a Counter-strike: Global Offensive körüli csalások keltette háborgás, máris itt az újabb balhé: a Daily Dot újságírója, Richard Lewis felfedte az esporttörténelem eddigi egyik legnagyobb bundabotrányát. A csalás sajnos jelen van minden egyes játékban, sportban, és versenyen.

Erős a gyanú, hogy a botrányban érintett egyik csapat, az amerikai iBUYPOWER eladta a nála jóval esélytelenebb NetcodeGuides.com-mal vívott egyik meccsét, és a csalás nyertese, Duc "cud" Pham, korábban maga is profi játékos, tízezer dollárt zsebelt be úgy, hogy a lehető legnagyobb tétekben különböző accountokon a biztos vesztesre szavazott. Ellenben sok ember azt mondja, hogy profi szinteken lehetetlen csalni a sok ellenőrzés miatt, ilyenkor emlékeztetem őket Lance Armstrong-ra aki hétszer egymás után elsőként érthetett be a Tour de France célszalagján (1999-2005) mielőtt kitiltották a versenyről doppingolás miatt. Mielőtt belekezdenék a mondandómba emlékeztetlek titeket, hogy profi szintű csalókat már buktattak le a Counter Strike korábbi verzióiban is.

A Fejlesztők Hozzáállása és a Közösségi Észlelés

Na de el is érkeztünk a konkrét problémához: csalás a CS:GO-ban. Az én meglátásom szerint a legnagyobb probléma a VALVE hozzáállásával van. A fejlesztőcég nagyon profitorientált és szinte csak azokkal a játékosokkal fogalakozik akik sokszor nagyon nagy pénzösszegeket költenek a játék megvásárlásán felül a játékon belül megtalálható matricákra, kinézetekre. Az “átlag” játékosok általában kevés játszott órával rendelkeznek és még sosem játszottak magasabb e-sport szinteken. Ennek következménye képen azt gondolják, hogy a profi felső szinten játszó játékosok valamiféle “félistenek” akik sosem hibáznak és mindig tökéletesen játszanak. Én úgy hiszem, hogy sok játékos nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy sajnos profi versenyeken is csalnak játékosok.

Sokan úgy gondolják, hogy az lehetetlen, hogy a perifériákba rakjanak cheat-eket, viszont ha ez így 100%-ig igaz lenne akkor az ESEA miért tette volna kötelezővé azt, hogy a profi játékosok a magas szintű meccseik közben egy speciális csatlakozón keresztül használhassák csak a saját hardvereiket? Ez a csatlakozó majdnem úgy viselkedik mint egy keylogger, tehát adatot olvas ki mind a küldő és a befogadó féltől viszont ez amiről most itt beszélünk az sokkalta több információt olvas le és közöl az ellenőrzést végző szervezők felé.

Az Anti-Cheat Rendszerek Harca a Csalókkal

A Challengermode platformján szervezett nyílt selejtezők nagyon távol állnak a kiemelkedőtől. Viszont az általuk használt csalásvédelem miatt többen arra panaszkodtak, hogy kidobálja őket a szerver és/vagy hatalmas a pingjük játék közben. Ezt azóta tudomásunk szerint sikerült megoldani. Azonban az elmúlt napokban többen kérdőre vonták azt is, hogy mennyire hatékony az Akros nevű anti-cheat. Bár kézzel fogható bizonyítékot a hét elején még nem láttunk arra, hogy ezzel valaki visszaélt volna. „Több mint 30 csalót tiltottunk ki a verseny kezdete óta végleg az Akros által védett eseményekről. A csapatunk által felfedezett csalások szinte mindegyike kernelszintű vagy hardveres volt. Az automatizált elemzéseink és a beérkező esetek [manuális] vizsgálata alapján folyamatosan osztjuk ki az eltiltásokat.”

A tanulmány arra is rámutatott, hogy azoknál a játékoknál, amelyek kernel-szintű csalásellenes rendszert használnak, alacsonyabb a csalással kapcsolatos keresési érdeklődés. Csak mellékesen jegyeznénk meg, hogy a posztot közzétevő illető valószínűleg még csak olyan épületben sem járt, ahol PR-t oktatnak: egy anti-cheat szoftver közösségi oldalának a szájából nem hangzik valami bíztatótan a „kontrollálhatatlan csalás” kifejezést hallani. Még akkor sem, ha egyébként tökéletesen leírja azt, amit a selejtezők alatt láthattunk.

Profi Játékosok, Akik Megbuktak: Hírhedt Csalók Listája

Nos, most szeretnék mutatni pár nyilvánvaló esetet csalásokról. Elsőként a mi jól ismert sniperünkről lenne szó nem másról mint Jesper “JW” Wecksell-ről. Ő volt talán az első profi csaló még 2012-ben a játék megjelenésének évében, az ESC csapat ellen csalt. Itt vagyunk két évvel később 2014-ben ahol Robin “Flusha” Rönnquist klippjét láthatjuk. A játékból már ki lettek bannolva profi játékosok (azt hiszem nem kell bemutatnom: KQLY, EMILIO, SF…stb.).

KQLY egyik napról a másikra kapott VAC bant, ami saját bevallása szerint is megérdemelt volt. Óriási csapás volt ez a Titan számára, a 2016-os felbomlásukat is erre az esetre vezetik vissza, de az egész profi CS:GO közösség beleremegett. A sztori szeptember 28-án indult a WESG selejtezőn. Mat1 emberfeletti reakcióidői erősen gyanússá tették a játékmenet tisztaságát. A neten elkezdtek kavarogni a videók, ahol lassítva figyelhettük a lövéseket. A srác laza 0,1 másodperc alatti reakcióidői nem csak a közösséget, de a versenyzőket is megosztották. A PIXEL kijutott Kijevbe, a WESG fő eseményére, de sajnos Mat1-nak gondjai voltak az útlevelével, így helyette Flash támogatta meg a csapatot. A srácok két szerencsétlenül alakult meccset követően kiestek a WESG-ről. Előre ugrunk két hetet: a PIXEL a SEC online versenyén ismét Mat1-val kiegészülve játszik. Megy a meccs, a srácok 14:3-ra állnak, amikor is feltűnik a figyelmeztető sor a játék chat ablakában: "mat1k0 ki lett tiltva az admin által, ok: csalás". A rendszer csak és kizárólag 100%-os bizonyosság esetén bannol éles meccsben bárkit, így már a bannolás pillanatában biztos volt, hogy valami nem szabályos program figyel Mat1 gépén. Mivel élőben, egy ESL meccs közepén tiltották ki, így minden ESL versenyről is eltiltást kapott. Profiljában ott éktelenkedik a hatalmas, vörös BANNED felirat, így sem csapat, sem liga nem fogja beengedni sehova. Mindez hatalmasat robbant a CS:GO közösségben. Mat1 olyan szintre süllyedt, amit olyan játékos, aki csak picit is komolyan veszi a játékot nem engedhet meg magának. A PIXEL csapat ezzel fel is oszlott.

Miért Csalnak a Játékosok? Motivációk és Kulturális Különbségek

Ha hozzánk hasonlóan ti is fontosnak tartjátok a sportszerűségét, akkor valószínűleg már bennetek is megfogalmazódott legalább egyszer ez a kérdés: mégis mi a franc visz rá valakit arra, hogy csaljon egy online videojátékban? Mert ha, mondjuk, tétje van egy mérkőzésnek, akkor még valahol meg lehet érteni (bár elfogadni így sem), hogy valaki csak gyors anyagi haszonhoz szeretne jutni. De a legtöbb csaló nem erre hajt, hisz ezeknek csak a töredéke vesz részt pénzdíjas versenyeken. Az olyan „segédeszközök”, mint az aimbot vagy a wallhack gyakorlatilag lenullázzák a kihívást, így pedig elveszik az online versengés egyik legfontosabb élményét: hogy bebizonyíthasd, jobb vagy valamiben másoknál. Ez egy felettébb érdekes témakör, ezért úgy döntöttünk, ebben a cikkben megpróbálunk utána járni, mégis miért gondolhatja úgy valaki, hogy a mások szórakozását hazavágó csalások elfogadhatóak.

Az Electronic Gaming Monthly honlapján például tavaly novemberben megjelent egy cikk, melynek szerzője megpróbált meginterjúvolni egy olyan csalót, aki még pénzt is ad az illegális szoftverekért. A jobb híján Dominic-nak nevezett illető azt mondta, hogy például a Counter-Strike: Global Offensive-ben egyszerűen azért csal, mert „megnevetteti”. De egyébként ezt „unalmas” ok nélkül csinálni, ezért akkor szokott csalni, amikor látja, hogy valaki más is így tesz. Arra a kérdésre, hogy figyelembe veszi-e ilyenkor más játékosok érzéseit azt válaszolta, hogy „egyszerűen kiléphetnek a játékból”, amit „nem olyan nehéz megtenni.”

A Wired még 2014-ben idézett egy szingapúri tanulmányt, amelyben azt próbálták megállapítani, hogy a tinédzsereket mi viszi rá a videojátékokon belüli csalásra. Ám a tanulmánynak ettől függetlenül is volt egy érdekes megállapítása: hogy a csalásra való hajlandóságot elsősorban nem az anonimitás és a játékosok közötti jelentős távolságok dobják meg, hanem az meggyőződés, hogy egy játékban mindenki más is csal. Ez már csak azért is érdekes elmélet, mert ha igaz, akkor az azt jelenti, hogy visszafelé sülhet el, amikor egy videojátékos cég azzal büszkélkedik, hogy milyen sok felhasználót kitiltottak a játékukból. Hisz ez arról győzheti meg a közönség jelentős hányadát, hogy nekik is csalniuk kell, hogy esélyük legyen. A fenti elméletet az a 2016-os videó is alátámasztja, melyben a csalásellenes Easy Anti-Cheat szolgáltatás munkatársai megállapították, milyen kategóriákba lehet besorolni a csalókat.

A Csalók Kategóriái

• Griefers: Szándékosan rosszindulatú csalók, akik „péntek este vesznek egy hatos sörpakkot, beszereznek 10 játékprofilt, aztán szándékosan megkeserítik mások életét.” Elvileg ők vannak a legkevesebben.
• Casuals: Akik csak egyszerűen szeretnék megkönnyíteni, és ez által saját maguk számára élvezhetőbbé tenni a játékot.
• Followers: Akik a trendet követik. Azért csalnak, mert azt látják, hogy mások is ezt csinálják, de annyira szeretik a játékot, hogy nem akarják otthagyni, ezért megpróbálják kiegyenlíteni az esélyeiket.
• Vigilanties: Öntörvényű igazságosztók. Akiket felhergeltek a csalók, ezért úgy döntöttek, hogy joguk van bosszút állni és saját csalásaikkal szándékosan megnehezíteni más csalók életét.
• Achievers: Akik mindent meg akarnak nyerni. Komoly késztetést éreznek arra, hogy bebizonyíthassák, jók egy játékban, méghozzá olyannyira, hogy ha önerőből nem megy, csalással érnek el eredményeket.

Ha a videojátékos csalásokról beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagyni a kulturális különbségeket sem. Biztosan sejtitek, hogy mire gondolok: arra a széles körben elterjedt nézetre, hogy a világ csalóinak túlnyomó része Kínából származik, és amit alá is látszanak támasztani egyes hírek. Például amikor a PUBG csalásellenes szolgáltatása, a Battle.eye megállapította, hogy a játék kitiltott csalóinak 99%-a az ázsiai országból származott. Elég nehéz magabiztosan kijelenteni, hogy miért pont a kínai játékosok hajlamosak a csalásra, de egy tavaly megjelent, népszerű Reddit-poszt talán iránymutató lehet. Ebben egy kínai játékos három okot nevezett meg. Az első, hogy Kínában rendkívül nagy elvárásokat támasztanak a gyerekekkel szemben, akik hozzászoknak ahhoz, hogy ezeket megpróbálják bármilyen eszközzel elérni. A második, hogy az országban nagy múltja (és jelene) van az illegálisan forgalmazott játékoknak, melyekhez gyakran párosítottak mindenféle „módosításokat”, tehát sokan úgy lettek kondicionálva, hogy a csalás egy játék része. A harmadik pedig, hogy az internet fellendülésekor nagyon népszerűvé váltak az informatikai szakok az országban, de emiatt túlképzés lett programozókból, akiknek egy jelentős része nem kapott munkát, így a megélhetés érdekében csalásokat kezdtek el készíteni. Ezek az érvek hihetőnek tűnnek, különösen akkor, ha belegondolunk, hogy Kínához hasonlóan Közép-Kelet-Európában is azért volt általánosan elfogadott a játékok kalózmásolatainak forgalmazása, mert sokáig ez volt rá az egyetlen módszer.

Az Overwatch Rendszer: A Közösség Szerepe a Csalás Elleni Küzdelemben

Először is szeretnénk köszönetet mondani a CS:GO közösség jólelkű tagjainak, akik jelentkeztek kivizsgálónak Őrség-béta kísérletünkbe. Azoknak, akik még nem hallottak róla, az Őrség felhatalmazza a CS:GO közösséget a következetesen bomlasztó hatású „problémás” játékosok jelentésére, kivizsgálására és átmeneti eltiltására, és eddig bátorítóan sikeres volt. Eddig az Őrség kivizsgálói a gyakran jelentett esetek 90%-ban találtak bizonyítékot erősen bomlasztó tevékenységre, az ügyek jelentős többségében egyhangú döntéssel.

Az Őrség leendő kivizsgálói számára az Őrség gomb aktív a főmenüben, ami jelzi, hogy kiértékelésre váró, függőben lévő ügy érhető el. Ha a kivizsgálók kollektíven egyetértenek abban, hogy szabálysértés történt, kitiltás kerül elrendelésre. A kivizsgálók a CS:GO aktivitásuk (versengő győzelmek, fiók kora, játszott órák száma, Ügyességcsoport, alacsony jelentésszám stb.), és ha van ilyen, korábbi Őrség-részvételük szintje és pontszáma (ami kivizsgálói pontosságuk függvénye) alapján kerülnek kiválasztásra. A kivizsgálók egy véletlenszerűen kiválasztott nyolc körös részletet kapnak a megvádolt játékos meccséből, és a feladatuk megállapítani, hogy a játékos elkövetett-e valamilyen szabálysértést a visszajátszás során. A gyanúsítottra „A gyanúsított” néven hivatkozunk, a többi játékos neve pedig ki van cserélve. Minden írásos és hangos csevegés kihagyásra kerül. A rendszer olyan játékosok visszajátszásait tartalmazza, akik jelentésszáma meghaladja a többiekét, vagy más módon tűnik ki azok közül. Lehet, hogy hirtelen megugrott a jelentésszámuk, vagy lassan, hosszú időn át gyűjtöttek be egyre több jelentést.

Négy különböző vádat kell értékelni, amelyek lefedik a bomlasztó viselkedés nagyobb formáit. Mindegyik vádnak két lehetséges ítélete van, az „Elégtelen bizonyíték”, és a „Minden kétséget kizáró bizonyíték”. Mindegyik vádnál, ha a rendszer azt állapítja meg, hogy a kivizsgálók kollektív ítélete túlnyomóan egy döntés felé mutat, akkor az ügy lezárásra kerül, és az ügyben hozott döntések összessége határozza meg a végleges ítéletet. Az Őrség-pontszám a kivizsgáló azon képességét tükrözi, mennyire következetesen és pontosan ítélkezik a megtekintett bizonyíték alapján, vádanként, mind valós, mind teszt-ügyekben. A kivizsgálók pozitív pontszámot kapnak, amikor egyetértenek a többséggel ugyanazon megtekintett visszajátszással kapcsolatban, és negatív pontszámot, amikor kisebbségben vannak. A pontváltozás nagyobb, amikor több kivizsgáló ért egyet, és kisebb, amikor nem értenek egyet. Jelenleg a legjobb megközelítés sok meccs lejátszása a hivatalos versengő meccskereséses rendszerünkben. Lassan játékosokat adunk a kivizsgálók csoportjához, és véletlenszerűen választjuk ki őket, játékidejük és ügyességszintjük figyelembevételével. Nem szükséges, hogy egy játékos kivételesen ügyes legyen ahhoz, hogy jó Őrség-kivizsgáló legyen. Például, várható, hogy a közvetítők jó kivizsgálók, függetlenül az ügyességi szintjüktől, tapasztalatukat tekintve a magas tudású játék megfigyelésében.

Szürke Zónák és Szabályok Kihasználása

Bár sokan úgy gondolják, hogy a csalók a legaljasabb emberek, akiket a hátán hord a Föld, a legtöbb esetben valószínűleg meglepődnénk, hogy milyen hétköznapi, másoktól alig megkülönböztethető emberekről van szó. Az elmúlt néhány év talán legviccesebb csalóját kapták el pár napja egy női CS:GO versenyen. Ettől csak rosszabb botrányokat élt meg az e-sport korábban. Emlékeztek még a második LoL World Championship rájátszására? Azon belül is a méltán híres Azubu Frost vs Team SoloMid meccsre? Hamar kiderült, hogy a játékosok látják a nézők számára kihelyezett képernyőt, így könnyedén olvashatták az ellenfél mozgását. Röviden és tömören, stream snipe-oltak egyes csapatok egész pontosan öt játékos.

NickEh30 biztosan ismerős a Fornite közösség tagjainak. Népszerű influenszerről van szó, aki máig töretlen népszerűségnek örvend YouTube-on és Twitchen is. Sokan nem tekintik csalásnak azt, amit csinált, szerintük egyszerűen csak a szabálykönyv hiányosságait használta ki. Az ominózus versenyen a szervezők megszabták, hogy a pálya melyik részére ugorhatnak a játékosok, NickEh30 viszont a megjelölt területen kívülre esett, így sokkal jobb loottal vághatott neki a meccsnek. A szabályok ezt tiltották, ugyanakkor világosan kimondták, hogy az első ilyen esetnél csak figyelmeztetést kapnak a játékosok. Csalás vagy csak a szürke zóna kihasználása?

Skin Fogadás és a Csalások

A CS:GO esetében jellemzően felmerülő online téma/probléma, a ‘skin’-ekkel való kereskedés, ha úgy tetszik “tőzsdézés+. A jogi háttér zavaros, a volumen hihetetlen nagy. A bestesportodds.com így magyarázza a jelenséget: a skinekkel való kereskedelem, másnéven a játékban elérhető, megvásárolható kiegészítőkkel, digitális javakkal való kereskedelem lényege, hogy a játékosok pénz helyett ezekkel fogadnak. Nyilván ez nem jelenti, hogy nincs pénzmozgás: első körben pénzért szerzik ezeket a javakat, és egy sikeres tranzakció után a virtuális “nyereményt” ugyanúgy pénzre is tudják váltani. A Steam platformhoz API-on keresztül a ‘skinbetting’ oldalak is hozzáférnek, így a játékosok több platformon is könnyedén megjátszhatják a‘skin’-eket, egy központi felületen keresztül (mint, ahogy pl. a PayPal is rengeteg külső weboldallal van összekötve). Persze a koncepció itt is változik, több lábon áll. A legegyszerűbb, bézik megoldás a ‘Match betting’. A CS:GO Lounge oldalon keresztül (pl.) minden játékos hozzáfér saját Steam accountjához, és a rendelkezésére álló árukészlethez is. Ő dönti el, hogy mit tesz fel, miben akar fogadni, az oldal pedig összekapcsolja őt azokkal a játékosokkal, akik beleállnak a kihívásba. Ha nyer, akkor övé a ‘skin’ - persze az oldal azért levonja a “tranzakciós díjat”. A ‘skin-betting’ világszerte tarol, és nem (csupán) a 18+-os korosztályban.

tags: #cs #go #csalo #jatekosok #nevei

Népszerű bejegyzések:

• A Dárdai-örökség és a Hertha
• PES történet és játékmenet
• A BL trófea és története
• PEAC-Pécs új vezetője
• A veretlen bajnok útjai