A Mercedes 190 E 2.5-16 Evolution II és a Magyar Kolbász: Sporttörténelem és Kulináris Örökség
Ez a cikk két, látszólag különböző, ám a maga nemében ikonikus területre kalauzolja el az olvasót: a Mercedes-Benz W201-es széria legendás sportváltozataira, különösen a 190 E 2.5-16 Evolution II modellre, valamint a magyar gasztronómia egyik büszkeségére, a kolbászra. A részletes elemzés feltárja a Mercedes mérnöki bravúrjait és a versenysportban elért sikereit, továbbá bemutatja a magyar kolbászkészítés gazdag hagyományait, eredetét és hungarikum státuszát.
A Mercedes 190 E 2.5-16 Evolution II története és műszaki fejlődése
A Mercedes az 1990-es Genfi Autószalonon lényegében egy közúti versenyautót mutatott be, mint a lassan kifutó W201-es típus végső csúcsmodellje. A hatalmas hátsó szárnya miatt ikonná vált 190 Evo II-vel még Schumacher is versenyzett, az utcai verzió árából 16 darab Lada Samara jött volna ki. A 190 E 2.5-16 Evolution II-ből mindössze 502 darabot gyártottak a homologizációs előírásoknak megfelelően. Mind jellegzetes, hatalmas hátsó szárnyat viselt, amely hamar az autó védjegyévé vált.
Azonban a legendás modell eredete jóval korábbra nyúlik vissza, a 190-esből ugyanis már 1983 őszén bemutatkozott az első sportváltozat (2.3-16), melynek versenyváltozatát eredetileg a rali-világbajnokságra szánták.
Brit segítséggel készült a sportmodell
A Mercedes a versenysportban járatos Cosworth céget bízta meg azzal, hogy fejlesszen egy könnyű, erős és pörgős motort hozzá. A britek a Mercedes nyolcszelepes, 2,3 literes, 138 lóerős motorjához új, négyszelepes, kétvezértengelyes hengerfejet készítettek, amelytől a motor teljesítménye elérte a 185 lóerőt, a maximális fordulatszáma pedig a 7000-et percenként. Ez 7,5 másodperces gyorsuláshoz és 230 km/órás végsebességhez volt elegendő. Izgalmas belegondolni, hogy a hajdani csúcsmodell ma a második leggyengébb lenne az utódnak számító C-osztály széles kínálatában.
1988-ban két decivel megnövelt, 2,5 literes motor került a legerősebb W201-esbe, így a neve 190 E 2.5-16-ra változott. Az új kétsoros vezérműlánccal kiküszöbölték a korai 2,3-asok láncának ugrási hajlamát, és teljesítmény is megnőtt 195 lóerőre a katalizátoros változat esetében.
Nem csak a motor volt erősebb
A 16 szelepes modellek már ránézésre is erősen különböztek a polgári 190-esektől, a kötények, küszöbtoldatok és a szárnyak jóval sportosabbá tették a megjelenésüket. Közvetlenebb áttételezésű kormányművet is kaptak és kisebb átmérőjű volánt, a tank méretét pedig 55-ről 70 literre növelték.
Az ötfokozatú manuális Getrag sportváltó különlegessége az volt, hogy az egyes fokozatot baloldalt, lent kellett keresni benne. Ennek az volt az előnye, hogy így a versenypályán gyakran használt 2-es és 3-as fokozat egy síkba került, gyorsabban lehetett közöttük kapcsolni.
Szériafelszerelés volt a mechanikus önzáró differenciálmű, amelyet felárért egy elektronikusan vezérelt, hidraulikusan zárható fajtára (ASD - Automatische Sperr Differenzial) cseréltek, később ez alapáras lett. Feszesebb rugókat és gátlókat, vastagabb kanyarstabilizátorokat és merevebb szilenteket kapott a futómű, a fékeket is erősebbekre cserélték. Hátulra beépítették a hidraulikus szintszabályzást (SLS), így teljes terheléssel sem ült le az autó fara.
A Mercedes 190 E sportmodellek összehasonlítása
| Modell | Motor | Teljesítmény | Gyorsulás (0-100 km/h) | Végsebesség | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 190 E 2.3-16 | 2.3 literes, 16 szelepes | 185 LE | 7.5 mp | 230 km/h | Eredeti sportváltozat |
| 190 E 2.5-16 | 2.5 literes | 195 LE | - | - | Katalizátoros változat |
| 190 E 2.3-16 (Nardo) | 2.3 literes | - | - | 261 km/h | Speciálisan felkészített rekordautó |
Világrekordok fűződnek a nevéhez
A Mercedes 1983-ban három darab, speciálisan felkészített 190 E 2.3-16-ost küldött az olaszországi Nardóra, hogy a kör alakú pályán szériaautós világrekordokat döntsenek meg. Ezek az autók módosított differenciálmű-áttételnek, a speciális gumiknak és aero-csomagnak köszönhetően 230 helyett megfutották a 261 km/órát. A három autóval a Mercedes tesztpilótái pontosan 50 ezer kilométert tettek meg 201:39:43 óra alatt, ami nagyjából nyolc napnak felel meg. Ezalatt három világrekordot állítottak fel:
- 25 ezer kilométer megtétele 247,094 km/órás átlagsebességgel,
- 25 ezer mérföld megtétele 247,749 km/órás átlagsebességgel, és
- 50 ezer kilométer megtétele 247,939 km/órás átlagsebességgel.
Senna is a 190-esben tűnt fel
A Nürburgring GP pálya 1984. május 12-i avatójára a Mercedes egy olyan különleges versenyt hozott össze, amilyenre azóta sem volt példa: 20 korábbi nürburgringi győztest egy-egy teljesen egyforma 190 E 2.3-16-osba ültettek, így a pilóta hírességek egyenlő feltételek mellett mérkőzhettek meg életükben először és utoljára.
Ott volt az indulók között Jack Brabham, Hans Herrmann, Phil Hill, Denis Hulme, James Hunt, Alan Jones, Niki Lauda, Carlos Reutemann, Klaus Ludwig, Stirling Moss, Alain Prost, Keke Rosberg, Jody Scheckter, Ayrton Senna, és John Surtees is, az indulók között 10 F1-es világbajnokot lehetett összeszámolni! Senna a honfitársa, Emerson Fittipaldi helyére ugrott be, aki az Indy 500 miatt nem tudott ott lenni Németországban. Még maga Juan Manuel Fangio is kilátogatott a pályanyitóra, de a 72 éves legenda sajnos nem vállalta a részvételt a versenyben.
A 190 E 2.3-16-os Mercik annyiban különböztek a szériaváltozattól, hogy bukócsövet, hatpontos biztonsági övet, feszesebb felfüggesztést, erősebb fékeket, sportkipufogót és jobban tapadó gumikat kaptak, és a váltóáttételt is rövidebbre vették, hogy jobban gyorsuljanak. Bár a pole pozíciót Prost szerezte meg Reutemann és Senna előtt, végül az akkor 24 éves brazil aratott győzelmet az esős versenyen, a dobogóra még Lauda és Reutemann állhatott fel.
Némileg levon Senna győzelmének értékéből, hogy Prost szerint az első kanyarban leszorította őt, és ezért ütközött össze Elio de Angelisszel. Ez sajnos nem látszik a tv-közvetítésben, mert az adásrendező ekkor még egy beszédet mutatott. Bár mindenki Sennára szeret emlékezni, valójában Lauda, az akkori év Forma-1-es világbajnoka is csúcsformában vezetett, ugyanis a 14. helyről kapaszkodott fel a füstölő autójával egy kör alatt a negyedikre, aztán később a másodikra. Az akkor ismeretlennek számító Senna és a szupersztár Lauda is komolyan vette a versenyt, de ez nem volt mindenkiről elmondható, a flegma James Hunt például előszeretettel hagyta el a pályát többször is, Hans Hermann pedig nagyon vigyázott a kocsijára, mert korábban lebeszélte a Mercedesszel, hogy megvásárolja magának.
A Magyar Kolbász: Hagyomány, Történelem és Hungarikumok
Ahány ház, annyi szokás, amely mondás a kolbászkészítésre Magyarországon különösen igaz. Javában benne vagyunk a disznótoros időszakában, amely november végétől, azaz András naptól január végéig tart. Ez is egyfajta népszokás, amely a kolbászkészítéshez kötődik: ebben az időszakban ölik le a disznókat, majd készül a hurka, kolbász, amelyet aztán egész évben fogyaszthatnak a családok.
A kolbász eredete és történelme
A magyar „kolbász” szó az ótörök nyelvből eredeztethető, eredeti formája „qalbuz”, amely „harapást, falatot” jelent. Ha magát a szót nézzük, akkor már az 1300-as évek második felében megjelent, mai alakja pedig egy 1407-es szójegyzékben olvasható. A magyar nyelvi szótár 1865 óta tartalmazza. Hagyományos magyar kolbászról csak azóta beszélünk, amióta a 18. században szélesebb körben elterjedt az Alföldön az egyik legfontosabb mai összetevője, a fűszerpaprika-őrlemény használata. Sőt, már az i.e. 8 században élt Homérosz is írt egy állati bélbe, bendőbe töltött ételről az Ödüsszeiában. Az ókori rómaiak egyébként sok kolbászfélét ismertek. A hazai azonban más, különleges, legfőképpen nekünk, magyaroknak.
Hungarikum kolbászok és fesztiválok
Ilyen volt például a gyulai, ifj. Balogh József házi gazdaságából kikerült kolbász is az 1900-as évek elején, amelyet Európa-szerte ismertek. A gyulai kolbász aranyérmes lett a Brüsszeli Világkiállításon (1910). Balogh József műhelyében dolgozott Stéberl András is, aki nagyüzemi tapasztalatokkal a tarsolyában költözött Gyulára, ő teremtette meg a Gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok üzemszerű gyártását.
A Gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik, 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteménye Magyar Értéktárba a Csabai kolbásszal együtt. De nem csupán a termék díjnyertes, hanem a hozzá kapcsolódó Csabai Kolbászfesztivál is hungarikum lett 2017-ben, amelynek egyedisége, komplexitása turisztikai szempontból is fontos. Igazi vonzerő, amely visszahat a városra, a térségre és az országképre is.
A debreceni kolbász
A debreceni kolbász pedig annyira ízletes, hogy rögtön párban adják. Bár a világon sok helyen árulnak „Debrezinert”, az igazi, amely nem kemény, nem száraz, nem zsíros, kellemesen lédús és roppanós, Debrecenben érhető el egyedül.
Házikolbász verseny - mutassa meg a család receptjét!
Megesküdne, hogy a családja csinálja a világon a legjobb házi kolbászt? A blikk.hu-n közzétett fotók közül a kiadó által felkért zsűri kiválaszt húszat, és tőlük bekér kóstolót, szóval egy kis adagot feltétlen tegyen félre! A levélben ne felejtse el feltüntetni a nevét, címét, telefonszámát!
tags: #csabay #real #madrid #mercedes
