A "meccs" és a "box" fogalmainak sokszínű világa: Sportterminológia és taktikai mélységek
Van az a jelenet a Jóbarátokban, amikor Joey-hoz beállít egy ürge és megpróbál rásózni egy enciklopédiát. A kérdésre, miszerint előfordult-e már vele, hogy elveszett vagy nem igazán tudtad miről is beszélgetnek a barátaid, Joeyban felrémlenek a megannyi ilyen eset. Ennek próbálok most véget vetni.
Alapvetően régóta tervben van, hogy taktikai kifejezéseket bemutató és elmagyarázó poszttal jelentkezek, amely később mankóként szolgálna mindazok számára, akik kevésbé vannak tisztában a szakkifejezésekkel vagy szimplán csak nem árt felidézni időről-időre, mivel nincsenek napi használatban. Ahány nézőpont, annyi definíció lehet helyes. Ebben a rovatban érdekes és/vagy fontos szakkifejezéseket igyekszünk röviden megmagyarázni. A szócikkeket folyamatosan bővítjük.
Az ökölvívás világa: Egy "box" mérkőzés anatómiája
Természetesen rengeteg apróság van, amire odafigyelnek, de mi nyilvánvalóan nem a sok-sok oldalas szakszövetségi szabályozásokat vagyunk hivatottak ebben a kis bemutatóban prezentálni. Minden ökölvívó mérkőzés több menetből áll, ezek száma 3 és 15 között bárhol lehet, de leggyakrabban 12 menetes egy összecsapás. Hosszukat tekintve pedig jellemzően 3 percesek, de előfordul egyes versenyeken, hogy 2 perces menetek kerülnek megrendezésre.
Általában 3 pontozóbíró dolgozik egy boxmeccsen, de egyes eseményeken ettől eltérően kettő és öt közé tehető a bírók száma. A bírák minden menetben 10 pontig értékelik a küzdő feleket. Néha megesik, hogy a bírók pontszámai nincsenek összhangban és döntetlen eredmény születik. A pontozóbírók dolga csupán a pontozás, a mérkőzést csak és kizárólag a játékvezető állíthatja meg valamilyen indokkal.
Olyan ütések, amik közben bármibe belekapaszkodik a támadó, nem megengedettek. Amennyiben lepadlóznak egy ökölvívót, a mérkőzésvezető megkezdi a rászámolást. Ekkor a leütött boxolónak 10 másodperce van lábra állni, ezzel jelezve, hogy tudja folytatni a mérkőzést. A mérkőzés vezetőjének lehetősége van leléptetni egy boxolót még akkor is, ha nem ütötték le. Természetesen ez olyan speciális eset amikor a versenybíró úgy látja, hogy a versenyző nem képes folytatni a mérkőzést, esetleg már védekezésre képtelennek látja. Ebben az esetben technikai kiütésről (T.K.O.) beszélünk, ami tulajdonképpen kiütésnek számít.
A labdarúgás: A "meccs" taktikai dimenziói és a "box" fogalma
Mivel célunk, hogy sokakkal megismertessük a labdarúgás mélységeit, hogy többen és jobban értsék mi zajlik a pályán, ezért már jó ideje érik, hogy néhány alapfogalmat részletesebben bemutassunk. Ez alatt nem a les, meg hasonló témákra gondolok, hanem, azokra, amik szorosan kötődnek a foci taktikai oldalához. Azonban a teljesség igénye nélkül íródik e cikk, azaz csakis azon fogalmakat fogja tárgyalja, amiket én a legsűrűbben előfordulónak gondolok.
A védekezés és a labdaszerzés eszközei
Letámadás - Pressing: A poszt célját tekintve azt gondolom kihagyhatatlan elem a letámadás, azaz pressing. Ez azt a folyamatot, ami során a labda nélküli csapat nyomás alá helyezi az ellenfél játékosait, méghozzá azzal a céllal, hogy távol tartsa az ellenfélt a kapujuktól vagy persze, hogy megszerezzék tőlük a labdát. Elsősorban a labdásra és a körülötte lévő játékosokra szorítkozik ez a nyomás. Viszont a kivitelezésben többféle mód is van, viszont legtöbb esetben a csapat valamilyen jelre indítja meg a letámadását. Ilyen például egy passz a hátvéd felé. Ez a jel persze csapatonként és meccsenként is eltérhet. Valamint hely szerint is lehet megkülönböztetni letámadást, a szerint, hogy a pálya mely részén fejtik ki. Ebből a szempontból a német szövetség által használt rendszer, amely szerint három egyenlő részre osztja fel a pályát: védő, középső és támadó harmad. A három részt tovább osztják két részre, alacsony és magas. Így lehet beszélni alacsony-támadó pressingről vagy akár magas-védő pressingről. Rettentően hasznos eszközzé vált a modern labdarúgásban, nekem is egyik kedvenc mozzanatom. Hatalmas mértékben lehet befolyásolni a mérkőzést, illetve a másik csapat játékát. Egyik legújabb trendként azt láthatjuk, hogy a védekező csapat már nagyon hamar megpróbálja a szélre szorítani az ellenfél építkezését, ezzel is jócskán limitálva a lehetőségéket számára.
Fedezőárnyék - Cover shadow: Nem feltétlenül csak letámadás során alkalmazzák, de szorosan kapcsolódik hozzá. A letámadás során gyakran alkalmazzák ezt mint eszközt, mely azt a jelenséget jelöli, mikor a védekező csapat játékosa testével takarásban tart, azaz blokkol egy ellenfél játékost. Remek eszköz arra, hogy meggátoljuk a passzt az ellenfél csapat egy-egy fontos játékosához, azaz teljesen kivegyük a játékból. A védekező játékos - tudatos helyezkedéssel - saját testét használva úgynevezett fedezőárnyékot hozhat létre. A kifejezés általában a zóna védekezéssel kapcsolatban merül fel.
Pressing trap: Szintén egy olyan eszközről beszélünk, ami szorosan kapcsolódik a letámadáshoz. Nem takar mást, mint azt a folyamatot, amikor a védekező csapat szándékosan felkínál (üresen hagy) egy területet az ellenfél számára, hogy arra terelje a játékot. Amikor odakerül a labda, akkor élesedik a csapda, mivel ez általában olyan hely, ahol a védekező csapat fölényt tud kialakítani, ezért ezt a fölényt hirtelen alkalmazva lehetővé válik, hogy ellehetetlenítse a labdás csapatot vagy meg is szerezze a labdát.
Gegenpressing/counterpressing: A poszt megírásának egyik fő oka, a magyar szakkifejezések hiánya. (Én legalábbis nem hallottam jót a jelenlegire). Miről is van szó? A védekező csapat ezen szituációban az a fél, amelyik birtokolta a labdát, de hirtelen elvesztette (pl egy rossz passz), de ahelyett, hogy egyből rohanna mindenki vissza védekezni, intenzív nyomás alá helyezik az újdonsült labdás felet. Annak okán született meg ez a fegyver, hogy mikor egy csapat labdát szerez, akkor kell minimum néhány másodperc, míg átrendeződnek támadásba, illetve az éppen labdás személy felméri a helyzetet, a társak helyezkedését és kiválasztja kinek passzol. Ezt a nagyjából 5-7 másodperces időintervallumot megfelelően kihasználva a labdát elvesztő csapat visszaszerezheti a játékszert. És nem csak abból a szempontból hasznos fegyver, mert ismét visszakerülhet a labda hozzájuk, ezzel is meggátolva az ellenfél támadását, hanem gólszerzésre alkalmas fegyverként is használható. Mivel a labdát szerző csapat átvált támadásba így, ha ilyenkor visszaszerzed a labdát, akkor nagy eséllyel rendezetlen védelem lesz előtted, úgyhogy jó lehetőséged adódhat gólszerzésre. Jeles képviselője és úttörője, Jürgen Klopp. A gegenpressing az utóbbi: alapja, hogy a labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás, ami egyfajta gyors előremenekülés: a Barcelona hat másodpercet adott magának a labda visszaszerzésére, Jürgen Klopp Dortmundja (innen a német elnevezés) már öt másodpercben és a labdahordó létszámfölényes zaklatásában határozta meg az eljárást.
A nagy sajtó ismertetése | A legjobb ellenszer a nyomásgyakorlásra | A gegenpressing futballtaktikájának ismertetése
Cadrage: Az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni. A „cadrage” nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben. A „cadrage” mindig egy darab játékos helyezkedését írja le, nem a teljes csapatét. Feltételezi, hogy a játékos alkotja a sáncot, a mögötte lévő területre tilos a belépés, kialakítja a „csapatblokk” tudatát, egyszerre figyeli a labdát és a mögötte lévő játékost és ahogy más sportágakban is, van passzív és aktív formája is. A kifejezést általában a sakk világában használják, pedig angol nyelvterületen a futball szaknyelvben is előfordul.
Catenaccio: Az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével. (Hegedűs Henrik definíciója.) A stílus legnagyobb képviselője a Helenio Herrera által vezényelt „Grande Inter” volt a hatvanas években.
Statikus labdakihozatal elleni védekezés: Egy viszonylag új metódus, amely a támadó csapat megfékezésére, lendületének megtörésére irányul. A védekező csapat szándéka, hogy a szembetűnő, megindulásra alkalmas folyosókat és passzsávokat úgy határolják és fedjék le, hogy a támadócsapat ne legyen képes első szándékból megindulni, így a build-up play statikus maradjon. Ezután a fázis után a védekező csapat egyre feljebb tolódik, úgy, hogy lépésről-lépésre fed le minden előre irányuló passzopciót, lehetőséget, ami végül labdaszerzésbe „torkollik”.
Interception: A labda megszerzése, „lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után. Az interception aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását. A védekező játékos a saját tizenhatosa környékéről kizárólag tisztázási céllal lábbal vagy fejjel „eltakarítja” a labdát.
A csapatfelépítés és az átmenetek
Átrendeződés - transition: A transition azt a folyamatot jelöli, amikor a csapat egyik fázisból átvált egy másikba, például támadósból védekezésbe való átrendeződés vagy fordítva. Azzal tisztában kell lenni, hogy a labdarúgás négy fő fázisból áll: védekezésből és támadásból, valamint átrendeződés védekezésbe és átrendeződés támadásba. Az hogy egy csapat miképp rendeződik át egyik fázisból a másikba sokat nyomhat a latba. A túl lassú átrendeződés védekezésbe, végezetes lehet egy gyors támadással operáló csapat ellen. Vagy egy roppant gyors támadásba rendeződéssel komoly fegyvert tudhat magáénak a csapat. A támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis. A kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. (Előbbi természetesen a támadásból védekezésbe való átmenet, utóbbi a támadásból védekezésbe való átmenet.) Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit - ha elég tudatos - az ellenfél kihasználhat. A támadások során a játékostársak egymáshoz viszonyított helyezkedése befolyással van egy esetleges labdavesztés utáni hatásos és azonnali visszatámadás minőségére és hatékonyságára. A megfelelő távolságtartás eleve befolyásolja a labdatartás hatékonyságát, sőt gyakran segít megelőzni a labdavesztést magát.
Labdakihozatal - Build-up: A build-up nem más, mint mikor a labdás csapat saját térfeléről, vagy akár a kaputól építkezve felhozza, felépíti magát az ellenfél támadóharmadáig. A nagyfokú, szervezett letámadásnak köszönhetően ez a folyamat is felértékelődött. Sokszor már itt komoly problémákba lehet belefutni, amire megoldást kell találnia az edzőnek, sokszor meccs közben. Nálunk például Casemiro okán szívtunk sokat. Egyébiránt Zidane alatt az volt a jellemző, hogy sokat vettek részt benne. A középpályások mind hátul maradtak és még Isco is gyakran feltűnt hátul. Azzal, hogy úgymond túltöltötték a mély területeket, nagyon biztos labdakihozatalt hozott létre a Királyi gárda.
Klubfilozófia: Ebben az esetben egy bizonyos koncepció áll az átigazolási politika és a csapat fejlesztése mögött. Egy hosszútávú működési struktúra felépítése a cél, ami eleinte az eredmények rovására is mehet. A vezetőség és a stáb kialakít egy filozófiát (esetleg az új edző személyével „érkezik” maga a filozófia is), aminek a klubnál minden területen folyó munkát alárendelnek. A filozófia képi megjelenítődési formája a labdarúgó pályán. A klubfilozófia kijelöli azt az utat, amelyet a stratégiai célokat figyelembe véve megvalósít, követ egy futballklub. A futball elvi síkon való megközelítése egy egységes, harmonikus játékkép formájában. „Stílus az, amiben egy csapat megjeleníti a tudását. A stílus kifejezi egy csapatnak a csapatjátékban, vagy az egyénnek a technikai felkészültségét. A csapatjáték részleteire jellemző játékelgondolás képi megjelenítődése a pályán, vagyis amit gondolnak a játék részleteiről.
Pozíciók és területek
Félterület - Half-space: Nevéből is kiderül, hogy ez már nem jelenség vagy folyamat, hanem a pálya egy részét hívják így. Ha a pályát vertikálisan felosztjuk 5 sávra, akkor megkapjuk a pálya széleket, illetve a pálya közepét. A közöttük lévő két sávot nevezzük half-space-nek. A népszerűsége az elmúlt években nőtt meg, többnyire elemzői szempontból. A labdás játékos nagyobb szabadságnak örvendhet ezen pályarészen, mert ugyanúgy megvannak a passzopciók, mintha a pálya középén lenne, de még több is van, mivel az átlós passzsávok is megnyílhatnak előtte. Virtuális, ténylegesen nem megjelölt terület. Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szárny és a középső rész közti sávot fedik le a half space-ek. Stratégiai megfontolásból - a kapuk elhelyezkedéséből kiindulva - a középső rész számít a legértékesebb területnek, a lehetőségek pedig aszerint csökkennek, minél inkább a szárnyak felé terelődik a játék. A half space ugyanakkor látási (onnan is belátható a kapu) és helyezkedési (nem kell háttal állni a játéknak) is előnyt nyújt úgy, hogy a lehetséges opciók száma sem csökken a középső területhez képest.
14-es zóna - „Lyuk”: A pályát felosztjuk függőlegesen hat, vízszintesen három egyenlő területre. Így kapunk egy - nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú - négyzetet a tizenhatos előterében. Ezt nevezzük a 14-es zónának, másképpen „lyuknak”. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából. A 14-es zóna tehát a pálya közepén, rögtön az ellenfél tizenhatosának előterében van. Máig sokan használják a koncepciót: ilyenkor ez a terület a támadások célja, a támadásvezetések során ide szeretnék eljuttatni a labdát, méghozzá a beadások elkerülésével. Több tanulmány szerint a 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak. Ez a gyakorlat nagyon hasonlít a kényszerítőzésre - csakhogy amíg legjobb tudomásom szerint kényszerítőnél oldalirányba történik a passz, addig itt előrefelé. Konkrétabban: egy hátvéd felpasszolja a labdát a támadónak, a támadó egy érintéssel visszateszi a labdát egy felfutó középpályásnak. Innentől kreativitás kérdése, mit kezdenek, a lényeg a mozgás, amivel egy vagy akár két védelmi vonalat is át lehet törni. Szükséges hozzá szemfülesség és jó passzkészség a védőtől, jó hátrafelé játék és labdakezelés a csatártól, valamint előrelátás és mozgás közbeni labdakezelés a középpályástól. Lényegében egy háromszögelésről van szó, de sokkal nagyobb területen. Javasolt magyar használat: a bennem lévő bürokrata mosolyogna egy „átadás-átvétel”-megnevezésen, de egy „feladás-átadás” is működhet.
Box-to-Box Midfielder/középpályás: Ez a típusú középpályás egyre nagyobb népszerűségnek örvend napjaink labdarúgásában. Ez a játékos mozgékony, nagy munkabírású, mint Luka Modric. Képes ellátni mind védekező feladatok, mind támadófeladatokat. A meccs során fegyelmezetten visszazár védekezni, első a labdaszerzésben és letámadásban. Ugyanakkor az edző akkora szabadságot enged meg neki, hogy feljebb lépve csatlakozhat a támadáshoz és támogathatja. Teszi mindezt abban a tudatban, hogy fürgeségével idejében visszaér a védekező fázisra is. A középpályásoknak rengeteg alcsoportja létezik, ezek közül az egyik a kimeríthetetlen fizikai tartalékokkal bíró, tripla tüdőkapacitással megáldott örökmozgó. A box-to-box középpályás végtelen akkumlátorral robotol saját és az ellenfél tizenhatosa (box) között, kitaposva minden gyeptéglát és ellenfél vádlit. Jeles képviselői: Patrick Vieira, Michael Essien, Arturo Vidal.
Double pivot: A pivot tulajdonképpen a legmélyebben helyezkedő középpályás, aki a védők előtt csücsülve csökkenti a csapatrészek - támadó szekció és védekező - közötti űrt. Ennek megkettőzése a double pivot, de itt még nem ér véget a történet. Ugyanis többnyire az egyik egy labdabiztosabb játékos, aki segíteni tud a labda továbbjátszásában, erre remek példa Kroos. Míg a másik inkább védekező felfogású, sokszor rombolóbb stílust képvisel, mint Casemiro. A tipikus felállás, amivel párosulni szokott a 4-2-3-1.
Hamis kilences: A 9-es centerposzt sokáig az erős, magas, atletikus alkatú, ám statikus játékosok sajátja volt. Az angol stílus ellenpólusaként - elsősorban a pozíciós, labdatartó játékot preferáló csapatok -, más stílusú csatárt kezdtek alkalmazni, olyat, aki ugyan gyengébb fizikumú, de gyors, kiváló technikai képzettségű és kiemelkedően jól lát a pályán. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidekuti Nándor volt.
Inverted fullback: Egy viszonylag új szerepkör. Legegyszerűbb talán úgy meghatározni az inverted fullback fogalmát, ha egy középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlítjuk. Ha a csapat támad, akkor feltolódik a középhátvédek előtti területre, ezzel biztosítva a középső zónát és nyújt a középpályásoknak nagyobb szabadságot. Ha a csapat védekezik, akkor a szélső védő szerepét veszi fel. Az egyik fázisban védőként teszi a dolgát, a másikban pedig a belső középpályás pozícióban biztosítja a területet. Hozzátesszük, hogy a támadófázisban sem minden esetben húzódik előre, időnként klasszikus szélső védőként viselkedik.
Aszimmetrikus formációk: A formációk nem minden esetben szimmetrikus struktúrák. Az edző direkt asszimetrikus formációra is ösztönözheti csapatát.
A labda kezelése és a kommunikáció
First touch: Talán a legkifinomultabb kifejezés, mind a mozdulatsor leírását, mind a jelentéstartalmat tekintve. A labdarúgásban ugyanis nem mindegy, hogy valaki csak egyszer érhet a labdához (egyérintő), egy labdát úgy rúg meg, hogy nem hagy időt a lepattanásra (kapáslövés), a labdát megszelídíti a játékos (leveszi), vagy magához rendeli úgy, hogy valójában nincs benne az orientáció (átveszi). A first touch a szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább. Ha a first touch nincs rendesen kivitelezve, a játék csuklani kezd, a támadás megakad, a védő visszaér, az ajtó bezárul. A first touch 50%-ban praktikus, 50%-ban esztétikus, csak észre kell venni, ha felbukkan. Nagyon jó leíró, aktív szavaink vannak, amelyek a védekező fázisban történő akciókra vonatkoznak: rácsúszik, lefogja, leköti, lezárja, akadályozza. Miért ne lehetne hasonlót támadásban is?
Rögzíti az ellenfelét: Ezzel a kifejezéssel azt írjuk le, hogy a támadásunknak milyen hatása van az ellenfélre nézve. Franciául akkor használják, amikor egy (jellemzően labdaügyes) játékos rávezeti a labdát az ellenfélre, aki kénytelen kilépni rá, sőt, hozzátolódik a teljes csapatblokk. A labdás ezzel „rögzíti az ellenfelét”, de ezzel teret szabadít fel a társainak (saját csapat), akiket egy jól ütemezett rövid passzal vagy egy átfordítós keresztlabdával meg tud találni. Az így megtalált csapattárs ezáltal szabadabban vehet levegőt, az ellenfélnek pedig vissza kell tolódnia. Hasonló jelenséget ír le, mint az angol „overloading”, de amíg az a létszámfölényes helyzetre vonatkozik, addig itt arra, hogy a labdás játékos azt váltja ki a védőjéből, hogy megmarad a helyén. A belső védő a forgatás előtt külsővel tolja meg a labdát.
Vezérlő jelek: A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos és gördülékeny, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot. Ez a jel kötőanyag, ami a kooperációt, az egységes működést megteremti. A játékosok, akik a jel által kiváltott információáramlás révén összekapcsolódnak, együttes döntést kell hozniuk. A jel ugyanakkor értelmezhető katalizátorként is. Példa: vesztes állásnál az edző jelzi a fejeknek, hogy a védekezési vonalat hátul (vagy elöl) hol szeretné meghúzni.
„Fejek”: Az edző a „fejek” révén könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a „jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása „olajozottabbá” válhat. A „fej” bizonyos kompetenciákkal kell rendelkezzen az irányítói feladat ellátásához. A kereten belül a kilétét kijelölheti az edző, de összeszokott csapatoknál spontán is kialakulhat. Több fej is lehet csapaton belül. „Elhelyezésük” a pálya tengelyében szerencsés. Ami a védekező mozgásokat illeti: ha egy védekező játékos eredeti pozícióját üresen hagyva előretör annak érdekében, hogy a labdás ellenfelet támadja, maga mögött területet nyit. Ezért ilyenkor szükség van egy társra, aki az előrenyomuló területét fedezi, biztosítja. Két megközelítés létezik. Az első szerint a labda környékén helyezkedő csapattárs biztosítását jelenti.
A modern labdarúgás statisztikai elemzései
A mérkőzések szünetében látott hagyományos statisztikák sok esetben homályos, nem kellően pontos képet adnak egy-egy meccs erőviszonyairól, alakulásáról. Ezért az utóbbi években olyan statisztikai modellek bukkantak fel, amelyek a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt. Ez a helyzet a Expected goals (xG-modell, lásd. A hagyományos statisztika olykor képtelen visszaadni a hatalmas minőségi különbséget átadás és átadás közt. Például, egy jó passzként kerül be a statisztikába, ha az egyik belső védő nyomás nélkül a másiknak passzol. Bonucci hosszú labdájánál tíz belga védő helyezkedett a labda vonala mögött - az akció mégis góllal végződött.
- Expected goals (xG-modell): Ez egy olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe, ennek szemléltetésére törekszik. Az xG-nél nem minden lövés egyenértékű: a nagyobb lehetőségek magasabb értéket kapnak, a kevésbé kecsegtetőek kisebbet. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből.
- xG2: A támadók helyzeteinek mérésére szolgáló expected goal mutatótól szükséges megkülönböztetni a kapusok teljesítményének értékeléséhez használt hasonló statisztikát. Ez utóbbi érték ugyan előbbihez hasonlóan azt mutatja meg, hogy az adott körülményekből leadott lövésből mekkora valószínűséggel születik gól általában, mivel azonban erre a statisztikára a kapusok szemszögéből van szükség, ebbe már csak azok a lövések számítanak bele, melyek el is találták a kaput, az érték pedig a már leadott lövés erősségétől is függ. Más megfogalmazásban az xG a lövés leadását közvetlen megelőző pillanatban adja meg a helyzet veszélyességét, míg az xG2 a lövést közvetlen követő pillanatban.
- Expected Assists (xA): Az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Az xA ugyanakkor megmutatja azt, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát. Ebből következik, hogy az xG-hez hasonlóan egy-egy lövés előtti passz xA értéke is 0 és 1 között váltakozhat.
- xGChain: Az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play). Az xGChain értékének meghatározásakor rögzítenek minden labdabirtoklási ciklust („A” csapat birtokolja a labdát, „B” csapat nem érinti azt). Rögzítik az ezek során kialakult lövéseket, majd összeadják az ezekhez tartozó xG-értékeket. (Ha egy akción belül többször is próbálkoztak, csak a legmagasabb értékkel rendelkező lövést számolják).
- Passz minőségi mutató: Ez a jelenetsor remekül rámutat arra, hogy egy-egy akció minősége és hatékonysága attól függ, egy átadással hány ember lett átjátszva. A játékost és a csapatot is pontozzák. Egy pont jár például egy csapatnak vagy egy játékosnak minden egyes átjátszott ellenfél után. Fontos ugyanakkor: csak azok az átadások számítanak, amikor egy védő át lett játszva. Érdekesség, s mint a felsorolásnál látható is, nemcsak a passz adóját, de annak fogadóját is díjazzák. - Előbbi esetében a labdabirtoklás 52-48 százalék, a lövések száma 18-14, míg a szögleteké 7-5. - Utóbbi számításai szerint 402 pont a 341 ellenében a mérleg már a német javára billen.
A Bajnokok Ligája új formátuma: A jövő "meccsei"
Az UEFA abban a hétfőn közzétett videóban, amely a Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga új kiírását igyekszik elmagyarázni, azt állítja, hogy az új formátumban minden meccs, minden gól és minden pont számítani fog; az új rendszer biztosítani fog egy gyorsan változó és kiszámíthatatlan táblázatot; több lesz az azonos szintű csapatok közötti mérkőzés, a szurkolók pedig már az első játéknaptól kezdődően élvezhetik az elsőosztályú összecsapásokat. Az már két éve hivatalossá vált, hogy a Bajnokok Ligája mezőnye 32-ről 36 csapatra bővül, a klasszikus csoportkört pedig felváltja egy bajnoki rendszer a főtáblán, a kieséses szakasz előtt.
Ebben az alapszakaszban a teljes mezőnyt ugyanabban az összesítettben rangsorolják, de mindegyik gárda csak nyolc meccset játszik majd - négyet hazai pályán, négyet idegenben -, nyolc különböző ellenfél ellen. Ezt sorsolás alapján határozzák meg. A sorsolás előtt a részvevőket négy kalapban emelik ki, és mindegyik csapat kap két-két ellenfelet mindegyik értékcsoportból. De visszatérve a BL új idényére: az alapszakasz végén az összetett első nyolc helyezettje automatikusan a legjobb tizenhat közé jut, a 9-24. helyezettek pedig oda-visszavágós osztályozón válthatnak jegyet a nyolcaddöntőbe. A 25-36. helyezettek számára véget ér a nemzetközi idény, nem lesz esélyük az Európa Ligában folytatni. A kieséses szakaszban a már megszokott menetrend szerint, sorsolást követően, oda-visszavágó alapon küzdenek tovább. A BL-ben és az EL-ben amúgy az alapszakasz szeptember és január között, a Konferencia Ligában viszont szeptember és december között lesznek, mivel ez utóbbi sorozatban csak hat fordulót rendeznek. Az UEFA arra is rámutatott, hogy minden egyes klubtorna kap majd egy exkluzív hetet, amikor a másik két klubtornán nem rendeznek majd meccseket. Mindegyik liga utolsó játéknapján azonos időben rendezik majd az összes meccset. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke szerint egyértelműen megmutatták, hogy elkötelezettek a sport alapvető értékeinek megőrzésére, szerinte a kizárólag sportérdemen alapuló kvalifikáció révén megóvják a „nyílt viadal elvét”. „Nagyon örülök, hogy egyhangú volt a döntés.
Három év után tér vissza a labdarúgó Bajnokok Ligája a Sport TV csatornáira. Hét élő BL-mérkőzéssel jelentkezik a Sport TV a Bajnokok Ligája első fordulójából. Az első forduló is szép számmal tartogat rangos mérkőzéseket, amelyek közül hetet közvetít élőben a Sport1 és a Sport2, míg öt másikat felvételről lehet megnézni. Láthatjuk a címvédő Chelsea első BL-meccsét a szezonból, a Liverpool-Milan, valamint az Inter-Real rangadót, illetve például a Manchester Unitedet, a Juventust és a Borussia Dortmundot is. A 2021-es BL-győztes, a Chelsea. A teljes programhoz hozzátartozik, hogy a Sport1-en a játéknap minden mérkőzésének összefoglalóját meg lehet nézni 23 órától, míg a Sport2-n ugyanebben az időpontban látható lesz felvételről egy találkozó (kedden a Villarreal - Atalanta, szerdán az FC Bruges - PSG). A kommentátorállásból Bartha Zoltán, Engyel István, Faragó Richard, Fülöp László, Haraszti Ádám és Méhes Gábor hangja lesz hallható.
tags: #csak #a #meccs #csak #a #meccs
