A magyar labdarúgó-bajnokság története: a fővárosi dominanciától a vidéki csapatok felemelkedéséig

A magyar labdarúgás, akárcsak a sportág másutt, az ókori és középkori előzményekre tekint vissza, bár ezek a mai labdarúgás szabályaitól távol álló játékok voltak. A kora újkorban a Brit-szigeteken elterjedt labdajáték a XIX. század közepén két sportágra különült, a lábbal játszott labdarúgásra és a kezet is használó rögbire. Magyarországon a labdarúgás születését 1896-ra tehetjük, amikor Ray Ferenc, egy zürichi műegyetemi hallgató, Stobbe Ferenc építész barátjának kérésére bemutatta a játék szabályait a Budapesti Torna Club (BTC) tagjainak.

Hajós Alfréd, későbbi olimpiai bajnokunk, az 1955-ben írt „Így lettem olimpiai bajnok” című könyvében izgalmasan idézi fel az eseményeket: "Egyszerre csak megjelent a tornaterem ajtajában Stobbe Ferenc fiatal barátjával, aki se szó, se beszéd - minden előzetes bejelentés nélkül - egy futball-labdát hajított közéjük. Egyszerre felbomlott a fegyelem, a rend, mindenki azon igyekezett, hogy magának kaparintsa meg a labdát. Közben a labda a földre került s ekkor ösztönösen lábukkal adták tovább a játszók. Így született meg 1896. október 1-jén a magyar futball."

A kezdeti évek és a fővárosi klubok uralma

Az első magyarországi mérkőzésre 1897. május 9-én került sor a Millenáris pályán, ahol a Budapesti Torna Club első és második számú csapata mérkőzött meg egymással. Hajós Alfréd játszott a hazánkban rendezett első nemzetközi találkozón is, amelyet 1897. október 27-én a Vienna Cricket and Football Club ellen vívtak. A XIX. és a XX. század fordulóján Budapesten egymásután alakultak a futballklubok, amelyek közül az 1899-ben létrehozott Ferencvárosi Torna Club (FTC), az 1888-ban alapított Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) és az Újpest tudott sporttörténeti szerepet kivívni magának a későbbi sikereivel.

A játék nemcsak egyre több sportolót, hanem még több nézőt is vonzott. Az addigi barátságos mérkőzések után 1901 elején jött el az idő, hogy kiírjanak nemzeti bajnokságot is. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alakuló ülését 1901. január 19-én tartották, majd elfogadták a tavaszi-őszi rendszerű bajnokság szabályzatát. Az első bajnoki összecsapás a BTC és a BSC (Budapest Sport Club) között zajlott 1901. április 21-én, és a BTC fölényes 4-0 arányú győzelmével végződött. Az első bajnokságot a BTC csapata nyerte, 100%-os teljesítménnyel.

A korai időszakban a Ferencváros és az MTK (akkoriban Hungária néven ismert) dominálták a bajnokságot. Az 1899-ben alapított Ferencváros fennállása első élvonalbeli trófeáját 1903-ban ünnepelte, majd 1927-ben már a tizedik sikernek örülhetett. Az MTK 1929-ben megszerezte 13. bajnoki címét, ezzel növelve az előnyét a Ferencvárossal szemben. Az Újpest volt az első klub, amely 26 év után megtörte a Ferencváros és az MTK kettős uralmát, 1930-ban elnyerve első bajnoki címét a magyar első osztályban.

A fővárosi futball aranykora és a nemzetközi áttörés

Az 1940-es években a Csepel SC nyerte meg első bajnoki címét, amelyet további két cím követett 1942-ben és 1943-ban. Az 1950-es években a Ferencváros és az MTK dominanciáját a Honvéd feltörése gyengítette, amely olyan játékosokkal büszkélkedhetett, mint Puskás, Bozsik, Czibor és Budai. Az 1950-es években a Honvéd ötször nyerte meg a bajnokságot. Később ezek a játékosok az 1954-es FIFA-világbajnokság döntőjében is szerepeltek. A Ferencváros a '60-as években élte aranykorát, amikor az 1965-ös Vásárvárosok Kupája-diadal mellett négy bajnoki elsőséget is begyűjtött olyan legendákkal a csapatban, mint Varga Zoltán (†65), Rákosi Gyula (80), Fenyvesi Máté (85) és persze az 1967-ben Aranylabdával kitüntetett Albert Flórián (†70). Ebben az évben jött össze a 20. bajnoki cím.

A Ferencváros történelmi Vásárvárosok Kupája-győzelme (1965)

Az európai klubfutball az 1950-es években változott meg jelentősen, amikor 1955-ben útjára indult a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK), majd 1960-ban a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK). Ugyancsak 1955-ben indult útjára az UEFA-kupa elődje, a Vásárvárosok Kupája (VVK). A Ferencvárosi Torna Club 1965-ben, egy drámai menetelés végén emelhette a magasba a VVK trófeáját, ezzel máig a Fradi az egyetlen magyar egyesület, amelyik el tudta hódítani a három nagy összeurópai nemzetközi kupasorozat (BEK/BL, KEK, VVK/UEFA-kupa/Európa-liga) valamelyikének serlegét.

A sorozat 1964. szeptember 9-én kezdődött a csehszlovák Zbrojovka Brno ellen. A Fradi 2-0-ra nyert hazai pályán Varga és Albert góljaival. A visszavágón 1-0-s vereség Brnóban, de az összesítés döntetlen esetén harmadik mérkőzést eredményezett. A Wiener SC, AS Roma, Athletic Bilbao és Manchester United ellen is küzdelmes, harmadik mérkőzéseken dőltek el a továbbjutások. A római mérkőzésen, Albert Flórián nélkül, Juhász István és Fenyvesi Máté góljaival aratott 2-1-es győzelmet az FTC. A Manchester United ellen az elődöntőben Novák tizenegyesből szerzett góljával harcolta ki a Fradi a harmadik meccset, amit Karába János felejthetetlen bombagóljával 2-1-re meg is nyert.

A fináléra 1965. június 23-án került sor Torinóban a Juventus ellen. A Fradi a pálya talán legnagyobb sztárja, Albert Flórián nélkül, ám a csapatmunkának köszönhetően egyenrangú ellenfele volt az olasz bajnokcsapatnak. A 74. percben a jobb szélen előrehúzódó Novák mintegy 30 méterről nagyszerűen ívelt a kapu elé, ahol Fenyvesi Máté, magasan felugorva, mintegy hat méterről a földre fejelve a hálóba pattintotta a labdát! Ezzel az egyetlen góljával 1-0-ra diadalmaskodott a Ferencváros, és ezzel magyar sporttörténelmet írt.

A vidéki csapatok felemelkedése és a centralizáció kihívásai

Közhelyszámba menő megállapítás, hogy a magyar labdarúgás első osztályát a második világháború utáni időszakban a fővárosi klubok uralták. Azonban ez a dominancia nem tartott örökké. Az 1963-ban a Győri ETO lett az első nem budapesti klub a háború utáni korszakban, amely megnyerte a nemzeti bajnokságot, megtörve a fővárosi hegemóniát. Az Újpest a hetvenes években uralta a bajnokságot, hét egymást követő címet nyerve 1969 és 1975 között. 1982-ben a Győr ismét megnyerte a bajnokságot, és ismételt a következő évben, 1983-ban. Azonban a nyolcvanas éveket a Honvéd uralta, amely a 80-as években élte második aranykorát.

A háború utáni időszak és a vidéki klubok küzdelme

A második világháború utáni állapotok, a területelcsatolások és a front okozta pusztítások miatt az MLSZ kezdetben csak a fővárosi klubokkal képzelte el az élvonalbeli bajnokságot. Az 1945-ös félszezonban az Újpest nyerte a bajnokságot a Ferencváros, Csepel, Kispest, Vasas és MTK előtt. Azonban 1945 augusztusában több mint 30 vidéki klub memorandumot adott ki, amelyben követelték a vidék bevonását az NB I-es küzdelmekbe, az „országos bajnokság” kiírását. Az MLSZ ellenállását végül áttörték, és az 1945-46-os szezonban már hat vidéki egyesületet - Szeged, Salgótarján, Diósgyőr, Szolnok, Debrecen, valamint a Haladás, ETO és Tatabánya osztályozó győztese - is besoroltak az élvonalba.

A vidéki csapatoknak ekkor még számos nehézséggel kellett szembenézniük. Pécs városában például a Pécsi Lokomotív 1952-es NB I-es szereplése során a helyi klubok közötti elfogultság és a nem megfelelő erősítés gátolta a sikert. A központosítás jegyében 1954-ben a pécsi bányász sportkörökből alakult meg a Pécsi Bányász, míg a hadsereg és belügy (pl. Dózsa csapatok) is szervezett saját klubokat országszerte.

Az új évezred vidéki dinasztiái és a modern NB I

A rendszerváltás következtében a magyar labdarúgóklubok elvesztették az állami támogatást, ami sok klubot pénzügyi problémákkal szembesített. Ennek ellenére a kilencvenes években továbbra is a hagyományos klubok, mint a Ferencváros, az MTK és az Újpest domináltak. Az MTK 1997-ben, majd 1999-ben is megszerezte 20. és 21. bajnoki címét. Az Újpest a kilencvenes évek elején bajnoki címet nyert, drámai versenyfutásban az MTK ellen.

A 2000-es években új, főként vidéki csapatok is bajnokok lettek. A Debreceni VSC, amely több mint öt évtizedet töltött a másodosztályban, és soha nem nyert bajnokságot a 21. század előtt, 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben is bajnok lett, így a liga történetében az első vidéki dinasztiát hozta létre. 2012-ben a Debreceni VSC veretlenül nyerte meg a bajnokságot. A vidéki klubok dominanciája a 2010-es években is folytatódott, amikor 2011-ben és 2015-ben a székesfehérvári Videoton nyerte meg a bajnokságot.

A Ferencváros a kétezres évek elején két bajnoki címet nyert az együttes Gera Zoltánnal a soraiban, 2004 után viszont 12 esztendőt kellett várni az újabb elsőségre, immár a német Thomas Doll-lal a kispadon. A harmadik csillagot jelentő 30. bajnoki címet tehát 2019. április 27-én sikerült begyűjteni, a Fradi szombaton 13. A jelenlegi címvédő a Ferencvárosi TC, amely egyben a legtöbb bajnoki címmel rendelkező csapat is, napjainkig 31 elsőséggel.

A Nemzeti Bajnokság felépítése és rekordjai

A magyar labdarúgó-bajnokság, hivatalos nevén Nemzeti Bajnokság (NB I), Magyarország legmagasabb szintű professzionális labdarúgóligája. A bajnokságban minden évben 12 csapat küzd a bajnoki címért. A versenyformátum szerint a csapatok háromszor játszanak egymással, egyszer otthon, egyszer idegenben, a harmadik mérkőzést pedig azon a stadionban rendezik, ahol az előző mérkőzés nem volt. A szezon végén a legjobb csapat bekerül a Bajnokok Ligája selejtezőinek főtáblájára, míg a második és harmadik helyezett, valamint a Magyar Kupa győztese az Európa Konferencia Liga selejtezőiben indulhat. A jelenlegi (2025-26-os) szezontól kezdve két csapat esik ki az NB II-be.

A magyar labdarúgó-bajnokságban számos kiemelkedő játékos szerepelt. Az egyik legnevesebb játékos Ferenc Puskás volt, aki a Honvéd játékosa volt 1943 és 1955 között, majd a Real Madridban folytatta pályafutását. A legtöbb nézővel rendelkező hazai átlagot a Budapest Kinizsi tartja 1955-ben (49 077 néző 13 hazai mérkőzésen). A mérkőzésenkénti legmagasabb nézőszámot 1955. március 27-én regisztrálták, amikor 100 500 néző volt jelen a Honvéd és a Budapest Kinizsi mérkőzésén a Ferenc Puskás Stadionban.

A magyar bajnokok időbeni megoszlása

Az alábbi táblázatban a legfontosabb magyar bajnokcsapatok szereplését és címeinek számát tekintjük át a történelem során:

Fővárosi és vidéki rangadók: a Ferencváros és a Győri ETO rivalizálása

Labdarúgásunk több mint száz éves története során számos olyan klubbal mérkőztek a fővárosi csapatok, akikkel bár több mint 50 mérkőzést játszottak, de idővel „kikoptak” az ellenfeleink sorából. Ebbe a „csoportba” tartozik a Győri ETO is, akivel ráadásul a vidéki csapatok közül a legtöbb mérkőzést játszották. A Győri ETO csapatát 1904-ben alapították, és az 1960-as feljutásuk után, három évre rá, már bajnoki címet ünnepelhettek, 1963-ban. A 60-as évek igen sikeres volt a klub számára, hiszen szereztek még egy bronzérmet, és három kupagyőzelmet is ez időszakban. Az 1980-as években a klub újra felülhetett a magyar bajnokság trónjára (Verebes korszak), ráadásul két egymást követő szezonban.

A két csapat első Magyar Kupa mérkőzésére 1922. április 23-án került sor, melyet az FTC 7-0-ra nyert meg. Az első vendéggyőzelemre 15 évet kellett várni a győri híveknek, 1952. november 8-án 4-0 arányban múlták felül a Bp. Kinizsit az Üllői úton. A 80-as években feledhetetlen párharcokat vívott a két együttes a bajnoki címért, de mindkét szezon végén a győriek örülhettek, a kispadon egy egykori FTC játékossal, Verebes Józseffel. 1982. november 7-én a Rába ETO 3-0-ra nyert a Népstadionban. A tavaszi „visszavágón” gólzáporos mérkőzésen, 1983. május 22-én, a Fradi Nyilasi duplájával 2-0-ra vezetett, de az ETO egyenlített, majd Nyilasi újra vezetést szerzett, amit a lefújás előtt néhány perccel Burcsa egalizált. A mérkőzés 3-3-as döntetlennel zárult.

A 2015-ös Quaestor Csoport csődje miatt az ETO nem kapott NB I-es licencet, és csak 10 év után, 2024. október 27-én tért vissza az élvonalba. Azóta is szoros mérkőzéseket játszanak, példa erre a 2025. március 2-i Groupama Arénában megrendezett találkozó, ahol az ETO már 2-0-ra vezetett, és a hazai zöld-fehéreknek a mérkőzés hajrájában sikerült csak egyenlíteni Pesics és Saldanha góljaival.

tags: #csak #fovarosi #csapat #nyerketet #magyar #bajnoksag

Népszerű bejegyzések:

• A ZTE Blade A310 műszaki adatai
• Magyar kapuslegendák a hetvenes-nyolcvanas évekből
• Információk a kiskőrösi focibajnokságról
• A magyar atléta londoni sikere
• Tudjon meg többet a békéscsabai labdarúgásról