Csányi Sándor és a női labdarúgás fejlődése: Elkötelezettség és stratégiai célok
A női labdarúgás dinamikus fejlődése világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, és Magyarországon is kiemelt szerepet játszik a sportág jövőjének alakításában. Dr. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) alelnöke már megválasztása idején is hangsúlyozta elkötelezettségét a női futball megerősítése iránt. 2018 februárjában, amikor Pozsonyban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 42. kongresszusán egyhangúlag a FIFA alelnökévé választották, így nyilatkozott az mlsz.hu-nak:
„Fontos, hogy a tendencia - mely szerint a nagyok még nagyobbá válhatnak, a kisebbek pedig aránytalanul lemaradnak klub- és válogatott szinten is -, megforduljon. Azért is dolgozni fogok, hogy a jó szabályozás eredményeként a fiatal játékosok több lehetőséghez jussanak, és hogy a szabadidős és a női futball erősödjön a világ minden táján.”
Ez a kijelentés már akkor is jelezte, hogy a női labdarúgás fejlesztése prioritást élvez Csányi Sándor programjában. Azóta az MLSZ számos lépést tett a kitűzött célok elérése érdekében.
A Női Labdarúgás Helyzete és Fejlesztési Stratégia
Az MLSZ egyedülálló módon közelítette meg a női labdarúgás fejlesztési tervének előkészítését. „Nemzetközi szinten is egyedülálló az, ahogy az MLSZ ad hoc bizottsága előkészíti a női labdarúgás fejlesztési tervét.” A szövetség elsőként a Kötényblog olvasóit, a labdarúgókat, edzőket, szülőket és szurkolókat kérte meg, vázolják a valós helyzetet. Második lépésben a szakemberekkel értékelik az eredményeket és javaslatokat tesznek, hogy összeálljon a cselekvési terv. A Kötényblognak adott exkluzív interjújában Csányi Sándor kiemelte, hogy „rengeteg hasznos dolgot írtak az olvasók. Nagyon nagy segítség ez az ad hoc női bizottság munkájához - biztos vagyok benne, hogy több, a válaszadók által felvetett ötlet kap majd helyet a női stratégiában.”
Csányi Sándor személyes motivációja is mélyen gyökerezik a női sportok iránti elkötelezettségében. „A női kézilabdában vállalt szerepem miatt (a Győri Audi ETO KC-t az OTP szponzorálja) értetlenül állok azelőtt, hogy a futballt kikiáltják férfias sportnak.” Hozzátette, hogy ha más sportágakban, mint például a kézilabdában vagy a vízilabdában a nők sikeresek tudnak lenni, akkor a női labdarúgás fellendülésének sincs akadálya. Az MLSZ stratégiájában is szerepel, hogy „ha stadionokat építünk és teli lelátókról, családcentrikus magyar futballról álmodozunk, akkor ne csonka családokat képzeljünk már el.” Fontos tényező az is, hogy „többszörös eséllyel lesz labdarúgó egy gyerekből, ha az édesanyja focizott, mint ha az apja volt labdarúgó. A női futball felkarolása tehát a férfi labdarúgásnak is érdeke.”
A Stratégia Megvalósítása és Kihívások
Csányi elismerte, hogy „tisztában vagyok azzal, hogy a női futball ügyét eddig nem kezelték, nem kezeltük úgy, ahogyan kellett volna. De őszinte leszek: az új elnökségnek nem is ez tartozott a leggyorsabban megoldandó feladatai közé. Ám most eljött az idő, hogy rendezzük sorainkat, mivel a stratégiában fontos szerepet szánunk a nőknek.” Ennek első lépéseként „2013-tól kötelezővé tették a férfi NB I-es klubok számára a női U15-ös csapat indítását, és 2018-ig mind utánpótlás-, mind pedig felnőtt női csapatokat is ki kell állítaniuk az egyesületeknek.”
Az elnök szerint „az élvonal szereplői ebből presztízskérdést csinálnak majd”, ami segít elkerülni, hogy a klubok csak papíron vegyék nevükre a női csapatokat. Emellett a TAO-s pénzek felhasználásának feltételeit is szigorítják. „Szerintem ez a mérsékelt, de érezhető nyomás épp megfelelő a változások elindításához.”
A társadalmi szkepticizmus ellenére is optimista: „Ha az ember elvállal egy feladatot, számítania kell rá, hogy egy jó darabig ellenszélben dolgozik majd. A lányok még a leglehetetlenebb körülmények között is képesek eredményeket produkálni - egy-egy siker pedig hamar le fogja csendesíteni a kétkedőket.”
A Női Futball Növekedése számokban és lehetőségekben
Az elmúlt időszakban jelentős növekedés volt tapasztalható a női labdarúgásban. „Jó nyomvonalon járnak. Előbbi kapcsán kiemelte, hogy 8000-ről 40 ezerre nőtt az igazolt labdarúgók száma, a 34 felnőtt mellett pedig 166 korosztályos csapat működik, ennek nyomán az élvonalat jelentő Simple Ligában a játékosok 35 százaléka 19 éven aluli, ebből pedig a válogatott is profitálhat.”
A tömegesítés kulcskérdése az utánpótlásban is megfigyelhető. „A Bozsik-program a legkisebbeknek máris óriási segítséget nyújt, kapom a híreket, hogy nagyon sok kislány kezdett focizni országszerte. Szerintem az utánpótláskorúak helyzete a legrosszabb jelenleg, ott mégis vannak biztató eredmények a válogatottaknál.” Csányi szerint „tehetségben nincs hiány”, és „úgy látom, hogy a női labdarúgásban sokkal gyorsabban tudnánk felzárkózni a nemzetközi élvonalhoz.”
Kihívások és Jövőbeli Irányok
Az MLSZ elnöke az OTP-nél szerzett tapasztalataira is hivatkozott, ahol „sok női vezetőm van, általánosítani nyilván nem lehet, de legalább olyan okosak, mint a férfiak, és egy kicsit talán lelkiismeretesebbek.” Hangsúlyozta, hogy nemtől függetlenül a legalkalmasabb személyt keresi az adott pozícióra, és ez a női futball esetében is így lesz.
A női edzőképzés támogatása szintén szóba került. „Néhány órája járt itt Mezey György, és arról számolt be, hogy meglepődve látta, mennyi fiatal hölgy van a D-licenszes edzők között, akiket most átképzünk Grassroots-diplomássá. Ha profitálhatunk a képzésükből, nem zárkózom el az ilyen megoldásoktól.” Emellett az ösztöndíjak létrehozásának sem látja akadályát. Annak ellenére, hogy sok panasz érkezett a bizalmatlanságról az MLSZ-szel szemben a női futball szereplői részéről, Csányi Sándor kijelentette: „Amit eddig megígértünk, azt megcsináltuk. Tesszük tovább a dolgunkat.”
A lebonyolítási rendszer és a szabályozások egyszerűsítése is napirenden van. „Azon vagyunk, hogy ezek között mihamarabb rendet tegyünk, a felesleges nehezítő elemeket kigyomláljuk. A kérdőív és az illetékes szakemberekkel folytatott beszélgetések alapján szeretnénk új alapokra helyezni a női labdarúgást. Ha sínre rakjuk a dolgokat, meg fog lódulni a szekér, meglátja.”
Médiafelület és Közvetítések
A legnagyobb kihívások egyike a médiafelület hiánya. „Na, azt például egyáltalán nem értem, miért ne lehetne női meccseket adni a tévében.” Csányi Sándor személyesen is élvezettel nézi a nemzetközi női mérkőzéseket. „Ezeknek a hölgyeknek a teljesítménye igenis összevethető a férfiakéval! Nem azt mondom, hogy hasonlítgatni kell, de tehetségesek, ügyesek, élvezetes a játékuk, akkor meg miért nem mutatjuk meg?” Az egyik legfontosabb, de egyben legkönnyebben megoldható célnak tartja, „hogy a nők a televízióban is helyet kapjanak, és a sportlapok is beszámoljanak az eredményeikről.”
A Nemzetközi Szerepvállalás és Korábbi Célok Értékelése
Csányi Sándor megválasztása a FIFA alelnöki tisztségre 2018 februárjában történt, miután az UEFA tagsága egyhangúlag javasolta őt a spanyol Angel Maria Villar távozása után megüresedett posztra. A FIFA jogosultsági eljárása mindent rendben lévőnek talált Csányi Sándor személyét illetően, így a magyar sportvezető a nemzetközi szövetség nyári, moszkvai kongresszusán hivatalosan is kinevezést kaphatott. Ez a sportdiplomáciai eredmény példátlan volt Magyarország számára.
Az MLSZ elnökeként Csányi Sándor 2025-ig vezetheti a szervezetet, és az elmúlt tíz év értékelése során felmerült néhány olyan cél, amely a női labdarúgást is érintette. Egy korábbi programban az szerepelt, hogy „A női válogatott a nemzetközi bajnokságok felére kijut - egyszer sem történt meg.” Ez a korábbi ígéret azt mutatja, hogy a női labdarúgás fejlesztésének szándéka már régebb óta megvolt, de a válogatott szintű eredmények elmaradtak. Az új stratégiával és az ad hoc bizottság munkájával az MLSZ célja, hogy ezeket a kihívásokat leküzdve a női futball valóban fellendüljön.
tags: #csanyi #sandor #noi #foc
