Dr. Csányi Tamás: A Mozgásfejlődés Megújítása és a Neuromítoszok Felfedezése
Dr. Csányi Tamás neve ismerősen csenghet vármegyeszékhelyünk sportberkein belül, sokan még sincsenek tisztában a szakember eddigi munkásságával. Az elsősorban oktatásmódszertanban jártas és abban dolgozó egyetemi docens Szolnokról indult, és mára a Testnevelési Egyetem Elméleti és Oktatásmódszertani Tanszékének vezetője lett. Munkásságának mozgatórugója, hogy megmutassa: vannak már új módszerek a gyerekek mozgásfejlődésének javításához.
A Szolnoki Gyökerek és a Sport Szeretete
Csányi Tamás a szolnoki Mátyás király úti Általános Iskola falai között ismerkedett meg a sporttal, ahol Fodor Attila egykori testnevelő húzta fel az alapokat, amelyre aztán felépítette szakmai életét. Nem csak tanárára, annak kollégáira és az egész közösségre szívesen emlékszik vissza. Olyan sportműhely működött ott, amelynek tagjai a tisztességre, a becsületes munkára nevelték tanítványaikat, nem véletlen, hogy kikerültek a pedagógusok kezei alól olyanok, akik a versenysportért tevékenykednek napjainkban is.
„Nagyon büszke vagyok a szolnoki kötődésemre, a gyökereimre, és arra, hogy egyszer a jó tanuló, jó sportoló díjat is megkaphattam. Úgy gondolom, hogy ebből az időszakból ered az a fajta küldetésem, hogy megmutassam: vannak már új módszerek a gyerekek mozgásfejlődésének javításához. Mind a mai napig ez a mozgatórugója a munkásságomnak, azért dolgozom, hogy ebben is előbbre lépjen társadalmunk” - avatta be lapunkat az egyetemi docens, aki mindemellett még számos területen is tevékenykedik, és kutatásokat is végez a témában.
Szakmai Pályafutás és Oktatói Tevékenység
Dr. Csányi Tamás a Testnevelési Egyetem Elméleti és Oktatásmódszertani Tanszék vezetőjeként is dolgozik. Korábban az ELTE-n is tanított, de saját bevallása szerint soha nem felejti el a szülővárosában töltött időszakot, amely gyakorlatilag megalapozta a jövőjét is. Tanított tárgyai között szerepel a testnevelés és testnevelési pszichológia, sítábor, testnevelés elmélet és jóga I. Az értékelések alapján, amelyeket hallgatói tettek, a követelmények teljesíthetősége, tárgy hasznossága, segítőkészsége, felkészültsége és előadásmódja kiváló. Egyik hallgatója például így vélekedett róla: „Hihetetlenül korrekt, jól felkészült, segítőkész, és ami manapság még ezeknél is ritkább: humoros pedagógus. Az a gondolkodásmód pedig, amit képvisel egyedi, különleges és tiszteletreméltó. Látványra pedig.. elég esztétikus :D”
Dr. Csányi Tamás oktatói értékeléseinek összefoglalása
| Kategória | Átlagos értékelés (1-5 skálán) |
|---|---|
| Követelmények teljesíthetősége | 4.98 |
| Tárgy hasznossága | Jó |
| Segítőkészség | Segítőkész |
| Felkészültség | Jól felkészült |
| Előadásmód | Kiváló |
A Digitális Kor Kihívásai a Mozgásfejlődésben
„Az nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök előtérbe kerülésével egyenes arányban egyre rosszabb mozgású, fizikálisan gyenge fiatalok érkeznek az iskolákba. Mit lehetne ez ellen tenni?” - teszi fel a kérdést Csányi Tamás. Hozzáteszi, hogy mindenkinek, a szülőknek, az önkormányzatoknak, iskoláknak, testnevelőknek is van felelősségük abban, hogy ilyen rossz irányban mennek a dolgok - nincs egyszerű feladatunk, hiszen már elég mélyen gyökereznek a problémák. Elsősorban az alsó tagozatot kellene megerősíteni, azt a területet, ahol a legnagyobb a gond, hiszen - tisztelet a kivételnek - sokhelyütt nem szakképesítéssel rendelkező tanítók foglalkoznak a kicsikkel.
A szakmai színvonal megerősítése mellett úgy gondolja, hogy mesterségesen kell megteremteni azokat az evolúcióban belénk ivódott természetes mozgásformákat, melyeket apáink még maguktól műveltek egykoron. „Nem tiltani kell a gyerekektől a digitális világot, hanem ezek mellé társítani.” A mindennapos testnevelés bevezetése is ezt a célt szolgálja. Statisztikai mérések ugyan bizonyítják, hogy népegészségügyi szempontból pozitív hatással van a fiatalokra a nagyobb óraszám, de ez önmagában kevés, mert rendkívül gyenge fizikai állapotban vannak az érintett gyerekek.
Megoldások és Új Programok a Mozgás Ösztönzésére
Dr. Csányi Tamás szerint a testnevelőket is motiválni kell, hogy ne túlélni akarják az iskolát és csak a délutáni edzéseikre koncentráljanak. Úgy véli, hogy a béremelés, és a COVID után létrehozott rövidebb ciklusú - ám nem könnyű - testnevelőképzés bevezetése is segítséget nyújthat a bajok orvoslásában. Az Aktív iskolai program ma már mintegy 440 tanintézményben működik országszerte, amely a mozgásra ösztönző iskolai környezet kialakítását célozza. „Szeretnénk ezt minél szélesebb körben megismertetni, és elérni, hogy a kollégák csatlakozása mellett egyre többet mozogjon a gyermek.”
A Magyar Diáksport Szövetség Szerepe és a NETFIT Felmérés
Csányi Tamás a Magyar Diáksport Szövetségben szakmai főtanácsadóként is tevékenykedik. Itt a diáksport folyamatosan bővülő lehetőségeket kínál a tanulók számára, különböző táborok, rekreációs képzések állnak az érdeklődők rendelkezésére, de a legismertebb programja továbbra is a diákolimpiaverseny rendszere, ami a legtehetségesebb sportolók számára nyújt kiemelkedési lehetőséget. A NETFIT felmérés pedig azt szolgálja, hogy képet kapjunk a gyerekek mindenkori fizikai állapotáról. „Tudom, sokhelyütt csak felesleges koloncnak tartják a tesitanárok, de ez elsősorban az ő feladatuk, hogy elérjék diákjaiknál: vegyék komolyan a teszteket, pontosan azért, hogy hű képet kapjunk az állapotukról. Nem ennek a tesztnek a problémája a kialakult helyzet, az iskolai sport környezetének a felelőssége is, hogy a fiatalok komolyan vegyék ezirányú feladatukat.”
Neuromítoszok az Oktatásban és a Mozgásterápiák
Februárban jelent meg dr. habil. Csányi Tamás és kutatótársai angol nyelvű tanulmánya a magyar pedagógusok idegtudományi műveltségéről és az úgynevezett neuromítoszokról. Mindenekelőtt rögzítsük, hogy a neuromítosz kifejezést azokra a téves, félreértelmezett vagy leegyszerűsített idegtudományi elméletekre használják, amelyek az oktatásra is befolyással lehetnek. „Könnyebben tanulunk, ha az információt a számunkra preferált tanulási stílusban, például vizuálisan, hallás után vagy mozgáson keresztül kapjuk - nos, aki pedagógusként ezt a hamis állítást elhiszi, az a tanítási módszereit is képes ehhez az elképzeléshez igazítani, vagyis ez alapján differenciálni a diákjait.”
A mozgásfejlődésre vonatkozó nézetek kapcsán a kutatók tapasztalatai szerint hiába zajlott le ezen a területen paradigmaváltás, réges-régen megdőlt nézeteket vallva sokan még mindig kizárólag az idegrendszeri éréssel magyarázzák ezt a komplex folyamatot. Szerinte figyelemre méltó, hogy Magyarországon a mozgás hatásaihoz kapcsolódó neuromítoszok elterjedtsége jóval nagyobb arányban van jelen, mint más országokban. Ezt az is okozhatja, hogy idehaza népszerűek az olyan mozgásterápiák, amelyet azt ígérik, hogy megoldják a tanulási problémákat, zavarokat.
„A legtöbb ilyen terápia elméleti alapjait az 50-es, 60-as, 70-es években találták ki, amikor az emberi agyműködés - és általában az idegrendszer - vizsgálatára alkalmas módszerek még kezdetlegesek voltak, különösen a gyerekeknél. Például a modern, funkcionális MRI-vizsgálatok, amelyeknek köszönhetően valós időben jeleníthetők meg agyi folyamatok, csak az utóbbi évtizedben kezdődtek meg igazán csecsemőknél és kisgyermekeknél.”
tags: #csanyi #tamas #jatekos #atmozgatas
