A Cserépkályha Levegő Utánpótlása: Miért Kulcsfontosságú a Külső Légbevezetés?
A fatüzelésű berendezések, így a cserépkályhák és kandallók megfelelő és biztonságos működéséhez elengedhetetlen a folyamatos és elegendő oxigénellátás. Számos országban, hogyha fatüzelésű berendezésről van szó, akkor szinte már nem is kérdéses, hogy annak oxigénellátását külső légbevezetéssel oldják meg. Ez a gyakorlat ma már a modern építési szabványok és az energiatakarékosság jegyében Magyarországon is alapvető fontosságú.
Miért Jelent Problémát a Hagyományos Levegőellátás a Modern Otthonokban?
Régen a cserépkályhák az égéshez szükséges levegőt a házak légteréből vonták el. Ez akkoriban működött, hiszen a fa nyílászárók pontatlanságuk miatt könnyen beengedték-pótolták a szükséges levegőt a házba. Ez a mai légtömör házakban nem így van, ugyanis a nyílászárók pontos szigetelése semmilyen levegő utánpótlást nem képes biztosítani. A jelenleg épülő családi, és a felújított régi házakat ma már olyan jól záródó nyílászárókkal látják el, ami egyáltalán nem enged be levegőt a házba, ezért az épület hermetikusan zárt lesz.
A Levegőhiány Következményei és Veszélyei
Ha egy ilyen lakásban próbálunk fűteni kályhával, külső levegőellátás nélkül, akkor a házon belül a nyomás percek alatt annyira visszaeshet, hogy a kémény szívóereje lecsökken és nem képes több levegőt a tűztérbe szívni a helyiségből. Ekkor oxigénszegény, elégtelen égés jön létre és a kályhánk nem fog megfelelően működni (levegőszegény, kormos égés, alacsony hatásfok, kátrányosodó járatok és kémény, esetleg füstölés a szoba felé).
A kályha tűzterében égő tűz folyamatosan friss, égést tápláló levegőt igényel, ami az égéstermékkel együtt a kéményen át folyamatosan távozik. A folyamatosan beszívott levegőt folyamatosan pótolni kell a házon kívülről. Ellenkező esetben a házon belül a nyomás másodpercek alatt annyira lecsökken, hogy a kémény szívóereje nem képes több levegőt a tűztérbe szívni a helyiségből. Ha nincs külső levegő bevezetés, akkor a berendezés a lakás légteréből szívja el a levegőt, vákuum keletkezik és a kandalló befüstöl, illetve a kandallóban elalszik a tűz.
Egy egyszerű hasonlat: jelképezze a légtömör házat egy zárt vizeskanna, amiből egy csapon át engedjük a vizet egy pohárba, ami a kályhát jelképezi. Miután a csapot megnyitjuk, a víz egyre vékonyodó sugárral csordogál a pohárba, aztán a vízsugár eláll. A fenti példa alapján gondolom mindenki számára érthető, hogy a helyiségből az égéshez elvett levegőt, folyamatosan rendelkezésre álló nyíláson át kell a házon kívülről pótolni.
A Külső Légbevezetés, mint Megoldás
A kályha jelenlegi és jövőbeni megfelelő működése, és a biztonság érdekében tehát gondoskodnunk kell a megfelelő égési levegő ellátásról. Még akkor is, ha a ház jelenleg még amúgy is huzatos. Ezt egyébként nem csak a kályha helyes működése (így a megrendelőnk megelégedése), hanem a jelenleg érvényes kémény szabványok is megkövetelik (MSZ 845 szabvány és MSZ EN 13384 szabványsorozat).
A Külső Levegőellátó Rendszer Működése és Előnyei
A külső légbevezetés lényege egy 125-160mm-es légcsatorna, mely egy szabályzó szeleppel van ellátva, és a lakáson kívüli légtérből vezeti egyenesen a kályha tűzterébe az égéshez szükséges levegőt. Így a beáramló külső levegő nem érintkezik a ház légterével és nem hűti azt, tehát a cserépkályha teljesen függetlenné válik a háztól. A rendszer további előnye: hogy a már felmelegített levegőt nem szívja el a lakásból, növelve ezzel a készülék hatásfokát. A zárt égésterű kandallók, szemben a hagyományosakkal, amelyek a lakás levegőjét használják és csak a füstgáz kivezető csonkkal rendelkeznek, két csonkkal rendelkeznek, egyik a külső levegő számára.
Ennek egyik eleme a külső égési-levegő bevezetés alkalmazása, és ehhez részben kapcsolódóan legújabb fejlesztésű biotűztér alkalmazása. A gyakorlatban inkább speciális tűztér kialakítás (biotűztér) alkalmazása az elterjedt. A hagyományos tűzterek ugyanis csak speciális kiegészítőkkel (például levegőbevezetéssel ellátott tűztér ajtó) alkalmasak külső égési levegő fogadására.
A Külső Légbevezetés Kialakítása
Ez a légcsatorna kialakítható kéményen keresztül, födémen vagy aljzatba épített légcsatornával, természetesen szabályozó szeleppel. A Schiedel gyártmányú kéményeknél külön légcsatorna is található a kémény mellett. Ennek előnye, hogy a beérkező levegő közvetlenül a fűtőeszközbe jut, így nem hűti a házat. Az aljzatban egy 160 mm átmérőjű csövet fektetnek le, mely közvetlenül a kályha tűzteréhez vezet. A bejövő csőre egy szelepet, vagy egy égésvezérlőt kell építeni, hogy manuálisan vagy vezérelten a beáramló külső levegőt szabályozni tudjuk, illetve az égés befejeztével el tudjuk zárni a további levegő beáramlást.
A külső levegő bevezetéshez elegendő egy Ø120 mm belső átmérővel rendelkező cső, melynek egyik vége a kültérre kerül kivezetésre, másik vége pedig a kandallóhoz van csatlakoztatva. Fontos leszögezni, hogy megoldható kisebb átmérőjű csővel is pl. Ø100mm -essel. A nagyobb keresztmetszetet azért javasoljuk, mert, ha a telepítés során a cső valahol megtörne, megnyomódna, vagy sok a sarok, így még mindíg elegendő levegő jut a tűztérbe.
Külső levegő csatlakozó
Tervezés és Kivitelezés: Szakértelem és Precizitás
Lényeges, hogy a kerek légvezeték kialakítása pontos tervezést igényel. Már az épület alapozásakor figyelembe kell vennünk minden szükségletet és utólagos változtatásra kevés esély van. Fontos, tudni a légcsatorna méretét légtechnikussal kell terveztetni, mivel annak légellenállása a cső típusától (pl: hengeres műanyag, hengeres acél, lapcsatorna, vagy nyújtható harmonika cső) és hosszától függően változik, így annak átmérőjét ennek függvényében kell tervezni. A legtöbb berendezésnek 125 mm-es átmérőjű légbevezetésre van szüksége.
Ezt a csatornát ki kell alakítani az építkezés kezdeti fázisában, az alapozással egyidőben. Megvalósítására egy kör keresztmetszetű acél vagy PVC csövet kell lefektetni az aljzatban. A cső végét a külső térben a hóhatár felett vezetjük ki, míg a belső oldalon a kiállás pontos helyét az adott tűztér paramétereinek, valamint a helyi adottságok figyelembevételével határozzuk meg.
Alternatívák és Megoldások Utólagos Kialakításra
Ha az épület alapozási fázisában nem került beépítésre kerek légbevezetés, akkor lehetőség van lapos csatorna alkalmazására, az aljzatbeton elkészüléséig. Vagyis a gépészeti szereléssel egyidőben még kialakítható lapos csatorna. Amennyiben a külső levegő bevezetési csatorna kialakítására a padlóban gépészeti szereléssel egy időben át egy már kész házban kell kialakítani, akkor általában az aljzatba fektethetünk egy ún. lapos csatornát, amely maximum 6 cm magas, így a leggyakrabban alkalmazott aljzatszigetelésben, gond nélkül elfér. A lapos csatornarendszerek több szélességben kaphatóak, így gyakorlatilag az összes kandallótípus levegő igénye kielégíthető használatukkal. A megoldás előnye, hogy a tervezést illetően több időnk marad - elég az estrich réteg kivitelezése és a gépészeti szereléssel egyidejűleg lefektetni a vezetéket.
A friss levegő bevezetésére szolgáló cső leggyakrabban az aljzatbetonban kerül bevezetésre, de a hátfalból is kiállható cca 4cm magasságban a talajtól. Amennyiben körülményes a ház külső faláig eljutni a levegő bevezetéssel, a levegő utánpótlás megoldható a padlástérből is. Ebben az esetében a födémen kivágott résen keresztül kerül a cső a padlástérbe.
A Ø120 mm belső átmérővel rendelkező csövön kívül másik általunk javasolt csőméret az 5×15 cm-es lapos cső, mely méretéből adódóan gyakran praktikusabb megoldást nyújt, könnyebb elvezetni pl. az aljzatbetonban, vagy a hátfalban.
A Csatorna Méretezése és Optimalizálása
Az égési levegő csatorna esetén kifejezetten fontos szempont annak megfelelő keresztmetszete, mellyel mindig a kémény keresztmetszetéhez kell igazodnunk. Egy nyitott tűzterű kandalló esetén az égési levegő csatorna keresztmetszete minimum a kémény keresztmetszetének a fele legyen, egy zárt tűzterű kandalló esetén azonban ez az arány 2/3, vagy 3/4. Az égési levegő csatornáját általában a szoba lábazatába szokták beépíteni, de mindenféleképpen szükséges annak hőszigetelése.
A külső levegő csatorna hossza nem választható meg szabadon. Az a kandalló tűztérrel és a kéménnyel együtt egy gáztani lengőrendszert alkot. Az általánosságban használható légcsatorna hossz 5 méter. Ha a kandalló nem jut elég levegőhöz, a begyújtási folyamat elhúzódik és rendkívül nehézkessé válik, szélsőséges esetben nem működik. Hogyan orvosolhatjuk a problémát: 90 fokos könyökök helyett 45 fokos idomokat használunk, vagy túlméretezzük a keresztmetszetet. Ha teljesen biztosra akar menni, előzetesen készíttethet áramlástechnikai méretezést, amely a csatorna, a tűztér és a kémény adatai alapján megadja az ideális paramétereket.
Ha valóban a leggazdaságosabb fűtési megoldásra törekszünk, akkor nem árt a kintről bevezetett égési levegőt már előmelegíteni valamilyen szinten. Az ilyen előmelegített égési levegő a kémény felmelegítésére is kiváló lehet.
További Levegőellátási Megoldások és Döntési Szempontok
Amennyiben semmilyen lehetőség nincs a fent említett csatornák kialakítására a levegőt akkor is pótolnia kell. Erre alkalmasak a fali direkt légbevezetők, amelyek a típusnak megfelelő mennyiséget 35-60 m3 levegőt engednek be folyamatosan a lakás légterébe. Ez nyilván nem komfortos és sokunkban felveti a kérdést, ha már jól szigetelt épületet épít minek engedje be a hideget? Erre megoldás lehet a hővisszanyerős szellőztető. A magyarországi szabványoknak szintén megfelelve ugyan megoldható a kandalló üzemeltetése friss levegő bevezető cső csatlakoztatása nélkül is, de ilyenkor a külső falba egy olyan szellőző rács beszerelése szükséges, mely biztosítja a külső levegő folyamatos pótlását a szobába.
Miért Nem Működnek a "Kreatív" Hagyományos Megoldások?
Az első megoldás elsőre egyszerűbbnek tűnhet: a hagyományos módon épített kályha a lakótérből szívja a tűztérbe az égést tápláló levegőt, a helyiség levegő-utánpótlásáról pedig külön gondoskodunk. Erre már több embertől (kályhásoktól is) hallottam egy frappáns megoldást: a kályha tüzelésének egy-másfél órás időtartama alatt mondjuk félóránként pár percre kinyitunk egy ablakot, így pótolva a kályha által felhasznált levegőt. Persze ez nem működőképes megoldás.
A gyakorlatban ez például 3-5 db. Aereco 125 mm-es fali légbevezetőt jelentene a légtömör házakban. Nem sok kályha tulajdonos lenne, aki szeretne ennyi lukat a házára, amik az előírások szerint ráadásul állandóan rendelkezésre kell, hogy álljanak, tehát nem lehetnek sem kézzel, sem más módon elzárhatók. A fentiekből látható, hogy a levegőellátás e módja a jövőben szabályosan, csak speciális esetekben, és akkor is csak komoly épület-energetikai kompromisszum árán oldható meg.
Páraelszívó és Kondenzáció Kockázatai
Sokan talán nem is sejtik, hogy a páraelszívó is veszélyeket rejthet. Amennyiben a nyílászárók cseréjénél nem gondoskodtunk megfelelő légbevezetésről, a levegő minden nyíláson át a házba áramlik. A legkönnyebb út a kéményen át vezet, így ha működik a kályha, akkor a füstöt, ha nem, akkor a kéményben lévő kellemetlen szagokat szívja be a házba.
Miért fontos a csatorna szigetelése? A pára mindig a meleg oldalon csapódik le. A csatorna belső oldalán a kinti hideg levegő áramlik, míg a külső oldal szoba-hőmérsékletű. A pára a csatorna külső falán fog lecsapódni a szobában, ami penészesedéshez vezethet.
Szakmai Tapasztalat és Szabványok Jelentősége
Tény és nem vitatéma, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben épült szinte összes ház légtömör. Ami még nem így épült, azt pedig az óta egy alapos felújítással, nyílászáró cserével már azzá tették, vagy a ma beépített cserépkályha élettartama alatt azzá fogják tenni. A cserépkályha építése precíz és szaktudást igénylő folyamat, ezért fontos, hogy tapasztalt szakembert válasszunk.
Több kályhás is kért már tőlem segítséget a külső levegőbevezetés megtervezésével, kivitelezésével kapcsolatban. Eddig az összes kályhámat külső levegőbevezetéssel építettem, valamint az elmúlt pár hónapban jó pár kályha megépítésében vettem részt Ausztriában, osztrák mester segédjeként. Szeptember végén pedig volt szerencsém egy hetet eltölteni a Kachelofenverband kutató-fejlesztő laborjában, ahol többek között ezzel a témával kapcsolatban is kutakodtam. Ausztriai gyakorlatom során azt látom, hogy ott eleve nagyon ritkán merül fel, hogy a kályhás ne külső levegőellátással tervezze és építse a kályhát. Sógoréknál egyébként manapság szinte kizárólag ezt a módját választják az égési levegőellátásnak.
Bár több szakmabelitől hallottam ellenérveket, elsősorban a következőt: a légtömör házak amúgy is élhetetlenek, a kályha pedig a lakótér szellőztetésének motorja lehetne. Valóban kiváló szellőztetőmotor volt a kályha a múltban. Az akkori építési szokásoknak, előírásoknak, elvárásoknak ez kiválóan meg is felelt. Ma viszont sem a tulajdonosok elvárásainak, sem az építésügyi, sem a kéményekre vonatkozó előírásoknak nem felel meg ez a megoldás.
tags: #cserepkalyha #levego #utanpotlas
