A Cserna László Incidens és a Magyar Labdarúgás Bírói Vitái
A magyar labdarúgásban a játékvezetői döntések és a bírók megítélése régóta forró téma. Míg korábban a szurkolói felháborodás elsősorban a vitatható ítéletekre korlátozódott, az utóbbi időben olyan, korábban elképzelhetetlen esetek is napvilágot láttak, mint a játékvezető feltételezett ittas állapota egy mérkőzésen.
Eddig csupán akkor ordította a nép, hogy ,,Részeg disznó!”, ha a bíró véletlenül megcsúszott és perecelt egyet, egyébként csak hülyéztek és anyáztak. Török klubigazgató ma(li)gánakciója viszont tényleg új fejezet. Nem is oly rég az újpestiek nyitottak tüzet Kiss Bélára, nyilvános Cooper-futást követeltek (miután nevezett a kezdőkörből ítélt meg egy tizenegyest, hozzátéve, röhej, hogy csípőficammal a profiliga közelébe engednek bárkit is. Ezek az esetek azt mutatják, hogy kezdenek kissé elvadulni a történések a magyar futballban.
A Cserna László Incidens Részletei
Különösen nagy port kavart a futballtársadalomban a Cserna László játékvezetőt érintő feltételezett alkoholincidens. A szünet végén Török Péter, a Haladás-Milos klubigazgatója megkereste a lelátón az MLSZ-ellenőrt. A szombathelyi vezető szerint ugyanis Cserna játékvezető „nem megfelelő állapotban”, vagyis ittasan vezette a találkozót, s ezt az észrevételt közölte az ellenőrrel.
Azonban a vizsgálatok nem támasztották alá a vádakat. Szonda ugyan nem került elő, de Török Péter a találkozó után elmondta: járt a bírói öltözőben - elnézést kért Csernától a Tóth kiállítása utáni viselkedéséért, s a beszélgetés közben nem érezte, hogy Cserna alkoholt fogyasztott volna. Tóth András, az újpestiek technikai vezetője is elképzelhetetlennek tartotta, hogy a játékvezető italos lett volna.
Cserna László a lefújás után mosolyogva közölte, hogy ő bátran vállalkozik a szondázásra, mert szerinte a játékosok különleges arcszeszének illatát keverték össze az alkoholéval. Félretéve a tréfát - no és azt, hogy elmaradt a szondáztatás, miután nem Cserna illatozott, hanem a játékosok arcszesze, miképp Kissnek sem kell loholnia, továbbá csípőficama sincs, kezdenek kissé elvadulni a történések.
Általános Problémák a Magyar Játékvezetéssel
A Cserna-incidens rávilágított a magyar labdarúgásban régóta fennálló problémákra, különösen a bírói ítéletek objektivitásával és a szurkolói elégedetlenséggel kapcsolatban.
Az elmúlt hetekben bírói tévedések sorozata borzolja a diósgyőri szurkolók idegeit. Persze a bíró mindig rossz, de amikor sorozatosan egy csapat kárára tévednek bizonyíthatóan, az már sok(k). Ha ilyen hajmeresztő hibákat vétenek ellenünk, azt már nem hagyhatjuk szó nélkül. Egy Diósgyőr ellen mindig könnyű befújni egy tizenegyest, egy piros lapot kiosztani, egy kétesen megítélhető szituációban ellene dönteni. Soha nem voltunk kirakatcsapat - na jó, talán a hetvenes nyolcvanas évek fordulóján - velünk mindig kényük-kedvük szerint bántak a bírók és ugyanígy az MLSZ is.
Manapság is jellemző egy jó kis pénzbüntetés, ugyanazért, amiért egy másik csapat nem is kap semmit, vagy egy jóval nagyobb eltiltás a játékosainknak, ugyanazért, amiért mondjuk egy fradista egy meccset kap. Könnyebben húzzák be a lest, könnyebben adják a lapot. Az ezt elkövetők sérthetetlenek. Egy kupadöntőn kiállíthat egy vélt kezezésért egy diósgyőrit a sípmester, - döntően befolyásolva azt - vagy egy gólt meg nem adhat, holott a védő három méterrel a partjelző orra előtt kóricál, jóval a csatárunk mögött. A budapesti csapatok ellen pedig mindig nehéz volt a jobb játékosállomány és a bírói nyomás miatt. A fővárosban nagyon kevés babér termett a vidéki csapatoknak. Teljesen más elbírálásban részesült mindig egy pesti csapat. A különböző minisztériumok egymás között osztották szét a klubokat, kényük-kedvük szerint vették el a vidéki tehetségeket, akik mentek is a hívó szóra, mert csak náluk lehetett érvényesülni.
Történelmi Játékvezetői Botrányok és DVTK Példák
A bírói viták nem új keletűek a magyar futballban, ahogy azt a Diósgyőr csapatának történelme is számos alkalommal bizonyítja. Varga Lajos könyvét segítségül hívva a diósgyőri labdarúgásról a múlt századi barangolásunkhoz, a teljesség igénye nélkül számos esetet említhetünk:
| Év | Mérkőzés | Esemény leírása |
|---|---|---|
| 1912 | - | Az eperjesiek 20 perccel a vége előtt levonultak a pályáról az erélytelen bíráskodásból származó eldurvulás miatt. |
| 1917. dec. 14. | Hadi bajnokság, DVTK - MMTE | A játékosok viselkedése miatt csak szidalmakat lehetett hallani, s közben sűrűn szidták a bírót is. |
| 1924. júl. 26. | A vidék legjobbja címért | Wrbata eltiltásáról nincs információ, de a következő szezonban ugyanúgy játszott. |
| 1937. aug. 1. | Mérkőzés a másodosztályba kerülésért | Az első félidőben két diósgyőri, Kőhalmi (35. perc) és Gáspár kapus (44. perc) kiállítása. |
| 1940 | - | Néhány lehetetlen ítélkezés megfeszítette az idegeket és hangos kitörésekre vezetett. |
| 1943 | - | A DiMÁVAG-ot ismét játékvezetői tévedés fosztotta meg jogos pontjaitól. |
| 1945. nov. 18. | NB1, DVTK - Újpest 3-4 | A mérkőzés utáni botrány miatt négy hónapig nem játszhattunk hazai pályán. |
| 1947 | - | Az MLSZ az előzetesen engedélyezett halasztási kérelem ellenére kötelezte a diósgyőrieket a mérkőzés lejátszására. |
| 1952. márc. 23. | NB1, Diósgyőri Vasas - Bp. Honvéd | Zsolt István játékvezető szerint Károlyi kilépett a tizenhatosról labdával a kezében, Budai I. belőtte a szabadrúgást. A közönség percekig tüntetett, a játékvezetőt Hatvanig üldözték a feldühödött drukkerek. |
| 1965 | Szállítók ellen | A hazai szurkolók bántalmazták Soós Béla játékvezetőt és két partjelző társát, kődarabokat dobtak a pályára. |
| 1965. szept. 5. | NB2, Diósgyőri VTK - Egyetértés 1-3 | Ismét egy pesti feljutásban érdekelt csapat ellen, ismét botrány. |
| 1972 | - | A közönség hatalmas tüntetésbe kezdett, percekig állt a játék, mert a játékvezető nem fújt le egy akciót, majd egy újabb esés után már nem merte vállalni a közönség haragját. |
| 1977 | MK döntő | Az MLSZ annyira biztos volt a budapesti csapat győzelmében, hogy el sem vitte a trófeát a hevesi városba. |
| 1981 | Újpest ellen | A játékvezető által sosem volt, de megítélt 11-est Veréb sem tudta hárítani. |
| 1990 | Kazincbarcika | 45 percre rövidült a játékidő. |
| 1995 | - | Sorozatos bírói tévedések miatt a szurkolók elkeseredtek. Egyikük egy fél téglát dobott a játéktérre, emiatt a játékvezető beszüntette a mérkőzést. |
| 1996 | - | Márton Sándor gyengén, erélytelenül vezette a mérkőzést. Nem sok hiányzott a mérkőzés botrányba fulladásához. |
| 1996. nov. 17. | - | Az első félidőben a hazaiak gólt értek el, amit les címén nem adott meg a játékvezető, de a hazai játékosok meggyőzték őt és segítőjét a találat érvényességéről! |
| 1997. nov. 19. | NB1, Diósgyőri FC - Békéscsabai Előre 0-0 | A játékvezető erélytelenségét kihasználva a vendégek alattomos és durva játékkal vitték el az egyik pontot. A közönség felállva tüntetett. Játékvezető: Márton Sándor. |
| 2000 | - | Bede Ferenc játékvezető sorozatosan a hazai csapatot sújtotta ítéleteivel és indokolatlanul kiállította Vitelki Zoltánt. |
Hírhedt Játékvezetők és a Szurkolói Reakciók
A szurkolók elégedetlensége gyakran személyes kritikában nyilvánul meg bizonyos játékvezetőkkel szemben. Felsorolnám azoknak a játékvezetőknek a nevét, akikkel szinte minden meccsen bajunk volt: Bede Ferenc, Márton Sándor, Tóth Vencel, Cserna László, Vágner László, Juhos Attila, Piller Sándor. Az egyik hazai meccs után - 1998-ban történt - megvártam Vágner Lászlót és megkérdeztem, hogy a Diósgyőrnek miért nem tudott sohasem egy meccset normálisan levezetni. Csak hebegett-habogott és a dunaújvárosi (Dunaferr- Diósgyőri FC 2-3) meccset emlegette, - mármint, hogy azon nyert a Diósgyőr és ő vezette - meg azt, hogy ő a 40-es iskolába járt Miskolcon.
A másik sztori Bede Fereccel kapcsolatos. Kazincbarcikán játszottunk. Félidőben jött ki a játékoskijáróból, ami a vendégszektor mellett vezetett a pályára. Sima drótkerítés választotta el a szurkolóktól, természetesen azt a meccset is borzasztóan vezette. Robbantak mellette a petárdák, szitok és testnedváradatot kapott a nyakába. Ő csak mosolygott, láthatóan szórakoztatta a nézők dühe. Ez az ember manapság az M4 szakértője. Bedéről még annyit, hogy érzésem szerint őt konkrétan felspanolta, ha a nagy létszámú közönség előtt ellenük fújhat.
A Játékvezetői Testület Helyzete és Jövője
Anélkül, hogy szentet óhajtanék gyártani a játékvezetőkből, mégiscsak fura, hogy a szokványos nyilatkozatokon túl miképp vetemednek efféle megnyilvánulásokra klubvezetők. Illetve, nagyon is érthető. Akárcsak a magyar futball csendőrei. Irtunk már eleget a lövészárkokba húzódott s egymásra ad hoc alapon tüzelő játékvezetőkről, főnökeikről. Egy biztos: ami a köreikben jelenleg folyik, az sok mindent sugároz, csak erőt nem. Holott ez az a testület, amelyben még annak is ajtón belül kellene maradnia, ami valóban kikívánkozna onnan. Azon egyszerű oknál fogva, hogy hivatásuk alappillére a tekintély.
Azaz, rendezni kéne közös dolgaikat, a lehető legsürgősebben. Akad, aki azt állítja, mint a közmondás is, hogy: csak az nem téved, aki nem dolgozik. Téves: az is téved, mert lusta. A játékvezetői munka bonyolult és gyakran hálátlan, de a hitelesség megőrzése elengedhetetlen a magyar labdarúgás egészséges fejlődéséhez.
tags: #cserna #laszlo #jatekvezeto #alkohol
