Csík János: A magyar kézilabdázás ikonikus mesteredzője
Csík János Orosházáról indulva vált a magyar kézilabdázás egyik legsikeresebb és legmeghatározóbb alakjává. Sportolói pályafutása az általános iskolában kezdődött, ahol Farkas István kiváló testnevelő pedagógus indította el a sport útján. Mindenféle sportágba belekóstolt, ezt folytatta Szegeden, a Textilipari Technikum kollégista tanulójaként is, majd a középiskola után a Testnevelési Főiskolán tanult tovább. A TF csapatával megjárta a másodosztályt, ám gyorsan visszajutottak az élvonalba. Kiváló teljesítményének köszönhetően Albrecht Miklós szövetségi kapitánytól kapott meghívót a válogatottba. Összesen 36 alkalommal húzhatta magára a címeres mezt, ez idő alatt részt vett az 1970-es franciaországi világbajnokságon és az 1972-es müncheni olimpián is.
Edzői karrierje a Vasasban indult, ahol a piros-kékekkel érte el az igazán nagy eredményeit. A női csapattal tízszer nyert bajnoki címet, ezzel ráadásul csúcstartó a honi kézilabdázásban; nála több bajnoki címet senki nem nyert még - beleértve a férfi vonalat is - edzőként a magyar élvonalban. A Vasassal 1975-től sorozatban hét alkalommal sikerült a csúcsra érni. 1981-ben távozott a Fáy utcából, és a magyar női válogatott szövetségi kapitánya lett, ezt a pozíciót 1986-ig töltötte be, majd 1997-ben ismét visszatért a válogatotthoz. 1982-ben egészen a hazai világbajnokság második helyéig vezette a csapatot.
Szakmai sikerek és klubcsapatok
Pályafutása során számos további együttesnél megfordult, ahol szakértelmével segítette a csapatokat. Az alábbi táblázat összefoglalja edzői útjának néhány állomását:
| Csapat / Szervezet | Szerepkör |
|---|---|
| Vasas SC (Női) | Vezetőedző (10x bajnok) |
| Magyar női válogatott | Szövetségi kapitány (vb-ezüstérem) |
| Magyar férfi válogatott | Szövetségi kapitány (1989-1990) |
| Hypo Niederösterreich | Vezetőedző |
| Gyöngyös, Vác, Eger | Vezetőedző / Szaktanácsadó |
Edzőként megfordult az osztrák Hypónál, az Elektromos valamint a Hort SE együtteseinél, de Gyöngyösön, Vácon, Egerben is tevékenykedett. 1989 és 1990 között a férfi válogatottat is vezette. 1981-ben megkapta a mesteredzői címet. Bár 2007-ben nyugdíjba vonult, a kézilabda szeretete mindig visszahívta a kispadra.
Csík János a mai napig figyelemmel kíséri a sportágat, és fontosnak tartja a fiatal tehetségek menedzselését. Véleménye szerint a magyar kézilabda fejlődéséhez elsősorban állandóságra és tekintélyes, tapasztalt edzőkre lenne szükség, akik képesek hosszú távon felépíteni a csapatok munkáját. Szülővárosa, Orosháza iránti szeretete megmaradt, és bár edzőként nem dolgozott ott, a kézilabda életműdíj átvétele számára is kiemelt jelentőséggel bírt.
