A magyar női labdarúgás története: A kezdetektől az első hivatalos győzelemig
A labdarúgás, mint a legtöbb sportág, hosszú utat járt be, mire a nők számára is megnyíltak a lehetőségek. A játék őshazája Anglia, ahol a szabályokat rendszerbe foglalták, és innen indult világhódító útjára a sport. Már százhuszonöt esztendeje, 1995. március 23-án, 12 000 néző előtt lépett pályára, „Észak” (London) piros mezes csapata a kék dresszes „Dél” (London) ellen. A női szakág úttörőjének tekintett Netty Honeyball (ez „természetesen” álnév, a pionírok törekvéseihez hozzátartozott az inkognitó) azaz Mary Hutson törekvése akkor még tiszavirág életűnek bizonyult, ám érdemes emlékezni arra is, miként gondolt a futballra. „A manly game that could be womanly as well” (Egy férfias játék, amely ugyanúgy nőies is lehet) definiálta.
A női labdarúgás kialakulását, majd fejlődését a korszak társadalmi mozgalmai, a szüfrazsettek, a feministák, majd az az I. világháború éveinek társadalmi változásai segítették. A nők az élet egyre több területén gondolták úgy, igazságtalan, ha azért éri hátrányos megkülönböztetés őket, mert „csak” nők.
A magyar női labdarúgás korai próbálkozásai
Hazánkban is akadtak merész kísérletek a női futball megszervezésére a múlt század elején. Tudunk persze próbálkozásokról, a később főként divattervezőként híressé vált Tüdős Klára 1906-ban, mindössze 11 évesen focicsapatot próbált szervezni a Szabó Magda Abigéljében „Matulaként” halhatatlanná tett Dóczy Gedeon Református Leányiskolában. Később, 1912-ben, Szegeden, egy Brauswetter Boriska nevű polgárlány újsághirdetés útján igyekezett „a Szegedi AC női football csapatát” szervezni, méghozzá úgy, hogy leírta a lányok leendő szerelését („piros triko-ing, egy rakott kurta szoknya, alatta reform nadrág, hosszú harisnya, tompa orrú torna-cipővel és egy fehér tornász-sapka”). A Sportvilág 1913-ban is megemlékezett a női futball kezdeti lépéseiről.

Mire erre is sor került, még egyszer lángba borult a világ. A II. világháború befejezését követő lelkesedés azután a női futball számára is muníciót adott.
Az első klubok és bajnokságok
A Népsport 1946. június 29-én (más források szerint augusztus 19-én) alakult meg az első női klub, a legendássá vált Femina, majd gombamódra szaporodtak a csapatok. A háború utáni időszakban a „félig női” csapatok mérkőzései is vonzották a figyelmet, ilyen volt például, amikor az Elektromos ifjúsági fiúcsapata csapott össze a hazai (nagypályás) kézilabda élvonal játékosaiból alakított alakulattal.
Az első bajnoki mérkőzést 1971. április 17-én játszotta a korszak legbiztosabb háttérrel rendelkező csapata, a FŐSPED Szállítók és a nagytétényi Mekalor. Az egyidényes, kísérleti bajnokságot a III. ker. TVE-Femina nyerte meg, a következő kiírásban viszont már a FŐSPED-Szállítók végzett az élen. Az MLSZ 1983-ban írt ki először hivatalos országos bajnokságot a női mezőny számára és 1984-ben a Budapest válogatott szerepelt egy olaszországi tornán és játszott itthon Bécs csapatával.
ILYEN VOLT az Úttörőmozgalom és az iskola.. Magyarország a 70-es, 80-as években
A következő évtől, az 1983-1984-es bajnokságtól, ha gyengén is, de új szelek kezdtek fújni. Az először még egyszintesként „csak” OB-nek (Országos Bajnokságnak), majd 1995-től, a másodosztály kiírásától NB-nek (Nemzeti Bajnokság) nevezett pontvadászat a női labdarúgás első három évtizedének emblematikus csapatai, a Femina, a László Kórház SC és a Renova Spartacus vetélkedését hozta. 2004-ben fordult elő először, hogy nem a „nagy hármas” valamelyike nyerte az aranyérmet: a szombathelyi Viktória FC lett a bajnok. A Viktória 2009-ben ismét aranyérmet nyert, de azóta sem tudott más, nem fővárosi csapat az élen végezni. A női magyar női futball „elsői” között kell említeni az MTK Hungária FC 2005-ös bajnoki aranyérmét is. Először végzett a bajnokság élén egy patinás, erős „férfi klub” női alakulata.
Az első hivatalos női válogatott mérkőzés
A magyar női felnőtt válogatott történelmi pillanata 1985. április 9-én érkezett el, amikor első hivatalos találkozóját játszotta. Az ellenfél az NSZK, a helyszín Siófok, a végeredmény pedig 1-0-s magyar győzelem volt.
Lovász Gyöngyi, aki itthon a válogatottban és a László Kórházban, később pedig Németországban is futballozott, eleveníti fel az akkori emlékeket: - Abban az időben az NSZK-nak már ismert, jó női csapata volt. 1985-ben pedig tagja volt annak a 13 játékosnak, akik Tóth Ferenc szövetségi edző vezetésével 1-0-ra legyőzték a Német Szövetségi Köztársaságot. - Nagyon izgatottan készültünk a találkozóra, bizonyítani akartunk ellenük, hiszen olyan játékosaik voltak, mint Silvia Neid, vagy Martina Voss, aki most a német szövetségi kapitány. A mérkőzésen talán kicsit le is néztek minket, mi pedig 120 százalékot beleadtunk ebbe a meccsbe. A gól egy szélen vezetett támadásból esett, a beadásból Vrábel Ibolya vágta be - emlékszik vissza a 60 éves futballista, aki erre a mérkőzésre ma is tisztán emlékszik, hiszen azóta is gyakran beszédtéma a női futball kedvelői között. - Még a Képes Sportba is bekerült a képe - meséli. - Különben keveset foglalkoztak a női labdarúgással az újságokban, ezt a találkozót viszont kiemelte a magazin.

A mérkőzés részletei: Magyarország - Német Szövetségi Köztársaság, 1985
Az 1985-ös történelmi mérkőzés kulcsadatai a következők voltak:
Magyarország-Német Szövetségi Köztársaság 1-0 (1-0)
Siófok
Vezette: Kovács I. László (Juhász, Pain)
Gólszerző: Vrábel (35. perc)
| Magyarország | Német Szövetségi Köztársaság |
|---|---|
| Kiss Mária | Marion Isbert |
| Bukovszki Jenőné | Elke Richter |
| Kiss Lászlóné | Ingrid Zimmermann |
| Matskássyné Boda Mária | Christel Klinzmann |
| Jenei Anikó | Frauke Kuhlmann (Britta Unsleber) |
| Lovász Gyöngyi | Rike Koekkoek |
| Bárfy Ágnes | Silvia Neid (Marie-Luise Gehlen) |
| Szegediné Lojd Zsuzsa | Sissy Raith |
| Vrábel Ibolya (Markovics Magdolna) | Anne Kreuzberg (Martina Voss) |
| Kern Edit | Petra Bartelmann |
| Keresztes Zsuzsanna (Tóth Ilona) | Birgit Offermann (Melanie Lasrich) |
A női futball dinamikus fejlődése és a Női Labdarúgás Napja
A női futball a megalakulása után gyorsan fellendült és ugyanilyen gyorsan le is ült. Lovász Gyöngyi civilben a László Kórházban dolgozott leltárosként, ide kellett a kikérőt küldeni, hogy az akkori szokások szerint fizetés nélküli szabadságra engedjék a mérkőzések idejére. Emlékei szerint a válogatott találkozók előtt háromnapos összetartásokat szerveztek, a III. Ker. TVE pályáján készültek és kis napipénzt is kaptak.
A 1985-ös győzelem harmincadik évfordulója alkalmából ünnepelt Női Labdarúgás Napja is ezen történelmi mérkőzés emlékét őrzi. Lovász Gyöngyi a mai napig aktívan részt vesz a női labdarúgás életében: - Az Érdi VSE háromnegyed pályás megyei csapatában focizok. Ennek sajnos megvan a veszélye, de vigyázunk egymásra. Évente szervezünk kispályás focitornát is a régiekkel, akikkel tartjuk a kapcsolatot, a válogatott kerettagokkal el szoktunk menni a válogatott mérkőzéseire és persze a Női Labdarúgás Napjára - teszi hozzá.
tags: #csiszar #lajos #noi #foci





