Gödöllői Röplabda Club

A magyar női labdarúgás története: A kezdetektől az első hivatalos győzelemig

2026.06.17

A labdarúgás, mint a legtöbb sportág, hosszú utat járt be, mire a nők számára is megnyíltak a lehetőségek. A játék őshazája Anglia, ahol a szabályokat rendszerbe foglalták, és innen indult világhódító útjára a sport. Már százhuszonöt esztendeje, 1995. március 23-án, 12 000 néző előtt lépett pályára, „Észak” (London) piros mezes csapata a kék dresszes „Dél” (London) ellen. A női szakág úttörőjének tekintett Netty Honeyball (ez „természetesen” álnév, a pionírok törekvéseihez hozzátartozott az inkognitó) azaz Mary Hutson törekvése akkor még tiszavirág életűnek bizonyult, ám érdemes emlékezni arra is, miként gondolt a futballra. „A manly game that could be womanly as well” (Egy férfias játék, amely ugyanúgy nőies is lehet) definiálta.

A női labdarúgás kialakulását, majd fejlődését a korszak társadalmi mozgalmai, a szüfrazsettek, a feministák, majd az az I. világháború éveinek társadalmi változásai segítették. A nők az élet egyre több területén gondolták úgy, igazságtalan, ha azért éri hátrányos megkülönböztetés őket, mert „csak” nők.

A magyar női labdarúgás korai próbálkozásai

Hazánkban is akadtak merész kísérletek a női futball megszervezésére a múlt század elején. Tudunk persze próbálkozásokról, a később főként divattervezőként híressé vált Tüdős Klára 1906-ban, mindössze 11 évesen focicsapatot próbált szervezni a Szabó Magda Abigéljében „Matulaként” halhatatlanná tett Dóczy Gedeon Református Leányiskolában. Később, 1912-ben, Szegeden, egy Brauswetter Boriska nevű polgárlány újsághirdetés útján igyekezett „a Szegedi AC női football csapatát” szervezni, méghozzá úgy, hogy leírta a lányok leendő szerelését („piros triko-ing, egy rakott kurta szoknya, alatta reform nadrág, hosszú harisnya, tompa orrú torna-cipővel és egy fehér tornász-sapka”). A Sportvilág 1913-ban is megemlékezett a női futball kezdeti lépéseiről.

A női labdarúgás úttörői Magyarországon

Mire erre is sor került, még egyszer lángba borult a világ. A II. világháború befejezését követő lelkesedés azután a női futball számára is muníciót adott.

Az első klubok és bajnokságok

A Népsport 1946. június 29-én (más források szerint augusztus 19-én) alakult meg az első női klub, a legendássá vált Femina, majd gombamódra szaporodtak a csapatok. A háború utáni időszakban a „félig női” csapatok mérkőzései is vonzották a figyelmet, ilyen volt például, amikor az Elektromos ifjúsági fiúcsapata csapott össze a hazai (nagypályás) kézilabda élvonal játékosaiból alakított alakulattal.

Az első bajnoki mérkőzést 1971. április 17-én játszotta a korszak legbiztosabb háttérrel rendelkező csapata, a FŐSPED Szállítók és a nagytétényi Mekalor. Az egyidényes, kísérleti bajnokságot a III. ker. TVE-Femina nyerte meg, a következő kiírásban viszont már a FŐSPED-Szállítók végzett az élen. Az MLSZ 1983-ban írt ki először hivatalos országos bajnokságot a női mezőny számára és 1984-ben a Budapest válogatott szerepelt egy olaszországi tornán és játszott itthon Bécs csapatával.

ILYEN VOLT az Úttörőmozgalom és az iskola.. Magyarország a 70-es, 80-as években

A következő évtől, az 1983-1984-es bajnokságtól, ha gyengén is, de új szelek kezdtek fújni. Az először még egyszintesként „csak” OB-nek (Országos Bajnokságnak), majd 1995-től, a másodosztály kiírásától NB-nek (Nemzeti Bajnokság) nevezett pontvadászat a női labdarúgás első három évtizedének emblematikus csapatai, a Femina, a László Kórház SC és a Renova Spartacus vetélkedését hozta. 2004-ben fordult elő először, hogy nem a „nagy hármas” valamelyike nyerte az aranyérmet: a szombathelyi Viktória FC lett a bajnok. A Viktória 2009-ben ismét aranyérmet nyert, de azóta sem tudott más, nem fővárosi csapat az élen végezni. A női magyar női futball „elsői” között kell említeni az MTK Hungária FC 2005-ös bajnoki aranyérmét is. Először végzett a bajnokság élén egy patinás, erős „férfi klub” női alakulata.

Az első hivatalos női válogatott mérkőzés

A magyar női felnőtt válogatott történelmi pillanata 1985. április 9-én érkezett el, amikor első hivatalos találkozóját játszotta. Az ellenfél az NSZK, a helyszín Siófok, a végeredmény pedig 1-0-s magyar győzelem volt.

Lovász Gyöngyi, aki itthon a válogatottban és a László Kórházban, később pedig Németországban is futballozott, eleveníti fel az akkori emlékeket: - Abban az időben az NSZK-nak már ismert, jó női csapata volt. 1985-ben pedig tagja volt annak a 13 játékosnak, akik Tóth Ferenc szövetségi edző vezetésével 1-0-ra legyőzték a Német Szövetségi Köztársaságot. - Nagyon izgatottan készültünk a találkozóra, bizonyítani akartunk ellenük, hiszen olyan játékosaik voltak, mint Silvia Neid, vagy Martina Voss, aki most a német szövetségi kapitány. A mérkőzésen talán kicsit le is néztek minket, mi pedig 120 százalékot beleadtunk ebbe a meccsbe. A gól egy szélen vezetett támadásból esett, a beadásból Vrábel Ibolya vágta be - emlékszik vissza a 60 éves futballista, aki erre a mérkőzésre ma is tisztán emlékszik, hiszen azóta is gyakran beszédtéma a női futball kedvelői között. - Még a Képes Sportba is bekerült a képe - meséli. - Különben keveset foglalkoztak a női labdarúgással az újságokban, ezt a találkozót viszont kiemelte a magazin.

A magyar női válogatott 1985-ös történelmi győzelme

A mérkőzés részletei: Magyarország - Német Szövetségi Köztársaság, 1985

Az 1985-ös történelmi mérkőzés kulcsadatai a következők voltak:

Magyarország-Német Szövetségi Köztársaság 1-0 (1-0)
Siófok
Vezette: Kovács I. László (Juhász, Pain)

Gólszerző: Vrábel (35. perc)

Magyarország Német Szövetségi Köztársaság
Kiss Mária Marion Isbert
Bukovszki Jenőné Elke Richter
Kiss Lászlóné Ingrid Zimmermann
Matskássyné Boda Mária Christel Klinzmann
Jenei Anikó Frauke Kuhlmann (Britta Unsleber)
Lovász Gyöngyi Rike Koekkoek
Bárfy Ágnes Silvia Neid (Marie-Luise Gehlen)
Szegediné Lojd Zsuzsa Sissy Raith
Vrábel Ibolya (Markovics Magdolna) Anne Kreuzberg (Martina Voss)
Kern Edit Petra Bartelmann
Keresztes Zsuzsanna (Tóth Ilona) Birgit Offermann (Melanie Lasrich)

A női futball dinamikus fejlődése és a Női Labdarúgás Napja

A női futball a megalakulása után gyorsan fellendült és ugyanilyen gyorsan le is ült. Lovász Gyöngyi civilben a László Kórházban dolgozott leltárosként, ide kellett a kikérőt küldeni, hogy az akkori szokások szerint fizetés nélküli szabadságra engedjék a mérkőzések idejére. Emlékei szerint a válogatott találkozók előtt háromnapos összetartásokat szerveztek, a III. Ker. TVE pályáján készültek és kis napipénzt is kaptak.

A 1985-ös győzelem harmincadik évfordulója alkalmából ünnepelt Női Labdarúgás Napja is ezen történelmi mérkőzés emlékét őrzi. Lovász Gyöngyi a mai napig aktívan részt vesz a női labdarúgás életében: - Az Érdi VSE háromnegyed pályás megyei csapatában focizok. Ennek sajnos megvan a veszélye, de vigyázunk egymásra. Évente szervezünk kispályás focitornát is a régiekkel, akikkel tartjuk a kapcsolatot, a válogatott kerettagokkal el szoktunk menni a válogatott mérkőzéseire és persze a Női Labdarúgás Napjára - teszi hozzá.

tags: #csiszar #lajos #noi #foci

Népszerű bejegyzések:

GRC