A magyar kosárlabda bajnokság lebonyolítási rendszere és mérkőzésstruktúrája

Az évek során nagy számban alakultak át (jogutódlással és anélkül is), szűntek meg és jöttek létre csapatok a magyar kosárlabda bajnokságban. Ezzel párhuzamosan a bajnokság lebonyolítási rendszere több alkalommal jelentősen átalakult, ugyanazon szakaszok megnevezése többször változott, míg hasonló elnevezésekkel eltérő rendszerben lebonyolított szakaszokat is rendeztek.

Annak érdekében, hogy egységes adatbázisba rendezhetők legyenek a bajnokságok, szükséges volt az adatok egységesítése. Ennek következménye azonban az, hogy az adatbázisban az egyes szakaszok megnevezése nem feltétlenül egyezik meg az adott szezonban használt hivatalos megnevezésekkel. Az adatbázis összeállításakor a cél az átláthatóság és folyamatosság biztosítása volt.

Az Első Osztályú Bajnokság Adatbázisa

Az adatbázis a mindenkori első osztályú bajnokságról szól. Első osztályként minden esetben az az osztály értendő, amelyben elindulva lehetőség van megszerezni a magyar bajnoki címet.

A Bajnokság Szakaszainak Rendszerezése

A bajnokságok szakaszai az alábbi kategóriákba kerültek besorolásra:

Alapszakasz

Az Alapszakasz a bajnokság első szakasza, ahol a csapatok a teljes mezőny (vagy annak egy része) ellen legalább 1 teljes kört (otthon és vendégként játszanak).

Amennyiben az alapszakasz kezdetén a csapatokat több csoportba sorolták, majd ezt követően a csoportjukba tartozó csapatokkal szembeni eredményeiket megtartva körmérkőzéses rendszerben játszottak a másik csoport csapataival (vagy azok egy részével), akkor az alapszakasz kezdeti csoportjában lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Első szakasz„, a másik csoport csapatai ellen lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Második szakasz” néven kerültek megjelenítésre.

Példák az Alapszakasz csoportokra osztására

Nézzünk meg néhány konkrét példát, melyek illusztrálják az Alapszakasz csoportos felosztását és a mérkőzések számát:

Egy másik példa az 1991-1992-es és 1994-1995-ös szezonok közötti időszakban figyelhető meg, ahol a bajnokság egyedi lebonyolítási rendszert alkalmazott:

• A bajnokság 4 (később 6) csapata a Szuperligában vett részt, melynek keretében egymás ellen is oda-vissza játszottak (6, később 10 mérk.). Ezzel párhuzamosan az első osztály többi 12 (később 10) csapata egymás ellen játszott körmérkőzéses rendszerben (22, később 18 mérk.) - Ez az Első szakasz.
• Ezt követően az első 4 (később 6) helyezett az egymás elleni eredményeiket magukkal hozva megmérkőztek oda-vissza a szuperligás csapatokkal, akik szintén magukkal hozták a Szuperligában egymás ellen elért eredményeiket (8, később 12 mérk.) - Ez alkotta a második szakaszt.

Középszakasz

A Középszakasz az alapszakaszt követő, ahhoz hasonlóan körmérkőzéses formában játszott szakasz, ha azt rájátszás követi. A középszakaszok során általában több csoportra osztják a mezőnyt (pl. felsőház, alsóház stb.).

Rájátszás

A rájátszás többféle formában is lebonyolítható a magyar bajnokságban.

Körmérkőzéses rájátszás

A körmérkőzéses rájátszás a középszakaszhoz hasonlóan az alapszakaszt követő körmérkőzéses szakasz, amelynek során a csapatokat általában több csoportba sorolják. A középszakasztól annyiban tér el, hogy ez a bajnokság utolsó, végső helyezésekről döntő szakasza.

Párharcos rájátszás

A párharcos rájátszás csapatok 2, 3 vagy 4 győzelemig tartó egymás elleni párharca a bajnoki címért az alapszakaszban vagy középszakaszban kialakult sorrend alapján - beleértve a döntőt, elődöntőket, negyeddöntőket, valamint a 3. és 5-8. helyekről döntő párharcokat.

Alsóházi Rájátszás

Az Alsóházi rájátszás az alapszakaszt követően közvetlenül a kiesés elkerüléséért játszott körmérkőzéses szakasz.

tags: #csoportban #merkozesek #szama

Népszerű bejegyzések:

• A kézilabda pálya részletes leírása
• Részletes infók a Fradi jegyekről
• Rövidpályás gyorskorcsolya Magyarországon
• Részletes kosárlabda elemzések
• Friss eredmények a női sportokból