Csorbai Nikolett: A Labdarúgó Pályafutástól az Edzői Kihívásokig
Csorbai Nikolett, a Belvárosi NLC, a Ferencváros, az Astra, az MTK és az Újpest korábbi utánpótlás-válogatott labdarúgója, akinek pályafutása során számtalan sikert és kihívást is megélt. Több sztorija van, mint Winnetounak, Robin Hoodnak és Wyatt Earpnak összesen - írták róla korábban. Pályafutása elejét Baján, a Kinderball SE-ben fiúk között kezdte, ami egy női labdarúgónak csak fejlődési lehetőséget nyújthat, ha fiúk között játszhat, illetve edzhet.
Játékoskarrier és Sikerek
Csorbai Nikolett másfél hónappal ezelőtt már tudta, hogy itthon akar ismét labdába rúgni. Ismét Magyarországon folytatja karrierjét, ráadásul olyan csapatban, amelyikben már megfordult. Bármennyire is hihetetlen, de fiatal kora ellenére a női élvonal összes jelenlegi fővárosi csapatában (Astra, Ferencváros, MTK, Újpest) megfordult a csatár, aki újra Csepelen játszott, avagy a rózsaszín-feketéket erősítette. Csorbai Nikolett 2013 őszétől két szezonon át volt az Astra labdarúgója, összesen 14 élvonalbeli találkozón 6-szor volt eredményes.
Az Astra-Artifex KKFC csapatában futsalozott is, ami nagyon tetszett. Akkor csöppent bele a felnőtt bajnokságba és nagyon sokat tanult. Amellett, hogy a csapattal megnyerték a Futsal NB I-es bajnokságot, illetve a Magyar Kupát is, a nagypályás pontvadászatban is a második helyen végeztek. Mindemellett az utánpótlás-válogatottal is számos nemzetközi meccset tudott játszani, ahol nagyon sok tapasztalatot szerzett. Később a Szekszárdi UFC is Csorbai Nikolett személyében gólerős támadóval erősített.
Nehézségek és Sérülések a Pályán
A szezon első felét még Újpesten töltötte, ahonnan télen kigazolt Szlovákiába, amire utólag visszagondolva sajnos rossz döntésnek bizonyult. Az előzetes megbeszélések alapján nem tűnt problémának, hogy Budapesten dolgozik, hiszen edzeni volt, illetve van lehetősége egy utánpótlás fiúcsapatnál. Sajnos ez a bajnokság kezdetével máshogy alakult, sokszor nem volt összeegyeztethető a magánélet, a munka és az idegenlégiós élet a nagy távolság miatt.
Szerencsére igen. Egy sportoló életében soha nem jön jól egy sérülés, nemhogy kettő. A sérülések nagyon hamar jöttek egymás után, és nagyon sok időt vett igénybe, hogy először nem vették észre a tényleges problémát, emiatt három műtéten esett át a kettő helyett. Ez két év szünetet is eredményezett. Úgy gondolta, hogy vissza tudja építeni egy NB II-es bajnokesélyes csapatban azt, ami a két év szünet folyamán elveszett, ezért elfogadta a Salgótarján hívását és odaigazolt.
Természetesen követte a felsőház küzdelmeit. Amelyik mérkőzésre csak tudott, ki is ment megnézni. Nem lepődött meg, számított rá. Nagyon sokat dolgoztak ezért a lányok és már nagyon meg is érdemelték a bajnoki címet. Még nem tudta, hogy alakul a jövő, de mindenképpen haza szeretne igazolni. Volt is, aki már megkereste, de nem szerette volna elkapkodni a döntést, ebben a helyzetben arra van szüksége egy játékosnak, hogy minél többet játsszon, további tapasztalatokat szerezzen. Olyan csapatban szeretné folytatni, ahol ez a lehetőség megvan, és részt tud venni az edzéseken. Ha valaki csapatsportot űz, akkor szükség van arra, hogy azzal a gárdával eddzen, amelynek színeiben a hétvégén pályára lép, bármennyire is jó lehetőség egy női játékosnak, hogy fiúk között tréningezhet.
Edzői Pályafutás és a Nemzeti Csapat
Nagyjából öt évet dolgozhatott az MLSZ kötelékében, ami természetesen felejthetetlen időszak volt számára. Mindig is hatalmas megtiszteltetésnek érezte a válogatottaknál eltöltött perceket, hiszen egy-egy sportágban mindig az a legnagyobb elismerés, ha a nemzeti együttest segítheti a szakember a munkájával. Legelőször az U19-es válogatottnál Turtóczki Sándor mellett tudott pályaedzőként dolgozni, ami mindennek az alapját képezte. Olyan szakmai és mentori támogatást kapott tőle, ami megalapozta a labdarúgáshoz való viszonyulását, rengeteget tanult tőle.
Az eddigi edzői pályafutását maximálisan végigkísérte, hol egy-egy hasznos szóval, gondolattal a háttérből, hol pedig közvetlenül a válogatott keretein belül, rengeteg tapasztalatot szerzett az ott eltöltött idő alatt. Az U19-es gárda után az U15-ös, az U16-os és az U17-es korosztályok mellett is dolgozott, mint asszisztensedző, emellett a mérkőzések elemzése is feladatai közé tartozott. Ez idő alatt elvégezte az MLSZ általi, valamint egy külföldi videóelemző tanfolyamot is, amelyekből rengeteget tudott tanulni, később pedig a pálya szélén hasznosítani. Igazából nagyon nehéz kiemelni olyat, amit egy az egyben hasznosítani tudna a válogatottnál szerzett tapasztalatokból, mivel teljesen más világ. Itt hosszú távon tud a kerettel dolgozni és építkezni, míg a válogatottnál havi kettő-öt nap állt rendelkezésre, amíg találkoztak és együtt dolgozhattak. Természetesen a tét is más.
Új Edzői Feladatok Dunakeszin
Tavaly november óta új edző, Csorbai Nikolett irányítja Dunakeszin a női csapatokat, értve ezalatt a regionális ¾-pályás bajnokságban szereplő felnőtt, valamint a lány U15-ös kispályás együttest. Régóta ismeri Csordás Simont, a Dunakeszi szakmai vezetőjét, az egyik mérkőzésen viszont teljesen véletlenül futottak össze. Rövid beszélgetést követően másnap keresték meg telefonon, majd pár nappal később tudtak személyesen is leülni egyeztetni, amelyen főleg a női szakág akkori állapotáról és a jövőbeni céljairól esett szó. Jó jel volt már akkor is, hogy inkább egyfajta ötletelés volt a női szakágról ez a találkozó, mintsem hivatalos tárgyalás a pozíció betöltésével kapcsolatban.
Több okból kifolyólag sem volt számára nagy dilemma, hogy elvállalja vagy sem. Az infrastruktúra szempontjából minden adott, úgy gondolja, a labdarúgóknak és az edzőknek sem lehet egyetlen rossz szavuk sem ennek az ellenkezőjéről. Nagyon tetszik, hogy a női szakágat ugyanúgy kezeli a klubnál, mint a férfi első csapatot, és ez mindenképpen előre viszi az együttest mentálisan is. Míg sok esetben magasabb szintre sorolt női klubnál a labdarúgók nap mint nap műfüvön készülnek és vívják a bajnoki mérkőzéseiket, addig az utánpótlás és a felnőtt női együttesük is kimondottan jó minőségű füves pályán edzhet, természetesen a mérkőzéseiket is ilyenen játsszák.
Ami némiképp elgondolkodtató volt és később vissza is köszönt, hogy a Dunakeszi játékosai - tisztelet a kivételnek - nemrég kezdték a futballt, ami azt jelentette, hogy nagyon az elejétől kellett végigvenni mindent. Sajnos ennek az eredménye volt a Pest Vármegyei Kupa elődöntője, valamint a Vácrátót elleni bajnoki mérkőzésük is. Idő kell a lányoknak és természetesen neki is, hogy alkalmazkodjanak egymáshoz, valamint a körülményekhez. Azt hiszi, nem titok, amikor először bevitte az öltözőbe a pontrúgásokról és a variációkról szóló kinyomtatott rajzát, akkor volt olyan kerettag, aki azt hitte, viccel, hogy neki ez megvan kinyomtatva és oda is adja nekik. Szóval nagyjából innen indultak és kezdtek el taktikailag, technikailag és főleg mentálisan építkezni.
Kihívások és Célok a Dunakeszi Női Szakosztálynál
A kupasorozatban végül ezüstéremmel záró Alsónémedi elleni elődöntőt két góllal elveszítették. Nagyon nehezen viselte, két napig jóformán nem lehetett hozzá szólni. Soha nem tudott veszíteni, ez edzőként sincs másként. Ilyenkor mindig keresi a hibát, ha vannak, visszanézi a mérkőzésfelvételeket, minden szituációra megkeresi a megoldást, és természetesen a legfőbb, hogy fejben azonnal a következő edzésre és meccsre készül. Mindig magában keresi a hibát, hogy mit kellett volna pl. taktikailag másképpen csinálni az edzéseken. Abszolút esélyesek voltak! Az Alsónémedinek négy játékossal hosszabb volt a kispadja, ami a hideg idő után beköszönő 28 fokban hatalmas előnyt jelentett számukra. Őszintén szólva, hatalmas törés volt benne az a mérkőzés. Labdarúgóként szerepelt NB I-es bajnoki döntőn, Magyar Kupa-elődöntőben, nyert futsal felnőtt kupát, bajnoki címet, mégis a legtöbb játékos esetében azt érezte, neki sokkal fontosabb volt ez a mérkőzés, mint nekik. Számára nagyon lényeges, egy futballista hogyan áll a csapattársaihoz és a közelgő akadályokhoz. Jelenleg 16 fős a keretük, ebből jó pár labdarúgó elfogadhatatlan indokkal maradt távol, ez nála nem fér bele. Le a kalappal azok előtt, akik ott voltak és szívüket-lelküket kitették egymásért és érte egyaránt.
A felnőtt gárda esetében szeretnék megnyerni az alsóházi rájátszást, az U15-ösöknél pedig a bajnoki cím megszerzése a céljuk. Utóbbi a Nagykáta mögött jelenleg a 2. helyet foglalja el a tabellán, esetükben nagy a lemaradás, de jelen pillanatban nem tartja lehetetlennek a hátrány ledolgozását. Külön öröm volt számára, hogy a munkát, amit novemberben elkezdtek, egyre inkább kezd beérni. Ehhez természetesen elengedhetetlenek a futballisták, akik hétről hétre beleteszik a munkát. Zömében nagyon jó társasággal dolgozhat, akik rendkívül fogékonyak és befogadók. Személy szerint nem szeretne kiemelni senkit, hiszen közösségről beszélnek, amelyen belül a játékosok hol rosszabbul, hol pedig jobban teljesítenek, ilyenkor létfontosságú, hogy a keret többi tagja mire képes, ki tudja-e zökkenteni őket az esetleges rosszabb szériából vagy sem.
Hosszabb távon az a cél Dunakeszin a női labdarúgás vonatkozásában, hogy építkezzenek és kihozzanak belőle a lehető legtöbbet. Jelenleg még nem tudják, hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre féléves ciklusokra bontják le ezt a folyamatot. Amikor tavaly novemberben elvállalta a női szakágat, akkor is elsősorban fél évre állapodtak meg és tűztek ki maguk elé célokat. Nem titok, hogy az elsődleges céljuk a létszám bővítése, a játék felépítése és a női csapat tekintetében az alsóházi rájátszás megnyerése.
tags: #csorbai #nikolett #labdarugo
