Czibor Zoltán, a Cipelő és Komárom: Egy Futball-legenda Öröksége a Duna Partján
Czibor Zoltán, az Aranycsapat legendás balszélsője, olimpiai bajnok labdarúgó, akit sokan csak „Cipelőként” emlegettek, mélyen kötődött Komáromhoz. Bár Kaposváron született 1929-ben, családja komáromi volt, itt nőtt fel, és innen indult pályafutása is. Ez a cikk Czibor Zoltán életútját, Komáromhoz fűződő kapcsolatát, valamint a város labdarúgásának történetét mutatja be, különös tekintettel a Czibor Zoltán Városi Sporttelepen zajló emlékőrzésre és ünnepségekre.
A legendás labdarúgó élete és pályafutása
Komáromtól a világig: Czibor Zoltán sportkarrierje
Czibor Zoltán 1944-től a Komáromi Athleticai Club igazolt játékosa volt. 1948 májusában a Munka Ünnepén Győrben a BLASZ ifjúsági válogatottja játszott Nyugat ificsapatával, ahol balszélső létére jobb lábbal vezette a labdát, s ez teljesen összezavarta a rá ügyelő védőket, ördöngös cseleivel, kiismerhetetlen mozgásával tűnt ki ezen a mérkőzésen. Czibor tíz nappal később már ifjúsági válogatott volt! Az itt nyújtott játékával felkeltette több élvonalbeli klub figyelmét is.
Végül az 1948-49-es bajnokság rajtja előtt a Ferencvároshoz került. Ebben a szezonban sikert sikerre halmoztak a zöld-fehérek, összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végén a Ferencváros 11 pontos előnnyel bajnok lett, 30 mérkőzésen 140(!) gólt szerzett. Ebből a 140-ből Czibor balszélső létére 15 találatot jegyzett. Czibor a szezon összes mérkőzésén pályára lépett, fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszélsője lett. Az egész idényben nyújtott teljesítménye megkoronázásaként 1949. május 8-án a nagyválogatottban is bemutatkozhatott az Ausztria elleni-6-1-es győzelemmel végződő-rangadón. Ekkor még a MÁV-nál mozdonyvezetőként dolgozott az akkor nem egészen 19 esztendős Czibor Zoltán. Talán legszebb álmaiban sem gondolta, hogy bő egy éven belül a Ferencváros, valamint a magyar válogatott balszélsője lesz.
1950-ben állami döntés született a sport megreformálásáról. Czibor, mindig is öntörvényű volt, felvetette magát egy iskolába és Csepelhez igazolt le a katonai behívó elől. Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, majd a Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban. Farkas Mihály, amikor megtudta, azonnal hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így lett a Honvéd játékosa.
Az Aranycsapat és a Budapesti Honvéd sikerei
Az 1950-es évadtól kezdve állandó tagja volt a Budapesti Honvédnak és a magyar válogatottnak balszélsői pozícióban. Ez alatt az idő alatt nyert olimpiai bajnokságot 1952-ben Helsinkiben, honvédosként Európa-kupa aranyérmet 1953-ban, VB-ezüstérmet 1954-ben Bernben, és a klubcsapattal együtt kétszer magyar bajnokságot is. A magyar bajnokságban, az 1955-ös idényben gólkirály lett Machos Ferenccel. A magyar válogatott címeres mezét először 1949. május 8-án a Magyarország - Ausztria 6:1-es mérkőzésen, utoljára pedig szintén Ausztria ellen, itthon, 1956. október 14-én a 2:0-ra végződött mérkőzésen húzta magára. 43 válogatott mérkőzést játszott és 17 gólt szerzett. Tagja volt az angolok elleni Wembley-stadioni 6:3-as és a népstadionbeli 7:1-es győzelemmel végződött csapatnak. A Budapesti Honvéd színeiben 58 gólt szerzett.
| Időszak | Válogatott mérkőzések száma | Gólok száma | Klubcsapat a válogatottság idején |
|---|---|---|---|
| 1949-1956 | 43 | 17 | Ferencváros, Csepel, Bp. Honvéd |
Emigráció és a Barcelona
1956-ban a forradalom bukása után nem jött haza. 1956. november elején a Budapesti Honvéd csapata Bécsbe utazott, hogy lekösse az Athletico Bilbaó elleni mérkőzést, és egyéb turnékat kössön le. Emigráció után illegális túra következett (dél-amerikai turné), melyet az MLSZ nem engedélyezett. A turné befejeztével Sárosi György egykori labdarúgó Czibort Olaszországba invitálta, az AS Rómához le is szerződtette. Ugyanekkor lépett érvénybe az MLSZ és a FIFA eltiltása, Olaszországban pedig megtiltották a külföldi játékosok leigazolását, így, bár már elfoglalta az AS Róma által rendelkezésére bocsátott lakást, az AS Róma felbontotta a szerződést. Ez idő alatt Kubala László sietett segítségére, kifizette adósságait és vállalta költségeit. Kubala akkor a Barcelona csapatában futballozott, Barcelonába invitálta Czibort. A Barcelona négymillió pesetáért (100 ezer dollárt) leszerződtette három évre Czibor Zoltánt.
Ekkor kezdődött el barcelonai pályafutása. 1959-ben a Barcelona hat év után megszerezte a spanyol bajnokságot, 1958-ban és 1960-ban megnyerték a Vásárvárosok Kupáját, 1961-ben pedig az Európa kupa döntőjében szerepeltek. Az akkori lapok szerint Európa legjobb csatársorával rendelkeztek: Kubala László, Kocsis Sándor, Evaristo, Luis Suarez, Czibor Zoltán. Furcsa egybeesése a sorsnak, hogy a Barcelonával a Benfica ellen szinte megismétlődött a történelem: ugyanabban a stadionban (Bern, Wankdorf stadion) volt a mérkőzés, mint az Aranycsapat VB döntőjének elvesztésekor, itt is vezettek, de elveszítették a mérkőzést, mint 1954-ben az Aranycsapat. Ez pedig meghatározta Czibor további pályafutását is, hiszen lejárt a szerződése, a Barcelona Czibor szerződését nem hosszabbította meg. Az Espanolhoz igazolt le egy évre, majd gyakorlatilag abbahagyta a játékot. Barcelonában telepedett le, megnyitotta a Kék Duna nevű kocsmáját, fiával vezette, gyakorlatilag ebben élt. 1966-ban elvált a feleségétől. Később eladta a Kék Duna kávéházát is.
Zoltán Czibor – The Flying Magyar 🇭🇺 | Best Skills & Goals Compilation
Hazatérés és komáromi tevékenysége
A rendszerváltás után hazatelepült, Komáromban élt, ahol 1997-ben bekövetkezett haláláig a helyi labdarúgás jobbításán tevékenykedett. 1990-ben visszatért Magyarországra, Komáromba. Megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt. Alapítója volt a Komáromi Football Club Alapítványnak. 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Érdemrendjét, 1994-ben a város Pro Urbe Komárom díjat adományozott számára. 2007-ben Komárom városa posztumusz díszpolgárrá avatta. Komáromban emlékszobát rendeztek be emlékére.
Czibor Zoltán személyisége és öröksége
Czibor Zoltán húga, Zsuzsanna elmondta: testvére igazán nagylelkű ember volt. Úgy tartotta, mindazon képesség, amelynek birtokában van, Istentől ered. Így is viselkedett. Egész életében példamutatóan, szerényen, másokat segítve. „Szerény körülmények között éltünk, de anyánk tisztességben nevelte mind a hatunkat. Zoli messze jutott, legenda lett, de szíve mindig is itt dobogott Komáromban. Amikor 27 év emigráció után 1990-ben hazatért, csak ennyit mondott: itt vagyok igazán itthon”. Horváth Gyula sporttanácsnok, Czibor személyes jó barátja volt. „Keresztyén ember lévén, Zoli mindig segítő kezet nyújtott, mindenkinek, nem kérdezte merről jött az illető. Adott, mert szerette az embereket. Egész életében a szeretet vezérelte. Az Isten áldja”.
Dr. Molnár Attila polgármester szerint Czibor Zoltán szellemi hagyatéka felbecsülhetetlen. Az a szemlélet, amellyel a sporthoz, a labdarúgáshoz viszonyult, példa nélkül áll. „Zoli bácsi is az utánpótlást tartotta a legfontosabb feladatnak. Magam is azt gondolom, hogy ha igazán erős, egészséges nemzetet akarunk nevelni, a sport és kiemelten a labdarúgás-utánpótlás ügyét elsők között kell kezelnünk. Fontos, hogy városunkban, Komáromban is minél több fiatalt tudjunk megnyerni a futballnak. Szeretném, ha egyszer majd a Zoli bácsiról elnevezett sporttelepen focizó srácok közül kerülne ki a jövő Cziborja” - fogalmazott a polgármester.
A komáromi labdarúgás története és Czibor kapcsolódása
A Komáromi Football Club gyökerei és a sporttelep építése
Az 1900-ban alakult Komáromi Football Club a Duna bal partján talált otthonra 1905-ben. A trianoni békediktátum után megszűnt a labdarúgás a déli városrészben. 1924 tavaszán alakult meg újra a KFC, ezt követően az 1924/25-ös Nyugati kerület II. osztályú bajnokságába már benevezett a labdarúgó csapat és a Csillag erőd melletti kijelölt területen játszották a mérkőzéseket. A KFC 1926 februárjában farsangi bált rendezett, melynek bevételét az új pálya építési költségeire fordította. A sporttelep a Jedlik Ányos és a Czuczor Gergely utca közötti területen épült meg. „Új pálya épül Komáromban!”- beszélték egymás között az 1930-as évek elején a Komáromi Football Club szurkolói. Az elhatározás azonban csak egy évvel később öltött testet. A Komárom városi önkormányzat 1932. decemberében elfogadta az új stadion kivitelezési terveit és a költségvetést is. 1933 szeptemberében már az új pályán játszott a KFC. A szezon végén bajnoki címet ünnepelhettek a játékosok.
A vezetőség a sikereket látva még ebben az évben elrendelte a sportpálya lelátójának a megtervezését. A tervek ugyan elkészültek, de a tribünök felépítésére 1942-ig várni kellett. Az 1934/35-ös bajnoki cím után a másodosztályban (Nyugatmagyarországi LASZ I.) folytatta a csapat a szereplését. Az első bécsi döntés következtében a visszatérő területek csapatai is bekapcsolódtak a küzdelmekbe, így Komáromban két KFC nevű csapat is játszott. Mivel a névazonosság bonyodalmakat okozott, ezért a Duna jobb partján fekvő egyesület 1941 januárjától Komáromi Atlétikai Clubra változtatta nevét, a lila-fehér színeket pedig piros-fehérre cserélték. 1942-ben elkészült a fedett lelátó, és az öltözőépület. A rá következő évben pedig a pálya köré salakos futópályát alakítottak ki. A sporttelep ünnepélyes átadására 1943. szeptember 11-12-én került sor.
A háború és a sporttelep újjászületése
Sajnos Komárom nem sokáig élvezhette az új sportközpontot. 1944 októberében több légitámadás érte a várost. Október 14-i bombázás nyomán semmisült meg a sporttelep, a vágóhíd és a selyemgyár is. A háború után újjáalakuló MÁV-KAC első feladata volt a lebombázott sportpálya rendbehozatala és a romok eltakarítása. A vezetőség a világégést követő években folyamatosan egy új sporttelep létrehozásán fáradozott, azonban a város anyagi fedezet híján nem tudta orvosolni a problémát, a pénzből csak a labdarúgópálya játékra alkalmassá tételére futotta.
A háború utáni időszak az átszervezések, a névváltozások időszaka. Új egyesületek jöttek létre, 1946-ben alakult meg a Molaj SE, 1951-ben a Vörös Lobogó, 1953-ban a Koppánymonostori Dózsa Tsz. csapata. Új korszakot nyitott a város sporttörténetében az 1970-ben újjáalakuló KAC. Az új egyesület visszatért gyökereihez és az 1924-ben alapított klub jogutódjának tekintette magát. Két évvel később megalakult a labdarúgó szakosztály is. Egyből nekiláttak a sporttelep felújításának: a pálya talaját elegyengették és új gyepszőnyeget kapott. A kapu mögötti területen egy salakos pályát is létrehoztak, rendbe tették a futópályát.
Czibor Zoltán Városi Sporttelep és az emlékőrzés
Megemlékezések és ünnepségek Czibor Zoltán tiszteletére
Rengetegen érkeztek csütörtök délután a Czibor Zoltán Városi Sporttelephez 2022 szeptemberében. Megemlékezést tartottak Komáromban, abban a városban, ahol az Aranycsapat egykori kiváló balszélsője, az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes Czibor Zoltán felnőtt, s ahol élete utolsó éveit töltötte, Magyarországra történt hazatérése után. Többek között megjelent és beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Szöllősi György, a Magyar Futballhagyományok nagykövete, a Nemzeti Sport főszerkesztője. Dr. Molnár Attila polgármester úgy vélte, a megemlékezés jól mutatja, milyen közösségformáló ereje van Czibor Zoltánnak a mai napig. A Magyar Labdarúgó Szövetséget Sipos Jenő szóvivő, Dr. Kancz Csaba Főispán, megyei társadalmi elnök és Khéner László megyei igazgató képviselték.
Az ünnepség után a Külügyminisztérium csapata Komárom Város csapatával mérte össze tudását. A külügyben pályára lépett többek között Szijjártó Péter külügyminiszter, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, Menczer Tamás államtitkár és Vincze Ottó volt válogatott labdarúgó. Komárom csapatában játszott többek között Dr. Molnár Attila polgármester, Vizeli Csaba az ünnepség főszervezője, Eperjes Károly és Nemcsák Károly színművészek, Pisont István, Bánki József, Telek András volt élvonalbeli labdarúgók, az MLSZ részéről pedig Dr. Kancz Csaba és Khéner László. Az avatás előtt Czibor Zoltán sírhelyénél is volt koszorúzás.
A Czibor90 emlékév és a szoboravatás
Czibor Zoltán legendás labdarúgó, az Aranycsapat tagja augusztus 23-án lett volna 82 éves 2011-ben. A kiváló sportoló 1997. szeptember 1-én távozott. Komárom városvezetése, valamint a helyi Sport és Szabadidő Kft. munkatársai kedd reggel emlékeztek az egykori csatár és balszélső sírjánál. Az évforduló alkalmából, a 2019-ben indított Czibor90 emlékév keretein belül felszentelték azt a tavaly állított, egészalakos bronzszobrot, amely a labdarúgóról elnevezett sporttelep bejáratánál lett elhelyezve.
tags: #czibor #zoltan #labdarugo #torna #komaromban
