A kémiai elemek elnevezésének sokszínű világa
A kémiai elemek elnevezései az idők folyamán folyamatosan változtak és fejlődtek, tükrözve az emberiség tudományos felfedezéseit, kulturális hiedelmeit és a nyelvi hagyományokat. Már a középkortól a XVIII. századig más tulajdonságai is megjelentek az elemek neveiben. Később, a XVIII. században új nómenklatúrát vezettek be, amely több új nevet is tartalmazott. A XIX. században pedig új szokás alakult ki az elnevezések terén, mely a mai napig hatással van az elemek nevére. Az elemek neve gyakran utal a színre, de számos más tulajdonság, földrajzi helyszín vagy akár neves tudós is inspirációt adhatott.
Az elnevezés alapjai: Színek, szagok és egyéb tulajdonságok
Az elemek elnevezésének egyik leggyakoribb alapja a szín volt, melyet az elem, vagy vegyületeinek jellemző árnyalatai ihlettek. Például a cézium neve a latin Caesius szóból ered, mely kékesszürkét jelent. Az indium az Indicum (latin: indigó) alapján kapta a nevét, mivel emissziós spektrumában indigókék vonalak jelennek meg. Az irídium az Irisz (görög: szivárvány) után kapta a nevét, míg az ibolya színre utal az Ioeidesz (görög: ibolyaszínű) kifejezés.
A klór a Klorosz (görög: sárgászöld) szóból származik. A króm neve a Kroma (görög: szín) alapján alakult ki, a ródium a Rhodon (görög: rózsa) szóra utal. A rubídium a Rubidius (latin: sötétvörös) kifejezésből ered, és a tallium a Tallein (görög: zöldell) alapján kapta nevét.
Nem csupán a színek, hanem más érzékelhető tulajdonságok, például a szag is inspirációt adott az elnevezéshez. A bróm neve a görög Bromosz szóból ered, mely bûzöset jelent. Az ozmium az Oszme (görög: szag) alapján lett elnevezve.
Az elemeket elnevezhették felfedezésük körülményei vagy kémiai viselkedésük alapján is. Az antimon görög anthenomium szava valószínűleg az arab al itimid szóból, a szemfestésre használt Sb2S3 nevéből ered. A cink elnevezése a perzsa Seng (kő) vagy a német Zinke (tüske) szóból származhat. A görögök a tüskés kalaminból (ZnCO3), rézből és szénből sárgaréz tárgyakat készítettek.
Néhány elem neve alapvető fogalmakra utal. A foszfor neve a Phosz (görög: fény) és -phero (görög: hordozó) szavakból származik, mivel fényt sugárzott ki a sötétben. A hidrogén elnevezése a Hidrosz (görög: víz) és -gen (görög: képző) kifejezésekből jött létre. Az oxigén az Okszisz (görög: sav) és -gen (görög: képző) szavak kombinációja. Az alumínium neve a latin Alumen (timsó) szóból ered, míg a bárium a görög Barisz (súlyos) szóra vezethető vissza.
Hogyan kapták a nevüket az elemek
Nevek bolygók, égitestek és mitológiai alakok után
Számos elemet neveztek el bolygók, kisbolygók, égitestek vagy mitológiai alakok után, ezzel is tisztelegve az univerzum és az ősi történetek előtt. A cériumot a Ceres kisbolygóról nevezték el. A kisbolygót 1801-ben, az elemet 1803-ban fedezték fel. A hélium neve a Heliosz (görög: Nap) szóból ered. A neptúnium a Neptunuszról kapta a nevét, míg a palládium a Pallasról kapta a nevét, melyet 1803-ban fedeztek fel.
A plutónium a Plutóról kapta a nevét. A bolygót 1930-ban, az elemet 1940-ben fedezték fel. A szelénium nevének eredete a Szeléné (görög: Hold) szóra vezethető vissza, és a tellúr nevének eredete a Tellus (latin: föld) szóból származik. Az uránium az Uránusz bolygóról kapta a nevét, melyet 1789-ben neveztek el.
A mitológiai vonatkozások is gyakran megjelennek az elemek elnevezésében. Az arzén neve az Arszenikosz (görög: bátor, férfias) szóból ered. Már Kr. e. a fémekhez nemet is kapcsoltak. A kobalt nevének eredete a német Kobold (gonosz manó, kobold) szóból származik, mivel nehéz volt kivonni az ércéből. A nikkel a német Nickel (ördög) néven volt ismert. A titán nevének eredete a mitológiához kötődik, utalhat arra, hogy Zeusz szörnyű büntetéssel sújtotta. A tórium nevét Thor, a háború norvég istene ihlette, az elemet egy norvég ásványban fedezte fel a svéd J. J. Berzelius.
Földrajzi eredetű és tudósokról elnevezett elemek
A XIX. században szokás alakult ki, hogy az elemek a felfedezésük helyszínérõl kapták a nevüket. Így például a szkandiumot az euxenitben és a gadolinitben fedezték fel Svédországban, melyre a neve is utal. Hasonlóan, a kaliforniumot és az ameríciumot a Kaliforniai Egyetemen fedezték fel, Berkeley-ben, 1940-ben. A dubnium név is ilyen eredetű, az oroszországi Dubna városa után.
Az elemek elnevezésekor gyakran tisztelegtek híres vegyészek és fizikusok elõtt, elismerve ezzel hozzájárulásukat a tudományhoz. Az einsteiniumot Albert Einsteinről, a fermiumot Enrico Fermiről nevezték el. Glenn Seaborg emlékét a 106-os elem, a seaborgium őrzi. A nielsbohrium és a hahnium nevet is javasolták a 104-es és 105-ös elemekre.
Tudósokról elnevezett kémiai elemek
| Elem | A tudós neve | Életpálya |
|---|---|---|
| Einsteinium | Albert Einstein | Amerikai fizikus |
| Fermium | Enrico Fermi | Atomfizikus |
| Lawrencium | Ernest O. Lawrence | Amerikai fizikus, a ciklotron feltalálója |
| Mengyelejevium | Dimitrij Ivanovics Mengyelejev | Orosz vegyész, a periódusos rendszer megalkotója |
| Nielsbohrium | Niels Bohr | Dán fizikus |
| Hahnium | Otto Hahn | Német kémikus |
| Seaborgium | Glenn T. Seaborg | Amerikai vegyész |
Különleges és rejtett elemek nevei
Vannak elemek, melyek nevei más érdekes tulajdonságokra vagy körülményekre utalnak. Az asztácium egy radioaktív módon bomló elem, nevének eredete az Aktinosz (görög: sugár) szóra vezethető vissza. A rádium neve a latin Radius (sugár) szóból ered. A kripton elnevezése a görög Kriptosz (rejtett) szóból származik, és egy nemesgázt jelöl. A lantán a Lanthanein (görög: elbújtatott) kifejezés alapján kapta a nevét, utalva arra, hogy a cerit ásványban is megbújt egy elem.
A lítium neve a Lithosz (görög: kő) szóból ered, utalva arra, hogy a világ vegyületeiben fedezték fel. Az argon elnevezése a lustaságra utaló "argon" szóból ered, mivel kémiailag rendkívül passzív. A neon és a xenon szintén nemesgázok, utóbbi nevének eredete a görög Xenosz (idegen) szóból származik. A technécium az első mesterséges elem, nevének eredete a Technétosz (görög: mesterséges) szóra vezethető vissza. Az elemek elnevezési szokásai továbbra is fejlődnek, az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) irányelvei mentén.
tags: #dan #kapusrol #elnevezett #elem
