Magyar gyökerekkel rendelkező tehetségek és a dán labdarúgó akadémiák rendszere

A labdarúgásban az utánpótlás-nevelés kulcsfontosságú a jövő sztárjainak kinevelésében. Miközben a magyar futball sokat fejlődött az elmúlt években, sok tehetséges magyar fiatal dönt úgy, hogy külföldön keresi a fejlődés lehetőségét. Különösen érdekes a dán modell, amelyről egy magyar származású edző, Fehér Péter és egy dán önkéntes edző, Malene is megosztotta tapasztalatait. Emellett bemutatunk olyan magyar tehetségeket, akik a dán rendszerben nevelkedtek, vagy éppen más, sikeres külföldi akadémiákra kerültek.

Fehér Péter: A magyar gyökerekkel rendelkező dán futballedző és a Nordsjaelland filozófiája

Dánia európai mércével mérve kis lélekszámú ország, mindössze 5,9 millió lakossal. A dán labdarúgás komoly múlttal és jelennel rendelkezik. 1984-ben és 2020-ban Eb bronzérmesek voltak, míg 1992-ben Európa-bajnokok lettek, az 1998-as vb-n pedig negyeddöntősök voltak. Ennek fényében adódik a kérdés, hogy mit csinálnak jobban, mit csinálnak másképp a dánok?

Fehér Péter, egy magyar származású, de Dániában született edző, aki a Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát testnevelés szakon, ahol pszichológiából írta a dolgozatát, kiváló betekintést nyújt a dán rendszerbe. Édesapja 1956-ban, édesanyja a hatvanas években vándorolt ki Magyarországról. Ő Dániában született 1974-ben. Több mint 20 éves edzői pályafutás van a háta mögött, dolgozott több kisebb klub utánpótlásában, majd amikor elindult az FC Nordsjaelland utánpótlásprojektje, akkor hívták oda edzőnek. 2003-tól kilenc évet dolgozott a klubnál. Eleinte a fiatalokkal, majd később besegített a Superliga-csapatnál is. Az első csapatnál a jelenlegi dán szövetségi kapitány Kasper Hjulmannak volt a technikai vezetője, segítője és másodedzője. Ezekben az időkben állt át a klub a saját nevelésű játékosok beépítésre. Másfél év elteltével az FCN-nel a Bajnokok Ligájában szerepeltek.

Fehér Péter elmondása szerint egészen véletlenül lett fociedző. Egy kisebb csapatban játszott egy Koppenhága közeli kisvárosban, akkor ők pont edzőt kerestek az utánpótláscsapatukhoz. Tudták, hogy van edzői végzettsége, így elvállalta az U19-es csapatukat. A gimnázium elvégzése után, mint oly sok dán fiatal, tartott egy úgynevezett „sabbatår-t”. Akkor Magyarországon nyaralt és végül is ott ragadt. Rövid időn belül munkát is kapott egy dán cég budapesti kirendeltségén. Viszont sokszor járt az eszében, hogy tovább kéne tanulnia. Egyik gimnáziumi tanára mondta: „Péter, belőled jó tanár lenne”. Meghallgatta a tanácsát. Akkoriban Dániában nem volt olyan egyetem, mint a TF. Angolul volt lehetősége tanulni, így felvételt nyert a testnevelő tanári nappali szakra, ezzel egy időben a labdarúgóedző-képesítést is meg tudta szerezni, és játszott az egyetem csapatában. 2000-ben sikeresen lediplomázott, mint testnevelő tanár, de utána nem sokkal vissza is tért Dániába.

Az FC Nordsjealland Akadémián dolgozott hosszú ideig, bajnokságot is nyert az U-19-es csapatával. Európai topklubok figyelik a farumi klub tehetségeit. Ő is aktív részese volt a fiatalok fejlődésének. „2006-ban kerültem az akkor elindult FCN Akadémiára, ahol nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy lefektessük az akadémia alapjait, kialakítsuk a klub DNS-t is. Eleinte az edzők, így én is még munka mellett tartottunk edzéseket délutánonként, esténkét, ha kellett figyeltük a környék tehetségeit. Az FCN utánpótlás csapatai ekkor még a másodosztályban játszottak. 2013-ban pedig bajnokok lettünk az U19-es csapattal. Nagy titok szerintem nincsen, szervezettek, eltökéltek és szorgalmasak voltunk. Tudtuk, hol vagyunk és hová szeretnénk eljutni.”

A dán utánpótlás-nevelés alapelvei: Fejlődés az eredmények helyett

A dán rendszerben a fejlesztésen van a hangsúly, addig a magyar nagyon eredmény orientált. Fehér Péter is hangsúlyozza: „Nézd, ha leülünk társasjátékot játszani egymás ellen, te is, én is csak játszunk, a végén valaki nyer. Nem az a fontos, hogy nyertél, hanem az, hogy milyen módon sikerült ez. A fociban sincs ez másként az utánpótlásmeccseken sem, játszunk és valaki nyer, de a pályán mutatott játék az sokkal fontosabb. Egyet nem szabad elfelejteni, fiatalokkal dolgozunk, akiket az első csapat számára kell kinevelnünk, az egyensúlyt meg kell találni. Mindenkinek lehetőséget kell adni, mert azért van ott, hogy játsszon. Szerintem amikor arról beszélünk, hogy nyerünk-e, akkor túl alacsony szintre visszük a „vitát”. Az egy feltétele a meccsnek, így nem az a kérdés, hogy nyersz, hanem az a lényeg, hogyan teszed ezt. Minél fiatalabbak, annál jobban kell arra figyelni, hogy ez hogyan történik meg.”

Az FC Nordsjaelland modellje a saját nevelésű játékosok beépítésére épül. Fehér Péter szerint „azoknak a kluboknak, amelyek sok energiát fektetnek az utánpótlásba, nem elég csak jó edzőket és jó játékosokat hozniuk. Fontos, hogy a felnőtt csapatba is olyan edzőt kell alkalmazniuk, aki megérti és azonosul a klub céljaival, támogatja és lehetőséget biztosít a fiatal játékosoknak is. Nem mindig a vezetőedző dönt, a klub sportigazgatójának kell elmondania azt, hogy például minden évben szeretnék, ha öt játékost felvinne az első csapathoz, ebből hármat be kell építeni a kezdőcsapatba. Veszélyes lehet, ha a vezetőedző dönt mindenről egy klubnál, ahol már megvan a klub indentitása, elmélete és filozófiája vagy már az említett DNS-e, ezeket nem rúghatja fel egy edző sem a saját érdeke miatt. A klubhoz kell megtalálni a megfelelő edzőt és nem fordítva. Szóval, ha azt akarod, hogy a kis fiatal tehetségedből Superliga-játékos legyen, akkor az lesz, ilyen egyszerű, az elhatározás a klub részéről a legfontosabb.”

Példákat is hozott fel a Nordsjaelland akadémiájáról kikerült játékosokra: „Ha jól végig gondolom, talán 20-30 játékos is be tudott mutatkozni az első osztályban. Voltak olyanok is mint pl. Jores Okore, akit egy kis csapatból hoztam el, majd az FCN-től ment el 6 millió euró ért a Premier League-be az Aston Villához. De említhetném Emiliano Marcondest (Brentford), aki a bajnok U19-es csapatomban is benne volt, majd sikerült beépíteni a felnőtt csapatunkba is. Matthias Jensen a Celta Vigóba került el, Andreas Skov Olsent a Bolognába adta el a klub, szóval vannak egy páran.” Évente kerül ki egy-egy játékos az FC Nordsjaellandtól a topligákba, napokban adták el Mohammed Kudust 9 milló euróért az Ajaxnak.

„Amikor oda kerültem 2003-ban, vittem a játékról alkotott elképzeléseimet az akkor újonnan indult Akadémiára. Például, hogy a kapus ne rúgja ki a labdát hosszan, hanem próbálja megjátszani a kirúgásnál. Ekkor láttuk a gyerek mit csinál nyomás alatt, szereti-e a labdát, akar-e játékba lenni és így tovább. Kérésemre bevezettük a labdatartást és a fent kezdett letámadást, a magas pressinget. Próbáltam mindig a gyerekeket olyan helyzet elé állítani, ami kihívással jár nekik, ekkor tudnak igazán fejlődni.”

A sportpszichológia fontosságáról is beszélt Fehér Péter: „Természetesen elengedhetetlen, amellett hogy sok minden más is is fontos. Sokszor olyan körülményeket kell teremtenünk, amiben az elvárasok nagyok és akkor a játékos eldönti, meg tud-e felelni vagy sem a kihívásoknak. Ezáltal egy objektív tehetségprogramot alakítasz ki egy szubjektív helyett, ahol ez edző és nem a játékos dönt. Ilyenkor segít a jó hozzáállás, a pozitív gondolkodás. Az is elengedhetetlen, hogy pozitív dolgokat mondjunk az értékelésnél. Jó példákat kell felhozni a játékosoknak, mert az jobban megragad bennünk. Szívesebben gondolnak vissza rá, jobban tudnak majd pozitívan gondolkodni. Amikor a gyermekedet megtanítod bringázni, nem azt mondod, hogyan nem kell, hanem olyan példákat mutatsz, amivel meg fog tudni tanulni biciklizni.”

A dán labdarúgás sajátosságai és a magyar utánpótlás problémái

Malene önkéntes futballedzőként dolgozott Dániában, majd a férje munkája miatt költözött Magyarországra. Öt éve élnek itt. Edzői pályafutása mindenféle szakmai háttér nélkül indult. Gyermekeit elkísérte focizni, s a sportigazgató egyszer megkérdezte tőle, hogy miért ácsorog, miért nem segít inkább? A dán rendszer lényegéről annyit mindenképp érdemes tudni, hogy nagyon fontos az önkéntesség. Malene dániai klubja Lyngby, ahol van a profi csapat, amely a dán élvonalban szerepel, van az akadémia, illetve vannak amatőr csapatok, ahol 1200 gyerek és felnőtt focizik. 75 olyan edző van, akinek van szerződése, és 45 olyan, aki önkéntesként dolgozik, legtöbben közülük szülők, a focista gyerekek szülei. Ezen felül van még 50 önkéntes, akik más területeken segítenek. De 75 szerződéssel rendelkező edző között is sokan inkább önkéntesnek nevezhetőek, hisz csak jelképes fizetést kapnak, amiből nem tudnának megélni.

A legfontosabb különbségként azt emelte ki, hogy miközben a dán rendszerben a fejlesztésen van a hangsúly, addig a magyar nagyon eredmény orientált. Magyarországon a meccsek után nem az az első kérdés, hogy ki hogyan játszott, hanem az, hogy ki nyert. Az eredménykényszer miatt az erősebb, fejlett játékosokat választják be a csapatba, és mindenkinek a neki gondolt pozícióban kell játszania, nem kísérleteznek. Ha egy gyerek több pozíciót is kipróbál, azzal okosabb lesz, jobban megérti a csapat dinamikáját.

Magyarországon jobban elfogadják, ha valaki a foci miatt háttérbe szorítja a tanulást. Malene konkrét példával is szolgált, fia klubjánál például egyszer kedd délelőtt 10 órára raktak egy fontos tesztmeccset. „Dániában jobban megmaradt a tanulás fontossága. Itt a profi fociban sok pénz van, így az is motiváló a tanulás elhanyagolására, hogy focistaként jóval az átlag felett lehet keresni. Vannak szülők, akik megélhetési szempontból is támogatják a gyereküket a focizásban. Dániában viszont ha nem lenne ennyi önkéntes az amatőr fociban, és mindenkit rendesen ki kéne fizetni, akkor a gyerekek sportoltatása olyan drágává válna, hogy azt már nem tudná minden család megengedni magának. Ez pedig nem jó a tehetségek megtalálása szempontjából.”

Dániában ki is vannak tiltva a szülők az edzésekről. A dán hölgy elmondása szerint a magyar utánpótlásban játszó fiának az edzésén legalább hét szülő ott ácsorog a pálya szélén két órán át, és nézik a gyereküket. „Képzeljünk el egy tízéves gyereket, akinek egy, vagy időnként két edző kiabálja az utasításokat a pálya széléről játék közben, plusz a másik oldalról a szülei is ugyanezt teszik - és sokszor teljesen mást mondanak, mint az edzők. Ez nem egy jó helyzet. Nem szabad nyomást rakni rájuk, hagyni kell őket, hogy játsszanak és jól érezzék magukat.”

Az alábbi táblázat összefoglalja a dán és magyar utánpótlás-nevelésben megfigyelhető legfőbb különbségeket:

Németh Hunor: A dán nevelésű magyar tehetség

Újabb nagy magyar tehetség bukkant fel külföldön, a dán FC Köbenhavn színeiben már a felnőttekkel edz és a bemutatkozásra vár. Németh Hunort 3 éves kora óta minden Dániához köti, elárulta, mégis miért Magyarországot választja. A szíve egyértelműen Magyarország felé húzza, nem csoda, hogy a magyar válogatott mezét húzza magára. Németh Hunor végigjárta a korosztályos nemzeti csapatokat 14 éves korától, immár a Marco Rossi vezette felnőttek előszobájának számító U21-es együttesben szerepel. Pedig hiába született Győrben, az óvodát már Dániában kezdte el, a dán az elsődleges nyelve. Persze magyarul is remekül beszél, így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

„Sosem csábított igazán, hogy dán válogatott legyek, mert én mindig is magyarnak éreztem magam. Ez már akkor eldőlt bennem, amikor 2016-ban a családommal és a barátokkal néztük az Eb-t, amelyen a magyar válogatott Portugália és Ausztria elleni meccsei örök emlékek nekem. Akkor fogott meg igazából, hogy milyen szép lehet a magyar válogatottban játszani, és arra gondoltam, ha egyszer felnőtt leszek, én is ezt akarom átélni. Az akkori válogatottban Gera Zoltán és Dzsudzsák Balázs volt az a két játékos, akik a legjobban magukkal ragadtak, meg persze Király Gábor a szürke mackóalsója miatt. De a legnagyobb élmény az volt, ahogy otthon összegyűltünk szurkolni, és ahogy eljutott a csapat a nyolcaddöntőig” - árulta el Hunor. A 18 éves, a Köbenhavn felnőttcsapatának szerződtetett középpályása elárulta, hogy Luka Modric, a Real Madrid aranylabdása inspirálja a leginkább, Dániában a játéka alapján hasonlították is már a horvát legendához.

Külföldi akadémiák vonzereje: A Red Bull Salzburg modell és más magyar tehetségek

A Salzburg a magyar piacot is folyamatosan szemléli, ahogy az egész térséget is egyben. A Red Bull 55 millió eurót fektetett be az infrastruktúrára, ami gyorsan meg is térült. Pontosan tudták, hogy jól felkészített megfigyelői hálózat nélkül semmire sem mennek, és nemcsak Európában, hanem Afrikában is pásztázták, kiket lehet szerződtetni. Mivel minden más klub is ugyanezt teszi, és ilyenkor még nem könnyű beazonosítani a tehetségeket, fontos, hogy ezt a munkát a legfelkészültebb szakemberek végezzék el. Az alapítás után alig három évvel már megnyerték az ifiknek kiírt BL-sorozatot, vagyis ennél jobban nem is dolgozhattak volna. Az intézményben mindig szívesen fogadták a szakmai útra érkezőket, mindent megmutattak, a nyitottság alaptétel a konkurenciával szemben is, nem akartak eltitkolni semmit.

Használtak speciális gépeket, a rövid sprinteket ellenállással szemben kell például megtenni, az antigravitációs futás is egyedi, de említhetnénk a Soccerbot360 elnevezésű gépet, amikor egy kör alakú szobában, hat kis kapuba kell továbbítani a labdát a lehető legrövidebb idő alatt, és az utasításokat menet közben kapják meg a játékosok. Ideális körülményeket teremtettek, de a titok nem ebben, hanem a filozófiában keresendő. A 2012-ben szerződtetett Ralf Rangnick futballfelfogása a pressingre, a magas letámadásra épült, és valamennyi edzőt úgy vették fel, hogy pontosan tudták, mit várnak el tőle, mit kell oktatniuk a gyerekeknek. A salzburgi DNS-t mindenkinek hordoznia kell magában.

Milyen is a salzburgi modell? Az osztrák klub a versenyeztetésben nem talált fel semmi újat; egy olyan módszert töltöttek meg tartalommal, ami senki más előtt nincs megtiltva. Létrehoztak egy fiókcsapatot, és az akadémiáról a másodosztályban szereplő Lieferingnek adják a játékosokat. A 17-18 éves fiatalok ott kóstolnak bele a felnőtt fociba, ahol más a tempó, más a játékosok fizikai felépítése, teljesen más igénybevételt jelent egy ütközés. A Liefering előtt nincsenek konkrét célok, nem kell feljutniuk. A következő lépcső a Salzburg felnőtt csapata, ami előtt elvárás a bajnoki cím, és ezzel együtt a nemzetközi kupában való jó szereplés. Aki onnan is kiemelkedik, azt a Bundesliga és a Lipcse várja tárt karokkal, a két klub már 20 játékostranszfert bonyolított le. De nemcsak a Lipcse, hanem a Dortmund is figyelemmel követi az ottani munkát, Adeyemit meg is szerezték 2022-ben, ő a Chelsea ellen lőtt most szerdán győztes gólt a BL-ben, egy 70 méteres szóló után. Az angol klubok irányába is megvan a kapcsolat, a szenegáli Sadio Manét a Southampton, a japán Minaminót a Liverpool igazolta le.

Magyar játékosok a Salzburg akadémiáján

Összeszedtük azokat a magyarokat, akik ebbe az elitintézménybe jártak, vagy még most is ott vannak:

• Az 1998-as születésű Patik Márton kezdte a sort, a Ferencvárosból igazolt Ausztriába a védő 2014-ben, egy szezon után visszatért Magyarországra, az MLSZ nyilvántartása szerint már nincs a futballban.
• A 2000-es születésű Szoboszlai Dominik édesapja edző, és Zsolt miután a helyszínen tapasztalta, milyen körülmények, és milyen éles és fokozódó versenyhelyzet van, a Salzburg mellett döntött 2016-ban. Vihette volna máshová is a gyerekét, a Villarreal is érdeklődött, angol klubok is, és igazából bármelyik sztárklub szívesen fogadta volna, mert toptehetségnek tartották. Szoboszlai Zsolt azt gondolta, itt kapja a legtöbbet a gyereke. A 22 éves középpályásért fizetett a legtöbbet a Lipcse a Salzburgnak, 20 millió eurót.
• A 2001-es Bukta Csaba a Debrecen akadémiájáról került Ausztriába, nem tudott bemutatkozni a Salzburg felnőtt csapatában az osztrák élvonalban. A Lieferingben játszott, ami az Altachnak adta el, pillanatnyilag is a 10. helyezett csapat tagja, és egyre több lehetőséget kap. Korosztályos válogatott volt, a felnőtteknél még nem került szóba.
• A 2002-es Major Sámuel szintén a debreceni akadémiáról ment Salzburgba, a Lieferingben 35 meccsen dobták be, onnan az Admira Wacker szerződtette 2022-ben. Mivel a klub kiesett az élvonalból, Debrecenbe igazolt, onnan pedig a másodosztályú Pécsre került. Major előmenetelét egy sérülés is nehezítette, neki most az NB I. lehet a következő állomás.
• A 2004-es születésű Berki Marcell jelenleg is a klub kötelékébe tartozik, a Young Boys ellen az ifi-BL-ben csereként szállt be. A Liefering első idei bajnokiján kezdőként kapott lehetőséget, most küzd a játékpercekért a másodosztály 12. helyén tanyázó csapatban.
• Az ugyancsak 2004-es születésű Tóth Balázs kapus. Ózdon született, 2021-ben igazolt át. Ebben a szezonban két meccsen kapott lehetőséget a Lieferingben, egyszer győztes, egyszer pedig vesztes csapat tagja volt. Az U19-es csapatban ő a második számú kapus.
• A 2005-ös Jánó Zétény a már többször említett Young Boys elleni meccsen a győztes gólt szerezte, a 61. percben állt be csereként. A támadó középpályás a Lieferingben 16 meccsen jutott már szóhoz idén. Kismartonban született, kettős állampolgár, az osztrák korosztályos válogatottban is szerepelt. Nagy jövőt jósolnak neki.
• A 2005-ös Kovács Patrik az MTK-tól szegődött a Salzburghoz tavaly nyáron, ha hinni lehet a Transfermarkt nyilvántartásának, akkor 600 ezer euróért. Februárban volt 18 éves, a bal oldalon elsősorban hátvédként, de középpályásként is bevethető. A Lieferingben egy meccsen bemutatkozott, és ötször játszott az akadémiai csapatban ebben a szezonban.

Redzic és a nemzetközi érdeklődés

A mostani szezonban nyújtott kimagasló teljesítménye révén Redzic iránt a hírek szerint a skót Glasgow Rangers és Celtic FC, valamint a dán FC København is érdeklődött, mígnem a Salzburg konkrét ajánlatot tett érte. A nemzetközi sajtóban megjelent híresztelések alapján a korábban Szoboszlai Dominikot és Gulácsi Pétert is foglalkoztató osztrák klub 4,75 millió eurót fizetett a magyar játékos szolgálataiért. Redzic a bosnyák származása révén akár abban a válogatottban is játszhatott volna, azonban a játékos egyértelművé tette, hogy a magyar válogatott mezét szeretné viselni. Marco Rossi szövetségi kapitány pedig meg is hívta őt a nemzeti csapatba, a címeres mezben tavaly novemberben az Írország elleni sorsdöntő vb-selejtezőn mutatkozott be.

Magyar szakértelem a világban: Kéri András Dániel a Juventus dubaji akadémiáján

Van egy magyar edző, Kéri András Dániel, aki egyre komolyabb szakmai feladatokat kap a Juventus dubaji akadémiáján. Itthon az olasz futball egyik, ha nem a legnagyobb ismerője. Már fiatalon bejárása volt a legnívósabb olaszországi sportlapok szerkesztőségébe, melynek köszönhetően komoly kapcsolatrendszerre tett szert. 2017-ben megírta „A Calcio titka - A futballszakma magasiskolája” című könyvet, aminek rendkívül pozitív fogadtatása volt szakmai körökben. Nem sokkal később a Sport TV állandó szakértője lett, ahol a csatorna megrendelésére gyártott, „A calcio titkai” című dokusorozatot a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) a legjobb sportfilmek közé választotta. Kéri olyan legendákkal készíthetett mélyinterjút, mint Carlo Ancelotti, Massimiliano Allegri, Franco Baresi vagy éppen Gianluigi Buffon.

„Szerettem volna visszakerülni a foci világába, korábban ugyanis nyolc évig egyetemi szinten futsal edzőként dolgozhattam” - kezdte Kéri András Dániel a csakfoci.hu-nak. „2007-ben a BGF-en belül létrehoztunk egy sportegyesületet, amelynek alakult egy futsal szakosztálya is. Senki nem bízott bennünk, ennek ellenére öt év alatt felépítettük Európa egyik legjobb egyetemi csapatát, két európai döntőt is játszottunk. Aztán a média irányába léptem tovább, illetve taktikai elemzőként tanultam és dolgoztam Olaszországban, hiszen mindig az volt a célom, hogy közel maradjak a futballszakmához. Az elmúlt másfél évben meccselemzőként kaptam ajánlatokat itthon és külföldön is profi klubok vezetőedzőitől, de a Juventus Academy egy olyan lehetőséget kínált, amit nem lehetett visszautasítani.”

A Juventus 2015-ben létrehozta az Egyesült Arab Emírségekben a saját akadémiáját, ahol ma már 1100 gyermek futballozik. Kéri András Dániel szerint „Májusban volt a kiválasztás, százból csak néhányunkat emeltek ki. Sokat nyomott a latban a Juventus mélyebb ismerete, a szakmai felkészültség, az addigi elemzések, publikációk, valamint az is, hogy több komoly képzésen vettem részt az elmúlt években, többek között Olaszországban is. Hat csapatom van, 8-tól 17 éves korosztályig. Több száz gyereknek tartok edzést, így nagyon sokszínű a feladatom, már csak azért is, mert az egyes csapatok különböző fejlettségi szinten állnak. Az a célunk, hogy a Juventusnak használható játékosokat adjunk, akiket be tudnak majd építeni a Primaverába, később pedig akár a felnőtt csapatba is. Nagyon inspiráló, hogy világbajnok játékosok figyelik a munkámat, az akadémiát pedig rendszeresen meglátogatják a Juve legendái. Járt már nálunk Barzagli, Chiellini, Trezeguet vagy éppen Davids is.”

„A Juventus akkoriban döntött az arab világ meghódításáról, amikor Andrea Agnelli elnöksége idején gazdasági és sportszakmai szempontból is virágzásnak indult az egyesület. Az elmúlt évtized elején kezdődő dicséretes építkezés és előrelátó tervezés hatalmas bázist teremtett a Zebrák számára. A Juventus klubvezetése gazdasági szempontból a nehezebb utat választotta azzal, hogy a saját kezében kívánta és kívánja tartani a klubja tulajdonát, ami egyértelmű gazdasági hátrányt jelentett az európai top versenytársakkal szemben. Amíg az európai futballban több klub (City, PSG, Manchester United, Chelsea) arab, orosz vagy éppen amerikai befektetők segítségével előtérbe került, vagy gazdaságilag megerősödött az elmúlt évtizedekben, addig az olasz futballklubok jóval sanyarúbb gazdasági háttérrel indultak harcba évről évre a kupaküzdelmekben. Az akadémia kiépítése a klub helyi brandépítését illetően éppen ezt ellensúlyozza.”

tags: #daniai #futball #akademia #tagja #magyar #szarmazasu

Népszerű bejegyzések:

• Ismerje meg Söptei Csaba veszprémi játékos éveit
• Fizz Liga 17. forduló: Puskás Akadémia DVTK
• Az Arsenal újdonságai Arteta irányítása alatt
• Friss hirdetések a Stadion utcából
• Amerikai futball mérkőzések élőben