Debreceni Nagyerdei Stadion: Mérnöki Kiválóság és Kamarai Szerepvállalás

A Nagyerdei Stadion, Magyarország egyik legmodernebb sportlétesítménye, egyedülálló módon ötvözi a mérnöki innovációt a környezeti harmóniával és a közösségi igények figyelembevételével. A stadiont 1934-ben adták át a közönség számára, és 79 év alatt számos nagy futballcsatának, salakmotor- és atlétikai versenynek, valamint kulturális rendezvénynek adott otthont, de eljárt felette az idő.

2013 januárjában rekonstrukciós munka kezdődött, annak érdekében, hogy a kor színvonalának és igényeinek megfelelő létesítménnyé alakuljon az aréna. Az új stadion 2014-ben nyitotta meg kapuit, és rövid időn belül Magyarország egyik leginkább emberközeli stadionja lett, olyan csodálatos környezetben, mely párját ritkítja egész Európában. A 2014-ben elkészült nagy létesítmények alapvetően változtattak a hazai stadionépítészetről alkotott képen, melyek közül elsősorban a május elsején átadott Nagyerdei Stadion és az egykori Albert Flórián Stadion helyén augusztus 10-én avatott Groupama Aréna tekinthetők az evolúció hazai mérföldköveinek.

Az Építészeti Vízió és a Debreceni Nagyerdő

A tervezés során az egyik fő kérdés az volt, hogyan néz ki a jövő stadionja, és hogyan illeszthető be mind a tájba, mind a városi környezetbe. Az egyik fő kritérium a Nagyerdő vadvilágának védelme volt, és egy új, élhető park létrehozása, amely sportolásra és kikapcsolódásra is alkalmas. A válasz egy nyitott, dinamikus, tiszta és rugalmas közösségi tér, mint multifunkcionális központ lett.

Az épület formáját a szabályos parabolikus (tányérszerű) keresztmetszetű lelátó határozta meg. A környező erdő a lelátó minden pontjáról érzékelhető, elválaszthatatlanul összekötve a stadiont az építkezés helyszínével. A sportpályából vizuálisan és funkcionálisan is kiemelkedő lelátó rácsszerkezete a sarkokon ívesen hajlik. A szurkolók széles sétányon érkeznek a stadion bejárataihoz. Az építmény aszimmetrikus lelátója a maximális nézőszám elérését biztosítja, melynek egykaréjos kialakítása a funkcionális egyszerűségen túl a közösségi összetartozás érzetét is erősíti.

Mérnöki Megoldások és Multifunkcionalitás

A szokatlan, szektor szélességű nyílásokon keresztül kilépve a lelátókra, a hatalmas tér élménye a közösségbe való beépülés érzését szolgálja. A PTFE-bevonatos membránburokkal fedett, légies épület a város egyik szimbólumává vált. Nagyságát és modernségét igazolva, a stadion tekintélyes méretekkel rendelkezik az összes alkotóelemét tekintve: a labdarúgópálya mérete: 68×105 m, a VIP-szint 2.090 m2, a Sky-szint pedig 1.690 m2. A Nagyerdei Stadion tervezői, megalkotói és üzemeltetői a létesítmény funkcionalitását, valamint a nézők teljes körű kiszolgálását és kényelmüknek biztosítását helyezték előtérbe. Ennek megfelelően, számos belső és külső helyiséggel biztosítják a látogatók komfortérzetét.

A stadiont övező park gyönyörű növényállománya, a műemlékileg védett víztorony párosa - amely 2015 tavaszán szintén megújulva állt a látogatók rendelkezésére - egyedi atmoszférát kölcsönöz a területnek. Bár a környezeti megkötések komolyabbak voltak, hiszen a Natura 2000 besorolású területen az új épület nem léphetett ki a régi kontúrjából, a bő húszezer férőhelyes Nagyerdei Stadion esetében sikerültebb a környezettel való kapcsolat. Az egész létesítmény alapötlete a kétszintes közlekedés. A lelátók a környék gyalogosközlekedéséhez kapcsolódva a stadion egészét körbefutó kiemelt sétányról közelíthetők meg. Elegáns ívei nemcsak a látogatók egyenletes eloszlásáról gondoskodnak, de az épület tömegét is kellemesen lazítják, a földszinten védett, árnyas közteret hozva létre.

Ide a pénztárak, a logisztika, valamint kereskedelmi és rendezvényterek kerültek, hatalmas üvegfelületek mögé. A sétányról nyíló kapuk fölött a homlokzati fémvázat PTFE-bevonatos üvegszövetből készült, feszített membránszerkezet borítja; a hófehér óriásfánk bordázata napközben a fény-árnyék játék plasztikusságával, esténként a színes kivilágítással nyújt valóban egyedi látványt. A bordák a fejépület homlokzata előtt elvékonyodnak, kitekintést engedve a sávablakokból, de árnyékolva őket.

A debreceni fejlesztés különösen jól sikerült pontjai a kapcsolódó közterületek. Igényes és jól eltalált a térburkolat, szépek a növénykiültetések, egyértelmű a minél több fa megtartásának igénye. Felújítva áll a helyén a régi stadion két kaputornya, amelyeken keresztül félig nyitott, szabadtéri rendezvényhelyszínként is használható előudvarba jutni. Az emelt sétány tartóoszlopainak fehér szálkái a Nagyerdő fatörzseire rímelnek; a felvezető rámpák kényelmesek, és elfér rajtuk az újonnan kialakított futópálya is. Bár itt is sok a látszóbeton és a fém, a homlokzatburkolatnak, a jól kitalált közlekedőrendszernek és az átgondolt tértagolásnak köszönhetően a Nagyerdei valóban több mint stadion: a zöldterületen elhelyezett remek középület. A Nagyerdei példája mégis azt bizonyítja: érdemes időt szánni a gondos tervezésre.

Dezső Zsigmond és a Mérnöki Kamara szerepe

A Nagyerdei Stadion tartószerkezetének megálmodója, Dezső Zsigmond építőmérnök, akinek munkásságát a tudományos alapossággal kidolgozott, magas műszaki színvonalú és esztétikai igényességű szerkezeti innovációk jellemzik. Nevéhez fűződik többek között a Debreceni Sportuszoda Tierney Clark díjas, valamint a Nagyerdei Stadion Palotás László díjjal elismert tartószerkezete.

Dezső Zsigmond 1959-ben született Debrecenben, diplomáját 1983-ban szerezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, majd a KELETTERV-nél kezdett statikusként dolgozni. 1991-től napjainkig a Hydrastat Mérnöki Iroda Kft. tulajdonosa és statikus tervezője. Pályafutása kezdete óta Debrecenben dolgozik statikus tervezőmérnökként. Mérnöki munkája során mindig a szerkezet és forma egységére, harmóniájára törekszik, konstrukciós elméleti tudását pedig elhivatottan adja át fiatal kollégáinak és egyetemi hallgatóknak.

Tervezőként olyan épületek létrehozásában vett részt a városban, mint a Kölcsey Központ, a Debreceni Sportuszoda, a Fórum bevásárlóközpont, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, az Aquaticum Debrecen Strand, valamint a Nagyerdei Stadion. Számos rangos szakmai díj és elismerés mellett a város Pro Urbe díjasa, s birtokosa a kiemelkedő mérnöki alkotások elismeréseként adományozott Tierney Clark-díjnak is.

A Magyar Mérnöki Kamara tartószerkezeti szakmai közéletének meghatározó tagja, korábbi országos elnökségi és megyei elnöki tisztségei mellett több szakmai bizottság munkájában vesz részt. Két évtizedig töltötte be a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöki tisztét. Érdekes megemlíteni, hogy Debrecenben az építkezés 2010-es bejelentését követően úgy tűnt, a terveket a város főépítésze készítheti, mondván: a helyszínre készített koncepciótervvel erre jogosultságot szerzett. Ez az eset azonban a Magyar Építész Kamara hangos tiltakozásához vezetett, ami rávilágított a szakmai kamarák szerepére a minőségi tervezés és a jogi eljárások betartásának felügyeletében.

A Mérnöki Szakma Elismertetésének Fontossága: Gábor Dénes-díj

A társadalmi fejlődés csak magas szinten képzett alkotó emberek közreműködésével biztosítható, ezért társadalmi érdek a kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató szakemberek kiemelkedő teljesítményének elismerése és sikereik példaként állítása. Ezt célozzák a különböző szakmai elismerések, amelyek sorában fontosak a civil kezdeményezéssel létrejött díjak.

Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka kiemelkedő teljesítményeit elismerő Gábor Dénes-díjakat december 16-án az Országházban. Ez évben immár 37. alkalommal került átadásra a NOVOFER Alapítvány által 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díj, amely a civil szféra közismert műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon, és napjainkig 285-en részesültek ezen elismerésben. A NOVOFER Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés együttesén alapuló innovációban megszületett kiemelkedő teljesítmények elismerése.

A civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerését vehette át Dezső Zsigmond is az Országházban. A Gábor Dénes - díj megalapítójának szándéka a meghatározó személyes alkotó hozzájárulás és eredmény előtti főhajtás mellett a magas szervezettségű innovációs folyamatok, a kreatív erőfeszítésekkel létrehozott új anyagi, gépi és emberi kooperációk és vívmányok iránti társadalmi érdeklődés, figyelem és elismerés serkentése volt. A díjazottak Gábor Dénes hasonló szellemiségét mutatták fel, vitték sikerre az elmúlt több mint három évtizedben.

Stadionfejlesztési Program Magyarországon és a Költséghatékonyság kérdései

Az elmúlt években átfogó stadionfejlesztésbe kezdett a kormány, és szükség van arra, hogy a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magas színvonalú létesítmények jöjjenek létre. A magyar kormány 2013-ban indította el a Nemzeti Stadionfejlesztési Programot, amely 26 létesítmény megújítását irányozta elő a 2014-2016 költségvetési években. A programnak komoly gazdaságfejlesztési hatása volt, az eddigi beruházások összértéke megközelíti a 150 milliárd forintot, amely jelentős építőipari élénkülést hozott, és hozzájárult a magyar építőipar és gazdaság válság utáni fellendüléséhez.

Jelenleg 33 arénánál tartunk, és ez a szám rohamtempóban nő, bár kérdéses, hogy az óriási betonrengeteg mekkora ökológiai lábnyomot hagy, hogy mi lesz az üzemeltetéssel, hogy valóban kihasználjuk-e ezeket az épületeket. Az építés közben való tervezés az egyik instant költségnövelő módszer, ami sokszor nem vis maior helyzetekből, hanem az elégtelen előkészítésből fakad. A részletes tervezés hiányáért, a projekt pazarló levezényléséért sok esetben a menedzsment, a megrendelő tehető felelőssé.

Kiemelt Stadion és Sportlétesítmény Projektek (2010-2018)

A Mérnöki Kamara Szerepe a Szakmai Képzésben

A Magyar Mérnöki Kamara a szakmai fejlődés és a minőségbiztosítás elkötelezett híve. A kamara 2016/2017 és 2017/2018 években Informatikai Projekt Ellenőr képzést tartott. A program során olyan informatikai projektellenőrök képzésére és minősítésére került sor, akik képesek képviselni a megrendelőket, illetve a szállítókat azon projektekben, ahol informatikai rendszer megvalósítása is tárgya egy fejlesztési projektnek. A kamara aktív tagjai az oklevél alapján az Informatikai Projekt Felügyelő (IPF) tanúsítványra jogosultak.

Az informatika szerepe egyre növekszik az építőiparban és a létesítményfejlesztésben, így ezen szakképzések elengedhetetlenek a jövő mérnöki kihívásainak való megfeleléshez.

tags: #debreceni #nagyerdei #stadion #mernok #kamara

Népszerű bejegyzések:

• Ismerje meg a várható gólok (xG) titkait!
• Holland futball legendák és örökranglista
• Az 1987-es magyar jégkorong válogatott
• Játékosprofilozás és célzott edzés a futballban
• Aktuális információk az MTE 1904 csapatokról