A Debreceni Nagyerdei Stadion tervezői és építészeti öröksége

A debreceni Nagyerdei Stadion története messze visszanyúlik az időben, bemutatva a magyar sportépítészet fejlődését és a közösségi terek formálódását. A Nagyerdő és a lokisták szívében fekvő aréna, Magyarország első földsáncos stadionjának avatásától a különleges, modern építészeti megoldásokkal épült, korszerű létesítmény 2014-es átadásáig számos jelentős eseménynek adott otthont.

A Nagyerdei Stadion története nem csupán a sportról szól, hanem a város építészeti identitásának alakulásáról is. Herzog & de Meuron szerint a futballarénák a modern kor zarándokhelyei. Egy stadion esetében érzékletesen tapintható, hogy egy épület a közösség egzisztenciájának kifejezője, a közösség anyagi és szellemi koncentrációja, amely útmutatást, identitást, megerősítést, jelképet és büszkeséget vár.

Az első földsáncstadion tervezője: Sajó István

Debrecen legfontosabb építésze alighanem az 1896-ban született Sajó István volt. Világot járt, vívóbajnok mérnök volt, aki Németországban tanult, aztán az Egyesült Államokban dolgozott, ám mindenhonnan hazajött szeretett szülővárosába. Tulajdonképpen valamennyi híres debreceni épület magán viseli a keze nyomát.

Sajó István elkötelezett sportoló és elkötelezett debreceni volt, ráadásul a város csapatának, a Bocskai FC-nek a társelnöke. Grátisz vállalta hát 1933-ban, hogy stadiont tervez klubjának a Nagyerdőbe. Mégpedig olyat, amit a válságos idők ellenére is meg lehet majd építeni. Így született meg az első földsáncstadion. Ennek lényege az volt, hogy a pályát lemélyítették, a kitermelt földet pedig körben felhalmozták - ebből alakították ki a lelátókat. Az építésen többnyire ínségmunkások dolgoztak, vagyis olyan munkanélküliek, akiket így próbált támogatni valamiféleképpen a köz a nagy nehézségek idején. A sánc építése közben igyekeztek minél kevesebb kárt tenni az erdőben, így aztán egyes nagyobb fákat egyszerűen belefoglaltak a sáncba. A tribün viszonylag kicsi volt, de úgy alakították ki, hogy később akár bővíteni is lehessen. Minden más a sánchoz tapadva épült meg: a szolgáltatóépületek, meg a karakteres kapuk.

Ezeket a stockholmi Olimpiai Stadion ihlette bejáratokat ugyan egyesek szerint Borsos József tervezte, a legtöbben ezt is Sajó művének tartják. A létesítményt Tóth Lajos és fiai építészmérnökök építették, és a vasbeton elemeket is ők tervezték.

A földsáncstadion valóban jó szolgálatot tett a debrecenieknek, hiszen nemcsak focimeccseket rendeztek benne, hanem mindenféle más sporteseményeket, még motorversenyeket is. Sőt ide futott be egykor a híres virágkarnevál, tartottak benne úttörőavatást és zenei fesztivált, és egy időben kertmoziként is működött. Sajó István élete végén is szívügyének tekintette a stadiont: 1961. március 11-én, 65 éves korában, a lelátón halt meg, állítólag egy kihagyott debreceni helyzet után állt meg a szíve. Sajó István a tervező, Tóth Lajos és fiai, az építőmérnökök emléktáblái ma is megtalálhatók a stadion előtt.

Az új Nagyerdei Stadion megálmodója: Bordás Péter és a BORD Studió

A régi stadion bontása 2013. január 29-én kezdődött, miután eljárt felette az idő. A régi küzdőtér bejáratánál látható, Borsos József tervezte, a húszas-harmincas évek korai téglamodern stílusában épült kapuzatot azonban megőrizték, jelezve, hogy az új stadion kontúrja minden centiméteren a régi sporttelep határvonalán belül maradt. Az új, modern futballstadiont 2014. május 1-jén adták át. A beruházás bármely elemét nézve, tervezettnek, pontosnak hat, a megvalósítás során feltehetőleg ügyesen építették be az elengedhetetlen kompromisszumokat.

A 20 000 férőhelyes, UEFA 4. kategóriájú és LEED Gold minősítésű debreceni Nagyerdei Stadion multifunkciós épülete jelentősen hozzájárult a város parkjának megújulásához. Bordás Péter nem Debrecen szülötte, de a város számos ikonikus épülete fűződik a nevéhez, amiket irodájával, a BORD Studióval tervezett. A legtöbben alighanem a debreceni Aquaticumot ismerik, ám ott van vele szemben egyből a Nagyerdei Stadion is. A Nagyerdei Stadion Magyarország egyik legmodernebb, leginkább emberközeli stadionja lett, olyan csodálatos környezetben, mely párját ritkítja egész Európában.

Tervezési filozófia és a Natura 2000-es környezet

A stadion helyszíne adott volt; a korábbi, elbontott stadion kontúrja határozta meg a felépítendő stadion helyét. Nyújtózkodni nem lehetett, hiszen a debreceni Nagyerdő a Natura 2000 része, védett és védendő terület. A helyszín láthatóan befolyásolta a tervezőt, az erdőre, a fákra, a természet jelenlétére reflektált. Az építész víziója szerint a stadion egy parki fieszta kelléke, egy világító lampion a fák között. Ennek két karakteres megtestesítője: a levitáció érzése és az épület puhasága. A terebélyes, hófehér, teflonbevonatú membránnal borított szerkezet önmagában légiesen könnyed. Nem nyomja agyon a környezetet, inkább olyan, mintha lebegne a fák között. A természeti környezetbe és a városi szövetbe jól illeszkedő, légies épület szerényen a közösségi létet helyezi középpontba, miközben az épület a város egyik legfontosabb jelképévé vált.

Az épület formájának meghatározó eleme a szabályos parabola keresztmetszetű lelátó „tál”. Ezt a formát finoman megdöntötték, hogy a tető felett kilátás nyíljon a fák lomkoronájára. A pályától vizuálisan és funkcionálisan elemelkedő lelátó a sarkokon is ívesen fordul át. A nézőtér energikus formáját már építés alatt „a futball operaházának” nevezték. Tero Auvinen, az UEFA stadion-szakértője szerint az épület műszaki megoldásaival megfelel a legmagasabb nemzetközi előírásoknak és modern, kellemes belső tereivel, minden igényt kielégít majd. Bejárva a vadregényes környezetet a szakértő Robin Hood-stadionnak nevezte el az arénát, mely szerinte rendkívüli látvány lesz az erdő közepén.

Az innovatív lebegő sétány

A Nagyerdei Stadion egyik legkiemelkedőbb tervezői megoldása a levegőben vezetett passzázs, mely a fák lombkoronájának síkjába emelt, hullámzó átmeneti zónát képez az érintetlen természet és a mesterséges, épített világ között. Ez a 10 méter széles és 1100 méter hosszú, önmagába záruló sétaút kanyargó szerkezete több helyen játékosan áttört, így izgalmas látványt nyújt a park használói számára az év minden napján. Sportesemények alkalmával a szurkolók is ezen az útvonalon érkeznek a lelátóhoz, széles, mégis meglepően alacsony nyílásokon keresztül. Az egész konstrukció elég magasan és légiesen halad ahhoz, hogy alatta se legyen bezártság érzete az embernek.

Ezzel a megoldással több előnyt tud bezsebelni az épület: a meccsre érkező tömegek mozgatása, a biztonságos beléptetésük miatt elkerülhetetlen nagy burkolt felületek minimálisan jelennek meg, az erdő zöldje a lebegő járdák alatt egészen a stadion faláig beszivároghat. Javára írható, hogy az épületbe bejutott látogatók elosztása a lelátók irányában gördülékenyebb. A lebegő járda már önmagában jó találmány, a fák koronája között sétálni vagy futni (a járda része a parkot behálózó rekortánnal burkolt futópályának), a területre akadálytalanul rálátni szerethető dolog. Az emeleti bejáratnak több előnye is van. Egyrészt tehermentesült a meccsek idejére érkező tömegektől a földszinti zóna, másrészt gazdagodott az épület és a park is egy izgalmas építménnyel. Ez a sétány, amely több mint egy kilométer hosszan, mint valami glória fogja körbe a stadiont, nem valami szükségmegoldás, hanem valódi látványosság. Bejáratrendszer, amelyre több rámpa vezet fel, ugyanakkor tulajdonképpen lombkoronasétány is.

Multifunkcionalitás és a park integrációja

A Nagyerdei Stadion multifunkciós épületének park szintjére 7000 m2 szolgáltatást terveztek: éttermet, kávézót, sportbárt és rendezvényterek létesítésére alkalmas külső és belső tereket. Ezek a funkciók új életet visznek a korábban elhanyagolt parkba, hozzájárulva egy rendezett, vonzó és élehető zöld környezet kialakításához, miközben az épület fenntartható üzemeltetését is elősegíthetik. Az aszimmetrikus lelátója a maximális nézőszám elérését biztosítja. Az egykaréjos lelátó-kialakítás a funkcionális egyszerűségen túl a közösségi összetartozás érzetét is erősíti. A Nagyerdei Stadion tervezői, megalkotói és üzemeltetői a létesítmény funkcionalitását, valamint a nézők teljes körű kiszolgálását és kényelmüknek biztosítását helyezték előtérbe. Ennek megfelelően, számos belső és külső helyiséggel biztosítják a látogatók komfortérzetét.

A stadion parkhoz kapcsolódó szintjén főként a parkot szolgáló kereskedelmi, kulturális és sport szolgáltatásokat nyújtó funkciók lettek elhelyezve, mint éttermek, kávézók, kiállítóterek, fitness, wellness, melyek az év minden napján várják majd a látogatókat. A parkban számtalan szabadidős tevékenységre nyílik majd lehetőség gyerekek, fiatalok és idősek számára egyaránt. Ködszínház, gördeszka pálya, erdei tanösvény létesül, valamint az északi kapu megőrzött pilonjai mögötti téren koncertek megrendezésére vagy akár télen, mobil jégpálya létesítésére is lesz lehetőség.

Építészeti és tájépítészeti részletek

Az épület szerkezete első hallásra meglepő, előregyártott vasbeton pillérek, gerendák sora, aminek a választását a kivitelezésre szánt idő rövidsége indokolta. Erre a vasbeton vázra került koronaként a fák ágait megidéző acélszerkezet, ami a lelátókat fedi, a membránt feszíti. A 20 000 férőhelyes stadion szerkezeti vázát előregyártott, vasbeton elemek alkotják, ahol a pillérek Európa eddig megépült legmagasabb előregyártott pillérei lesznek. A lelátópanelek előregyártott, valamint előfeszített, műanyag szál erősítésű vasbeton szerkezetek. A homlokzat és a lelátó feletti tető szerkezetét filigrán acél térrács adja, mely PTFE membrán borítást kap. A hidegburkolás kivitelezéséhez teljes körűen a MAPEI anyagrendszereit alkalmazták, melyről a generálkivitelező és a szakkivitelező is pozitív tapasztalattal rendelkezett. A stadion bejárati szintjén, a be- és kiáramló közönség lábai alá 17 000 m2 kopásálló besimított beton burkolat készült Mapetop N szárazon szórt felületkeményítő anyag (topping) felhasználásával. A tervező környezettudatos koncepciója és az üzemeltetés gazdaságossága miatt a tervek a LEED Gold minősítésnek megfelelően készültek.

A Nagyerdei Stadion nemcsak építészeti, hanem tájépítészeti szempontból is nívós alkotás. Környezetét a Gardenworks tervezte, melynek vezetője, Kuhn András épp az idén nyerte el az Év Tájépítésze Díjat debreceni munkásságáért. A lebegő sétányon belüli rész felépítését a focilabdák mintázata ihlette: a sokszögű elemeket hol kövezet, hol növényzet tölti ki. De e képzeletbeli határon túl folytatódó park kialakítása is harmonikusan kapcsolódik az épülethez, és köti össze azt a Nagyerdő többi területével: a szökőkutas nagymedencén keresztül a Békás-tóig. A stadiont övező park gyönyörű növényállománya, a műemlékileg védett víztorony párosa - amely 2015 tavaszán szintén megújulva áll a látogatók rendelkezésére - egyedi atmoszférát kölcsönöz a területnek. A VIP-bejárat előtti parkban, egy beton talapzatra helyezve látható a hajdani, Sajó-féle stadion homlokzatát díszítő Debrecen-címer. És áll még az egykori „Maratoni-kapu” is, jellegzetes pilonjaival.

A Nagyerdei Stadion főbb jellemzői

tags: #debreceni #stadion #tervezoje

Népszerű bejegyzések:

• Párizsi ünneplés tragédiája
• Vezetőedzőváltás az Alba Fehérvárnál
• friss hírek a két sztárcsapatról
• A Diósgyőri Vasgyár és kosárlabda
• Paris Saint-Germain gyerek mezek