Dénes Tamás: A Futballtörténész, Aki Életműdíjjal Gazdagodott
Dénes Tamás (Budapest, 1963. február 8. -) magyar sportújságíró, futballtörténész és rádiós személyiség, aki önmaga meghatározása szerint inkább futballtörténész. Életművéért 2022. szeptember 5-én vehette át a Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány által életre hívott Szepesi-díjat, amelyet nyolcadik alkalommal adtak át.
A díjátadón az általában udvarias taps Dénes Tamás nevének említésekor jócskán felerősödött, ami a szakma elismerését fejezte ki. Mint maga is mondta: „Harmincöt éves munkámat ismerte el az élénkebb tetszésnyilvánítás.”
Tanulmányok és Pályafutás Kezdete
Iskoláit a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumban végezte, ahol orosz tagozatra járt, mellette angolt tanult. Később, mivel az újságárusoknál a futballal kapcsolatban francia lapokat lehetett vásárolni, megtanult franciául, és németül is tanult. Jogászként 1987-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol doktori címet szerzett. Bár egy percet sem dolgozott jogászként, elmondása szerint nem is akart, hiszen mindig is a sport foglalkoztatta.
„Akkoriban nem volt arra lehetőség, hogy valakiből célzottan sportújságíró lehessen. Magyarországon nem volt oktatási intézménye a sportújságíró-képzésnek. Viszont a médiában sokan dolgoztak jogi végzettséggel, ez ugródeszkát jelentett.” Az egyetemi évek kapcsán úgy vélekedett, nem találta úgy, hogy azok elvesztegetett idő lettek volna, hiszen a továbbtanulás evidens volt, és öccse, András felvetette, hogy a jogi karra magyarból és történelemből kell felvételizni, ami nekik ment.
Dénes Tamás öccse - a hat perccel fiatalabb ikertestvére -, András mondta róla a laudációt a díjátadón. „Egyáltalán nem, nagyon el kellett találnia az egyensúlyt a szakma és a magánélet között, mert szinte mindent együtt csináltunk, végül a sportújságírást is. Kezdődött a gombfocival, folytatódott a francia futball-lapok bújásával.”
Dénes Tamás
Újságírói Karrier és Felemelkedés
1987 óta dolgozik sportújságíróként. Ebben az esztendőben már a Képes Sportban tevékenykedett, majd a következő év elején a sportnapilaphoz, akkori nevén a Népsporthoz került. Végigjárta a ranglétrát rovatvezetőként, szerkesztőként, olvasószerkesztőként, majd 1999-től a Nemzeti Sport főszerkesztőjeként dolgozott. 2000-ben alapító főszerkesztője volt az A Színes Sport című napilapnak, így a magyar sportsajtó történetében egyedüliként mondhatja el magáról, hogy két sportnapilap főszerkesztői posztját is betöltötte.
2001 óta egyebek mellett a Reggel című napilap, a SZTÁR Sport, a 6:3 Futballmagazin, majd a Vasárnap Reggel futballszakírójaként vagy sportszerkesztőjeként dolgozott, illetve dolgozik. Emellett az InfoRádió sportszerkesztője is.
A kezdetek kezdetén Lakat T. Károly és Török Péter írásai tetszettek neki az átlagnál jobban, akiket a mai napig tisztel, és jóban is vannak. A Szepesi-díjjal elismertek közül - Novotny Zoltán, Hajdú B. István, Gulyás László, Vass István Zoltán, Török László, Lakat T. Károly, Zsengellér Zsolt - az írott sajtóban csak ő és Lakat T. Károly publikál folyamatosan. Mint mondja: „Akárhogy is nézzük, ez életműdíj, idő is kell hozzá.”
A Szepesi-díj eddigi nyertesei
| Év | Díjazott |
|---|---|
| 2015 | Novotny Zoltán |
| 2016 | Hajdú B. István |
| 2017 | Gulyás László |
| 2018 | Vass István Zoltán |
| 2019 | Török László |
| 2020 | Lakat T. Károly |
| 2021 | Zsengellér Zsolt |
| 2022 | Dénes Tamás |
Fordulat a Könyvírás Felé
Dénes Tamás lehett a Nemzeti Sport főszerkesztője, ami igen nagy presztízsű poszt volt. Azonban elmondása szerint nem magában az írásban vagy a szerkesztésben csalódott, hanem a kiadó külföldi tulajdonosai rendre diktálni akarták, hogy milyen lapot készítsenek, annak ellenére, hogy országukban nem is volt sportnapilap. „A kiadó mást várt el tőlem, nem magát az újságkészítést, hanem inkább menedzserszemléletű lapvezetést.”
Ez a tapasztalat is hozzájárult ahhoz, hogy a könyvírás felé fordult. „Ugyanakkor az újságírás - ezen most elsősorban a napi feladatok elkészítését értem - a jelennek szól, a könyvírás pedig az örökkévalóságnak - remélem, nem tűnik nagyképűnek ez a meghatározás. [...] Hogy az ember hagyjon valamit maga után. És az is lényeges, hogy nagyon sokat kaptam a futballtól életem során, szeretnék valamit visszaadni a sportágnak.” Ennek jegyében készítette Sándor Mihállyal és B. Bába Évával A magyar labdarúgás ötkötetes feldolgozását, hogy a honi futball és a futballszeretők profitáljanak belőle.
Eleinte a külföldi foci elsőbbséget élvezett nála, első könyvei, mint a Milan, a Brazil futballszamba vagy Az aranylabda csillagai, később a vb- és Eb-kalauzok sora nemzetközi orientációt sejtetett. Ennek az is oka, hogy szétválasztotta magában a drukkert és az újságírót, utóbbi az 1986-os mexikói világbajnokságig munkált benne. „Hogy a nemzetközi labdarúgás a magyar elé tolakodott, abban az is szerepet játszott, hogy a honi futballban a regresszió időszaka következett - ezzel párhuzamosan igény a külföldi történések alaposabb megismerésére. Nem jó szó, de talán találó, hogy piacképesebb volt a nemzetközi labdarúgás.” Akkoriban viszonylag kevesen foglalkoztak ezzel itthon, többek között Török Pétert, Rochy Zoltánt és Skrapits Lászlót említhetjük.
A Milan könyve 1993-ban jelent meg, és egy hét alatt elkapkodták. Nem feltétlenül azért, mert annyira jól volt megírva, hanem azért, mert igény volt az aktuálisan a kontinens egyik legjobb együttesének megismerésére. Ez volt az az időszak, amikor különböző sportcsatornákon már rendszeresen lehetett külföldi meccseket nézni, és piaca lett a nemzetközi futballnak.
Kedvenc Játékosok és Inspirációk
Kedvenc futballistája Puskás Ferenc, akinek játékát már nem láthatta, de egy vele kapcsolatos történetet megosztott a díjátadón: „a magyar válogatott 1996 májusában Londonba volt hivatalos barátságos válogatott mérkőzésre az angolok ellen a Wembleybe. Puskás is elkísérte az együttest, ráadásul a meccset megelőző napon kiment a fiúk edzésére. [...] Öcsi kicsit szabadkozott, aztán fogta magát és megcsinálta [a Gilbert Merricknek lőtt visszahúzós cselt]. Nagyon jó volt látni!”
A külföldi játékosok közül meglepő módon a francia Marius Trésor volt az első kedvence, majd Michel Platini. Trésor iránti rajongását az öccsével való közös francia sportlapbújás magyarázza. „Ám hogy mennyire számít, ki milyen forrásokhoz jut hozzá, a legjobban példázza, hogy egy rokonunk révén nagy ritkán brazil sajtótermékekhez is hozzájutottunk. Márpedig ami a futballban brazil, az a minőség non plus ultrája. Nem véletlen, hogy egy-egy nagyobb tornán a magyarok többsége a braziloknak drukkolt.”
Munkássága és Könyvei
Dénes Tamás több mint ötven futballtárgyú könyv szerzője, illetve társszerzője volt. Munkái közül kiemelkedik a brazil labdarúgás történetéről írt Nagy Brazil Futballkönyv, a Peterdi Pállal, Rochy Zoltánnal és Selmeci Józseffel közösen jegyzett Kalandozó magyar labdarúgók, valamint a Sándor Mihállyal együtt írt Futballtörténelmi lecke - nem csak fiúknak című kötet. Ez utóbbi „az egyik olyan könyvünk, amelyből egyértelműen kiderül, a magyar történelem nem írható meg a magyar futball története nélkül.” A Kalandozó magyar labdarúgók című kötet kapta talán a legtöbb pozitív visszajelzést.
Ugyancsak Sándor Mihállyal közösen írta a Baj-nok-csa-pat! című könyvet, amely 2012-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetsége nívódíját. Sorozatai közül nagy népszerűségnek örvendtek a labdarúgó-világbajnokságok, illetve Európa-bajnokságok előtt Rochy Zoltánnal összeállított, 1994 és 2008 között kétévente megjelent „kalauzok”, valamint labdarúgókról szóló életrajzai, amelyekben például Ronaldo, Zinédine Zidane és David Beckham pályafutását mutatta be. Úttörőnek számítottak Magyarországon a Milan után a Manchester Unitedről, a Real Madridról, a Bayern Münchenről és az Arsenalról írt klubtörténeti könyvei.
Az utóbbi években a nemzetközi futballról a magyar labdarúgás történetére fókuszál, ezt jelzi két további, egyaránt Hegyi Ivánnal és Lakat T. Károllyal közösen írt könyv megjelenése (Királyok, hercegek, grófok, valamint Válogatott gyűjtemény). Jelenleg a magyar rögbi történetéről ír könyvet egy alkalmi felkérésre, emellett idén jelenik meg a Chelsea-t bemutató kötet, és a Ferencváros futballedzőinek munkásságát felelevenítő könyv.
Nemzetközi Tudósítások
Dénes Tamás kiterjedt nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. 1992 és 2008 között minden labdarúgó-világbajnokság, illetve Európa-bajnokság idején a helyszínről tudósította olvasóit, illetve hallgatóit. Dolgozott az 1996-os atlantai olimpián, valamint tudósított az 1993-as US Cupról, az 1995-ös Copa Américáról, s a 2004-es Afrika Kupáról. Munkája során több mint ötven országban járva nézett és tudósított labdarúgó-mérkőzéseket. 1988 óta a European Football Yearbook magyarországi munkatársa.
Érdeklődési Kör a Futballon Túl
Bár számos helyen sporttörténészként tartják számon, ő ezt leszűkítené futballtörténészre. Azonban érdeklődése más sportágakra is kiterjed. Ahogy említette, idén jelenik meg könyve a magyar rögbi történetéről. Emellett nagyon kedveli az asztaliteniszt, bár nem állna neki könyvet írni róla, mert az "nagyon jól dokumentált sportág". Szintén nagyon kedveli az atlétikát.
