Deviáns szurkolói magatartási formák: A sport árnyoldalai és társadalmi gyökerei
A devianciák olyan normaszegő viselkedésformákat jelentenek, melyek ellentétesek az adott társadalom, kultúra érték- és normarendjével. Alapvetően a szociológiában a devianciák öt nagy kategóriáját különböztetjük meg: bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és mentális betegségek, de beletartozhatnak más társadalmi jelenségek is, mint a prostitúció, normától eltérő szexuális magatartásformák, hajléktalanság stb. Miután a devianciák koronként és kultúránként eltérőek lehetnek és folyamatosan változnak, ezért a normaszegő viselkedés egy folyamatosan változó tartalmat jelent.
Általánosságban elmondható, hogy a devianciák általában valamilyen ön- vagy közveszélyes, a többségi társadalom által elítélt magatartás- és viselkedési formákat jelentenek. A sport világában, mint ahogy ezt eddig láthattuk, a devianciák megjelenésének is speciális formái vannak, hiszen vannak olyan sportágak, amelyekben az agresszív magatartás, „fizikai erőszak” a sportág részét képezi, mint például a küzdősportok.
A devianciák a sportban
A sporttal kapcsolatos devianciákat alapvetően két fő dimenzió mentén lehet áttekinteni. Egyrészt, hogy itt milyen, a szubkultúrára sajátságosan jellemző deviáns megnyilvánulások léteznek, másrészt, hogy a szélesebb társadalomban legáltalánosabb, súlyosan normaszegő viselkedések - melyek elkövetői és elszenvedői lehetnek sportolók, edzők, sportvezetők, szurkolók stb. - hogyan és milyen gyakorisággal fordulnak elő a sportba bekapcsolódóknál (Gál 2015).
A sportolói deviancia kategóriái
- Erős testi kontaktusok (brutal body contact): ide tartoznak az olyan kontakt sportágak, amelyek lényegét test test elleni küzdelmek adják (ökölvívás, MMA és a küzdősportoknak egyéb fajtái, rugby, amerikai foci, jégkorong stb.).
- Határvonalas erőszak (borderline violence): szabálytalan sportolói megmozdulások, de mégis bizonyos esetekben elfogadottak, sőt kívánatosak a sportolók, edzők és a szurkolók részéről. Még ha az erőszak, kemény játék valamelyest a szabályok átlépését is jelenti, mégis látens módon elvárt mind a sportvezetők, mind a közönség részéről a győzelem elérése érdekében.
- Kvázi-bűncselekmények (quasi-criminal violence): ezek a magatartásformák már nemcsak sport szabályait és a fair play szellemét sértik, hanem a civil életben is a kriminalitás határát súrolják (ilyen eset, amikor a sportolók a játék hevében egymásnak esnek).
- Egyértelmű bűncselekmények: olyan sportolói magatartások, tevékenységek és cselekedetek, amelyek a civil életben is egyértelműen, büntetendő bűncselekményeknek számítanak. Ilyen eset volt például, amikor Zinédine Zidane lefejelte Materazzit a 2006-os futball világbajnokságon.
Zinedine Zidane utolsó pillanatai labdarúgóként | Piros lap Olaszország ellen a 2006-os FIFA-világbajnokságon Németországban™
A sportolói agresszivitás ilyen jellegű formái a sport világán kívül is előfordulnak. Számos olyan sportolót ismerünk az elmúlt évekből, akik valamilyen ütközésbe kerültek a törvénnyel, s bíróság elé, sőt börtönbe kerültek. Például Mike Tysont nemi erőszakért ítélték el és hat év büntetést kapott.
O. J. Simpson amerikai futball-játékos és színész felesége és annak szeretője meggyilkolásáért állt bíróság elé, de bizonyíték hiányában jogerősen felmentették.
Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy ezek a sportolói devianciák (akár a pályán, akár a magánéletben) elsősorban a profi sportolók média szereplésével és közvetítése által látnak napvilágot, s jutnak el a szélesebb rétegek felé, az amatőr sport világában ezek alig fordulnak elő (Földesiné et al.).
De nemcsak a sportolók, hanem velük szemben is számos formában és esetben történhetnek erőszakos cselekmények. A sportolókkal szemben elkövetett egyéb bűncselekmények közé tartoznak azok az esetek, amikor idősebb, erősebb, magasabb hatalmi pozícióban lévő személyek (edzők, menedzserek, sportvezetők stb.) visszaélve helyzetükkel fizikailag, lelkileg vagy éppen szexuálisan zaklatják, bántalmazzák, zsarolják őket egy-egy csapatba, válogatott keretbe való bekerülés, esetleg versenyre való eljutás érdekében, vagy éppen erőszakos, durva eszközöket és módszereket alkalmaznak az edzéseken a jobb teljesítmény elérése érdekében (erről szól többek között a FEHÉR TENYÉR című magyar film).
A dopping jelensége
Látnunk kell, hogy a modern olimpiák szülőatyjának túlzott optimizmuson alapuló pozitív sportképe napjainkban már nem érvényes teljes mértékben. Épp az olimpiai játékok jelentőségének felértékelődése miatt és a professzionista sport kialakulásával vált a sportolás egyre teljesítményorientáltabbá. A győzelem, a teljesítmény felértékelődése az emberi erő és teljesítőképesség áruvá bocsátásához vezetett. A gazdaság, a politika, a média bekapcsolódásával a versenysport bizonyos formái egyre inkább üzletággá váltak.
Mivel a teljesítmény ennyire felértékelődött, s magának a sportolónak is az értékmérője, elterjedt a doppingszerek használata, s e szerek előállítása iparággá fejlődött. A teljesítményfokozó szerek alkalmazása ellentétes a coubertini fair play elvével, hiszen olyan előnyt jelent, ami hozzájárul a nagyobb teljesítményhez, s ezáltal a győzelemhez. Egyértelmű, hogy az ilyen szerek alkalmazása csalásnak minősül, s a legtöbb esetben törvény által szankcionálják a doppinghasználatot, nem beszélve ennek az egészségre, fizikumra gyakorolt, akár az életet veszélyeztető káros hatásairól.
A doppingolás tulajdonképpen egyidős a sport történetével: már az ókorban is használtak „teljesítményfokozókat”, például az egyik legerősebb birkózóbajnok, Milón fehérjeigényét nagy mennyiségű borjús elfogyasztásával biztosította (állítólag napi 9-15 kg-ot evett meg).
Az olimpiák történetében a 60-as évektől kezdte meg a NOB a harcot a kábítószerek, sportban használatos teljesítményfokozók ellen. Az 1968-as mexikói nyári olimpián tartottak először doppingellenőrzést a Nemzetközi Antidopping Ügynökség (WADA) szakemberei, az 1976-os montreali olimpián pedig megjelent az első dopping-lista.
A legnagyobb világméretű botrány Ben Johnson nevéhez kapcsolódik, aki az 1988-as szöuli olimpián világcsúccsal, a világtörténelemben először 10 másodperc alatt lefutva a 100 métert nyerte meg a számot, majd két nap múlva szteroidot találtak vizeletmintájában.
Zinedine Zidane utolsó pillanatai labdarúgóként | Piros lap Olaszország ellen a 2006-os FIFA-világbajnokságon Németországban™
Az eset mélyen megrendítette a világ közvéleményét, s olyan fordulópontot jelentett a dopping- és a doppingellenes küzdelem történetében, hogy társadalmi szintre emelkedett a téma: a világ ekkor döbbent rá, hogy milyen elterjedt az élsportban a tiltott teljesítményfokozók használata. Ben Johnsonból bűnbakot csináltak, törölték eredményét és elvették az olimpiai aranyérmét. Ami miatt ez az eset nagyobb visszhangot váltott ki más „lebukásokhoz” viszonyítva az az, hogy nyilvánvalóvá vált: jól működő, összetett, sokszereplős, gazdasági alapokon működő rendszer épült ki a dopping köré, amelyből közösen veszik ki a részüket a szerek gyártói, fejlesztői, orvosok, edzők, menedzserek és nem utolsó sorban megannyi sportoló.
Azt kell látnunk, hogy a nemzetközi (NOB, WADA) és nemzeti szinten működő szervezetek erőteljes küzdelme nem képes megállítani a doppingszerek használatát, újabb és újabb technikák alkalmazását köszönhetően annak, hogy az újabb technikai és gyógyászati fejlesztések a doppingiparban is megtalálják a helyüket. Ma már vérdoppingról és géndoppingról is beszélhetünk, melynek alkalmazása több kérdést is felvet. Egyrészt a génmanipulációk segíthetnek számos, akár gyógyíthatatlan betegség (pl. vérzékenység, Alzheimer-, vagy Parkinson-kór), vagy sportsérülések kezelésében, ugyanakkor megvannak a visszaélés lehetőségei is, hiszen például felhasználható a teljesítményfokozásra is az izomműködés befolyásolásával. Ezért 2002-ben a WADA felhívást tett közzé e veszélyek elleni közös nemzetközi összefogás érdekében.
Ugyanakkor a különböző sportágak sportolói bár eltérő arányban, de mégis nagy számban doppingolnak, s ami még rosszabb, sokan még csak bocsánatos bűnnek sem tartják. Egyfajta normaként fogadják el az élsportolók és edzőik is a tiltott szerek használatát, mondván, „mindenki használ valamit”, ezért a jobb teljesítmény érdekében szükséges. Ily módon az esélyegyenlőtlenség már nem abból származik, hogy valaki jogtalan előnyre tesz szert, hanem, hogy ha egy sportoló nem használ ilyen szereket, akkor hátrányba kerül. A doppingvétségek megítélése a társadalomban is többnyire enyhe: sokszor a média hatására az emberek a doppingvétséget elkövető sportolók mellé állnak rosszul értelmezett sport- vagy hazaszeretetből, jobban sajnálják a lebukás tényét, mint a vétség elkövetését (Földesiné Szabó et al.).
Deviáns szurkolói magatartási formák
A deviancia egy másik, kifejezetten a sport világában előforduló formája a futball- (vagy más sportágakhoz kapcsolódó) huliganizmus, vandalizmus, szurkolói erőszak. A rivális csapatok szurkolói összetűzésbe keverednek, verekednek, szitkozódnak, tárgyakat dobálnak egymás felé, a másik csapat játékosainak emberi méltóságát sértik, rasszista szövegeket skandálnak. Sokszor a meccsek előtt és után is összeverekednek a rivális szurkolók.
Huliganizmus és vandalizmus
Az akciókat az úgynevezett „kemény mag” kezdeményezi, s olykor a meccsek alatt közülük néhányan igyekeznek beszivárogni az ellenfél csapatának szurkolóihoz, hogy konfliktust provokáljanak. Hazánkban is problémát okoz a futball-huliganizmus, nemcsak az erőszakos viselkedés, hanem a szurkolás közben elhangzó antiszemita, rasszista és xenofób megnyilvánulások miatt is. Ezek egyrészt az ellenfél szurkolóira, másrészt a csapatokra, a játékosokra és a bírókra irányulnak. Szóbeli megnyilvánulásokat, transzparenseken és ruházaton szereplő szlogeneket alkalmaznak véleményük kifejezésére, de a különböző tárgyak bedobálásától sem riadnak vissza.
Streaking
Sajátos, a sport világában előforduló rendbontók, közszeméremsértők, a streakerek, akik esetenként meztelenül, alulöltözötten vagy furcsa ruhákban szaladnak be a pályákra, mérkőzésekre megzavarva ezzel a játék menetét. Mark Robert, a világ egyik leghíresebb streakere, több száz nagy sporteseményen „mutatkozott be”.
A 2018-as pyancsongi téli olimpia 1000 m-es gyorskorcsolya számán is megjelent egy streaker.
A deviáns magatartás gyökerei
A deviáns magatartás „a társadalom intézményesített normáival vagy egy szűkebb közösség előírásaitól és elvárásaitól eltérő magatartás, amely szélsőséges esetekben az egyén és a közösség konfliktusához vezethet. A deviáns magatartás egyik jellemzője, hogy az egyén a társas közegben keletkező konfliktusainak feloldását önpusztító szokásokban vagy cselekvésben, illetve a társadalom más tagjai ellen irányuló agresszióban keresi. A deviáns magatartás prognózisa sokkal kedvezőtlenebb, a pedagógiai ráhatások hatékonysága önmagában már csekély.
Az agresszív szurkolás okait valószínűleg a makrotársadalmi folyamatokban kell keresni, hiszen e jelenségeket nem a sport termelte ki, hanem a mindennapi élet velejárói, az agresszivitás a társadalmi gyakorlatból gyűrűzik be a sport világába. Ez a szurkolói magatartás egyrészt bizonyos, alapvetően alsóbb társadalmi helyzetűek, sajátos szocio-kulturális réteghelyzetükből fakadó frusztrációjuk levezetésének sajátos módja, másrészt szubkulturális jellegéből fakadóan identitásképző és -megerősítő szerepe van.
Társadalmi és pszichológiai tényezők
Az emberi élet tele van olyan helyzetekkel, amelyekben el kell döntenünk, hogy rendelkezünk-e a megoldáshoz szükséges képességekkel a korábbi tapasztalataink alapján. A helyzetekkel vagy megküzdünk, vagy elmenekülünk előlük. A problémát az okozza, hogy milyen módon, milyen magatartással oldjuk meg a helyzetet, amely adott esetben veszélyeztető is lehet. A szorongás facilitáló vagy debilizáló hatású, mechanizmusában szerepet játszik a korai anya-gyerek kapcsolat, amely formálja a kompetencia késztetésünket. Ennek hatására sikerorientált és/vagy kudarckerülő személyiségvonásaink erősödnek meg.
A pszichológiai programok, a beállítódás, a normarendszerünk mind olyan tényezők amelyek elsősorban a szülő és a közvetlen környezet hatására alakulnak. Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg Eric Berne által a 60-as évek táján kidolgozott sorskönyv elméletében. A sorskönyv nem más, mint egy nem tudatos életterv, amely a korai gyermekkorban készül, melyben a szülői hatások nagy mértékben érvényesülnek, s melyet későbbi események is igazolnak. A sorskönyv döntésjellegű, vagyis Berne szerint a gyerek dönt egyfajta életterv mellett, mely nagy részben a szülői verbális és non-verbális üzenetek hatására jön létre. Ez a döntés természetesen nem tudatos jellegű, hisz a legkorábbi elhatározások - melyek Berne szerint tulajdonképpen a születéstől kezdve épülnek be a személyiségbe - érzésekből alakulnak ki. A szeretet nélküli nevelés, az érzelmi depriváció főleg az első életévben, maradandó pszichés károsodást, személyiségzavart okoz.
A család szerepe
Szükségünk van a mindennapok örömére, a szeretetre, a mások általi elfogadásra, a barátságra, ahogyan ezt Maslow fogalmazta meg a Motiváció és személyiség című munkájában. Ha ezt a környezetünkben képtelenek vagyunk elérni, az örömszerzés más módját választjuk. Mindennapi életünket át meg átszövik a szenvedélyek kicsiben, vagy nagyban. Az örömszerzésben a játék, a TV nézés éppúgy teret kaphat mint a koffein, az alkohol, a dohányzás és a drog - mint nem adekvát örömforrások.
A szeretet hiánya, az érzelmi depriváció hatására gyermek életéből kimarad az utánzásos magatartásminták tanulása, beépítése, maguk az ideálok, szabályok, normák sem épülnek be a személyiségbe. A szocializációs zavarok hátterében a személyes élettér szerepe, a család funkcióképtelensége emelődik ki. A társas környezet egyrészt segítséget ad az egyén szocializálódásához, másrészt elvárásokat támaszt az egyénnel szemben a szocializáció szintjét, tempóját illetően.
A szocializációs folyamat kezdetén az egyén még nem képes beilleszkedni a társas környezetbe. A beilleszkedéshez vezető út belső és külső konfliktusokkal jár. Az esetek többségében a konfliktusok fokozatosan oldódnak, kialakul a szocializálódási képesség, kialakulnak a beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok. A személyiségfejlődés folyamán azonban előállhat olyan helyzet is, hogy a konfliktusok egyes elemei rögzülnek, és a deviáns viselkedés előzményeivé válnak, nem alakul ki szoros attachment jellegű (érzelmi kötődés) kapcsolat. A deviációformák létrejötte és dinamikája generációról generációra változik. A magatartászavar kifejezés érzékelteti azt a reményt, hogy ez a 6 hónapnál több idő ellenére sem állandósult magatartási forma. A gyermeket érő, őt frusztráló ingerek csökkentésével ez a viselkedési forma kezelhető.
Kortárscsoportok és antiszociális személyiség
A csoportos ifjúkori kriminalitás elsődleges veszélyeztető feltételei között szerepel a széthullott család, az anya felelősségével, látens konfliktusokkal terhelt család, az alulkövetelő családok, illetve ahol a szülők elhanyagoló szülői attitűddel rendelkeznek, valamint a gyermeknél fennálló különböző eredetű teljesítmény-, beilleszkedési és iskolai alkalmazkodási zavarok. Ezen tényezők mind hozzájárulhatnak a deviáns magatartás kialakulásához, amely a kortárscsoportok hatására is felerősödhet.
Az antiszociális személyiségű (pszichopata) emberek kevés felelősségérzettel, fogyatékos erkölcsi érzékkel rendelkeznek, és nem törődnek másokkal. Fő jellemzőjük a lelkiismeret hiánya. Az antiszociális személyiség ritkán tekint másra, mint saját szükségleteire. Az antiszociális viselkedés több okra vezethető vissza, köztük a bűnöző bandák és egyes szubkultúrák hatására, a figyelem és a státus kivívásának igényére, a valósággal való kapcsolat elvesztésére és az ösztöntörekvések kontrolljának hiányára.
Az antiszociális személyiségű ember kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki iránt, nem érez bűntudatot vagy lelkifurdalást, bármilyen szenvedést okozzon is másoknak. Jellemző vonásai közé tartozik a hazudozásra való hajlam, a vakmerő kalandok és izgalmak keresése egészen csekély veszélyérzettel kísérve, és a büntetésre való érzéketlenség. Két diagnosztikai jellemzője: képtelen empátia érzésére és másokkal való törődésre, valamint nincs bűntudata (semmilyen lelkiismeret-furdalást nem érez, ha valamit elkövet, függetlenül attól, hogy az mennyire kifogásolható).
tags: #devians #szurkoloi #magatartasi #formak
