Diego Armando Maradona: Az argentin futballisten élete és öröksége
Lassan egy éve már, hogy nincs közöttünk a labdarúgás történetének valaha volt egyik legnagyobb klasszisa, egyúttal legnagyobb hatást gyakorolt játékosa, Diego Maradona. Az 1986-os világbajnok legenda tavaly november 25-én 60 esztendős korában hunyt el. Emlékét világszerte milliók őrzik emlékezetükben.
Diego Armando Maradona kétségtelenül a labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb alakja és legszórakoztatóbb figurája. Botrányos magánélete miatt megosztó személyiség, ugyanakkor a pályán mutatott zseniális megmozdulásaival, cseleivel és góljaival szurkolók millióinak okozott örömöt világszerte, „az isteni Diegót” máig hősként ünneplik Nápolytól Buenos Airesig. Pályája csúcsán vitathatatlanul a világ legjobb játékosa volt, páratlan cselezőkészsége és gólérzékenysége révén bármely csapat védelmének komoly gondokat okozott, ha egyszer megindult, szinte lehetetlen volt szabályosan szerelni.

A kezdetek és a csillogás Argentínában
Maradona Buenos Aires Villa Fiorito nevű szegénynegyedében nőtt fel hat testvérével együtt. Az 1960 októberében, Villa Fioritóban egy roppant szegény családba születő Diego futballisteni küldetését az Argentinos Juniorsban kezdte el, ahol 14 évesen a profimérkőzések közötti szünetekben zsonglőrködött a közönség legnagyobb örömére. A kicsi Diegóról ellenben már igen hamar látni lehetett, hogy Isten adta tehetsége van a labdarúgáshoz. Mindössze nyolc éves volt, amikor az Argentinos Juniors egyik kölyökcsapatához került. Természetesen azonnal szerződtették, néhány évvel később már a szurkolók is meggyőződhettek hihetetlen képességeiről: labdaszedőként a felnőttcsapat meccseinek szünetében ámulatba ejtette a nézőket a trükkjeivel.
A nagyok között 1976. október 20-án mutatkozott be, mindjárt egy pimasz kötényt adva a Talleres de Cordoba védőjének, Juan Domingo Cabrerának. Tizenhat évesen ő lett az argentin élvonal történetének legfiatalabb profi játékosa, majd 19 évesen legfiatalabb gólkirálya. Maradona 1976-ban, alig több mint 15 éves korában, tíz nappal a tizenhatodik születésnapja előtt mutatkozott be az Argentinos Juniors felnőttcsapatában, és ezzel páratlan karrier vette kezdetét. Hamarosan megszerezte első élvonalbeli gólját is, a San Lorenzo de Mar del Plata nevű csapat ellen. Öt szezonon keresztül szolgálta a piros-fehéreket, 167 mérkőzésen 115 gólt szerezve. Utolsó két évében gólkirály lett, így nem okozott meglepetést, hogy a kontinens egyik legnagyobb csapata, a Boca Juniors leigazolta. 1981-ben klubot váltott.
Európai kaland: Barcelona és a nehézségek
Maradonára ekkor már Európában is felfigyeltek, világrekordot jelentő ötmillió fontos összegért igazolt a Barcelona együtteséhez, amelyet két szezonon át erősített, begyűjtve egy Spanyol-kupát, a Ligakupát és a Spanyol szuperkupát is. A vb-t követően Európába tette át a székhelyét: a Barcelona világrekordot jelentő 7,6 millió dollárért cserébe igazolta le. A katalánoknál honfitársa és korábbi edzője, Menotti irányításával 1983-ban megnyerte a Spanyol Király Kupát és a szuperkupát is.
Bár akadtak még hasonló pozitív momentumai Maradonának barcelonai időszakában, összességében nem igazán találta a helyét Katalóniában. Maradonát az egész meccsen faragták a baszk játékosok, a neki korábban súlyos sérülést okozó Goikoetxea csúnyán lerúgta, de többiek sem kímélték, és a szurkolók is válogatott szitkokat szórtak rá. Válaszul a Bilbao futballistái körbeállták Maradonát, hogy elégtételt vegyenek rajta. Az incidens után Maradonának nem volt maradása a Barcelonánál, sőt, ő maga kérte, hogy keressenek neki új klubot.
DIEGO ARMANDO MARADONA | FC Barcelona (1982-84)
A nápolyi istenség: A Napoli sikerkorszaka
A korábbi rekordját megdöntve 1984 nyarán 6,9 millió fontért vásárolta meg az olasz Napoli, ahol már megtalálta a helyét. Nápolyban valóságos messiásként várták, bemutatására 75 000 ember sereglett ki a San Paolo stadionba. Az argentin zseni lendülete Nápolyba visszatérve is kitartott: a Napoli jelentős részben az ő parádés játékának köszönhetően megtörte az északolasz klubok hegemóniáját, és a szurkolók régi vágyát beteljesítve 1987-ben és 1990-ben megnyerte a bajnokságot, de a két köztes évben is odaért a második helyre.

A csapat története eddigi két Serie A-elsőségét is nagyrészt Maradonának köszönheti, de egy kupa- és egy szuperkupa-győzelem mellett nagy szenzációt keltett, amikor az UEFA-kupa serlegét is sikerült elnyernie az itáliai csapattal. Maradona hét olaszországi idénye alatt 258 mérkőzésen 115 gólt szerzett, egyszer pedig a gólkirályi címet is elnyerte.
Bár teljesítményén sokáig nem látszott, nápolyi időszakában már egyre erősebb volt Maradona kokainfüggősége, az edzéseket is gyakran lazábbra vette és többször hagyott ki meccseket a stresszre hivatkozva. Maradonát 1991-ben doppingvétség miatt eltiltották, Nápolyból is mennie kellett.
Az argentin válogatott hőse: Világbajnoki dicsőség
Egy év múlva már a nagycsapatban is pályára lépett, 17 évesen a válogatottban is debütált, éppúgy Magyarország ellen, mint később Lionel Messi. Mivel Cesar Menotti, az akkori szövetségi kapitány még túl fiatalnak tartotta, így Argentína nélküle nyerte meg a hazai rendezésű 1978-as világbajnokságot. 1979-ben Skócia ellen megszerezte első válogatottbeli gólját, majd még ugyanebben az évben az ifjúsági világbajnokságot is megnyerte, hat góllal segítve hazája csapatát.
Az igazi áttörést azonban az 1986-os labdarúgó-világbajnokság jelentette a számára. Argentína megszerezte második világbajnoki címét, ebből a torna aranylabdásának választott Maradona remek játékával oroszlánrészt vállalt. Öt gólja közül a két leghíresebbet Anglia ellen szerezte. Az 51. perben kézzel juttatta a kapuba a labdát, a játékvezető azonban a rossz szögben álló partjelző intésére gólt ítélt. Négy perccel később saját térfelén egy mozdulattal három védőt csapott be, majd végigszáguldott a félpályán, közben bohócot csinált a fél angol csapatból, akik hiába üldözték, végül a kapust is kicselezve passzolt a hálóba.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon ugyan kevésbé meggyőző játékkal (például vereség Kameruntól) szintén sikerült a döntőbe vezetnie a válogatottat, de az NSZK visszavágott a négy évvel azelőtti vereségért, és egy tizenegyesből szerzett góllal legyőzte Maradonáékat. Az ifjúsági és felnőtt világbajnok az 1990-es vb-n még ezüstig vezette övéit, bár már csak ritkán villogott, egy év múlva viszont lebukott kokainhasználat miatt, ennek tizenöt hónapos eltiltás lett a vége. 1991-ben egy doppingtesztje pozitív lett, így 15 hónapra eltiltották a labdarúgástól, csak 1993 októberében tért vissza a válogatottba. Az 1994-es vb-re visszatért az Albicelestébe, ám két zseniális teljesítmény után újfent megbukott a doppingvizsgálaton, ráadásul nem is akárhogyan: szervezetében ötfajta tiltott szert is kimutattak.
Pályafutása vége és edzői karrierje
Maradona doppingvétség miatti eltiltása után egy évig a Sevillát erősítette, majd 1993-ban visszatért Argentínába, hét meccs erejéig a Newell’s Old Boys csapatához. Megfordult később a Sevillában és a Newell'sben is. Egy év kihagyás után 1995-ben még visszatért a Boca Juniorshoz, az utolsó három szezonja alatt csak harminc mérkőzésen lépett pályára, és mindössze hét gólt szerzett. A Bocában 1997-ig még játszogatott, néha zseniálisan, néha csapnivalóan. E dicstelen mozzanattal gyakorlatilag le is zárult pályafutása, utoljára 1997.
Visszavonulása után többször vonult be gyógykezelésre drogproblémái miatt. Edzőként először a Deportivo Textil Mandiyúnál, később a Racing Avellanedánál volt vezetőedző a kilencvenes évek közepén, de mindkét megbízatása kudarccal végződött. A botrányairól és szókimondásáról is elhíresült Maradona edzőként két klubnál is megbukott, 2008-ban mégis az argentin válogatott vezetőedzője lett. 2005-re hozták rendbe: először a médiában tevékenykedett, majd 2008-ban nimbuszát kockáztatva szövetségi kapitány lett.
2008-tól hivatalosan is az argentin labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett. Sokan bírálták válogatási elvei miatt, de végül sikerült kivezetnie csapatát a 2010-es világbajnokságra, ahol az argentinok csoportelsőként jutottak tovább, s végül a negyeddöntőben estek ki. Jól kezdett, de kis híján nem jutott ki legényeivel a 2010-es világbajnokságra. Önmagát nem tagadhatja meg: a nagy nyomás alatt előjött régi (Igazi?) énje, és különféle jókat ajánlott az őt kritizáló újságíróknak. El is tiltotta őt a FIFA két hónapra...
Egészségügyi problémák és a halál
2000-ben a FIFA internetes voksolásán őt választották a múlt század legjobb futballistájának, ám a sportszervezet a szabályokat az utolsó pillanatban megváltoztatva holtversenyt hirdetett közte és Pelé között. Ugyanebben az évben kórházba került, ahol kiderült, hogy súlyos tüneteit kábítószer-túladagolás okozta.
Maradona életének utolsó két évtizedét folyamatos egészségügyi problémák nehezítették: bár kábítószerrel saját bevallása szerint 2005 után nem élt, az alkohollal később is meggyűlt a baja és sokáig túlsúllyal is küzdött. 2019 januárjában sérvvel operálták. Az MTI beszámolója szerint Maradona hosszú évek óta komoly egészségi problémákkal küszködött. A hónap elején depresszió miatt került be egy magánklinikára, itt vérszegénységet és kiszáradást állapítottak meg nála. Az orvosa napokig nem engedélyezte, hogy elhagyja a kórházat, mert alkoholfüggősége miatt súlyos elvonási tünetektől szenvedett.
A Clarín című újság szerint szerdán 60 éves korában meghalt Diego Armando Maradona. Halálát légzésleállás okozta. Egy héttel 60. születésnapja után az argentin ikont sikeresen megoperálták agyi ödéma miatt, majd hazatért otthonába. A lap szerint Diego Maradona csak két asszisztens segítségével tudott járni, régi kokainfüggősége miatt szíve 30 százalékban működött. Maradona több mint 120 kiló volt, gyomorbypassműtéten esett át és súlyos alkoholproblémákkal küzdött. 2020 november elején rossz közérzet és depresszió miatt került kórházba. Az operáció sikeres volt, ezután még nyolc napot töltött kórházi megfigyelés alatt, majd hazaengedték, hogy otthonában lábadozzon. Halálhíre nyomán szerdán este Alberto Fernández argentin köztársasági elnök háromnapos nemzeti gyászt hirdetett.

Diego Maradona: Az örök ikon és nemzeti hős
Alberto Fernández köztársasági elnök háromnapos nemzeti gyászt hirdetett Argentínában. Így méltatta Maradonát: „Elvittél minket a világ legmagasabb pontjára, és tettél minket rendkívül boldoggá. Te voltál a legnagyobb közülünk. Köszönet, hogy velünk voltál, Diego.” Halálát követően Argentínában három napos nemzeti gyászt hirdettek.
A döntés hátterében áll, hogy a néhai klasszis játékos sporteredményein felül az argentin nemzeti identitás képviselője lett világszerte. Külön kiemelték, hogy Maradona egész életében a származásához hűséges volt, helyi származású családja pedig mindvégig mély összekötő köteléket jelentett. A kormányrendelet rögzítette, hogy a csaknem egy éve elhunyt „legendás labdarúgó hatalmas befolyása Argentína kultúrájára túlmutat sporteredményein, és az argentinok identitásának egyik legismertebb szimbólumává teszi őt".

Közeli halála óta emblematikus klubja, a Napoli átnevezte róla stadionját, valamint a közelben lévő metrómegállót neveztek el róla. Hazájában a La Platai Városi Stadion vette fel a nevét, a létesítmény főbejárata előtt pedig hatalmas szobrot emeltek a tiszteletére. Bizonyára Argentínában még további honorálásokra lehet majd számítani, hiszen a teljes igénye nélkül szóba került már Maradona arcképének bankjegyre kerülése, vagy éppen a nemzeti repülőtér róla történő átnevezése.
Diego Maradona születésének évfordulójára való tekintettel az argentin bajnokság (Liga Profesional) hétvégi fordulójának valamennyi mérkőzésén adózni fognak a világbajnok legenda emléke előtt. A szombat esti programban ráadásul Maradona születésének napján mérkőzik meg egymással a Boca Juniors és a Gimnasia La Plata csapata. A két csapat számtalan tiszteletadással készül Maradona részére a La Bombonerában megrendezésre kerülő mérkőzés keretein belül. A liga és a szövetség már több elismerésről számolt be, amelyeket az ország különböző stadionjaiban fognak kiállítani Diego tiszteletére, de biztosak lehetünk benne, hogy a Boca részéről több egyedi meglepetés is lesz.
Egykori csapata, a Napoli közölte: a legenda halála „pusztító csapást” jelent a város és a klub számára is. Néhány rajongója viccből egyházat alapított tiszteletére 38. születésnapján, 1998. október 30-án.
„Si yo fuera Maradona, viviría como el” - azaz „Ha én lennék Maradona, úgy élnék, mint ő” - énekelte Manu Chao a La Vida Tombola című dalban, ami az argentin legendáról íródott. S valóban, talán ez is hozzájárult Maradona kultuszához, hogy valahol belül sokan szeretnénk olyanok lenni, mint ő: nem törődni a problémákkal, a világgal, a nehézségekkel, csak azt tenni, amit jónak látunk, és ami által boldogok vagyunk. Maradonának pedig akkor volt a legboldogabb, ha futballozhatott, és ami talán ennél is fontosabb, a játékával tömegeket tett boldoggá. „Ha meghalok, újra akarok születni, és újra labdarúgó, újra Diego Armando Maradona akarok lenni.”
Diego Armando Maradona: Névjegy és sikerek
| Adat | Érték |
|---|---|
| Név: | Diego Armando Maradona |
| Nemzetisége: | argentin |
| Válogatottság/gól: | 91/34 |
| Születési helye: | Lanús |
| Születési ideje: | 1960.10.30. |
| Pozíció (utolsó): | szövetségi kapitány |
Főbb klubjai játékosként:
- Argentinos Juniors
- Boca Juniors
- Barcelona
- Napoli
- Sevilla
- Newell's Old Boys
- Boca Juniors
Főbb klubjai edzőként:
- Mandiyú de Corrientes
- Racing Club
Sikerei:
- Argentin bajnok (1981)
- Spanyol Kupa-győztes (1983)
- Spanyol Szuperkupa-győztes (1983)
- Olasz bajnok (1987, 1990)
- Olasz Kupa-győztes (1987)
- UEFA-kupa-győztes (1989)
- Olasz Szuperkupa-győztes (1990)
- U20-as világbajnok és a torna legjobb játékosa (1979)
- Világbajnok, a torna legjobb játékosa és ezüstcipőse (1986)
- Vb-ezüstérmes (1990)
- Artemio Franchi-kupa-győztes (1993)
- Vb-résztvevő (1982, 1994)
- Argentin gólkirály (1979, 1980, 1981)
- Az Év játékosa Argentínában (1979, 1980, 1981, 1986)
- Az Év játékosa Dél-Amerikában (1979, 1986, 1989, 1990, 1992)
- Az Év játékosa a Serie A-ban a Guerin szerint (1985)
- Az Év sportolója Argentínában (1986)
- Az Év játékosa az Onze d'Or szerint (1986, 1987)
- Az Év játékosa a World Soccer szerint (1986)
- Olasz gólkirály (1988)
- Az Évszázad góljának szerzője az angolok elleni második 1986-os találatával a FIFA szerint
- Az Évszázad játékosa a FIFA internetes szavazása szerint
tags: #diego #alberto #labdarugo #argentina





